Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-27 / 276. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 27. Fókuszban: a szlovákiai magyar családok 3 A családra nehezedő anyagi gondok és a szlovák nemzet nyomása elnemzetietlenítő hatással van a magyarokra Csak a romáknál állunk jobban Nem sokat változott a magyarság társadalmi helyzete az elmúlt időszakban, derül ki a Szövetség a Közös Célokért (SzKC) megbízásából készült felmérésből. Utoljára a hatvanas években vizsgálták az állampolgárok egyes etnikai csoportjainak társadalmi helyzetét, és az akkori adatok alapján a társadalmi státusz szerinti rangsorolásban az utolsó előtti helyet a magyarok foglalták el, miközben a romák társadalmi állapota volt a legrosszabb. ÖSSZEFOGLALÓNK Az elmúlt 25 évben ugyan nem készült újabb országos felmérés, de a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a magyarlakta területeken a legnagyobb a munkanélküliség; a magyarok általában kisebb jövedelmet biztosító munkahelyeken dolgoznak; a mezőgazdaságból származó jövedelemért többet kell dolgozni, mert kisebb az állami támogatás; a magyar községeknek mintegy felében nincs magyar iskola, tehát a magyar iskola választása több fizikai és anyagi ráfordítást igényel a magyaroktól; az egyénre és a családra nehezedő anyagi gondok és a szlovák nemzet civilizációs nyomása elnemzetietlenítő hatást gyakorol a magyarokra. „Területi irodáink munkatársai, és a szövetséget létrehozó társadalmi szervezet tagjai akkor vizsgálták a magyar családok anyagi körülményeit, amikor a leghangosabban támadták a státusztörvényt. Az volt a felmérés célja, hogy megvizsgáljuk: valóban rászorulnak-e a magyar családok az oktatási-nevelési támogatásra, azaz hogy érdemes-e vállalni az emiatt ránk nehezedő politikai terhet és felelőséget” - tájékoztatta lapunkat Pogány Erzsébet, az SzKC hivatalvezetője. A felmérés több mint 11 ezer olyan magyar családot vizsgált, amelynek legalább egy gyermeke jár magyar óvodába vagy magyar iskolába, és összesen mintegy 27 ezer gyermekre, illetve fiatalkorúra terjedt ki. Kiderült, hogy a vizsgált családoknak a 45 százaléka 2000 lélekszámnál kisebb településen él, ami önmagában is hátrányos helyzet forrása lehet. A családok 16 százalékban az apa munkanélküli és a családok csaknem kétharmadában a család- fenntartó alkalmazotti munkaviszonyban van. A legmegdöbbentőbb adatot a családok jövedelmi viszonyai szolgáltatták. A családfenntartók felének a havi jövedelme 10 ezer korona alatt marad és a további 40%-ának a havi jövedelme nem haladja meg a 20 ezer koronát. Ha ezt összeverjük azzal a ténnyel, hogy a felmért családok 87%-ában a családtagok száma négy vagy több, illetve a családok 78%-ában legalább két gyerek van, akkor nyilvánvaló, hogy a családok zöme a szegénységi küszöbön él. A családok anyagi terheit éppen a magyar iskola választása tovább növeli, mert a megkérdezett családok 31%-ában az alapiskolások, a családok 79%-ában a középiskolások ingáznak, mivel nincs magyar iskola a lakóhelyén. Ez utazási, étkeztetési és ruházkodási többletkiadást jelent a családok számára. „A magyar iskolát választó családok a magyar művelődésért átlagon felüli anyagi áldozatot hoznak” - állapította meg Pogány Erzsébet. Az SzKC szerint a státusztörvényben foglalt oktatási-nevelési és taneszköz-támogatás éppen azokat az anyagi többletterheket lenne hivatott csökkenteni, amelyeket a családoknak a magyar műveltség megszerzésére kell fordítaniuk. „Ezt a támogatást ezért a családoknak, illetve jogosult személyeknek kell eljuttatni, nem lehet címzettje az oktatási intézmény, amelyet az állam köteles a vonatkozó törvény értelmében finanszírozni” - tette hozzá a hivatalvezető. A Csemadokból, a cserkészszövetségből, a pedagógusszövetségből, a szülők szövetségéből és az MKP-ból létrejött szervezet szerint a májusi felmérés egyértelművé tette, hogy a gyermekeiket magyar iskolába járató családok túlnyomó többségének a szociális helyzete indokolttá teszi az olyan személyre mért családtámogatást, amely abban segíti a családokat, hogy gyermekeiket magyar iskolába járathassák. „Ez a támogatás indokolt szolidaritási gesztus és csökkenti a magyar családok hátrányos helyzetét” - olvasható az SzKC közleményében. (ú) 4-5 ember egy háztartásban Nagyon kevés a főiskolai végzettségű A szlovákiai magyarok többsége - mintegy 70 százaléka - családi házban él, mindössze minden negyedik lakik lakótelepi lakásban. A többi megkérdezett egyéb, közelebbről meg nem határozott lakhelyet jelölt meg. Az SzKC által készített felmérés kiértékelése 11 402 kitöltött kérdőív alapján történt, amely mintegy 48 ezer személy (köztük 20 ezer gyermek) családi hátterét méri fel. Általánosságban leszögezhető: a legtöbb háztartásban legalább két gyerek van, ezek közül sokan még alapiskolába járnak, és mindössze nyolc olyan eset fordult elő, mikor a családban egy gyerek sem látogat semmilyen magyar nyelvű tanítási intézményt. „Ez a szám valószínűleg azért ilyen alacsony, mivel a kérdőíveket főleg a magyar iskolákat látogató gyermekek szüleivel töltették ki” - írta elemzésében Oriskó Norbert, aki a felmérés statisztikai értékelését végezte. A legtöbb háztartásban 4-5 személy él, bár akadt két olyan család is, ahol tizenhatan élnek egy fedél alatt. A felmérés adatai szerint jelentős különbség mutatkozik a szlovákiai magyar szülők műveltségi szintje között. A megkérdezett édesapáknak mintegy a fele érettségi nélküli középiskolát végzett, és csak 33 százalékuk járt érettségivel végződő iskolába. Ezzel szemben az édesanyák 48 százaléka érettségizett, és csak 30 százalékuk járt érettségivel nem végződő középiskolába. A szülőknek alig tíz százaléka tanult egyetemen, 8-10 százalékuknak csak alapfokú végzettségük van. (ú) TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK A. A családban a gyermekek havi utazási költségei: Tanulmányi Háztartások Az utazási költségeket Az összes költségek Sk-ban (családok) száma feltüntető megkérdezetthez \ 5497 háztartás között viszonyítva 100 Sk-ig 1713 31,16% 15,02% 101-200 1354 24,63% 11,88% 201-300 729 13,26% 6,39% 301-500 800 14,55% 7,02% 501-800 427 7,77% 3,74% 801-1000 248 4,51% 2,18% 1000-1500 171 3,11% 1,50% ennél több 55 1,00% 0,48% B. A családban a gyermekek havi étkezési, valamint szállásköltségei: Étkezési Háztartások Az étkezési Az összes és szállásköltségek (családok) száma és szállásköltségeket megkérdezetthez Sk-ban feltüntető viszonyítva 7274 háztartás között 300 Sk-ig 578 7,95% 5,07% 301-500 2644 36,35% 23,19% 501-800 1265 17,39% 11,09% 801-1000 1460 20,07% 12,80% 1001-1500 603 8,29% 5,29% 1501-2000 354 4,87% 3,10% 2001-3000 239 3,29% 2,10% 3001-5000 107 1,47% 0,94% ennél több 24 0,33% 0,21% C. A családban a tanulók havi tandíja: Tandíj Sk-ban Háztartások A tandíjat Az összes (családok) száma feltüntető 1070 megkérdezetthez háztartás között viszonyítva 500 Sk-ig 615 57,48% 5,39% 501-1000 132 12,34% 1,16% 1001-2000 215 20,09% 1,89% 2001-3000 58 5,42% 0,51% 3001-5000 33 3,08% 0,29% ennél több 17 1,59% 0,15% D. A családban a tanulók tankönyveire, tanszereire kiadott összeg évente: Tanszerekre, Háztartások Az ilyen Az összes tankönyvekre (családok) száma költséget feltüntető megkérdezetthez évente költött 8585 háztartás viszonyítva összeg Sk-ban között 1000 Sk-ig 3332 38,81% 29,22% 1001-2000 2748 32,01% 24,10% 2001-3000 1394 16,24% 12,23% 3001-5000 835 9,73% 7,32% 5001-10000 255 2,97% 2,24% ennél több 21 0,24% 0,18% LAKÓHELY ÉS AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY A. Ha a családban van óvodás gyermek, az általa látogatott óvoda: helyben van 2115 családnál 93,46% más településen van 148 családnál 6,54% Ha az óvoda más településen van, a gyermek: naponta ingázik 186 családnál 92,54% hetente jár be 6 családnál 2,99% egyéb 9 családnál 4,48% B. Ha a családban van alapiskolás gyermek, az általa látogatott iskola: helyben van 6029 családnál 68,74% más településen van 2473 családnál 28,20% mindkettő 269 családnál 3,07% Ha az iskola más településen van, a gyermek: naponta ingázik 2681 családnál 97,81% hetente jár be 38 családnál 1,39% egyéb 22 családnál 0,80% C. Ha a családban van szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába, gimnáziumba járó gyermek, az általa látogatott iskola: helyben van 606 családnál 21,02% más településen van 2214 családnál 76,80% mindkettő 63 családnál 2,19% Ha az iskola más településen van , a gyermek: • naponta ingázik 1612 családnál 74,53% hetente jár be 517 családnál 23,90% egyéb 34 családnál 1,57% D. Ha vannak utazó gyermekek a családban, akkor összesen hetente mekkora távolságot tesznek meg ? Távolság családok száma 10 km-ig 530 11,20% 11-20 km 442 9,34% 21-40 km 520 10,99% 41-60 km 525 11,09% 61-100 km 734 15,51% 101-150 km 585 12,36% 151-200 km 478 10,10% 201-300 km 447 9,45% 301-500 km 337 7,12% 500 km-nél több 134 2,83% E. A gyermekek közül valaki lakik-e diákotthonban? A megkérdezettek közül 835 személy (7,32 %) válaszolt igennel, azaz összesen 1018 tanuló (5,2%) lakik diákotthonban. F. A gyermekek közül lakik valaki albérletben? A megkérdezettek közül 126 személy (1,11%) válaszolt igennel, azaz összesen 153 tanuló (0,8%) lakik albérletben. KI MILYEN TANINTÉZMÉNYBE JÁR? A. Óvodások: Magyar nevelési nyelvű csoportba jár 2148 89,28% Szlovák nevelési nyelvű csoportba jár 243 10,10% Más nevelési nyelvű csoportba jár 15 0,62% Összesen 2406 B. Alapiskolások: Magyar nevelési nyelvű osztályba jár 12600 97,10% Szlovák nevelési nyelvű osztályba jár 369 2,84% Más nevelési nyelvű osztályba jár 7 0,05% Összesen 12976 C. A szakmunkásképzőbe járó gyermekek: Magyar nevelési nyelvű osztályba jár 454 70,50% Szlovák nevelési nyelvű osztályba jár 188 29,19 Más nevelési nyelvű osztályba jár 2 0,31% Összesen 644 D. Gimnáziumba vagy szakközépiskolába járó gyermekek: Magyar nevelési nyelvű osztályba jár 2363 91,34% Szlovák nevelési nyelvű osztályba jár 214 8,27% Más nevelési nyelvű osztályba jár 10 0,39% Összesen 2587 E. Szakosító iskolába járó gyermekek: Magyar nevelési nyelvű osztályba jár 203 61,89% Szlovák nevelési nyelvű osztályba jár 122 37,20% Más nevelési nyelvű osztályba jár 3 0,91% Összesen 328 F. Főiskolára, egyetemre járó diákok: Magyarul tanulnak 266 42,77% Szlovákul tanulnak 325 52,25% Más nyelven tanulnak 31 4,98% Összesen 622 (Megjegyzés: A megkérdezett 11 402 családban összesen 19 563 tanuló él, ebbe az óvodásoktól a főiskolásokig mindenki beletartozik.) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KEVÉS CSAPADÉK, 8-13 FOK ELŐREJELZÉS A mai nap folyamán közepesen felhős lesz felettünk az égbolt, csapadékra azonban csak helyenként számíthatunk. Délen napközben elvékonyodik vagy eloszlik a felhőtakaró. Az előrejelzés szerint a legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13 fok körül alakul, éjszakára 2-7 fok közé hűl le a levegő. Holnapra megnövekedhet a felhőzet, és valamivel gyakrabban várható záporeső, zivatar is. Napközben 7- 12, éjjel 2-7 fok lesz. Pénteken már országszerte eshet, ezért némileg a levegő is lehűl, mindössze 6-10 fok körüli értékek várhatók. A Duna vízállása - Pozsony: 445, apad; Medve: 370, árad; Komárom: 410, változatlan; Párkány: 350, árad. A Nap kel 07.16-kor - nyugszik 16.02-kor A Hold kel 21.58-kor - nyugszik 12.38-kor ORVOSMETEOROLOGIA Ma az időjárás alapvetően kedvező hatással lesz a szervezetünkre. A szellemi és fizikai teherbírásunk javul, s az összpontosító-készsé- günk is megfelel az átlagosnak. A változó időjárású területeken a vérnyomás hirtelen ingadozásával lehet gondunk. A reggeli órákban helyenként légúti betegségek tünetei is jelentkezhetnek. Az alacsonyabb vérnyomásúakat a mai nap folyamán migrénes eredetű fejfájás gyötörheti, a gyengébb idegzetűeket pedig akár depressziós roham is érheti. Holnap a maihoz hasonló hatásokra számíthatunk.
