Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-28 / 277. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 28. Közélet 5 Öllős László politológus nyilatkozik a keddi Medgyessy-Dzurinda találkozó után előállt helyzetről Csak az akarat hiányzott Meglepetést okozott a szlo­vák és magyar miniszterel­nök kedd esti budapesti ta­lálkozója: ahelyett, hogy elő­relépés történt volna, Mikulás Dzurinda kategori­kusan elutasította a magyar kedvezménytörvényt. Ennek okairól és következményei­ről Öllős László politológust kérdeztük. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Ön szerint a szlovák kormányfő váratlanul miért változtatott ál­láspontján? Bizonyos ellentmondás figyelhető meg, hiszen a múltban olyan jelzé­sek voltak, hogy a szlovák fél haj­lik a megegyezésre, ha sikerül megoldani a két ismert kifogást: azaz ha tisztázzák a státusirodák jogi és politikai helyzetét, vala­mint rendezik annak az anyagi tá­mogatásnak a kérdését, amely a gyerekeiket magyar iskolába jára­tó családokat érinti. A kedvez­ménytörvény módosító tervezete orvosolja e két konkrét kifogást. Elképzelhető, hogy a megoldás módja nem tetszik a szlovák fél­nek, de az sem kizárt, hogy köz­ben valamilyen komoly elmozdu­lás történt... A kormányfők budapesti négy- szemközti megbeszélésén? • Még előtte, itt, Szlovákiában vagy a Romániával folytatott tárgyalá­sok után változhatott a külpolitikai álláspont... Dzurinda állítja, hogy nem koor­dinálták lépéseiket Adrian Nas- tase román miniszterelnökkel... » Ha marad a kiala­kult helyzet, még lehetnek problémák a visegrádi vízió . . kapcsán is. \\ Egy dolog, amit hivatalosan mon­danak, és más dolog, ami valóban történhet(ett). Elképzelhető, hogy azért nem született egyezség, mert módosult a szlovák kormány, illet­ve egyes politikusok álláspontja. Lehet, hogy a különböző okok kombinációjáról van szó. A Medgyessy Péterhez közeli kö­rök Dzurinda keddi megnyilvá­nulását övön aluli ütésnek minő­sítették. Szlovák kollégájától el­térően a magyar kormányfő dip­lomatikusan fogalmazott. Ho­gyan értékeli a két politikus ma­gatartását? Mivel korábban más jelzések ér­keztek a szlovák féltől, a tegnapi álláspont óriási fordulatot jelent. Ha kezdettől fogva a tegnapihoz hasonló álláspontot képviselt vol­Elképzelhető, hogy azért nem született egyezség, mert módosult a szlovák kormány, illetve egyes politikusok álláspontja (Somogyi Tibor felvétele) na a szlovák kormány, akkor nem lehetne övön aluli ütésről beszélni. Ez valóban meglepetés volt. Kérdé­ses, ennek milyen következményei lesznek. Szerintem mindenképpen nőni fog a két ország közötti fe­szültség, és ha ez így marad, vagyis ha a keddi előzmények után marad a kialakult helyzet, még lehetnek problémák a visegrádi vízió kap­csán is. Ugyanis ha a visegrádi or­szágok kisebb-nagyobb gondjaikat nem lesznek képesek megbízható­an úgy orvosolni, hogy elsősorban egymás álláspontjait figyelembe véve jutnak valamilyen kompro­misszumra, nem pedig különféle külpolitikai nyomással próbálják kényszeríteni a másikat saját állás­pontjuk elfogadására, akkor szó sem lehet visegrádi együttműkö­désről. Ez az a módszer, melyet nem szabad alkalmazni, ha első­sorban egymással akarunk szoro­sabban együttműködni. A most al­kalmazott elv komolyan zavarja a szükséges, egymással szembeni bi­zalom kialakítását. Szlovákiában és Magyarországon is olyan a poli­tikai helyzet, hogy elvileg lehetsé­ges a megegyezés, csak akarat kel­lene hozzá. Mindkét fél hajlandó engedményekre... Keddtől úgy tűnik, a szlovák fél mégsem enged, és bár a magyar fél módosítaná a törvény problé­más részeit, Dzurindának ez sem felel meg, mert szerinte a prob­léma azzal keletkezett, hogy Ma­gyarország elfogadta a jogsza­bályt. Ezzel kapcsolatban azonban azt is le kell szögezni, hogy Szlovákiának is van egy hasonló státustörvénye. Ezért problematikus ez az állás­pont. Nehezítheti az esetleges meg­egyezést, hogy a magyar kor­mánynak a történtek ellenére szándékában áll a parlament elé terjesztenie a módosító terveze­tet? A magyar kabinet stratégiája azon alapult, hogy ha sikerül megoldani a Szlovákia által felvetett konkrét kifogásokat, akkor az lehet a meg­egyezés alapja. Ez most nem jött be, és a kabinetnek nincs nagy mozgástere: sem az ellenzékkel, sem pedig korábbi saját álláspont­jával szemben nem igazán enged­heti meg magának, hogy egyszerű­en hatályon kívül helyezzék, azaz semmissé nyilvánítsák a törvényt. Ez az álláspont logikus és érthető. Csakhogy Medgyessy szerint Dzurindának semmilyen módo­sítás nem felel meg. Ez a baj. Ha a szlovák fél valóban szeretett volna megegyezni, és ha a módosítások formája, mértéke, jel­lege nem tetszett volna, akkor konkrét kifogásokat fűzött volna a módosításhoz, és a tárgyalások folytatódhattak volna. így azonban patthelyzet állt elő, amivel nehéz szituációba kerültek azok, akik meg kívánnak egyezni, a keddi tör­ténések könnyítik viszont azok dol­gát, akiknek nem érdeke a megál­lapodás. A szlovák kormányfő szerint a státustörvény helyett a szlovák-magyar alapszerződés alapján kell rendezni a kisebbsé­gek nyelvi és kulturális problé­máit. Erről mi a véleménye? Nem hiszem, hogy ezt a kérdést rendezni kellene. A kulturális tá­mogatásokat kell szabadon hozzá­férhetővé tenni, és olyan rendszer­re van szükség, hogy a támogatá­sok oda jussanak el, ahol valóban szükség van rájuk. Bármiféle ál­lamközi szerződésnek ehhez csak a kereteket kell megteremtenie. Bugár Bélát is meglepte a keddi tanácskozás eredménye, és nem zárta ki, hogy a Magyar Koalíció Pártja feladja a közvetítő szere­pet a két kormány között. Ezen nem csodálkozom, hiszen nincs mit közvetíteni. Mi lehet az oka annak, hogy Ro­mániában - Szlovákiával ellen­tétben - már körvonalazódik a megállapodás. Markó Béla miért tud hatni Nastase kormányfőre? Inkább ennek a dolognak is várjuk ki a végét... Arra céloz, hogy a keddi történé­sek hatására veszélybe kerülhet a magyar-román egyezség? Ez sem kizárt. Ön szerint az MKP-nak még pró­bálkoznia kellene „békíteni” a feleket, vagy okosabb most már a háttérben maradni? \\ Nyomasztó légkör ' alakulhat ki az országban, ez esetben viszont az MKP-nak . lépnie kell. V A politikában sohasem beszélhe­tünk végső feleslegességről, min­dig újabb lehetőségekkel, újabb el­képzelések megvalósításával kell próbálkozni, de ehhez szükséges egy olyan megegyezési szándék, melybe belefér a hatékony kulturá­lis támogatás is a határon túli ki­sebbségeknek. Ön szerint a státustörvény körüli nézeteltérések milyen hatással lehetnek a szlovákiai magyar­ságra? Ha a keletkezett feszültség gyűrűz­ni fog, mindenképpen negatív ha­tásra számíthatunk. Gondolok itt arra, hogy a szlovák kormány eset­leg valamilyen ellenlépésekre szánja el magát. Ezenkívül nyo­masztó légkör alakulhat ki az or­szágban. Ez esetben viszont az MKP-nak lépnie kell, mert az már nemcsak a két ország viszonyát, hanem a párt választóinak a min­dennapjait is érinteni fogja, és szükség esetén a megfelelő eszkö­zökkel kell majd nyomást gyako­rolnia, ami természetesen további, előre nem látható következmé­nyekkel járhat. RÖVIDEN Schuster hétszeres díszdoktor Szófia. A legrégibb bolgár felsőoktatási intézmény, Ohridi Szent Kelemen Egyeteme tegnap díszdoktorává avatta Rudolf Schustert. A szlovák államfő ezzel már a hetedik ilyen címet szerezte meg. Az elnököt szófiai kollégája, Georgi Parvanov és Simeon Szakszkobur- gottszki miniszterelnök is fogadta. (TASR) Csáky és Gyurovszky Brüsszelben Pozsony/Brüsszel. Csáky Pál kormányalelnök és Gyurovszky László, az építésügyi és régiófejlesztési tárca vezetője tegnap Brüsszelbe uta­zott, ahol találkoznak Luciano Emilio Caverivel, az Európai Parlament régiópolitikai bizottságának elnökével, Michel Barnier uniós régiópoli­tikai főbiztosával, Günther Verheugen bővítési főbiztossal és Eneko Landaburuval, az Európai Bizottság bővítési igazgatójával. (SITA) Titkosügynökből polgármester? Nagyszombat. Bevallotta volt titkosügynöki (StB) múltját a kommu­nista párt helyi polgármesterjelöltje. A 66 éves Michal Botík a volt szö­vetségi külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőjeként Miso és Omar fedőnéven készített jelentéseket, mert - mint mondta - ezen a poszton ez elkerülhetetlen volt. Botík a bejelentés ellenére sem lép vissza. Elárulta, hogy az egyik nagyobb városi koalíció a KSS támoga­tását is kereste, de szégyellték szerepeltetni őket a plakátokon. (TASR) Madarász Ótátrafüreden Ótátrafüred. „Magyar és szlovák gazdasági kihívások címmel” szerve­zi meg már ötödször a Szlovákiai Szabadegyetemet a Magyar Ifjúsági Közösség (MIK), a budapesti Pro Minoritate Alapítvány és a pozsonyi Polgári Demokrata Ifjúság. Holnap Szabó Vilmos, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalát felügyelő államtitkár; Urban Rusnák, a Nemzetközi Visegrádi Alap vezetője; Kvarda József kulturális, valamint Berényi Jó­zsef külügyi államtitkár tart előadást. Szombaton az uniós csatlakozá­si menetrend aktuális kérdéseiről Németh Zsolt, a magyar parlament Külügyi Bizottságának elnöke; Gordos Árpád, a budapesti külügymi­nisztérium főosztályvezetője és Monika Benová, a szlovák törvényho­zás integrációs bizottságának elnöke beszél majd. (ú) Két hónapja alig van mozgás a politikai palettán Erősödő kommunisták SITA-HÍR Pozsony. Ha november végén tarta­nák a parlamenti választásokat, ugyanaz a hét párt és hasonló ered­ménnyel jutna a parlamentbe, mint szeptemberben, csupán a kommu­nisták pozíciói erősödnének. Míg ugyanis a KSS a választásokon a sza­vazatok 6,6%-át szerezte, most 8,4%-ot kapna. Mindez a Szlovák Rádió közvélemény-kutató részlegé­nek felméréséből derül ki. A Vladi­mír Meciar vezette HZDS vinné el a pálmát 17,6%-kal. A Smer 16,7-tel a második; Robert Fico pártja az utób­bi egy hónapban 3,2%-ot „erősö­dött” a választások óta. A most 14%-kal harmadik SDKÚ és a 11 százalékot szerző negyedik MKP lényegében a választásokon el­ért eredményét tartja: az előbbinek 15,1, az utóbbinak 11,2 százalék ju­tott szeptemberben. Az ANO 8, a KDH pedig 8,3 százalékról mostanra egyaránt 9,9 százalékra .javított”. A parlamenten kívüli pártok közül a két nemzeti párt a legerősebb: együtt valamivel túllépnék a beju­táshoz szükséges öt százalékot. A lakosság a NATO-tagság hozadékáról Biztonságos érzés SITA-HÍR Pozsony. A lakosság 55 százaléka szerint Szlovákia NATO-tagsága nö­velni fogja az ország belbiztonságát, sőt, minden ötödik ember azt remé­li, hogy jelentős mértékben. Erre az a gyors telefonos felmérés mutat rá, amit az IVÓ társadalomtudományi intézet megbízásából a GfK közvéle­mény-kutató ügynökség végzett a prágai NATO-csúcsot követően. Az ötszáz megkérdezett 13 százaléka szerint a csatlakozással romlana az ország biztonsági helyzete, további 23 százalék szerint pedig ugyano­lyan maradna, amilyen jelenleg. A javulásról a négy kormánypárt vá­lasztói vannak meggyőződve a leg­inkább; arányuk pártonként a követ­kező: SDKÚ 85, MKP 78, ANO 76, KDH 74 százalék. A Smer esetében 56 százalék ez az arány, míg a HZDS választóinak 44 százaléka, a kom­munista párt szimpatizánsainak pe­dig a kétötöde nem vár lényeges vál­tozást a biztonsági helyzetben a tag­ság elnyerése után sem. A tárcák hatásköreinek átcsoportosításáról tárgyalt a kormány; csak pár kérdés nyitott Járási elöljárók: kor nem számít ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A tegnapi kormányülés után már csak két kérdés maradt nyitott a minisztériumok hatáskö­reinek átcsoportosításáról szóló törvénymódosításban. Éspedig az, hogy a kereskedelmi képviseletek átkerüljenek-e a gazdasági tárcától a külügyihez, illetve a gyógyszerek maximális árának meghatározása a jövőben ne a pénzügyi, hanem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozzon. Ezért a kompetenciatör­vény tervezete valószínűleg a jövő héten ismét a kabinet elé kerül. Optimális esetben a hatáskörök tényleges átadására tavasszal sor kerülhet, szemben az eredetileg feltételezett január elsejével. A teg­nap elfogadottak értelmében az építkezéssel és területrendezéssel kapcsolatos ügyek - az ökoló­giaiakat kivéve - átkerülnek az épí­tésügyi és régiófejlesztési tárca ha­táskörébe. A környezetvédelmi mi­nisztérium megkapja a vízgazdálko­dási területet, ellenben a halászat továbbra is a mezőgazdasági tárca felügyelete alá tartozik majd. Döntött a kormány arról is, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni­ük a járási és kerületi hivatalok elöljáróinak. „A szakmai kritériu­mok előnyt élveznek a politikaiak­kal szemben” - jelentette ki a sajtó- értekezleten Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes. A kabinet egyben le­tett eredeti elképzeléséről, misze­rint 30 évben szabná meg az elöljá­rók minimális életkorát. Ugyanak­kor a jelöltek megbízhatóságát a nemzetbiztonsági hivatal is vizs­gálja majd. A miniszterek tegnap beleegyeztek, hogy a javarészt állami költségve­tésből finanszírozott Emberjogi Központ tevékenységét, gazdálko­dását a jövőben a számvevőszék el­lenőrizze. Elnapolták viszont a bősi vízi erőműről szóló anyag vitáját. Arról, hogy a tájékoztató jellegű előterjesztés ténylegesen mit tar­talmazott, azt az újságírók nem tudták meg. A kormány tudomásul vette a közlekedési tárca tájékozta­tó jellegű anyagát is. Eszerint idén október végéig több mint 1,74 milli­árd koronát kapott a vasúti társa­ság szerelvényjavításra, szemben az eredetileg tervezett 2,99 milli- árddal. A kormány döntése értel­mében új személyek kerülnek a Szociális Biztosító (SP) és a Nemze­ti Munkaügyi Hivatal (NÚP) vezető és ellenőrző testületéibe. Eudovít Kaník szociálisügyi miniszter Peter Magvasit váltja fel a SP igazgatóta­nácsában. A kormány javaslatot tett az NÚP-ben az államot képvise­lő Varjú Jánosnak és Milos Nosálnak a visszahívására is. De változások lesznek a munkaügyi hi­vatal és a szociális biztosító ellenőr­ző szerveiben is. (gyor) December 9-én kezdünk Csatlakozási menetrend Brüsszel. Szlovákiát december 9- re hívják a NATO-előcsatlakozási tárgyalások első, december 16-án pedig a következő körébe - erősí­tették meg diplomáciai források. George Robertson NATO-főtitkár az időpontokról Pozsonyt és a múlt héten Prágában meghívót kapott további hat országot hiva­talos levélben is tájékoztatja. Az edei találkozók csak úgyneve­zett technikai jellegű megbeszélé­sek lesznek, majd egy „NATO-te- am” keresi fel az országot. Az előzetes elképzelések szerint az előcsatlakozási tárgyalások a jövő év februárjában érhetnek véget, azután kezdődik a ratifikációs fo­lyamat. Á belépést mind a 19 tagállam par­lamentjének ratifikálnia kell, egyéb­ként elakad az egész folyamat. Bel­épésünkre a NATO 2004 májusi csú­csán kerülhet sor. (TASR) AA A1 VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró . 41,855 Lengyel zloty 10,599 Angol font 65,402 Magyar forint (100) 17,686 Cseh korona 1,352 Svéd korona 4,612 Dán korona 5,635 Szlovén tollár (100) 18,220 Japán jen (100) 34,630 Sváici frank 28,371 Kanadai dollár 26,769 USA-dollár 42,188 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,70-43,00 41,02-43.42 1,33-1,39 16,68-18,68 OTP Bank 40,76-42,89 41,03-43,30 1,32-1,39 17,02-18,33 Postabank 40,71-43,01 40,83-43,55 1,32-1,38 15,89-19,49 Szí. Takarékpénztár 40,76-42,75 41,03-43,13 1,31-1,39 16,89-18,48 Tatra banka 40,76-42,94 41,16-43,36 1,32-1,40 16,99-18,39 UniBanka 40,78-42,88 41,16-43,27 1,32-1,39 15,93-19,42 Általános Hitelbank 40,93-43,11 41,26-43,45 1,31-1,39 16,89-18,84 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom