Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-22 / 272. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 22. KOMMENTÁR NATO - itt és „majd” TÓTH MIHÁLY A prágai NATO-csúcsot megelőző hetekben a tagjelölt országok politi­kusai legszívesebben csak úgy nagy általánosságban mondtak véle­ményt a védelmi szervezet új feltételek közötti működésének távlatai­ról. A kárpát-medencei viszonyok konkrét alakulásában érdekelt álla­mok történelmében viszont kellemes jelenség, hogy 2002. november 21-én Magyarország szomszédai közül Szlovákián és Szlovénián kívül Romániát is meghívták a NATO-ba. A politikusok számos tényező mi­att óvatosak a megnövekedett nemzetközi szervezet jövőbeni működé­si mechanizmusát illető előrejelzések megfogalmazásában. Nem lehet tudni, milyenné alakulnak a terrorizmus legszélsőségesebb megnyil­vánulásai. Nehezen lehet előre jelezni, hogy egy-egy új tagország had­ra fogható egységeit majd szakosítva vagy pedig általánosabb te­endőkre kiképezve kell felkészíteni. Az új demokráciákban mindenütt gondot okoz a sereg kommunizmus utáni iránytévesztettsége. A felso­rolást még hosszan folytathatnánk. Viszont van egyvalami, amiben a kárpát-medencei viszonyok kedvező alakulásában érdekelt demokra­tikus erők biztosak lehetnek. Biztosra vehető, hogy Szlovákia, Magyar- ország és Románia NATO-hoz csatlakozásának pillanatától kezdve a három ország mindegyikében hátrébb küldik az országnagyobbításról álmodozók agarait. E három ország a múlt században már kétszer is tagja volt ugyanan­nak a szövetségi rendszernek. Arra még emlékezünk, hogy miként működött aVarsói Szerződés keretei közötti barátság. Még korábban a hitleri Németország egy szövetségi rendszerbe vonta Budapestet, Bu­karestet és Pozsonyt, de gondoskodott róla: a frontnak ugyanazon az oldalán harcoló magyar, román és szlovák hadosztályok tábornokai alig várják, hogy egymás torkának eshessenek. A kárpát-medencei viszonyok alakításában érdekelt három főváros mindegyikében voltak szép számmal, akik fölöttébb fanyalogva fogad­tak minden olyan hírt, amely arról szólt, hogy 1989 után egyszer majd eljő az a nap, amikor ez a három ország is a NATO tagjává válik. A fa- nyalgást elsősorban főképp az táplálta, hogy a küldetéstudatos kút- mérgezők vezérei mindhárom országban tudomásul kényszerültek venni: a NATO kussolásra kényszerít mindenkit, aki az ezredforduló táján hazardírozni mer az európai békével. Kihalóban a zsákmányszerző törekvések által vezérelt második világ­háború túlélői. De itt vannak a 20. század végi területszerző balkáni háború szemtanúi. Kétségtelen, ezek a vérengzések is lényegesen meggyorsították a NATO bővítését. Tegnaptól azért is biztonságosab­ban érzem magam, mert tudom, a prágai döntés hatására lucskossá nedvesedett a Csurkák, a Funarok és a Sloták puskapora. JEGYZET Agresszív utasok JUHÁSZ KATALIN Az egyik kassai villamoson bán­talmaztak egy jegyellenőrt. Nem tudom eldönteni, hogy ez hír-e, mert az ellenőrök már megszok­ták, hogy nap mint nap csépelik őket, az utasok meg legfeljebb vállat vonnak. Ráadásul ebből az ügyből nem lesz rendőrségi jegyzőkönyv, mivel a tettes elfu­tott, a sértett pedig karját tapo­gatva ácsorgott egy darabig a megállóban, aztán folytatta mun­káját, mintha mi sem történt vol­na. De nem, mégsem állom meg, hogy ne számoljak be a dologról, hiszen majdnem én is kaptam. Pedig csak odaszóltam az ag­resszív potyázónak, hogy hagyja már békén az ellenőrnőt (!). A tö­mött villamos utazóközönsége valódi színházi közönségként vi­selkedett, azzal a különbséggel, hogy ők a jelenet végén nem tap­soltak, csak kitárgyalták az ese­tet. „Szóval az a negyvenkilós lányka kérte a jegyeket, bérlete­FIGYELÖ Orosz vélemény a NATO-csúcsról A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap szerint a NA- TO-t az új tagállamok teljesít­ménye alapján inkább megfon­toltabbá kellett volna tennie a szövetség legutóbbi keleti irá­nyú bővítésének, mint sem hogy egy még szélesebb körű tagfel­vételre vállalkozzon. A lap sze-, rint Lengyelország és Csehor­szág mellett Magyarország szá­mít az észak-atlanti szövetség leggyengébb láncszemének - amíg fel nem veszik a 7 újabb tagjelöltet. A cikk megállapítása szerint a lengyelek úgy-ahogy, de megpróbáltak eleget tenni a NATO-tagsággal összefüggő vállalásaiknak, brüsszeli véle­mények szerint azonban „Prága és Budapest azért lépett be a szövetségbe, hogy ne csináljon semmit. A cseh kormány is mini­mális szinten - évi 250 millió euró - tartja hadserege moder­nizálási kiadásait, Budapest azonban a korábbi 149 millió eurót is 82 millióra csökkentette 1999-ben. A magyar fegyveres erők egyetlen jelentős beszerzé­se a francia Mistral típusú légvé­delmi rakétarendszer volt, amely „úgy működik, ahogy az Ég jónak látja.” A szerző ironi­kusan megjegyezte: harcképes eszközöket Budapest csak Oroszországtól kapott az utóbbi években, a szovjet adósság fejé­ben szállított BTR-80 páncélo­zottjárműveket és előtte vi­szonylag modern MiG-29-ese- ket. A Rosszijszkaja Gazeta em­lítette azt az orosz aggodalmat is, hogy a legutóbbi bővítés be­igazolódott, és a mostani tagfel­vétel várható negatív tapasztala­tai ellenére a NATO tovább fog terjeszkedni, immár Grúziát, és a közép-ázsiai egykori szovjet köztársaságokat integrálva.- Hurrá, bekerültünk abba a natóba, nemsokára meg az euba jutunk! Most már biztosan jut pénz új pozsonyi hídra, ami alatt majd nyugodtan alhatunk és megépül a metró is, ahova lemehetünk melegedni... (Marabu rajza) TALLÓZÓ SME A 16,44 százalékos októberi mun­kanélküliségi arány volt a legala­csonyabb az utóbbi néhány évben. A Nemzeti Munkahivatal szerint minden év októberében csökken az állástalanok aránya, de a szakem­bereknek meggyőződése, hogy az állástalanok aránya hosszabb tá­von is csökkenni fog. „A közhasznú és idénymunkák hatásától függet­lenül is csökken a munkanélküli­ség, nyár óta havonta 0,2 százalék- ponttal” - állítja Ján Tóth, az ING Bankvezető közgazdásza. Úgy véli, a gazdasági fejlődésnek egyre na­gyobb az üteme, ezért a magánvál­lalkozások is egyre több munka­erőt tudnak felvenni. A szakembe­rek becslései szerint a 480 ezer munkanélküliből körülbelül 30- 100 ezer dolgozik feketén. „A jövő évtől hatályba lépő intézkedések­nek főként az illegális munkavál­lalás visszaszorításában segíthet­nek, mert az mesterségesen felduz- zasztja a munkanélküliségi arányt” - mondja az ING Bank elemzője. Tóth úgy véli, jövőre a gazdasági növekedés már kevésbé fog hatni a munkanélküliségi arány alakulásá­ra, mint jelenleg. Lényegesen kor­látozhatja a munkahelyteremtés feltételeit, ha a a bruttó hazai össz­termék (GDP) növekedése 2003- ban 3,5 százalék alá csökken. Az EU tagjelölt államai közül nálunk a legnagyobb a munkanélküliség. Felcsapjon Kovács honvéd hivatásos világrendörnek? Már azt is utáltuk, amikor a Monarchia távoli tájaira verbuváltak Hamlet mundérban Menni vagy nem lenni, ez itt a kérdés. A NATO „hamleti” dilemmája leegyszerűsödött a prágai csúcsra. Vagy megy új területekre, új funkciókra készen, vagy elhal, mert amire eddig szolgált, fölösle­ges. Bő tíz éve nem kell Nyu- gat-Európát és Észak-Ameri- kát megvédeni szovjet tá­madástól, történelmileg be­látható ideig a világ egy álla­ma sem képes reguláris had­erővel fenyegetni a szövet­ség tagországait. FÜZES OSZKÁR Oszolj!? Van olyan elmélet, hogy a NATO ama veszélyek ellen véd, amelyeket saját maga, a puszta léte okoz. Az elmélet hibája, hogy példát erre nem tud. Az nem érv, hogy ha nincs NATO, akkor az el­lenségeinek nem volna ellensége. Volna: van kétszáznál több akut vagy lappangó válság a világban, amely az atlanti államok érdekeit érinti. S vannak globális érdekek: az energiaellátás biztonságának fenntartása, a katonai eszközök­kel előidézhető környezeti, gaz­dasági, közegészségügyi csapá­sok megelőzése, a politikai viták háborúvá fajulásának megakadá­lyozása, vagy ha nem sikerült, a hadviselés, különösen a civilek elleni katonai fellépés beszünte­tésének kikényszerítése, majd utókezelése. A válságmegelőző és a békefenntartó teendők között kell egy aktív katonai beavatko­zási szakasz, amit nevezhetünk intervenciónak vagy béketerem­tésnek. Ilyen beavatkozásra je­lenleg a világ bármely pontján csak Amerika képes, de politikai, lélektani, anyagi és hadászati okokból egyedül még ő sem telje­sen. A többiek erőalkalmazási ha­tóköre nagyságrenddel kisebb. Nyugat-Európa, Oroszország, Kí­na és India együttesen sem köze­líti meg az amerikai haderő be- vethetőségi szintjét. Ázsiának je­lenleg nincsenek olyan létfontos­ságú érdekei, amelyek érvényesí­téséhez szüksége volna az ameri­kaiak szövetségére - és fordítva. Nyugat-Európának (három éve Magyarország is idetartozik!) azonban vannak: a balkáni, a ke­let-európai, a kaukázusi, a közel- keleti és a mediterrán válsággó­cokban szükségünk van Amerika szövetségére. Es fordítva: az USA képes ugyan maga is érvényesíte­ni érdekeit, de olcsóbb és hatéko­nyabb a NATO révén. A NATO be­járatott szervezet. Feloszlatása a világ jelenleg legjobb (egyetlen működő) kollektív biztonsági rendszerét számolná fel, ettől csak súlyosbodna minden bizony­talanság. A NATO-ra politikai és gyakorlati szükség van. Arra, hogy Amerika és Európa között újraértelmezett, de ettől erősebb szövetség legyen. A NATO azért bővül új tagálla­mokkal, új partnerségekkel, mert kollektív biztonsági rendszerként egyre több országnak van szüksé­ge rá. A NATO-tagság, illetve az atlanti partnerség a jelenleg elér­hető legbiztosabb garancia arra, hogy az adott ország területét ne érje hagyományos támadás. Ez eldönti a következő kérdést is: miért nem volna elég a NATO po­litikai szövetségként? A politikai szövetség értelmét és hitelét a tényleg rendelkezésre álló kato­nai erő adja meg ugyanis. Tavaly szeptember óta nyilvánvaló, hogy újfajta katonai erőre, képességek­re is szükség lett, mert a nem ha­gyományos (nem állami hadsereg által okozott) fenyegetésekkel kell szembenézni. Hanem 1. ki­számíthatatlanul viselkedő orszá­gok által bevethető tömegpusztí­tó eszközökkel, 2. ugyanilyen ál­lamok által szervezett, támoga­tott vagy eltűrt terrorcselekmé­nyekkel, 3. nem államok, hanem szervezett csoportok által elköve­tett tömegpusztító, illetve terro­rista akciókkal. A NATO marad­hatna a kaptafánál, a tagállamok területének hadseregekkel szem­beni védelménél. Ám e veszély el­hanyagolható, így a NATO is el- hanyagolhatóvá válna katonai­lag. Akkor pedig politikai értéke is elszivárogna. E hanyatlás megindult, és a prá­Az nem érv, hogy ha nincs NATO, az ellenségeinek nem volna ellensége. gai csúcson dönteni kell: halódó NATO vagy átalakuló. Ha az utóbbit választják, akkor át kell állítaniuk a szövetséget olyan ké­pességek megszerzésére és fenn­tartására, amelyek révén a bár­hol, bármilyen formában felbuk­kanó tömegpusztító és/vagy ter­rorista akciót 1. meg tudja torolni (ez kommandós és katonai fel­adat), 2. a következményeit az érintett terület és lakosság szá­mára a lehetséges mértékben enyhíteni tudja (ez polgári védel­mi feladat), 3. a folyamatban lévő akciót meg tudja állítani, a csapás erejét csökkenteni (ez katonai és polgári védelmi feladat), 4. a csa­pás tervéről képes értesülni, és képes azt megelőzni (ez hírszer­zési és titkosszolgálati feladat), 5. a csapást tervező csoportokat és tevékenységüket képes felderíte­ni és büntetőjogilag felszámolni (ez titkosszolgálati és rendőri fel­adat), képes előre jelezni azokat az akut problémákat, amelyek ilyen csoportok létrejöttéhez ve­zetnek (ez politikai, hírszerzői és rendőri feladat). Nyilvánvaló, hogy az öt pontot lo­gikailag fordított sorrendbe kelle­ne állítani, hogy az első, második és harmadik pontra ne is legyen szükség. Ám az új veszélyek már fennállnak és szaporodnak, sür­gősen csak elrettentéssel, a meg­torlás veszélyének hiteles felmu­tatásával lehet elhárítani őket, így a képességmegszerzés időrendjét mégis a fenti sorrendbe kell állíta­ni. Ezért Prágában az első napi­rendi pont a „világkommandó” létrehozása, csúcstechnológiás eszközökkel való felszerelése. Ilyenek momentán kizárólag Amerikának vannak birtokában. Oroszország, Anglia és Franciaor­szág csak igen foghíjasán, a többi NATO-tagállam pedig nem ren­delkezik a mai hadviseléshez kel­lő eszközökkel. Szerezzék meg, közösen vállalva a terheket. S ha megszerzik, oka fogy annak, hogy Amerika lekezelje szövetségeseit, azok meg emiatt hiába siránkoz­zanak. Európa azonban eltérő nemzeti érdekeket takar. A francia- brit-német viszonyt s a kisebbe­két is a szintén megújuló Európai Unióban minden résztvevő az Amerikához fűződő viszonyával befolyásolhatja. A nagy játszma folyik, benne tologatják a NATO- ra vonatkozó terveket is. Prágá­ban kiderül: széjjelebb tolják vagy összébb rendezik az atlanti moza­ik kockáit. Közben az EU-gazda- ság stagnálása, a jóléti állam (az amerikainál szociálisabbnak vélt, európaiságot jelképező modell) leépülése láttán az európai kor­mányok ódzkodnak katonai fej­lesztési programoktól. Vaj helyett ágyút, pont most? - nem költői, hanem nagyon is konkrét válaszra váró kérdés. Bár a hadibefekteté­sek részben fedezhetőek az eddigi haderőre pazarolt pénz átcsopor­tosításával, megtérülésük erősen középtávú. Addig legalább két­szer kell a választók elé állni, mi­ért költjük az adófizetők pénzét arra, hogy elitkatonák mehesse­nek a világ végére. A mindenkori kormánynak a mindenkori ellen­zék az orra alá fogja dörgölni, hogy értelmetlenül militarista, hogy a fehér ember imperializmu­sát szolgálja, hogy Amerika csat­lósa, hogy a terrorizmusnak társa­dalmi okai vannak és katonaság­gal nem orvosolhatók, hogy bár­milyen drága és előrelátó egy vé­delmi rendszer, a támadó mindig talál rést rajta stb. Ezeket a kéte­lyeket nem szabad lesöpörni. Vá­laszolni kell rájuk, ami nép­szerűtlen feladat. A tagállamok kormányai ezért is tukmálnák előszeretettel a NATO-ra a vála­szokat. Pedig a NATO nem főpa­rancsnok, hanem eszköz a saját nemzetbiztonsági érdekeinket vé­deni és érvényesíteni. Ez utóbbira mond ma igent a ma­gyar kormányfő a NATO-nak (he­lyesebben: a NATO-ban). De mondjuk ki: anyagi áldozatot kö­Széjjelebb tolják vagy összébb rendezik az at­lanti mozaik kockáit? vetelő, számtalan kül- és belpoli­tikai bonyodalommal járó követ­kezményeket vállal ezzel. Azt is, hogy haladéktalanul megkezdi a kényszersorozásos ócskavas-ár­mádia felszámolását, a sokolda­lúan képzett, jól fizetett, profi hadsereg kialakítását. Sokba fog kerülni. Pénznél tágabb értelemben is: meg kell vitatni egy teljesen új helyzetet. Az említett feladatok elvállalásával és a teljesítésükhöz szükséges képességek megszerzé­sével a NATO jóval túllép a kol­lektív önvédelem megszokott ha­tárain. A tagállamok területén messze túl lévő helyeken fellépő katonává, rendfenntartóvá válik. Felcsapjon-e Kovács honvéd hiva­tásos világrendőrnek? Hiszen már azt utáltuk, amikor bakáin­kat a Monarchia távoli tájaira ver­buválták, és a minapig szép ál­munk volt a semlegesség. Értel­mes, erkölcsös dolog-e távoli ha­diösvényekre küldeni a fiainkat? Ha az új világban meg akarjuk vé­deni magunkat, akkor igen. Elvben könnyű ezt belátni, de ami velejár, az olyan hirtelen, mély és tartós változás, aminek nehéz ne­kirugaszkodni. Átalakítani a hon­védelem egész értelmezését, lét­céljának, teendőinek társadalmi felfogását. Menni vagy nem len­ni? Vegyük komolyan: ez itt a kér­dés. két, a srác meg rámordult, hogy menjen az anyjába, ne molesztál­ja őt, mert megjárja! Erre az el­lenőr galléron ragadta a potyázót és mondta neki, hogy szánjanak le édes kettesben, lent majd elin­tézik a dolgot. A pasas persze még pipább lett, és behúzott egyet a lánynak. Erre odament a másik ellenőmő, és közösen kezdték abajgatni az illetőt. No, amaz is kapott egyet, aztán a megállóban leugrott a srác, és fu­tott, mint az őrült.” Kassán nem ritkaság az ilyesmi, volt már hat héten belül gyógyuló kartörés, fejsérülés, kibicsaklott boka, miegymás, az ellenőrök tudnának mesélni. Mivel ezt a munkát nem fizetik túl, az állo­mány fele olyan nőkből áll, akik semmilyen „normális” munkát nem találtak maguknak. Önvé­delmi tanfolyam nincs, csak a szerencséjükben és a pszichológi­ai érzékükben bízhatnak. Azt mondják, minél inkább mennek felfelé a bérletárak és persze a büntetések, annál agresszívabbak a kassai utasok. Egyszerűen fellö­kik az ellenőrt, és kereket olda­nak. Jobbik esetben. Ha rossz napjuk van, verekedni kezdenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom