Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám, szombat
E| Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 2. Elismerték az embargósértést Belgrad. A jugoszláv kormány elismerte, hogy a szövetségi hatóságok „néhány alkalommal” valóban megsértették az ENSZ Irakkal szembeni fegyverszállítási tilalmát, miután elfogadta az embargósértés kivizsgálására alakult bizottságjelentését. A testület azt vizsgálta, hogy a védelmi minisztérium adott-e ki szabálytalanul engedélyeket fegyverek és hadfelszerelés kivitelére. A közlemény szerint Jugoszláviából MIG-21-es és MIG- 23 vadászgépek hajtóműveinek javításához szükséges alkatrészek jutottak el Irakba, és katonai-műszaki segítségnyújtásra is sor került. (MTI) Ne utazzanak az USA-ba Washington. Az USA a széles körű kanadai felháborodás hatására úgy döntött, hogy az amerikai határőrizeti szervek többet nem vesznek ujjlenyomatot az északi szomszéd minden közel-keleti születésű állampolgárától, illetve nem készítenek róluk fényképet nyilvántartásba vételük céljából. A multikulturális társadalmára büszke Kanada ugyanis nagy felháborodással fogadta, hogy az amerikai hatóságok a terrorizmus elleni harc jegyében megkülönböztetik az állampolgárait. Az ottawai kormány azt tanácsolta a közel-keleti muzulmán országokból származó kanadaiaknak, hogy gondolják meg kétszer is, mielőtt az USA-ba utaznak. (MTI) Líbia rakétákat szeretne Washington. Ronald Kadish tábornok, aki a Pentagonban a rakétaügyekért felelős osztályt vezeti, kijelentette, hogy Líbia igen aktívan próbálkozik rakéták megszerzésével, és tervei között nemcsak rövid hatótávolságúak szerepelnek. Ugyanakkor hozzátette: Líbia valószínűleg nem rendelkezik mindazon képességekkel, amelyek az ilyen fegyverek gyártásához szükségesek. (MTI) Ismét elnök nélkül az FPÖ Bécs. Mathias Reichhold alig 40 nap után lemondott a populista Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) elnöki tisztségéről és a listavezető jelöltségről is. Helyére Herbert Haupt szociális ügyi miniszter lép. Reich- hold - aki miniszteri tisztségét a választásokig meg kívánja tartani az infrastruktúra-tárca élén - betegségére hivatkozott: szívritmus-zavarokkal napok óta kórházban van. De döntéséhez bizonyára hozzájárult az is, hogy az FPÖ tekintélyes politikusai egyre többet bírálták a november 24-re kiírt, előre hozott választások kampányában való színtelen szereplése miatt, sürgetve: ismét Haider álljon a párt élére. (MTI) Reichhold gúnyneve amúgy is „Az örök helytartó", mivel már sok tisztséget töltött be, s Haider szavára mindig szófogadó- an átadta másnak a helyét (Képarchívum) Önkormányzati képviselőkre és szenátorokra voksolhattak Választási nagyüzem Sáron a szélsőjobboldalon keres szövetségeseket - Peresz helyébe Netanjahu Nagyból szűk koalíció? ÖSSZEFOGLALÓ Václav Havel szóvivője cáfolja a híreszteléseket Mindenképpen távozik Jeruzsálem. Izraelben két évi működés után összeomlott a nemzeti egységkormánynak nevezett jobboldali-baloldali nagykoalíció, miután a Munkapárt elnöke, Benjamin Ben Eliezer védelmi miniszter két napja bejelentette lemondását. Ariel Sáron kormányfő egy kis nacionalista pártszövetséggel kezdett tárgyalásokat. ÖSSZEFOGLALÓ Sáron egyelőre nem akar előrehozott választásokat, ezért próbál új partnerek után nézni, hiszen kormányának a 120 fős knesszetben csupán 55 képviselője maradt. Az Avigdor Lieberman vezette Nemzeti Egység-blokk három kis pártból áll: a Jiszráel Beitenuból (négy képviselő), a Tehija (Újjászületés, két képviselő), valamint a Moledetből (Haza, egy mandátum). Ez utóbbi a 2001 októberében meggyilkolt Rehavam Zeévi idegenforgalmi miniszter pártja. Zeévi, aki ellen a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű radikális szervezet követett el merényletet, a palesztinok Ciszjordániából és Gázából való el- üldözésének volt a híve - jegyzi meg az AFP. Lieberman, aki Benjámin Netanjahu exkormányfő kabinetigazgatója volt, néhány nappal ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy inkább az előrehozott választások híve, mint egy szűk koalícióé. Ez a blokk csaknem egy éven át része volt Sáron kormányának, de márciusban az ellenzékhez csatlakozott, mert nem értett egyet azzal a dönMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Sámil Bászájev hadúr tegnap, a Kavkaz-Centr csecsen internetes honlapon közzétett nyilatkozatában elismerte, hogy ő állt a moszkvai Dubrovka színház elfoglalásának a hátterében. Bászájev ugyanakkor leszögezte, hogy Asz- lan Maszhadov, a szakadárok politikai vezetője nem tudott a készülő túszejtő akcióról. Ennek alapján a bocsánatát is kéri, illetőleg felmentését a csecsen szakadár katonai hierarchiában betöltött vezetői posztjáról. Bászájev szerint a túszejtő akció ugyan nem érte el fő célját, azaz a háború és a népirtás befejezését Csecsenföldön, de „a feladatok többségét Allah segítségével sikerült végrehajtani”. A hadúr szerint az akció végrehajtói nem azért mentek Moszkvába, hogy társadalmi támogatást szerezzenek vagy részvétet ébresszenek, hanem hogy „leállítsák a háborút, vagy mártírokká váljanak”. A hadúr fenyegetése szerint legközelebb nem túsz- ejtők mennek, hanem olyanok, Eliezer búcsúzik, Mofaz jön téssel, hogy Arafat palesztin elnök elhagyhatja rámalláhi főhadiszállását anélkül, hogy a palesztinok betartották volna a korábban Izrael által követelt hétnapos nyugalmi időszakot. Sáron feltehetően megpróbálja megnyerni Mikáéi Kleiner, a Likud egykori tagja támogatását is. Kleiner jelenleg a szélsőjobboldali Herut pártot vezeti. Ez a párt jelezte, hogy nem lép be a kormányba, de kívülről támogatja azt. Tegnap délutáni hírek szerint a védelmi tárcát Sáron a palesztinokkal szemben keményvonalas Saul Mofaznak, a nyáron lemondott veakiknek legfőbb céljuk, hogy „megsemmisítsék az ellenséget, és maximális veszteséget okozzanak neki”. A hadúr a csecsenföldi polgári áldozatokra hivatkozott azzal kapcsolatban, hogy a moszkvai túszejtő akció célpontjai ártatlan emberek voltak. Bírálta a nemzetközi közvéleményt, amely egyöntetűen elítélte a túszejtést, de ha „tized- ennyi együttérzést kaptak volna a véres csecsen háború áldozatai, akkor a háború már régen befejeződött volna, és nem került volna sor arra sem, ami Moszkvában történt”. Bászájev állítása ellenére Moszkva továbbra is Maszhadov érintettségét gyanítja a túszügyben. Moszkvában tegnap megerősítették: Oroszország továbbra is azt váija Dániától, hogy adja ki a szerdán őrizetbe vett Ahmed Zakajevet, Maszhadov európai megbízottját, aki - ügyvédje szerint - ártatlan a moszkvai akcióban. Moszkva kész garantálni, hogy nem végzik ki Zakajevet. A hivatalos szervek cáfolatai ellenére az orosz NTV televízió tegnap arról számolt be, hogy 139 túszról (Reuters-felvételek) zérkari főnöknek ajánlotta fel, aki a tisztséget elfogadta. Még meglepőbb hír, hogy a külügyminiszteri tisztségre Sáron a pártján, vagyis a Likudon belüli legnagyobb riválisát, Benjamin Netanjahu exkor- mányfőt kérte fel. (Eddig a munkapárti Simon Peresz irányította a külügyeket.) Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy kettejük tegnap délután kezdődött megbeszélése milyen eredménnyel zárult. Jasszer Arafat ezekről a személy- cserékről azt mondta, hogy semmi jóval nem kecsegtetnek a palesztinok számára, (m, t, ú) még mindig nem tudnak semmit a hozzátartozóik. Mihail Avgyukov moszkvai főügyész szerint nincsenek eltűntek, de információi szerint voltak olyan túszok, akik a kommandósok akciója után elhagyták a helyszínt. Állandóan változik viszont a kórházakban fekvő gázmérgezetteknek a hatóságok által megadott száma - tegnap 174 sérültről szóltak a hivatalos jelentések. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma tegnap harmadik olvasatban is megszavazta az orosz sajtótörvény módosítását, amely megtiltja a terroristák szerepeltetését, illetőleg nézeteik propagálását a médiában. A jogszabály értelmében tilos lesz információk közreadása a hasonló túszszabadító akciók részleteiről is. Sajtóvélemények szerint ez azt jelenti, hogy például a média a mostani helyzettől eltérően nem foglalkozhatna az eltűnt túszok ügyével. A duma azt is javasolta a hatóságoknak, hogy ne adják ki rokonaiknak a kommandós akció során megölt, hivatalos adatok szerint 50 terrorista holttestét, és maradjon titokban síijuk holléte is. Prága. Tegnap délután kettőkor kezdődtek Csehországban a helyhatósági választások, s ezzel párhuzamosan tartották a részleges szenátusi választás 2. fordulóját is. A szavazók mindkét esetben ma délután kettőig járulhatnak az urnák elé. A helyhatósági választáson több mint 62 ezer községi és városi önkormányzati képviselői hely sorsa dől el. Ä jelöltek száma mintegy 194 ezer. A helyi önkormányzatokba többségi elemekkel bővített arányos választási rendszer alapján történik a voksolás, és külföldiek is választhatnak bejegyzett lakhelyükön. A KOKES JÁNOS Prága. Václav Havel cseh államfő jövő februárban mindenképpen megválik az elnöki bársonyszéktől, és később sem kíván visszatérni ebbe a tisztségbe - állítja Ladislav Spacek elnöki szóvivő a Právo csütörtöki számában. Spacek azokra a cseh politikai körökben, illetve a sajtóban elteijedt találgatásokra reagál, miszerint Csehországban azért tervezik az alkotmány megváltoztatását, hogy Havel a közvetlen államfőválasztás útján ismét visszatérhessen a Hradzsinba. A jelenlegi szabályozás szerint a köztársasági elnököt a parlament választja meg, s egy személy legfeljebb kétszer töltheti be ezt a tisztséget. A Právo szeMTI-HÍR Moszkva. Az orosz külügyminiszter szerint közeledtek az álláspontok a BT-ben az iraki fegyverzetellenőrzést előirányzó határozattervezetről, de továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak az öt állandó tag között. Igor Ivanov azt mondta, a BT tagjai főleg abban nem értenek egyet, hogy Iraknak milyen követMTI-HÍR Bukarest. A romániai Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásának engedélyezéséről a román parlamentnek kell döntenie a kérdés súlyossága miatt - jelentette ki Petru Lificiu környezetvédelmi miniszter, aki szerint Magyarországot is bevonják a terv elemzésébe. A miniszter a nemzetközileg is nagy vitát keltő terv rendkívüli kockázatait hangsúlyozta. A bánya üzemeltetésének terve évi 420 millió tonna kőlegutóbbi, 1998-as önkormányzati választáson az összes helyi mandátum 54 százalékát a független jelöltek szerezték meg. A kétévente sorra kerülő részleges szenátusi választáskor minden esetben a 81 tagú parlamenti felsőház egyharmada, tehát 27 mandátum újul meg. Az idén az első körben csak egy mandátum talált gazdára, így 26 helyért a múlt héten legjobban szerepelt két jelölt ismét megmérkőzik egymással. A második körben a mandátumhoz már a leadott szavazatok egyszerű többsége is elegendő. A nem hivatalos eredményeket ma estére, illetve holnapra ígéri a választási bizottság. (kés) tint Havel esetleges új mandátumával kapcsolatban jelenleg két forgatókönyv létezik bizonyos körökben. Az első az, hogy a parlament januárban senkit sem választana még, s az ország egy ideig elnök nélkül maradna. így lenne idő módosítani az alkotmányt, s a közvetlen államfőválasztás Havelnek esélyt adna a visszatérésre. A másik forgatókönyv szerint a parlament Otakar Motejl ombudsmant választaná meg államfőnek, aki később lemondana tisztségéről, s ezzel lehetővé tenné, hogy Havel indulhasson a közvetlen elnökválasztáson. Spacek ezért hangsúlyozta: Havel végleg elhatározta, távozik az ország éléről, függetlenül attól, hogy megváltoznak-e az elnökválasztás szabályai. kezményekkel - így esetleg háborúval - kell szembenéznie, ha az ellenőrök munkájuk során nehézségekbe ütköznének, vagy Bagdad megsértené a határozatot. Ivanov azt nem részletezte, hogy miben sikerült közelíteni az álláspontokat, de megerősítette: Moszkva továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak ENSZ- határozat alapján lehessen erőt alkalmazni Irak ellen. zet kitermelésével számol. Ebből nyernének ki évi 1,7 tonna aranyat. Lificiu szerint a román állam a kitermelt aranyból évi 12-20 millió dollárbevételre számíthat, ami nem túl sok, különösen ha figyelembe vesz- szük a környezetvédelmi következményeket. „Nem akarjuk megakadályozni ezt a tervet, mert vannak kedvező oldalai is. Jelenleg azonban a hatások katasztrofálisnak látszanak, Verespatak maga a pokol lesz” - idézte a miniszter szavait a Ziua című napilap. Sámil Bászájev hadúr elismerte, hogy ő állt a moszkvai túszdráma hátterében Visszaállítaná a cenzúrát a duma Ivanov: közelednek az álláspontok a BT-határozatról Vita az erő bevetéséről A verespataki aranybányáról a román parlament dönthet Maga lesz a pokol A Foreign Affairs szakfolyóirat szerint ha lehetett volna, akkor Magyarországot már kizárták volna az Észak-atlanti Szövetségből Súlyos amerikai bírálat az Orbán-kormánynak ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/New York/Brüsszel. A Népszabadság szerint antiszemitizmussal, a szomszédokkal szemben támasztott - nem területi - követelésekkel és a balkáni stabüitás megteremtésében játszható szerepének elmulasztásával vádolta meg Orbán Viktor kormányát egy amerikai biztonságpolitikai szakértő. Celeste Wallander a Foreign Affairs (Külügyek) című, tekintélyes folyóiratban úgy véli: Magyarországot, ha lenne rá mód, már kizárták volna a NATO-ból. A New Yorkban megjelenő Foreign Affairs novemberi-decemberi számának nyitóírása a NATO-ból való kizárás mechanizmusának megteremtése mellett érvel. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) programigazgatója, Celeste Wallander elsősorban Magyarország példájával kívánja igazolni, hogy az atlanti szövetség bővítése nem éri el a várt eredményeket, ha az új tagokat a belépés után már semmi sem ösztönzi az elvárások betartására. A NATO-nak az újabb bővítési körről határozó prágai csúcstalálkozón szembe kell néznie a ténnyel: nincsenek eszközei arra, hogy az új tagokat további reformokra ösztönözze. Wallander idézi Keleti György korábbi honvédelmi minisztert, aki idén júniusban elismerte, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország sok mindent megígért, tudván, hogy ezeket később úgysem lehet számon kérni. Egy névtelenül nyilatkozó „vezető európai biztonság- politikai személyiség” szerint „Magyarország elnyerte a legkiábrándí- tóbb új NATO-tag címét, pedig ezért verseny folyt”. A Népszabadság hozzáteszi: a Foreign Affairs cikkét nyilván nem Medgyessy Péter jövő heti amerikai hivatalos látogatása, hanem a három hét múlva esedékes prágai NATO-csúcs elé időzítették. Simicskó István, az Orbán-kor- mány nemzetbiztonsági politikai államtitkára szerint „térben és időben eltévedt” az, aki az előző kormány antiszemitizmusáról ír, illetve arról, hogy az Orbán-kabinet idején Magyarország nem megfelelően teljesítette NATO-vállalása- it. Leszögezte: minden alapot nélkülöz, hogy az Orbán-kabinetnek bármi köze lett volna az antiszemitizmushoz, illetve, hogy ez a jelenség működése idején felerősödött volna. Utalt arra, az előző ciklusban komoly törekvések történtek azért, hogy az antiszemitizmus háttérbe szoruljon. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter viszont csütörtökön az MTI- nek azt nyilatkozta, Magyarország az elmúlt négy esztendő során távolabb került a NATO-tól, mint valaha is volt, éppen ezért a mostani vezetésnek e területen komoly teendői vannak, hiszen az ország részt kíván vállalni a nemzetközi közösség feladataiból. Juhász közölte: külföldi útjai során komoly kritikai észrevételeket kapott a Magyar Honvédséget illetően, ezekről az Országgyűlés honvédelmi és a külügyi bizottságát is tájékoztatta. Hangsúlyozta: a NÁTO-ban nincs olyan, hogy kizárás, a politikai partnerek egymás tevékenységét figyelik, képességeiket pedig a többi tagország felajánlásaihoz igazítva próbálják meghatározni. (NOL, MTI) A NATO nem osztogat bizonyítványt Brüsszel. Yves Brodeur, a NATO-főtitkár szóvivője szerint a Foreign Affairs-ben megjelent írás kizárólag a szerző véleményét tükrözi. A NATO alapelve, hogy a tagországok nem bírálják egymást a nyilvánosság előtt, és a brüsszeli központ sem oszt senkinek „bizonyítványt”. „A NATO-ban nincs ilyen minősítő eljárás vagy mechanizmus. A dolog így számomra értelmezhetetlen” - szögezte le Brodeur. (m)
