Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-25 / 274. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 25. A szlovák popzene 2002-es Csalogányai Pozsony. Jana Kirschner, Miro Zbirka és az Elán vehette át az idei Arany Csalogány díjat, a szlovák popzene legnépszerűbb előadói­nak névsorát szombaton a pozsonyi Istropolisban hozták nyilvános­ságra. Első alkalommal osztották ki a Platina Csalogány elismerést, amelyet a kategóriák abszolút győztese, azaz a legtöbb közönség- szavazatot begyűjtő előadó - a majd 28 000 vokssal győzedelmes­kedő Elán - kapott. Az év felfedezettjének Misha, az év kiugrójának (aki a legnagyobbat lépett előre a népszerűségi listán) Csino bizo­nyult, a rádiókban legtöbbet játszott dal pedig Miro Zbirka és Martha „Co bob', to prebolí“ című kettőse volt. (SITA) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csibe (vendégjáték Rimaszombatban) 12, 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kárhozat útja (amerikai) 16, 18, 20.30 OBZOR: Szex és Lucia (spanyol) 18 A vörös sárkány (amerikai) 15.30, 20.15 MLADOST: Lengyel filmnapok IC.SK: Kocka 2 (kanadai) 16.15 Me­xikói utazás (mexikói) 18, 20.30 ISTROPOLIS: Beszélj hozzá! (spa­nyol) 17.30,20 AUPARK - PALACE: Santa Claus 2 (amerikai) 15.05, 17.15.19.25, 21.35 Kocka 2 (kanadai) 21.45 A kárhozat útja (ameri­kai) 15.20, 17.40, 20, 22.20 Beszélj vele (spanyol) 18.10, 20.30, 22.45 Dons Plum Bar (amerikai) 16.10 Harry Potter és a bölcsek kö­ve (angol-amerikai) 15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.25, 16.25, 18.30, 20.35 Szökés Budára (cseh-szlovák) 18.45, 21.20 Me­xikói utazás (mexikói) 19.40, 22 A vörös sárkány (amerikai) 17.20, 19.55, 22.30 A kismenő (amerikai) 16.40 A Bourne-rejtély (ameri- kai-cseh) 17.25,19.50, 22.20 Jelek - Signs (amerikai) 14.50,17.10, 19.20, 21.30 Jégkorszak (amerikai) 16, 17.55, 19.50 A kaptár (amerikai-angol—német) 15.05 xXx (amerikai-cseh) 17 Kegyetlen örömök (szlovák) 19.35 Különvélemény (amerikai) 18, 21 PÓLUS - STER CENTURY: Santa Claus 2. (amerikai) 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 A kárhozat útja (amerikai) 14.35, 16.55, 19.15, 21.35 Dons Plum Bar (amerikai) 14.45, 16.45, 18.45 Beszélj hozzá! (spanyol) 19.40, 21.55 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30, 16.25, 18.30, 20.30 Szökés Budára (cseh-szlovák) 20.45 A vörös sárkány (ameri­kai) 17.30, 20.10 A Bourne-rejtély (amerikai) 15.35,18, 20.25 Jelek - Signs (amerikai) 19, 21.15 Jégkorszak (amerikai) 15.15,17.10 KASSA TATRA: Beszélj hozzá! (spanyol) 16, 18 Szökés Budára (cseh-szlo- vák) 20 CAPITOL: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16, 18, 20 ÚSMEV: A Bourne-rejtély (amerikai) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Szex és Lucia (spanyol) 19.30 ROZSNYÓ -PANORÁMA: A kárhozat útja (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az arany markában (amerikai-kanadai) 15, 17.30, 20 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.45, 18 Atomcsapda (amerikai-angol) 20 Hangyák a gatyában 2. (német) 13.15,15.30,17.45, 20 Jégkorszak (amerikai) 13,15.45 Je­lek - Signs (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A kárhozat útja (amerikai) 17.15, 19.45 A kísérlet (német) 20.15 A kismenő (ameri­kai) 16.15,18.15, 20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14, 16, 18 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 14.15 A szmokinger (ame­rikai) 14.30,16.30, 18.30, 20.30 A vörös sárkány (amerikai) 15, 17.30,20 xXx (amerikai-cseh) 14.45,17.15,19.45 A Csalló Néptáncegyüttes a hét végén jubileumi műsorral ünnepelte meg fennállásának huszonötödik évfordulóját. A somorjai városi művelődési központban színpadra léptek az együttes régi és friss tagjai. (Somogyi Tibor felvételei) János vitéz - pénteken tartották az ünnepi évad második bemutatóját a komáromi Jókai Színházban Tündérországból a jelenbe Holocsy Krisztina és Kovács Beáta a János vitéz egyik jelenetében Kacsóh Pongrác daljátékát csaknem napra pontosan 98 éve mutatták be a pesti Király Színházban. A komáromi né­zők Quintus Konrád rendezé­sében láthatták Petőfi mese­eposzának feldolgozását. KOCUR LÁSZLÓ A darab a Túri Erzsébet által megál­modott, kétszintes térben játszódik, melynek közepén lépcső vezet felfe­lé, a felső lépcsőkön - talán kissé giccses módon - még felhőket is láthatunk. Ez az „általános tér” megóvja a darabot attól, hogy az el­ső felvonás „hagyományosan” nép­színműi, a második pedig operetti kliséket vonultasson fel, ugyanak­kor számos problémát is felvet. Ho­gyan higgyük el, hogy Iluska a pa­takban mossa a ruhát, ha a patak­nak kinevezett térben előzőleg tel­jes nyugalommal közlekedtek a hu­szárok és a Jancsit üldöző falusiak. Ráadásul egy alkalommal Jancsi a patakpartra alulról húzódzkodik fel... Ez a tér igazándiból csak a harmadik felvonásban „veszi ki magát” jól, ahol a világítás is bese­gít, a térhatároló vásznak sejtelmes elszínezésével, de itt is zavaró, hogy Bagó azon a téren kel át, mely per­ceken belül az élet tavaként fog funkcionálni. Az előadás teljes világítás mellett veszi kezdetét, az előzene (részle­tének) hangjaival, majd felgördül a függöny, Bolond Sári (Kovács Bea) berohan, valamit kiált, de hogy mit, azt pontosan nem érteni, vél­hetően azt, hogy megjöttek a hu­szárok. Ui. a következő pillanatban beérkezik néhány operetthuszár, bakancsban és bizarr, rózsaszínhez közelítő színű mentében (jelmez: Dobis Márta), s valamiféle ver- bunknak (nehezen) látszó mozgást prezentál, még véletlenül sem egy­szerre; az „Itt a zászló” vége felé a negyedik huszár belépője a kör­táncba eléggé gyatrára sikeredik, ahogy a „Mellettem csatázó pajtásom” fantáziátlan, forgásokra épülő koreográfiáját (koreográfia: Énekes István) sem tudják egyide­jűleg megvalósítani, arról nem be­szélve, hogy a premier napján az egyik huszár a tánc (?) végén for­dítva állt be. A tánckarra még ráfért volna némi gyakorlás. Az araszos kócbajszú, rózsaszín ruhás huszár­regimentet látva a nézőben esetle­gesen felötlik, hogy egy zseniális paródiát fog látni, de amikor belép Bagó (Benkő Géza), és teljesen ko­molyan gondolva elénekli Bagó da­lát (A fuszulyka szára), ebbéli re­ményei szertefoszlanák, így kerül negatív előjel a - Parti Nagy Lajos­sal szólva - huszárén elé. Az első felvonásban már belépése­kor nyílt színi tapsot kapott a Go­nosz mostoha (Varsányi Mari), úgy gondoljuk azonban, ez elsősorban karikatúraként felfogott jelmezé­nek szólt, bár a művésznő kebleinek közszemlére tételét ebben a kontex­tusban legalábbis nem tudjuk feltét­len pozitívumként értékelni. Varsá­nyi Mari koherensen játszotta végig ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Kassa. Három város, nyolc szín­pad, tizenhét társulat, huszonegy előadás, november 23-ától decem­ber 1-jéig. Számokban kifejezve ezt kínálja az igényesebb közön­ségnek a Független Színházak Eu­rópai Fesztiválja, amelyet negyed­szer rendeznek meg Kassán, Eper­jesen és Rozsnyón. A nyitó előadás a fő szervező kassai Óvárosi Szín­ház társulatának új bemutatója volt szombaton. Ma este valódi csemegét kapnak az érdeklődők: Ladányi Andrea és Horváth Csaba, tehát az L. A. Dance Company Kas­sán mutatja be új, Behind the City (A város mögött) című előadását. A világhírű táncosok a tavalyi fesz­tivál közönségének lelkes fogadta­tása láttán döntöttek a kassai pre­mier mellett. Helyszín az Állami a számára talán ujjgyakorlatként is felfogható szerepét, de nem tudott mentes maradni a túlzó gesztusok­tól, olykor hörögve, vagy zárt száj­jal, szinte a foga közt préselte ki a hangokat. Derzsi Réka Iluskája az első felvo­násban eléggé „halvány” volt, bár kérdés, ha a rendező nem vállalja a Bozsik Yvette által színpadra állí­tott, megkettőzött egyéniségű, vampba oltott Iluskát, akkor lehet-e a frusztrált, megfélemlített, árva lány szerepét másként előadni, mint visszafogottan. Éppen ezért fe­szíti ezt a szerepet a látens és manifeszt tartalmak közti ellent­mondás: a megvert, megalázott, szende kislány mélyen antierotikus, A rendező a darab mesejáték-jellegét szeret­te volna hangsúlyozni. míg a rendezői utasítás folyamato­san arra kényszeríti, hogy szoknyá­ját - az első sorban ülők nem kis örömére - szinte a nyakáig emelje. Testtelen, éteri Iluska és Jancsi a díszlet takarásában lejátszódó sze­retkezése (?) is, mely árnyjáték-fu- rulyanégykezesként valósul meg. Az első felvonás Jancsi talán túl hosszúra sikeredett búcsújával vég­ződik. Meglehetősen valószínűtlen, hogy míg a falu kaszára-kapára kapva üldözi, közben négyszer is el­búcsúzik. Itt lehetett volna húzni a szövegből. Ezt leszámítva a drama­turg - Varga Emese - munkájáról csak elismeréssel szólhatunk, a csősz dalszövegének, valamint né­hány huszárnótának meg francia ki­rályi udvarbéli szövegnek a meg­kurtításával sikerült feszesebb kom­pozíciót létrehoznia, bár megkoc­Színház Fő utcai stúdiója, a kezdés időpontja ma este nyolc óra. Aki már hat órától színházban szeretne ülni, látogasson el a Márai Stúdió­ba, ahol megtekintheti a Robinson Crusoe című előadást, és a cseh Vít Marciknak köszönhetően megbizo­nyosodhat arról, hogy ami lakatlan szigetnek látszik, nem feltétlenül az. L’uba Blaskovicová fesztiváligazga­tó elmondta, hogy a szervezők igyekeztek a lehető legváltozato­sabb műsort összeállítani, a kor­társ független színház valamennyi vonulatát bemutatni. A sajátos lá­tásmód és színpadi megjelenítés sokatmondó példája a portugál Company do Chapito, amely Shakespeare Rómeó és Júliáját ál­lította színpadra úgy, hogy vala­mennyi szerepet két férfi színész játssza. A szentpétervári Shkydy káztatjuk, lehetett volna többet is húzni. A második felvonás jelmezeivel in­kább bohózatra, mint daljátékra utal, a jelmezek erősen túlzóak, karikaturisztikusak. A pipogya, öreg királyban az ősbemutató ide­jén illett felismerni Ferenc Józsefet, ám ennek napjainkban nincs jelen­tősége, így minden rendező számá­ra kihívás, hogy a francia királyt (Fabó Tibor) új jelentéssel ruházza fel. Itt halálfejes kendőben, pöttyös alsónadrágban, kitüntetésekkel te­leaggatott haspólóban (!) parádé­zik, leginkább idősödő melegjogi aktivista benyomását keltve. Jó öt­let a Fotöjnek nevezett mozgó tró­nus, mely követi a királyt (Nagy László). A reveláció erejével a darabban elő­ször talán Holocsy Krisztina aúéti- kus francia királylánya hatott, kép­zett hangja jóval a többiek fölé emelte énekesi alakítását. Az ököl­vívó-öltözék pedig a nyalka huszár Kukorica Jancsi láttán úgy hullott le róla, mint „ruha a boldog szere­lemben”, s a sóvárgó királylány alakját sikeresen hozta össze egy nimfomán vamp alteregóval. Így bukott ki még inkább a daljáték giccses-szirupos volta, mert ennek a francia királylánynak üyen katego­rikusan nemet mondani legalábbis túlzás. A felvonásvéget a gradáció hiánya is terheli. János vitéz épp hogy csak összeomlott Iluska halál­híre hallatán, s a királylány újra fel­kínálkozik. Brrr... A harmadik felvonás kezdetén ki- gyúl a nézőtér fölé függesztett ref­lektor, s Bagó érkezik a nézőtér jobb oldaláról. A bal oldalról csak fehér ingét látni, ahogy elindul, s átküzdi magát a nyolcadik soron, János vitézt keresve, aki a színpad közepén levő, mostanra lecsupaszí­Színház bizarr bohócműsorral ér­kezik, a lengyelországi Michalo- wicében működő Teater Cinema pedig a valóság és a látszat, az őszinteség és a képmutatás közötti vonalat igyekszik meghúzni. Holnap délután nemzetközi szín­házi szeminárium kezdődik az al­ternatív színházak helyzetéről, de­cember 1-jén pedig a fesztivál ideje alatt folyó workshop eredményét láthatja a közönség. A nemzetközi részvétellel bemutatott előadás rendezője Csontos Róbert. Mivel a rendezvénysorozat nem­csak művészileg, hanem anyagi szempontból is rendkvül igényes vállalkozás, komoly támogatókra volt szükség. A legnagyobb pénz­csomagot a Visegrádi Alap, a Kár­pátok Alapítvány, valamint a kul­turális minisztérium küldte Kas­sára. (juk) (Dömötör Ede felvétele) tott, csak tartóoszlopokból, lépcső­ből és középső szintből álló építmé­nyen ül. Innentől felpörögnek az események. Ebben a változatban a dramaturg korábban „kiírta” Ba­gót, nem a két szerelmes melletti kelletlen harmadikként távozik, hanem honvágyból. így János vitéz egyedül hatol a tündérek országá­ba, ahol megint csak elnagyoltak a történések, János alig lett tündérki­rály, meglehetősen motiválatlanul, máris elvágyik a faluba. Ez eléggé hiteltelen, ahhoz képest, hogy hét évig kereste Iluskát... Miután kéz a kézben kiszaladnak a színről, utca­zajt hallunk, megjelenik a teljes szereplőgárda, utcai ruhában, a színpad két szintjén mozogva, majd a lépcsőn rendeződnek, János és Iluska pedig babakocsit tolva ér­keznek. Quintus Konrád rendezésében a da­rab mesejáték-jellegét szerette vol­na hangsúlyozni, s ez - olykor még ha hatásvadász elemek árán is, mint a kirepülő boszorkány árnyéka, vagy a kilibegő tündérruhák - sike­rül neki, ehhez képest a szereplők jelenkorivá asszimilálása nehezen érthető döntés, legfeljebb meghök­kentőnek nevezhető. S hogy milyenOlasz István főiskolai hallgató János vitéze? E sorok írójá­ban becsületes mestermunka be­nyomását keltette, ahogy Benkő Gé­za Bagója is. Aki birtokában van bi­zonyos mesterségbeli tudásnak - s ez esetükben kétségbevonhatadan -, az ezeket a szerepeket képes egy bizonyos szinten megvalósítani, úgy, hogy abban kevés kivetnivalót találunk, de az átütő erőt sem érez­zük, miközben hősiesen küzdenek ezzel a középszerű darabbal. Stauróczky Balázs zenei vezető munkáját pedig fedje jótékony fe­ledés. AZ MKKI HÍREI ♦ A Magyar Athenas c. előadásso­rozatunk vendége novemberben Horváth Iván, az ELTE Régi Ma­gyar Irodalomtörténeti Tanszé­kének vezetője. Előadásainak helyszíne, időpontja és címe: Pozsony, Komensky Egyetem, Ma­gyar Tanszék, 2002. november 25., 12.30 Nyitra, Konstantin Filozófus Egye­tem, Magyar Tanszék, 2002. no­vember 26., 11.00 Holnapi segédeszközeink Balassi Bálint verseinek új szöveg- kritikai kiadása ♦ Szőttes Játszó- és Táncház Játszóház - gyermekek András-na- pi bálja és báli díszek készítése Pozsony, Duna utcai Magyar Tan­nyelvű Alapiskola 2002. november 27., 15.00-18.00 Táncház - mezőségi és gömöri tán­cok és dalok tanulása Pozsony, Csemadok 2002. november 27., 19.00-23.00 Ma este az L. A. Dance Company mutatja be új, Behind the City című előadását Rangos színházi fesztivál Kassán

Next

/
Oldalképek
Tartalom