Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-21 / 271. szám, csütörtök

Kultúra hirdetés ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 21. Pályi András könyvének bemutatója Budapest. Az Andrássy úti írók Boltjában mutatják be holnap Pályi András Képzelet és kánon című tanulmánykötetét, amely a napok­ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. A könyvet, mely az ismert magyarországi író sokéves irodalomtudományi és kritiku­si munkásságából nyújt válogatást, Károlyi Csaba mutatja be. (fsz) És Rómeó és Júlia... - Párkányban Párkány. És Rómeó és Júlia... a címe Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter közös estjének, amelyet november 26-án 19 órától a városi művelődési központban láthat a közönség. A közismert, nép­szerű színész házaspár azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal meséli el a veronai szerelmesek történetét, ahogyan az ember ko­molyan beszél a gyerekekkel a szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról, (p-s) Gyermektáncház Szentpéteren Szentpéter. Ifjúsági és gyermektáncházba invitálja az érdeklő­dőket ma délután fél egyre a Szentpéteri Kultúráért Polgári Társu­lás. Az immár második alkalommal szervezett táncház helyszíne a magyar alapiskola tornaterme. A táncokat az Ölveczky házaspár mutatja be és oktatja, a talpalávalót pedig a Pengő zenekar szolgál­tatja. (vkm) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A negye­dik nővér 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Carmen 19 Roberto Zucco 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kárhozat útja (amerikai) 16, 18, 20.30 OBZOR: Az ördög éve (cseh) 6, 20.15 (spanyol) 18, 20.15 MLADOST: Andrej Tarkovszkij és sci-fi: Solaris 15 Stalker 18 IC.SK: Kocka 2 (kana­dai) 16.15 Mexikói utazás (mexikói) 18, 20.30 ISTROPOLIS: Be­szélj hozzá! (spanyol) 17.30, 20 Darázsfészek (francia) 16,18.15, 20.15 AU PARK - PALACE: Santa Claus 2 (amerikai) 15.05, 17.15, 19.25, 21.35 Kocka 2 (kanadai) 21.45 A kárhozat útja (amerikai) 15.20, 17.40, 20, 22.20 Beszélj vele (spanyol) 18.10, 20.30, 22.45 Dons Plum Bar (amerikai) 16.10Harry Potter és a bölcsek köve (an­gol-amerikai) 15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.25, 16.25, 18.30, 20.35 Szökés Budára (cseh-szlovák) 18.45, 21.20 Mexikói utazás (mexikói) 19.40, 22 A vörös sárkány (amerikai) 17.20, 19.55, 22.30 A kismenő (amerikai) 16.40 A Bourne-rejtély (ameri- kai-cseh) 17.25,19.50, 22.20 Jelek-Signs (amerikai) 14.50,1710, 19.20, 21.30 Jégkorszak (amerikai) 16, 17.55, 19.50 A kaptár (amerikai-angol-német) 15.05 XXX (amerikai-cseh) 17 Kegyetlen örömök (szlovák) 19.35 Különvélemény (amerikai) 18, 21 KASSA TATRA: Beszélj hozzá! (spanyol) 16, 18 Szökés Budára (cseh-szlo- vák) 20 CAPITOL: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16, 18, 20 ÚSMEV: A Bourne-rejtély (amerikai) 16,18.15,20.30 IMPULZ: Sze­relem a végzeten (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Szerelem utolsó vérig (magyar) 19.30 KOMÁROM - TATRA: 2020: A tűz birodalma (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Jelek - Signs (amerikai) 17, 19.30 LÉVA -JUNIOR: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 16.30 Téli vendég (angol-japán) 19 VÁGSELLYE - VMK: A vörös sárkány (amerikai) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kárhozat útja (ameri­kai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az arany markában (amerikai-kanadai) 15, 17.30, 20 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.45, 18 Atomcsapda (amerikai-angol) 20 Hangyák a gatyában 2. (német) 13.15,15.30,17.45,20 Jégkorszak (amerikai) 13,15.45 Je­lek-Signs (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 A kárhozat útja (ame- rikail7.15, 19.45 A kísérlet (német) 20.15 A kismenő (amerikai) 16.15, 18.15, 20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14,16, 18 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 14.15 A szmokinger (ameri­kai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 A vörös sárkány (amerikai) 15,17.30, 20 XXX (amerikai-cseh) 14.45, 17.15, 19.45 Mi pedig olyan munkatársakat keresünk, akik szívesen utaznak, örömmel teremtenek kapcsolatot és jó a szervezőkészségük, azaz képesek társasutazást szervezni neves szlovák és magyar művészek dél-szlovákiai és magyarországi fellépéseire. Hívja a következő számot: tel.: 045/ 530 54 58, 0907 911 970 ORIN SLOVAKIA s.r.o. Juhász R. Józseffel a Transart communication nemzetközi performansz fesztivál idei, 15. évfolyamáról és jövőjéről Művészeti határesetek Juhász R. József: „A jövőben kifejezetten egy-egy témára specializált fesztivá­lokat vagy konferenciákat fogunk szervezni." (Fotó: Unó Photo) Transart communication 2002 címmel idén tizenötö­dik alkalommal szervezték meg Érsekújvárott a Stúdió érté nemzetközi perfor­mansz fesztivált. A háromna­pos rendezvénysorozat ideje alatt negyven, a világ legkü­lönbözőbb részeiről érkezett művész mutatta be előadá­sát. A „művészeti határese­tek” fesztiválja egy főzőparti­val kezdődött. M. CSEPÉCZ SZILVIA A Béke mozi mellett- az épületben zajlott egyébként az előadások nagy része - Mészáros Ottó költő és per­former (Szlovákia) főzött bogrács- gulyást a jelenlevőknek. A megnyitó után kölcsönös üdvözlés gyanánt mindenki öntött egy kevéske bort a gulyásba. A performansz akkor feje­ződött be, amikor a kissé pikáns, de nagyon ízletes étel elkészült. A szín­padon eközben a japán Ryuzo Fuku- hara az amerikai Michael Delilával egy nagyon érdekes bhutto mozgás­színházi darabot adott elő, a feszti­vál történetében először Farkas Ro­land (Szlovákia) pedig egész estét betöltő performansszal lepett meg minket, „A művésznek joga van ar­ra, hogy egész nap csak buboréko­kat fújjon...” címmel. És ezt kivite­lezte. Ezen a napon kezdte el perfor- manszát a szlovák Peter Kalmus is. Az ő műsora abból állt, hogy a feszti­vál három napja alatt egyfajta szol­gáltatást végzett a művészeknek. Hotel boynak beöltözve ingyen furi- kázta kocsijával mindegyikük hol­miját a mozi, a szálloda és a Főtér között. Illetve az embereket is, de őket már 5 eurós felárral. A második nap délutánján ugyanis már Érsek­újvár Főterén is elkezdődtek a prog­ramok. Pillanatok alatt hatalmas csődület gyűlt össze. Öt performer kezdett dolgozni ugyanabban az időben. Az egyik legizgalmasabb az angol Andre Stitt és Roddy Hunter háromórás performansza volt: az EU-témát próbálták applikálni a je­len helyzetre, krumplikkal és dolgo­zó, munkás emberekkel. Az előadás végkicsengése, hogy ők már tudják, amit mi még csak sejtünk. Hogy a csatlakozásnak nem csupán pozitív hozadékai lesznek. Egy másik per- formert, a San Franciscó-i Skip Ar- noldot műanyag fóliazsákba csoma­golva mint a szemetet lökték ki a Fő­tér távolabbi sarkába. Két órán ke­resztül feküdt ott, figyelve, hogy az emberek hogyan reagálnak egy élő, lélegző, hatalmas szemétkupacra. A meg-megálló járókelők részéről na­gyon érdekes megjegyzések hang­zottakéi.- Ezek a hol elismerő, hol negatív re­akciók mindenhol részei a nyilvános performanszoknak - mondta Ju­hász R. József (alias Roccó), a Stú­dió érté főszervezője. - A balesetek már kevésbé, de sajnos olykor ilyes­mivel is számolni kell. Most Helge Meyer és Marco Teubner főtéri elő­adása közben történt, hogy a német fiú megsérült. Ők általában nagyon kemény fizikai performanszokkal foglalkoznak. Ez alkalommal 5-25 kilós kövekkel dolgoztak. A legtöb­bet magukra kötözték, a legnagyob­bakat pedig - amelyekre egy-egy szó volt írva - különböző távolságokból elkezdték egymásra dobálni. A srác az egyik alacsonyan érkező 25 kilós követ éppen akkor kapta el, amikor guggolt, és az ráesett az ujjára. Más­fél centimétert amputálni kellett a kisujjából. De hála Istennek ez nem nyomta rá bélyegét a fesztivál han­gulatára! Részint mert folyamato­san kapcsolatban voltunk velük, másrészt, mert utána valamennyi performer elkezdte mutatni a sebe­it. Ez ugyanis valóban nem színház, minden „élőben” megy, nincs sem­milyen játék. Amit az ember lát, az ott és akkor élesben történik meg. Az előadások folytatódtak, de mind­egyiket lehetetlen felsorolni. Fontos megemlíteni a leghíresebb japán performerművész, Seiji Shimoda, a mexikói, Hollywoodban is keresett divattervező és performer, Martin Renteira, valamint a Németország­ból érkezett Boris Nieslony nevét, aki két éven át dolgozott egy hatal­mas méretű világtérképen (ami több ezer performansz művész nevét, te­oretikust és szervezetet foglal egy­fajta rendszerbe). Érdekes színfoltja volt a fesztiválnak Sakiko Yamaoka. Ő egy nagyon szép japán feminista (!) performanszot mutatott be. Üveggyöngyökkel és pici japán buddhista csengőkkel táncolt fehér báli ruhában az asztal közepén, pör­gött körbe-körbe, s közben minden­honnan potyogtak belőle a gyön­gyök. Szombathy Bálint (Jugoszlá­via) sárgadinnyéket vágott félbe, ka­nállal kikaparta a közepüket, és ki­akasztotta őket egy zsinegre. A kö­zöttük kifeszített vászonra egy jelké­pes emberformát festett, arra rávetí­tette egy embriónak a képét, a végén csecsemősírást használt aláfestés­ként - mintegy az abortusz kegyet­lenségét szimbolizálva. Mészáros Ottó és Juhász R. József a férfivécé­ben, zseblámpák tompa tényénél „pofozta egymást”, Mészáros Ottó előadói „eszköztárából” merített testápolóval.- Ennek az előzménye, hogy két év­vel ezelőtt tettem egy könnyelmű kijelentést - magyarázta Roccó. - Azt mondtam, hogy ha még egy­szer az életben fesztivált fogok szervezni, akkor a barátom és kol­légám nyugodtan megpofozhat. Hát ezt most be is váltotta, miköz­ben különböző fragmentumok ke­rültek elő a Stúdió érté elmúlt 15 évéből. A dolog végkicsengése az volt, hogy találkozunk jövőre ugyanitt. De egy kicsit másképp. Ezen a koncepción, amit tizenöt évig követtünk, hogy összehívjuk a világ különböző részein élő perfor- merművészeket, már túl van a szakma. Egyre több a művész, a fesztivál, a találkozási lehetőség. Ma már léteznek a világot átölelő performanszhálózatok, amelyek­nek mi is részesei vagyunk. A feszti­vál utolsó napján az Actinart 2002 szimpóziumon éppen ezzel a témá­val foglalkoztunk. Rengeteg szer­vezet mutatkozott be, Angliától Ja­pánon keresztül Litvániáig. Ezek az egy időben működő internetes vagy szervezeti szinten működő performanszhálózatok olyan szol­gáltatásokat nyújtanak, amelyek napi szinten segítik a performansz- művészek kommunikációját. A probléma itt az, hogy bizonyos he­lyeken a szolgáltatók megpróbál­nak minden szálat összefogni, és kizárólagos alapon irányítani. Amit a művészek nem könnyen viselnek. A szimpóziumon ezeket a problé­mákat próbáltuk megbeszélni, át­hidalni. Az Actinart szimpóziumot a Kassák Központ szervezte, ahol Jozef Cseressel együtt dolgozunk. A központban dolgozzuk fel az ösz- szes dokumentációt, és kiadóként is működünk. Az idén négy cédé megjelentetését tervezzük. Ennek kapcsán novemberben, az Érsekúj­vári Művészetek Galériájában egy nagyon erős nemzetközi performer- és nois-zenei társaság, illetve kép­zőművészek írógép-témára készí­tett installációi és zenei anyagi ke­rülnek bemutatásra. Ami a Stúdió értét illeti, a jövőben kifejezetten egy-egy témára specializált feszti­válokat vagy konferenciákat fogunk szervezni. Köztes koncepció, hogy jövőre szeretnénk rendezni egy ta­lálkozót a szlovák performerelmek. Azután talán sikerül összehozni egy japán-szlovák cseretalálkozót is. Ä másik dolog már szigorúbban speci­alizált, egy sport-performansz fesz­tivál, ahol kifejezetten csak ilyen té­májú művészeti eseményekkel fog­lalkozó előadók lépnek majd fel. Az idén az erdélyi Ütő Gusztávnak volt egy nagyon szép performansza, ar­ra reagálva, hogy befejezzük ezt a fajta koncepciót. Kisöpörte a mozit, lassan ment kifelé, és amikor kiért, meggyújtotta a seprűt. Nagy körö­ket írt le vele, és eltávolodott, majd eltűnt a sötétben. Holnap 19 órakor mutatja be a komáromi Jókai Színház Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, melyet a magyarországi Quintus Kornél ren­dezett. A címszerepet Olasz István főiskolai hallgató, lluskát Derzsi Réka, a színház stúdiósa (képünkön) alakítja. (Dömötör Ede felvétele) Kiadói kora est Gál Sándor íróval és költővel Fejezetek egy életműből RÁCZ VINCE A Magyar Köztársaság Kulturális In­tézete által szervezett Kiadói kora estek rendezvénysorozat legutóbbi darabjában Gál Sándor jeles íróval és költővel találkozhatott az iroda­lombarát közönség a kulturális inté­zet pozsonyi székházában. Az est házigazdájaként Roncsol László, a Szlovákiai Magyar írók Társaságá­nak elnöke köszöntötte az idén hat­vanöt éves szerzőt és a megjelent vendégeket. Az ünnepelttel Po- mogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke be­szélgetett művészetről, költői hitval­lásról, közéletről és legutóbbi, a szerző életműsorozatát megjelente­tő AB-ART Kiadó gondozásában napvilágot látott 65 vers című köte­téről. Pomogáts Béla véleménye sze­rint Gál Sándor verseinek túlnyomó része a magányos emberi létnek és személyiségnek a belső drámáiról adnak számot, versei drámai mono­lógokként is értelmezhetők, melyek visszatérő témái a magány és a pusz­tulás. írói magatartását történelmi, közösségi érdeklődés és felelősség- vállalás is jellemzi. Munkássága át van szőve társadalomismerettel és politikummal. Ez az, egész magyar közösséggel, sőt a közép-európai lét­tel való azonosulás oldja fel a szorító magány érzetét verseiben. A költő legutóbbi, 65 vers című kötete sem pusztán egy alkotó személyiség bel­ső világáról nyújtott lírai beszámoló, hanem egy emberi közösségről adott kép is. Közéleti elkötelezettsé­gét a szociográfiai munkái, publi­cisztikái és novellái is bizonyítják. Gál Sándor írói munkásságát egye­dülálló műfaji sokszínűség jellemzi, termékeny író lévén, szinte meg­számlálhatatlanul sok könyvet írt. O maga ezzel kapcsolatban szerényen csak annyit mond: „Naponta csupán két-három órát foglalkozom az írás­sal, viszont ennyi időt mindennap szánok az alkotásra. Szervezés kér­dése minden”. Az est hátralevő részében Haraszti Mária, a Gál Sándor-életműsoroza- tot megjelentető AB-ART Kiadó mű­vészeti vezetője ismertette néhány szóban a kiadó tevékenységét. Á kortárs hazai szépirodalmi szövegek gondozását felvállaló kiadó főként gyermekkönyveivel vált ismertté a szélesebb olvasóközönség körében. Haraszti Mária elmondta, Gál Sán­dor nyolc-tíz kötetesre tervezett élet­műsorozatának teljes egésze az el­következő években lát napvilágot. UP 752

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom