Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám, kedd

Kedd, 2002. november 19. 6. évfolyam, 44. szám Sok-sok vendéget vonzanak a városba a tudományos intézmények, egyetemek mind kiterjedtebb kapcsolatrendszerükkel, a remek hagyománnyá vált augusztus 20-ai Virágkarnevál A Kossuth Lajos Tudományegyetem református nemzeti stílusul elfoga­dott klasszicizmusnak, számos múlt századi templom építészeti és szellemi példaképe. A templom ne­vezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995/96-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb me­chanikus orgonája. Múlt heti számunkban közölt óri­ásrejtvényünk megfejtése: Az élettel kapcsolatban talán a leg­csodálatosabb dolog az, hogy egy­általán van, annak ellenére, hogy rendkívüli anyagokat kell használ­nia, és problémáival kerülőutakon kell megbirkóznia. A múlt heti Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Belize Ajándékcsomagot nyert: Töltésy Gizella, Csallóközaranyos Szabó Arnold, Nagymagyar Tóth Mária, Érsekújvár Kelemen Ferenc, Losonc Szabó Veronika, Csallóközkürt Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük. Találja ki, hol járunk! JÁTÉK ai úti célunkat a leg­keletibb nyugati vá­rosnak is nevezik Magyarországon. Kelet-Magyarország egyik legszebb váro­sának környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató ma­gyar nép Közép-Európába érkezé­séig sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bol­gárok) lakta, uralta e tájat. A város északi részén lévő Nagyerdőben, és a keleti erdős pusztákon megta­lált Ördögárok is nagy határvédel­mi rendszer része volt. A város ne­ve 1235-ben, egy egyházi okirat­ban olvasható először. Az első világháború, az azt követő forrongások, a román megszállás, majd a világháborút lezáró béke­diktátummal kialakított országha­tárok között a város - történeimé­ben nem először - az ország szélé­re sodródott. A megváltozott kö­rülmények között a gazdasági vál­ság, az eladósodásból való kilába­lás egyik kiútját a külkapcsolatok, a turizmus fejlesztésében látták és találták meg a város vezetői. En­nek keretében került sor a húszas­harmincas évek során a Nagyerdő parkerdejének nagyszabású rende­zésére, fejlesztésére, benne az ok­tatást, gyógyítást, gyógyulást, pi­henést, sportolást, kegyeletet szol­gáló létesítmények megvalósításá­val (egyetemek, klinikák, fedett uszoda, Magyarország első stadi­onja). Jó kezdeményezésnek bizo­nyult a városi tulajdonú óriáslege­lő, a Hortobágy, mint turisztikai látványosság bekapcsolása a nem­zetközi turizmusba. Ekkor fejezték be - a többi között - az egyetem építését is. A második világháború idején megsemmisítették a nagyvárost. Az esztelen pusztításban az épüle­tek 70%-a szenvedett valamilyen sérülést (több mint fele romba dőlt, vagy súlyosan sérült lett). Amikor 1944-ben megindult a vá­rosban évszázados hagyományok­ra visszamutató „főnixi” újjáéle­dés, helyreállítás, egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett: itt ülésezett a háború végén az Ide­iglenes Nemzetgyűlés. Sok-sok vendéget vonzanak a vá­rosba a tudományos intézmények, egyetemek mind kiterjedtebb kap­csolatrendszerükkel, a kulturális rendezvények, a remek hagyo­mánnyá vált augusztus 20-ai Vi­rágkarnevál, vagy például a művé­szeti fesztiválok. A belváros szívében a város és a re­formátus magyarság jelképe a két­tornyú templom. Műveltséget, jel­lemet, hagyományt, az örökkéva­lóság távlatait és a nemzet sorsát ölelik egységbe fehér bolthajtásai. Hátterében ott világol a széphírű Kollégium és a Huszár Gál óta má­ig tevékeny sajtó. Ilyen magyar re­formátus város nem volt több, és ilyen templom sem. Mohácsot túl­élték az András-templom gótikus ívei, de a felét elhamvasztotta. A török engedelmét Bethlen Gábor csak 1628-ra nyerte meg, hogy új­jáépülhessen a szentegyház. A Rákócziak ágyúból öntött ajándék harangjának mélységes kongását 1648-tól süvegelték, a Veres-to­ronyból hívogatott. Az újjáéledt katedrálist is elemésztették a lán­gok. A hajdani alapokon formált mai templom mintája a mintegy MECFEJTESERT AJANDEK A Rejtvénysziget e heti számá­ban közölt kétolda­las nagy keresztrejt­vény sikeres megfej­tői között, akik a ki­adó címére (Petit Press a.s., Námesde SNP 30, 814 64 Bratislava 1) novem­ber 25 -ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorso­lunk ki. Öt szerencsés nyertes­nek ajándékot kül­dünk. (ú) M (

Next

/
Oldalképek
Tartalom