Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-20 / 270. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 20. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés A brazil választók vágyai és az új államfő lehetőségei között óriási, akár végzetessé.is váló szakadék tátong Az elnök szerepében a nép fia Brasilia. Ha az új brazil el­nök, Luiz Inácio „Lula” de Silva olyan politikát fog foly­tatni, amelyet választói el­várnak tőle, akkor Brazília menten csődbe megy. Ha fe­lelősségteljesen fog viselked­ni, akkor választóit vesztheti el. Ha megpróbál lavírozni, akkor mindkét lehetőség egyszerre fenyeget. GÁL ZSOLT Brazília történetében először került az alsóbb néposztályok képviselője az elnöki székbe. A brazil szappano­perára emlékeztető történet fősze­replője, Luiz Inácio de Silva (57 éves) egy szegény földműves család­ban kezdte, majd Sao Paulo állam egyik nyomornegyedében folytatta fiatal éveit. Mindössze öt osztályt végzett, majd tizenkét éves korától acélipari munkásként tengődött. Közben szakszervezeti vezetővé küzdötte fel magát, és a hetvenes években sztrájkok sorozatának szer­vezésében vett részt, amiért az ak­kor kormányzó katonai diktatúra jobbnak látta hűvösre tenni egy időre. Börtönből történő szabadulá­sa után megalakította a brazil mun­káspártot, amely fokozatosan erősö­dött. A demokratikus (erőszakmen­tes) politizálás és a kivárás taktikája bevált, Lula negyedszerre megnyer­te a brazü elnökválasztásokat, még­hozzá soha nem látott fölénnyel. La- tin-Amerika baloldali diktátorai egyből győzelmi mámorba estek, nem véletlenül. A 170 milliós Brazí­lia a térség legnagyobb és legnépe­sebb országa, egyben legjelentősebb gazdasági hatalma. A véget nem érő kubai szocialista forradalom négy évtizede megdönthetetlen vezére, Fidel Castro barátjának nevezte az új elnököt, és még a második válasz­tási forduló előtt üdvözölte győzel­mét. Castro hűséges marxista elvba­rátja, a venezuelai elnök, Hugo Chá- vez pedig már egyenesen a Latin- Amerikában kibontakozó ,jó tenge­lyéről” beszélt, amit mi más is alkot­hatna, mint Kuba, Venezuela és Bra­zília hármasa. Castro és Chávez va­lószínűleg abban reménykedik, hogy Brazília politikája erős tőke- és Amerika-ellenes (értsd USA-elle- nes) élt kap, és így a saját maguk ál­tal képviselt elvek jutnak győzelem­re Latin-Amerika vezető államában. Ez természetesen sokat erősítene az ő pozíciójukon is. Lula választói mindenekelőtt a gazdasági helyzet javítását, több munkahelyet, egy­szóval jobb életet remélnek. A brazil lakosság egyharmada, közel 60 mil­lió ember, a szegénységi küszöb alatt tengődik. Ezek az agrármunká­sok, illetve a brazil nagyvárosokat övező nyomornegyedek lakói most Lulától, a „nép fiától” várják helyze­tük javulását. Ha az új elnök meg­próbál rajtuk segíteni az állami ki­adások növelésével, akkor országa teljes pénzügyi csődjét kockáztatja. Brazília ugyanis a fizetésképtelen­ség határán egyensúlyozik. Bár a ki­lencvenes években az előző elnök­nek (Fernando Henrique Cardoso) sikerült letörnie az óriási inflációt, amely korábban több ezer százalé­kos (!) volt, Brazília azonban to­vábbra is a világ egyik legjobban el­adósodott állama maradt. 1994-ben a közszféra adósságállománya a bruttó hazai össztermék (GDP) 30%-át tette ki, ez év augusztusában azonban már 58,3% volt. Brazília 260 milliárd dollárt meghaladó adóssághegyéből 172 milliárd a kül­földi, dollárban törlesztendő köl­csön. Csakhogy a belső adósságállo­mány 42%-a is dollárban kibocsá­tott kötvényekből áll. A probléma az, hogy a nemzeti fizetőeszköz, a real, 1999-es leértékelése óta elvesz­tette értékének kétharmadát a dol­lárral szemben. Magyarán a dollár sokkal drágább lett, miközben az adósságok többségét dollárban kell fizetni. Ráadásul Argentína gazda­sági csődje után a nemzetközi befek­Latin-Amerika baloldali diktátorai egyből győzelmi mámorba estek. tetők bizalma (immár sokadszor) megrendült egész Latin-Amerika iránt. Ez a gyakorlatban a hitelka­matok emelkedéséhez vezetett, te­hát a régi dollárban felvett hiteleket nem lehet új, alacsony kamatozású hitelekkel felváltani. Brazília a fize­tésképtelenség határára került, és szeptemberben a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) dobott 30,4 milliárd dolláros mentőövet az országnak. Rio de Janeiro híres Krisztus-szobra. Brazília nagyon rossz gazdasági hely­zetén már csak az imádság segít? (Képarchívum) Ez a hitel azonban csak egy ideig tarthatja a víz felett Brazília gazda­ságát. Ha az új elnök nagyobb költe­kezésbe fogna, akkor tovább nőhet­ne az adósságállomány, Brazília csak egyre magasabb kamatokkal tudna újabb kölcsönökhöz jutni, to­vább gyengülhetne a real és az IMF nem dobna újabb mentőövet. Egy idő után a nemzeti bank és a kor­mány kénytelen lenne bedobni a tö­rülközőt, az ország fizetésképtelen­séget jelentene a real árfolyama pe­dig teljesen összeomlana. Ez - figye­lembe véve Argentína gazdasági csődjét - végzetes lehetne nemcsak Brazília, de egész Latin-Amerika számára, a térségnek - a nyolcvanas évekhez hasonló - újabb elvesztege­tett évtizedet jelentene. Amennyi­ben Lula felelősségteljes fiskális po­litikát fog folytatni, megpróbálja le­faragni és féken tartani a közkiadá­sokat, és pontosan törleszteni az or­szág adósságait és annak kamatait, akkor a pénzpiacok megnyugodhat­nak, a kamatok csökkenhetnek, sőt az IMF is lehet, hogy hajlandó lesz egy újabb hitelcsomag odaítélésére. Folytatódhatna a brazil kivitel gyors növekedése (a brazil áruk hirtelen olcsóvá váltak a real jelentős érték- vesztése miatt) visszatérhetne a kül­földi befektetők bizalma, ez a gazda­ság és a foglalkoztatottság lassú nö­vekedéséhez vezetne, így Brazília lassan kievickélhetne a gazdasági válságból és az adósságspirálból. Egy ilyen politikával azonban az el­nök szegény választóinak elveszté­sét kockáztatja, hisz nem nőhetne az állami költekezés, és szó sem lehet­ne a szegények szociális helyzetének javításáról. Lula így csak rossz le­hetőségek közül válogathat, de leg­alább a kisebbik rosszat kellene vá­lasztania, és ez egyértelműen orszá­ga fizetőképességének megőrzése a közkiadások féken tartásán keresz­tül. Ha Brazília a másik úton indul el, és csatlakozik a, jó tengelyéhez”, akkor az országra újból hiperinflá­ció és gazdasági káosz vár, így Lula szegény választói még szegényeb­bek lesznek és legalább egy évtized­re elúszik minden esélyük egy kicsit gazdagabb életre. Hiába, a politika és a valós lehetőségek nem egy szap­panopera forgatókönyvét tükrözik, még Latin-Amerikában sem. Az elkövetkező időszakban szeretnék egységesíteni és átláthatóbbá tenni a lakástámogatási programokat Évente akár 10-15 ezer lakás is épülhet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az építésügyi és régiófej­lesztési tárca az elkövetkező négy évben is meg szeretné teremteni a törvényi és pénzügyi hátterét annak, hogy évente 10-15 ezer lakás épül­hessen - nyilatkozta Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter. Szerinte az állami költ­ségvetés lehetőségeihez mérten az elkövetkező időszakban elsősorban a magas munkanélküliséggel küsz­ködő és többségében romák által la­kott régiókban építenének bérlaká­sokat. Továbbra is számítanak az Ál­lami Lakásfejlesztési Alap támogatá­saira, és 2003-ban mintegy 650 mii­hó koronával támogatnák a jelzálog- hitelek kamatait is. Jövőre mintegy 2,7 milliárd korona jut a lakás-taka­rékpénztárak ügyfeleinek nyújtott állami prémiumra. Gyurovszky sze­rint az elkövetkező időszakban sze­retnék egységesíteni és átláthatóbbá tenni az állami lakástámogatási programokat. Ennek érdekében a minisztérium már dolgozik egy ren­deletén, amely hatékonyabbá tenné a lakástámogatási programokat. Ez, azon kívül, hogy egy fedél alá hozna a lakástámogatással kapcsolatos szabályokat, segítene megelőzni a pénzügyi támogatások terén tapasz­talható átfedéseket. Még mindig na­pirenden vannak azonban a lakásé­pítés terén vállalkozóknak nyújtott adóengedmények is. Gyurovszky szerint azonban a jövő évi költségve­tés egyelőre nem teszi lehetővé, hogy nagyobb pénzösszeget fektes­senek a lakásépítésbe. Emiatt a jövő évi pénzösszeg nagyjából a 2000-2001-es szinten marad. Ko­rábban azonban már mintegy 1,6 milliárd koronányi összeget kötöttek le a támogatásokkal kapcsolatban, így a minisztérium számára nem volt más kiút, mint a lakás-takarék­pénztárak ügyfeleinek nyújtott álla­mi prémium csökkentése. Jövőre ez így 3500 korona lesz. (mi, s) Az Európai Unió és a csatlakozás előtt álló országok leggazdagabb régiói Az uniós élmezőny A társultak legfejlettebbjei — lillM London Anglia 242 1. Prága Csehország 124 2. Brüsszel Belgium 217 2. Pozsony Szlovákia 95 3. Luxemburg Luxemburg 186 3. Ciprus Ciprus 85 4. Hamburg Németország 183 4. Közép-Magyarország Magyarország 75 5. Párizs Franciaország 154 5. Szlovénia Szlovénia 68 6. Felső-Bajorország Németország 151 6. Mazowickie Lengyelország 58 7. Bécs Ausztria 150 7. Nyugat-Dunántúl Magyarország 57 8. Darmstadt Németország 147 8. Málta Málta 55 9. Utrecht Hollandia 146 9. Délnyugat-Csehország Csehország 54 10. Bréma Németország 142 10. Délkelet-Csehország Csehország 51 Az egyes régiók nem egyforma területűek és népességűek. Az ezredfor- Az uniós csatlakozásra váró országok régiói közül Prága a legfejlettebb, dulóra vonatkozó adatok a tényleges vásárlóerő szerinti egy főre jutó Pozsony pedig a második helyen áll. Budapest mutatóit lerontja az a tény, bruttó hazai összterméket tükrözik, az Európai Unió átlaga 100-nak felel hogy Közép-Magyarországgal együtt szerepel. Az Európai Unió átlaga meg. (Forrás: MfD) 100-nak felel meg. (Forrás: MfD) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Munkavállalás Németországban Pozsony. Az október elsejétől számított egy éven belül havon­ta átlagosan 1535 szlovák mun­kást alkalmazhatnak Németor­szágban, ami 140 alkalmazottal több, mint tavaly. A két ország által kötött szerződés szerint ebből 545 lehet az építőipari munkás, 70 restaurátor és 920 egyéb, szerződéses alapon dol­gozó. (SITA) Kisebb nyereség a Slovnaftnál Pozsony. A Slovnaft az első há­romnegyedévet 2,85 milliárd ko­ronás nettó nyereséggel zárta, ami több mint 20 százalékkal ke­vesebb a tavalyi év azonos időszakának 3,57 milliárdos pro­fitjához képest. Az URAL és a Brent típusú kőolaj jegyzési árá­ban jelentkező különbségszűkü­lés 500 millió koronával csök­kentette az eredményt az első három negyedévben. (TASR) Már fizet a SAPARD-program Pozsony. A SAPARD-ügynök- séghez november derekáig 80 projektumot továbbítottak, az igényelt összeg 924 millió koro­na, miközben az előcsatlakozási alapból egy évre 461 millió ko­rona nyújtható. A beérkezett projektumokból 21 tervezetet jóvá is hagytak, azaz a kérvé­nyezőkkel megkötötték a kifize­tési szerződést. Az első fizetésre november 11-én került sor. Egy bytcai vállalkozó 1,7 millió ko­ronát kapott az előcsatlakozási alapból erdei traktor és fameg­munkáló gépek vásárlására. A pozsonyi régióban vállalko­zóknak ezentúl a nagyszombati SAPARD-irodába kell küldeniük a kérvényeket, (g) Nőttek a magyar reálkeresetek Budapest. Az első kilenc hó­napban Magyarországon a brut­tó nominális átlagkereset 18,3 százalékkal, a reálkereset 12,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes munka­időben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 2002. január-szeptemberben 115 200 forint volt. (TASR) Leminősítették Magyarországot Budapest. A Standard and Po­or’s hitelminősítő intézet, (A+)- ról (A-)-ra csökkentette Magyar- ország hosszú futamú forint- adósságának minősítését. Ez két fokozatnyi leminősítést jelent. A döntést azzal indokolták, hogy az elmúlt két év jelentős költségvetési expanziója miatt aggályosnak tartják a középtávú államháztartási deficitcélok el­érhetőségét. (SITA) Távozik a Varta Csehországból Prága. A Ceská Lipában tevé­kenykedő Varta szárazelemgyár 2003 tavaszáig felszámolja üze­mét és Ázsiába helyezi át telep­helyét, mivel a Távol-Keleten jó­val alacsonyabbak az előállítási költségek. Ha a céget bezárják, az mintegy 350 fő elbocsátásá­val jár együtt. (CTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,508 Lengyel zloty 10,558 Angol font 65,113 Magyar forint (100) 17,556 Cseh korona 1,359 Svéd korona 4,576 Dán korona 5,588 Szlovén tollár (100) 18,087 Japán ien (100) 33,890 Sváici frank 28,279 Kanadai dollár 25,848 USA-dollár 41,024 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,30-42,60 39,7242.12 1,33-1,39 16,51-18,51 OTP Bank 40,38-42,49 39,85-42,06 1,32-1,39 16,86-18,15 Postabank 40,36-42,66 39,66-42,38 1,33-1,39 15,76-19,36 Szí. Takarékpénztár 40,3542,32 39,7641,80 1,32-1,39 16,71-18,29 Tatra banka 40,39-42,55 39,9242,06 1,32-1,40 16,82-18,20 UniBanka 40,44-42,52 39,96-42,01 1,33-1,39 15,79-19,25 Általános Hitelbank 40,59-42,75 40,12-42,25 1,32-1,40 16,77-18,70 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az ITD HUNGARY (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság) és a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POZSONYI NAGYKÖVETSÉGE KERESKEDELMI IRODÁJA 2002. november 26-án kedden, 11.00 és 16.00 óra között, a kassai HOTEL CENTRUM ban (043 23, Kosice, Juzná Trieda 2/A) BEFEKTETŐI ÉS VÁLLALKOZÓI SZIMPÓZIUMOT RENDEZ, ahol a magyar üzleti kapcsolatok iránt érdeklődő vállalkozók, befektetők információkat szerezhetnek a beruházási, vállalkozási, kooperációs feltételekről. Kérjük, részvételi szándékát a 02/5441 8802-es telefonszámon vagy a 5441 8805faxszámon jelezze. UP 748

Next

/
Oldalképek
Tartalom