Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-22 / 272. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 22. KOMMENTÁR NATO - itt és „majd” TÓTH MIHÁLY A prágai NATO-csúcsot megelőző hetekben a tagjelölt országok politikusai legszívesebben csak úgy nagy általánosságban mondtak véleményt a védelmi szervezet új feltételek közötti működésének távlatairól. A kárpát-medencei viszonyok konkrét alakulásában érdekelt államok történelmében viszont kellemes jelenség, hogy 2002. november 21-én Magyarország szomszédai közül Szlovákián és Szlovénián kívül Romániát is meghívták a NATO-ba. A politikusok számos tényező miatt óvatosak a megnövekedett nemzetközi szervezet jövőbeni működési mechanizmusát illető előrejelzések megfogalmazásában. Nem lehet tudni, milyenné alakulnak a terrorizmus legszélsőségesebb megnyilvánulásai. Nehezen lehet előre jelezni, hogy egy-egy új tagország hadra fogható egységeit majd szakosítva vagy pedig általánosabb teendőkre kiképezve kell felkészíteni. Az új demokráciákban mindenütt gondot okoz a sereg kommunizmus utáni iránytévesztettsége. A felsorolást még hosszan folytathatnánk. Viszont van egyvalami, amiben a kárpát-medencei viszonyok kedvező alakulásában érdekelt demokratikus erők biztosak lehetnek. Biztosra vehető, hogy Szlovákia, Magyar- ország és Románia NATO-hoz csatlakozásának pillanatától kezdve a három ország mindegyikében hátrébb küldik az országnagyobbításról álmodozók agarait. E három ország a múlt században már kétszer is tagja volt ugyanannak a szövetségi rendszernek. Arra még emlékezünk, hogy miként működött aVarsói Szerződés keretei közötti barátság. Még korábban a hitleri Németország egy szövetségi rendszerbe vonta Budapestet, Bukarestet és Pozsonyt, de gondoskodott róla: a frontnak ugyanazon az oldalán harcoló magyar, román és szlovák hadosztályok tábornokai alig várják, hogy egymás torkának eshessenek. A kárpát-medencei viszonyok alakításában érdekelt három főváros mindegyikében voltak szép számmal, akik fölöttébb fanyalogva fogadtak minden olyan hírt, amely arról szólt, hogy 1989 után egyszer majd eljő az a nap, amikor ez a három ország is a NATO tagjává válik. A fa- nyalgást elsősorban főképp az táplálta, hogy a küldetéstudatos kút- mérgezők vezérei mindhárom országban tudomásul kényszerültek venni: a NATO kussolásra kényszerít mindenkit, aki az ezredforduló táján hazardírozni mer az európai békével. Kihalóban a zsákmányszerző törekvések által vezérelt második világháború túlélői. De itt vannak a 20. század végi területszerző balkáni háború szemtanúi. Kétségtelen, ezek a vérengzések is lényegesen meggyorsították a NATO bővítését. Tegnaptól azért is biztonságosabban érzem magam, mert tudom, a prágai döntés hatására lucskossá nedvesedett a Csurkák, a Funarok és a Sloták puskapora. JEGYZET Agresszív utasok JUHÁSZ KATALIN Az egyik kassai villamoson bántalmaztak egy jegyellenőrt. Nem tudom eldönteni, hogy ez hír-e, mert az ellenőrök már megszokták, hogy nap mint nap csépelik őket, az utasok meg legfeljebb vállat vonnak. Ráadásul ebből az ügyből nem lesz rendőrségi jegyzőkönyv, mivel a tettes elfutott, a sértett pedig karját tapogatva ácsorgott egy darabig a megállóban, aztán folytatta munkáját, mintha mi sem történt volna. De nem, mégsem állom meg, hogy ne számoljak be a dologról, hiszen majdnem én is kaptam. Pedig csak odaszóltam az agresszív potyázónak, hogy hagyja már békén az ellenőrnőt (!). A tömött villamos utazóközönsége valódi színházi közönségként viselkedett, azzal a különbséggel, hogy ők a jelenet végén nem tapsoltak, csak kitárgyalták az esetet. „Szóval az a negyvenkilós lányka kérte a jegyeket, bérleteFIGYELÖ Orosz vélemény a NATO-csúcsról A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap szerint a NA- TO-t az új tagállamok teljesítménye alapján inkább megfontoltabbá kellett volna tennie a szövetség legutóbbi keleti irányú bővítésének, mint sem hogy egy még szélesebb körű tagfelvételre vállalkozzon. A lap sze-, rint Lengyelország és Csehország mellett Magyarország számít az észak-atlanti szövetség leggyengébb láncszemének - amíg fel nem veszik a 7 újabb tagjelöltet. A cikk megállapítása szerint a lengyelek úgy-ahogy, de megpróbáltak eleget tenni a NATO-tagsággal összefüggő vállalásaiknak, brüsszeli vélemények szerint azonban „Prága és Budapest azért lépett be a szövetségbe, hogy ne csináljon semmit. A cseh kormány is minimális szinten - évi 250 millió euró - tartja hadserege modernizálási kiadásait, Budapest azonban a korábbi 149 millió eurót is 82 millióra csökkentette 1999-ben. A magyar fegyveres erők egyetlen jelentős beszerzése a francia Mistral típusú légvédelmi rakétarendszer volt, amely „úgy működik, ahogy az Ég jónak látja.” A szerző ironikusan megjegyezte: harcképes eszközöket Budapest csak Oroszországtól kapott az utóbbi években, a szovjet adósság fejében szállított BTR-80 páncélozottjárműveket és előtte viszonylag modern MiG-29-ese- ket. A Rosszijszkaja Gazeta említette azt az orosz aggodalmat is, hogy a legutóbbi bővítés beigazolódott, és a mostani tagfelvétel várható negatív tapasztalatai ellenére a NATO tovább fog terjeszkedni, immár Grúziát, és a közép-ázsiai egykori szovjet köztársaságokat integrálva.- Hurrá, bekerültünk abba a natóba, nemsokára meg az euba jutunk! Most már biztosan jut pénz új pozsonyi hídra, ami alatt majd nyugodtan alhatunk és megépül a metró is, ahova lemehetünk melegedni... (Marabu rajza) TALLÓZÓ SME A 16,44 százalékos októberi munkanélküliségi arány volt a legalacsonyabb az utóbbi néhány évben. A Nemzeti Munkahivatal szerint minden év októberében csökken az állástalanok aránya, de a szakembereknek meggyőződése, hogy az állástalanok aránya hosszabb távon is csökkenni fog. „A közhasznú és idénymunkák hatásától függetlenül is csökken a munkanélküliség, nyár óta havonta 0,2 százalék- ponttal” - állítja Ján Tóth, az ING Bankvezető közgazdásza. Úgy véli, a gazdasági fejlődésnek egyre nagyobb az üteme, ezért a magánvállalkozások is egyre több munkaerőt tudnak felvenni. A szakemberek becslései szerint a 480 ezer munkanélküliből körülbelül 30- 100 ezer dolgozik feketén. „A jövő évtől hatályba lépő intézkedéseknek főként az illegális munkavállalás visszaszorításában segíthetnek, mert az mesterségesen felduz- zasztja a munkanélküliségi arányt” - mondja az ING Bank elemzője. Tóth úgy véli, jövőre a gazdasági növekedés már kevésbé fog hatni a munkanélküliségi arány alakulására, mint jelenleg. Lényegesen korlátozhatja a munkahelyteremtés feltételeit, ha a a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése 2003- ban 3,5 százalék alá csökken. Az EU tagjelölt államai közül nálunk a legnagyobb a munkanélküliség. Felcsapjon Kovács honvéd hivatásos világrendörnek? Már azt is utáltuk, amikor a Monarchia távoli tájaira verbuváltak Hamlet mundérban Menni vagy nem lenni, ez itt a kérdés. A NATO „hamleti” dilemmája leegyszerűsödött a prágai csúcsra. Vagy megy új területekre, új funkciókra készen, vagy elhal, mert amire eddig szolgált, fölösleges. Bő tíz éve nem kell Nyu- gat-Európát és Észak-Ameri- kát megvédeni szovjet támadástól, történelmileg belátható ideig a világ egy állama sem képes reguláris haderővel fenyegetni a szövetség tagországait. FÜZES OSZKÁR Oszolj!? Van olyan elmélet, hogy a NATO ama veszélyek ellen véd, amelyeket saját maga, a puszta léte okoz. Az elmélet hibája, hogy példát erre nem tud. Az nem érv, hogy ha nincs NATO, akkor az ellenségeinek nem volna ellensége. Volna: van kétszáznál több akut vagy lappangó válság a világban, amely az atlanti államok érdekeit érinti. S vannak globális érdekek: az energiaellátás biztonságának fenntartása, a katonai eszközökkel előidézhető környezeti, gazdasági, közegészségügyi csapások megelőzése, a politikai viták háborúvá fajulásának megakadályozása, vagy ha nem sikerült, a hadviselés, különösen a civilek elleni katonai fellépés beszüntetésének kikényszerítése, majd utókezelése. A válságmegelőző és a békefenntartó teendők között kell egy aktív katonai beavatkozási szakasz, amit nevezhetünk intervenciónak vagy béketeremtésnek. Ilyen beavatkozásra jelenleg a világ bármely pontján csak Amerika képes, de politikai, lélektani, anyagi és hadászati okokból egyedül még ő sem teljesen. A többiek erőalkalmazási hatóköre nagyságrenddel kisebb. Nyugat-Európa, Oroszország, Kína és India együttesen sem közelíti meg az amerikai haderő be- vethetőségi szintjét. Ázsiának jelenleg nincsenek olyan létfontosságú érdekei, amelyek érvényesítéséhez szüksége volna az amerikaiak szövetségére - és fordítva. Nyugat-Európának (három éve Magyarország is idetartozik!) azonban vannak: a balkáni, a kelet-európai, a kaukázusi, a közel- keleti és a mediterrán válsággócokban szükségünk van Amerika szövetségére. Es fordítva: az USA képes ugyan maga is érvényesíteni érdekeit, de olcsóbb és hatékonyabb a NATO révén. A NATO bejáratott szervezet. Feloszlatása a világ jelenleg legjobb (egyetlen működő) kollektív biztonsági rendszerét számolná fel, ettől csak súlyosbodna minden bizonytalanság. A NATO-ra politikai és gyakorlati szükség van. Arra, hogy Amerika és Európa között újraértelmezett, de ettől erősebb szövetség legyen. A NATO azért bővül új tagállamokkal, új partnerségekkel, mert kollektív biztonsági rendszerként egyre több országnak van szüksége rá. A NATO-tagság, illetve az atlanti partnerség a jelenleg elérhető legbiztosabb garancia arra, hogy az adott ország területét ne érje hagyományos támadás. Ez eldönti a következő kérdést is: miért nem volna elég a NATO politikai szövetségként? A politikai szövetség értelmét és hitelét a tényleg rendelkezésre álló katonai erő adja meg ugyanis. Tavaly szeptember óta nyilvánvaló, hogy újfajta katonai erőre, képességekre is szükség lett, mert a nem hagyományos (nem állami hadsereg által okozott) fenyegetésekkel kell szembenézni. Hanem 1. kiszámíthatatlanul viselkedő országok által bevethető tömegpusztító eszközökkel, 2. ugyanilyen államok által szervezett, támogatott vagy eltűrt terrorcselekményekkel, 3. nem államok, hanem szervezett csoportok által elkövetett tömegpusztító, illetve terrorista akciókkal. A NATO maradhatna a kaptafánál, a tagállamok területének hadseregekkel szembeni védelménél. Ám e veszély elhanyagolható, így a NATO is el- hanyagolhatóvá válna katonailag. Akkor pedig politikai értéke is elszivárogna. E hanyatlás megindult, és a práAz nem érv, hogy ha nincs NATO, az ellenségeinek nem volna ellensége. gai csúcson dönteni kell: halódó NATO vagy átalakuló. Ha az utóbbit választják, akkor át kell állítaniuk a szövetséget olyan képességek megszerzésére és fenntartására, amelyek révén a bárhol, bármilyen formában felbukkanó tömegpusztító és/vagy terrorista akciót 1. meg tudja torolni (ez kommandós és katonai feladat), 2. a következményeit az érintett terület és lakosság számára a lehetséges mértékben enyhíteni tudja (ez polgári védelmi feladat), 3. a folyamatban lévő akciót meg tudja állítani, a csapás erejét csökkenteni (ez katonai és polgári védelmi feladat), 4. a csapás tervéről képes értesülni, és képes azt megelőzni (ez hírszerzési és titkosszolgálati feladat), 5. a csapást tervező csoportokat és tevékenységüket képes felderíteni és büntetőjogilag felszámolni (ez titkosszolgálati és rendőri feladat), képes előre jelezni azokat az akut problémákat, amelyek ilyen csoportok létrejöttéhez vezetnek (ez politikai, hírszerzői és rendőri feladat). Nyilvánvaló, hogy az öt pontot logikailag fordított sorrendbe kellene állítani, hogy az első, második és harmadik pontra ne is legyen szükség. Ám az új veszélyek már fennállnak és szaporodnak, sürgősen csak elrettentéssel, a megtorlás veszélyének hiteles felmutatásával lehet elhárítani őket, így a képességmegszerzés időrendjét mégis a fenti sorrendbe kell állítani. Ezért Prágában az első napirendi pont a „világkommandó” létrehozása, csúcstechnológiás eszközökkel való felszerelése. Ilyenek momentán kizárólag Amerikának vannak birtokában. Oroszország, Anglia és Franciaország csak igen foghíjasán, a többi NATO-tagállam pedig nem rendelkezik a mai hadviseléshez kellő eszközökkel. Szerezzék meg, közösen vállalva a terheket. S ha megszerzik, oka fogy annak, hogy Amerika lekezelje szövetségeseit, azok meg emiatt hiába siránkozzanak. Európa azonban eltérő nemzeti érdekeket takar. A francia- brit-német viszonyt s a kisebbekét is a szintén megújuló Európai Unióban minden résztvevő az Amerikához fűződő viszonyával befolyásolhatja. A nagy játszma folyik, benne tologatják a NATO- ra vonatkozó terveket is. Prágában kiderül: széjjelebb tolják vagy összébb rendezik az atlanti mozaik kockáit. Közben az EU-gazda- ság stagnálása, a jóléti állam (az amerikainál szociálisabbnak vélt, európaiságot jelképező modell) leépülése láttán az európai kormányok ódzkodnak katonai fejlesztési programoktól. Vaj helyett ágyút, pont most? - nem költői, hanem nagyon is konkrét válaszra váró kérdés. Bár a hadibefektetések részben fedezhetőek az eddigi haderőre pazarolt pénz átcsoportosításával, megtérülésük erősen középtávú. Addig legalább kétszer kell a választók elé állni, miért költjük az adófizetők pénzét arra, hogy elitkatonák mehessenek a világ végére. A mindenkori kormánynak a mindenkori ellenzék az orra alá fogja dörgölni, hogy értelmetlenül militarista, hogy a fehér ember imperializmusát szolgálja, hogy Amerika csatlósa, hogy a terrorizmusnak társadalmi okai vannak és katonasággal nem orvosolhatók, hogy bármilyen drága és előrelátó egy védelmi rendszer, a támadó mindig talál rést rajta stb. Ezeket a kételyeket nem szabad lesöpörni. Válaszolni kell rájuk, ami népszerűtlen feladat. A tagállamok kormányai ezért is tukmálnák előszeretettel a NATO-ra a válaszokat. Pedig a NATO nem főparancsnok, hanem eszköz a saját nemzetbiztonsági érdekeinket védeni és érvényesíteni. Ez utóbbira mond ma igent a magyar kormányfő a NATO-nak (helyesebben: a NATO-ban). De mondjuk ki: anyagi áldozatot köSzéjjelebb tolják vagy összébb rendezik az atlanti mozaik kockáit? vetelő, számtalan kül- és belpolitikai bonyodalommal járó következményeket vállal ezzel. Azt is, hogy haladéktalanul megkezdi a kényszersorozásos ócskavas-ármádia felszámolását, a sokoldalúan képzett, jól fizetett, profi hadsereg kialakítását. Sokba fog kerülni. Pénznél tágabb értelemben is: meg kell vitatni egy teljesen új helyzetet. Az említett feladatok elvállalásával és a teljesítésükhöz szükséges képességek megszerzésével a NATO jóval túllép a kollektív önvédelem megszokott határain. A tagállamok területén messze túl lévő helyeken fellépő katonává, rendfenntartóvá válik. Felcsapjon-e Kovács honvéd hivatásos világrendőrnek? Hiszen már azt utáltuk, amikor bakáinkat a Monarchia távoli tájaira verbuválták, és a minapig szép álmunk volt a semlegesség. Értelmes, erkölcsös dolog-e távoli hadiösvényekre küldeni a fiainkat? Ha az új világban meg akarjuk védeni magunkat, akkor igen. Elvben könnyű ezt belátni, de ami velejár, az olyan hirtelen, mély és tartós változás, aminek nehéz nekirugaszkodni. Átalakítani a honvédelem egész értelmezését, létcéljának, teendőinek társadalmi felfogását. Menni vagy nem lenni? Vegyük komolyan: ez itt a kérdés. két, a srác meg rámordult, hogy menjen az anyjába, ne molesztálja őt, mert megjárja! Erre az ellenőr galléron ragadta a potyázót és mondta neki, hogy szánjanak le édes kettesben, lent majd elintézik a dolgot. A pasas persze még pipább lett, és behúzott egyet a lánynak. Erre odament a másik ellenőmő, és közösen kezdték abajgatni az illetőt. No, amaz is kapott egyet, aztán a megállóban leugrott a srác, és futott, mint az őrült.” Kassán nem ritkaság az ilyesmi, volt már hat héten belül gyógyuló kartörés, fejsérülés, kibicsaklott boka, miegymás, az ellenőrök tudnának mesélni. Mivel ezt a munkát nem fizetik túl, az állomány fele olyan nőkből áll, akik semmilyen „normális” munkát nem találtak maguknak. Önvédelmi tanfolyam nincs, csak a szerencséjükben és a pszichológiai érzékükben bízhatnak. Azt mondják, minél inkább mennek felfelé a bérletárak és persze a büntetések, annál agresszívabbak a kassai utasok. Egyszerűen fellökik az ellenőrt, és kereket oldanak. Jobbik esetben. Ha rossz napjuk van, verekedni kezdenek.
