Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-22 / 272. szám, péntek

3 ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 22. FÓKUSZBAN: A RESTITÚCIÓS TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA Simon Zsolt agrárminiszter szerint rendezetlen földtulajdonviszonyokkal Szlovákia uniós csatlakozása elképzelhetetlen Térségünkben rövidesen emelkednek a termőföldárak A földigénylés végső lehetősége A tervek szerint a községek felajánlják a kapott földet a helyben mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyeknek (Somogyi Tibor felvétele) Jó ma földet vásárolni? Az új kormány programjában vállalta, hogy rendezi a föl­dek tulajdonlásának, ponto­sabban az ismeretlen tulajdo­nú földek kérdését. Nyilván­való, hogy ez a kötelezettség­vállalás a Magyar Koalíció Pártjának köszönhetően ke­rült a Dzurinda-kormány programjába. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Megoszlanak a becslések arról, hogy hány embert érint majd a kárpótlás újbóli megnyitása, amelyre az új kormány vállalkozott. A kabinet programjában ugyanis arra kötelez­te magát, hogy egy rövid időre újból megnyitja a földtörvényt (229/1991 T.t. sz.), hogy azok, akiknek valami­lyen oknál fogva nem volt módjuk a földjük visszaigénylésére vagy a jo­gos tulajdonuk bizonyítására, azok ezt újból megtehessék. Farkas Pál, az MKP parlamenti képviselője és az MKP mezőgazdasági programjának megalkotója azzal indokolta ennek a lépésnek a megalapozottságát, hogy a Szövetségi Gyűlés 1991 má­jus 21-én elfogadott törvénye mind­össze 18 hónapos visszaigénylési ha­táridőt (1991 májusától 1992 de­cember végéig) szabott meg, ame­lyet sokan - magyarok és szlovákok egyaránt - lekéstek. A képviselő azonban tud olyan esetekről is, ami­kor a földjüket, erdőjüket igénylők képtelenek voltak 1992. december 31-ig bizonyítaniuk jogos tulajdonu­kat. „Rövid volt az igénylési határ­idő, sokakhoz nem jutott időben az információ, hogy kikre vonatkozik a kárpótlás, illetve mit kell a jogosult személyeknek tenniük. A bizonyí­tással pedig az volt a gond, hogy több területen elvesztek a tulajdon­lapok. Vannak olyan járások, ahol egyáltalán nincsenek meg a katasz­teri térképek” - fogalmazott Farkas Pál. „Az EU-csatlakozás függvényé­ben ezt a kérdést nem lehet a végte­lenségig elodázni, rendezetlen föld­tulajdonviszonyokkal a csatlakozás elképzelheteden” - fogalmazott a restitúciós törvény újbóli megnyitá­sáról Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Szerinte súlyos, megbo- csáthatadan vétség lenne, ha a jogo­sult személyek nem élnének a felkí­nált lehetőséggel. „A földtulajdon marad az egyetlen állandó érték mindannyiunk számára, melynek elherdálása önmagunk ellen elköve­tett bűn lenne” - indokolta állás­pontját a tárcavezető. A kormány szándékai szerint a kár- pódási folyamat 2006 elején végér­vényesen befejeződik. Az a föld, amely iránt tulajdonosaik 2005. de­cember végéig nem jelentkeznek, átruházódik az államra. A kormány jogszabályt kíván beterjeszteni a parlament elé, hogy lehetővé tegye az államnak e földeknek a községi tulajdonba történő utalását. Ponto­sabban csak azok a területek kerül­nének át a kormány szándékai sze­rint önkormányzati kézbe, amelye­ket az állam nem tud felhasználni össztársadalmi célú építményekre és infrastrukturális beruházásokra. A következő lépésben a községek felajánlják a kapott földet a helyben mezőgazdasági tevékenységet foly­tató magán- és jogi személyeknek. „Úgy gondoltuk, nem lenne tisztes­séges államosítani ezeket a földe­ket. Ha a rendezetlen tulajdonú föl­dek nem lehetnek valódi tulajdono­saiké, akkor azok kerüljenek közsé­gi tulajdonba” - magyarázta az MKP, illetve a kormány szándékát Farkas Pál. Nem osztja a kormány nézetét az ag­rárönkormányzat. Ivan Oravec, az SPPK elnöke szerint a beltelkek a községek kezébe kerülhetnek, ám a külteleknek mindenképpen állami tulajdonban kellene maradniuk. Vé­leménye szerint „az államnak ele­gendő földdel kell rendelkeznie ah­hoz, hogy legyen miből kárpótolni azokat, akiknek közérdekű létesít­mények építése miatt (autópálya, vasútvonal, víztározó stb.) elveszik földjüket”. Az agrárkamara elnöke számos veszélyforrást lát abban is, hogy a kormány el akarja törölni a földalapból való kivételért fizetendő illetékfizetési kötelezettséget. „Ha párhuzamosan nem szabályozzuk a földkivételt, megtörténhet, hogy a legértékesebb mezőgazdasági föl­dek építkezési területté változnak. Ez pedig súlyos vétek lenne ” - fogal­mazott Oravec. Megoszlanak a vélemények arról, hogy sikerül-e 2005 végéig identifi­kálni a rendezetlen földeket. Jelen­leg az állami földalap közel 480 ezer hektár rendezetlen tulajdonú földet tart nyilván, (gyor) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában jelenleg teljes pangás jellemzi a földpiacot. A termőföld piaci árai az Európai Unió tagorszá­gaiban 3-30-szor magasabbak, mint térségünkben. Például a Csal­lóközben egy hektár jó minőségű termőföldet már akár 35-40 ezer koronáért is kapni, holott annak ökológiai-bonitási értékét a szlovák szakhatóságok (lásd a pénzügymi­nisztérium 465/1991-es Tt. számú rendeletét) hektáronként 100-120 ezer koronában határozták meg. Földvásárlásban érdekelt szakértők egybehangzó véleménye szerint az uniós csatlakozás közelsége kihat ugyan a földárakra is - középtávon könnyen elképzelhető a mezőgaz­dasági művelés alá vont terület pia­ci árának 3-10-szeres emelkedése-, ugyanakkor többek azt állítják, hogy Szlovákia (de Magyarország is) soha nem éri majd el az uniós át­lagot. Csak tájékoztatásul, Magyar- országon jelenleg valamivel ezer euró felett mozog egy hektár átla­gos föld ára. A bennfentesek ezt a trendet a régió területi elhelyezésé­vel magyarázzák: „Mi mindig az Európai Unió perifériáján leszünk” - tartja Fir Zoltán a Földbróker.hu tulajdonosa1. Egyben rámutatott ar­ra, hogy ugyanakkor Ausztriában és Németországban már jelenleg is igen drágák a földek, ott a 10 ezer eurós átlagos hektárár a jellemző. A föld az Európai Unió 15 tagálla­ma közül Franciaországban a legol­csóbb, ott nagy területű és jó minő­ségű föld áll rendelkezésre. A legol­csóbb uniós földár 3 és 5 ezer euró között van. (gy) Nálunk nincsenek zsebszerződések? Sem a regionális agrárkamarákon, sem a földművelésügyi minisztéri­um regionális kirendeltségein nem tudtak válaszolni arra a kérdésünk­re, hogy vannak-e nálunk „zsebszerződések”. Ugyanakkor egyes lapér­tesülések szerint néhány osztrák érdeklődő (közvetítő) már tapogató- dzó látogatást tett a Kis-Kárpátok borvidéken gazdálkodó vincellérek­nél, hogy elővásárlási ajánlatot tegyen számukra. A Párkány melletti Muzslán pedig német borászok jelentek meg, akik az ottani szőlőkben rajnai rizlinget termesztenének. A Földbróker.hu becslése szerint Ma­gyarországon jelenleg mintegy 350-400 ezer hektár lehet külföldi el­lenőrzés alatt (ez a szántóterület 7-8%-a). A külföldiek tehát jó lehető­ségnek tartják a földszerzést, aminek szakmai okai lehetnek, (ú) Földárak a '90-es évek derekán Ország Egy hektár föld átlagos ára Luxemburg 60 ezer Hollandia 18,7 ezer Németország nyugati része 15,6 ezer Belgium 12,1 ezer Spanyolország 10,0 ezer Dánia 6,1 ezer Anglia 4,9 ezer Franciaország 3,0 ezer Finnország 2,7 ezer Magyarország (2002-ben ) 1,5 ezer Az adatok euróbán értendők (Forrás: Föld bróker) Szlovákiában jelenleg pang a földpiac, azonban a várhatóan 2004-es eu­rópai uniós csatlakozásunk után nálunk is meglódulnak az árak (Dömötör Ede felvétele) Napjainkban egyelőre még akadályokat gördítenek a külföldi állampolgárok szlovákiai földvásárlása elé, ennek dacára Dél-Szlovákiában már tevékenykednek nyugati agrárgazdák Az uniós tagság gyorsítja a folyamatot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Külföldi magánszemé­lyek csak három évvel Szlovákia európai uniós csatlakozása után vásárolhatnak majd nálunk termő­földet. Az év derekán módosított devizatörvény a kormány eredeti szándékaival szemben további kor­látozásokat is magában foglal. Az első Dzurinda-kormány eredeti­leg az EU-csatlakozás után rögvest lehetővé tette volna a külföldi ma­gánszemélyeknek, hogy korlátla­nul és mindennemű megkötés nél­kül termőföldet vásároljanak Szlo­vákiában. Azonban Farkas Pál (MKP) képviselő ellenjavaslatot terjesztett a plénum elé, és a tör­vényhozás az ő módosítását tartot­ta ésszerűbbnek és hagyta azt jóvá. E módosításnak köszönhetően olyan földeket nem vehetnek meg a külföldi magánszemélyek, ame­lyek a települések beépített terüle­tén kívül találhatók, továbbá tiltás vonatkozik a beépített területeken kívül eső erdőkre is. E korlátozás viszont nem vonatkozik azokra, akik Szlovákia állampolgárai, vagy az Európai Unió tagállamainak Szlovákiában átmeneti lakhellyel rendelkező polgárai, akik Szlová­kia EU-csatlakozásától számított három éven keresztül nálunk gaz­dálkodnak. Nincsenek megbízható adatok arról, hogy jelenleg hány külföldi magánszemély gazdálko­dik Szlovákiában. A föld külföldiek általi bérlését a hatályos jogsza­bályok nem korlátozzák. A hazai jogszabályok ugyancsak nem kor­látozzák a külföldieket abban, hogy mezőgazdasági céget alapít­sanak Szlovákiában, esetleg csőd­be ment mezőgazdasági vállalatot vegyenek és folytassák a mezőgaz­dasági tevékenységet. Ilyen gazda­ságra már egyébként van példa a Csallóközben és a Nagykürtösi já­rásban is. (gy) A legjobb földek hivatalos és piaci árai, bérleti díjai Térség A legjobb földek A legjobb földek Átlagos Maximális hivatalos értéke piaci ára bérleti díja bérleti díj Dunaszerdahelyi járás 80-120 ezer 40-50 ezer 2200 4500 Komáromi járás 100-120 ezer 60-70 ezer 1200-1400 2200 Oalántai járás 100-120 ezer nincs adat 2000 4000 Érsekújvári járás 100-120 ezer 30-40 ezer 1200-3000 3500 Nagykürtösi járás 40-52 ezer nincs adat a föld értékének 1%-a 1600 Losonci járás 27-50 ezer nincs adat 300-900 1000 Rozsnyói járás 20-40 ezer nincs adat 300-500 1000 Kassai járás 65 ezer nincs adat 300-1600 1800 Nagymihályi járás 35-75 ezer nincs adat 300-800 1000 Az adatok hektár/korona értékben vannak megadva, a bérleti díj egy évre vonatkozik. Általános vélekedés sze­rint a földvásárlásnál a felek ritkán tartják mérvadónak a földhivatali árat. A bérleti díjat a legtöbb helyen ter­ményben térítik. (Forrás: regionális agrárkamarák, a földművelésügyi minisztérium regionális szakosztályai) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NYUGATON CSAPADÉK, 7-11 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSAAETEOROLOGIA A Duna vízállása - Pozsony: 460, árad; Medve: 370, árad; Komárom: 405, árad; Párkány: 345, változatlan. Közepesen felhős lesz az ég, az ala­csonyabban fekvő területeken a reg­geli órákban köd is lehet. Délután nyugaton számos helyen valószí­nű csapadék. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 7 és 11 fok körül alakul. Éjszaka 2-7 fok várható. Holnap már sok helyen lesz zápor­eső, zivatar. Napközben 6-11 fo­kig melegszik fel a levegő, éjsza­kára 0 és 5 fok közé hűl le. Vasár­napra a keleti országrész fölött gyűlnek össze az esőfelhők, ezért ott gyakoribbak lehetnek a zápo­rok, zivatarok. Nappal 9-13 fokra számíthatunk. A Nap kel 07.10-kor - nyugszik 16.05-kor A Hold kel 17.38-kor - nyugszik 09.32-kor A mai időjárás fő­ként a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket visel­heti meg. Gyako­ribb lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdal­mat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Csök­ken az alacsonyabb vérnyomásúak szellemi és fizikai teherbírása, ke­vésbé képesek összpontosítani a feladataikra. A délelőtti órákban egyes légúti bántalmak tünetei is jelentkezhetnek, illetve emésztési zavarok is felléphetnek. Holnap a mainál némileg kedvezőbb hatá­sokkal számolhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom