Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-04 / 256. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 4 ■B KOMMENTÁR HBHHI Kormánybiztos kiborulása SZILVÁSSY JÓZSEF Klára Orgovánová néhány napja képmutató karrieristák felelőtlen lépésének nevezte nemcsak azt a halva született ötletüket, hogy a roma kérdés kerüljön a kulturális minisztérium felügyelete alá, hanem az ANO beharangozott tervezetét is. Érthető a roma kormány- biztos kiborulása, hiszen mára már teljesen egyértelmű, hogy a legkisebb koalíciós partner valójában a kulturális tárca megszerzésére törekedett, s ennek érdekében vetette be csodajavaslatát, amely valójában még el sem készült, hiszen a tervezetet néhány, önmagát szakértőnek kikiáltó személy lóhalálában igyekszik mielőbb összetákolni. Pavol Rusko pártelnök az előre látható médiabotrányokat megelőzve végül nem valamelyik héját jelölte a tárca élére, hanem a független értelmiségiek számára is elfogadható személyt, ám ezzel a jó húzással sem tudta enyhíteni a romákat ért újabb megaláztatásokat. Két tény teljesen egyértelmű: nyilvánvalóan a romakérdés nem sajátos szlovákiai, hanem európai gond, amelynek történelmi, szociális, gazdasági, műveltségi és egyéb gyökerei vannak. Nincs az a projekt és nincs olyan ország, amely azonnal vagy akár csak egy választási ciklus alatt megoldaná a bonyolult és szerteágazó problémákat. Talán éppen ezért ezzel a helyzettel Szlovákiában is sok politikus és párt mindmáig visszaél. Gátlástalanul politikai tőkét kovácsolnak a problémákból, miként azt az elmúlt négy esztendőben is tapasztalhattuk, amikor leginkább Csáky Pál kormányal- elnököt támadták mondvacsinált és átlátszó ürügyekkel a parlamentben és néhány médiumban. Amikor meg közelednek a választások, akkor a legtöbb politikai tömörülés minden szépet és jót, a hangadóknak pénzt is ígér, talán ad is, mert fontosak a romák szavazatai. Aztán a voksolások után elszállnak a hangzatos szavak, és minden kezdődik elölről. A minap viszont nemcsak az ellenzék, hanem minden jóérzésű ember szintén joggal háborodott fel az újonnan alakult kormánykoalíció egészen elképesztő politikai öngólja miatt. Amivel tulajdonképpen igazat adtak a roma kormánybiztosnak, aki azt is fájlalta, hogy a kormányfő az elmúlt években egyszer sem talált időt a személyes eszmecserére, holott neki már kész és életrevaló elképzelései voltak regionális roma hivatalok létrehozásáról és a tényleges munkáról. Mikulás Dzurinda leendő miniszterelnökként a koalíciós alkuk során sem kezelte a társadalmi súlyának megfelelően ezt a problémakört. Bírálat illeti a többi kormányzati tényezőhöz hasonlóan a Magyar Koalíció Pártjának tárgyalóküldöttségét is, mert nekik a jól felfogott politikai érdekeken kívül morális kötelességük is lett volna kiállni a hozzánk képest sokkal sanyarúbb és kiszolgáltatottabb helyzetben levő kisebbség mellett. És ugyancsak helyteleníthető Csáky Pál magatartása is, aki talán sértődöttségből - hiszen nem volt ott a koalíciós tárgyalásokon - nem nagyon szorgalmazta azt, hogy a romák ügye maradjon továbbra is az egyetlen miniszterelnök-helyettes felügyelete alatt. Pedig a leköszönt kabinet az elmúlt választási ciklusban több okos kezdeményezést - roma tankönyv, előkészítő osztályok, munkahelyteremtő és egyéb programok - indított el. Az ANO hetek óta rövid távon is eredményes koncepciót lebegtet a közvélemény előtt. Ám egyelőre csak annyit tudunk, hogy Kassán szeretnének romahivatalt nyitni, ami önmagában nem a siker kulcsa. Ezért sokkal célravezetőbb lenne, ha legalább a kormánykoalíció nem becsülné le a romák súlyos gondjait, amelyek rövid távon is súlyos szociális feszültségeket és akár társadalmi konfliktusokat is okozhatnak. És minden okos elképzelést - a kormánybiztos javaslatait és akár az ANO beharangozott tervét is, ha valóban életrevaló lesz - figyelembe véve célirányos stratégiát dolgozna ki, amelynek a végrehajtása semmiképpen sem lehet egyetlen minisztérium feladata. Kísérletező nyulak TÓTH MIHÁLY A Somorja és Dunaszerdahely közötti térség egyik kocsmájában 2002. november 2-án a csapos megrökönyödésére a törzsvendégek gyöngye a hetedik borovicska konzumálását követően teljesen váratlanul lépést váltott. Papírt és ceruzát rendelt. Sajtóközlemény alapján kiszámította, hogy a szlovák parlament hat új tagja vállalkozásainak működtetése eredményeként 295,6 millió koronával tartozik az államnak. Az illető tömören a rendszerváltás kísérleti nyulai- nak nevezte a hat képviselőt. A Somorja és Dunaszerdahely közötti kocsmák egyike se tekinthető alkalmas helynek büntetőpolitikai, közgazdaságtani, netán népkép- viselet-elméleti viták eldöntésére. Elhagytam a terepet, hogy otthon nyugodtan átnézhessem a napi sajtót. A hat törvényhozó nevét ott találtam az egyik lapban. És ott találtam a megszólítottak válaszát is ezzel a közös nevezővel: semmi közöm becsődölt vállalatom állammal szembeni adóssága felhalmozódásához. Érdekes, hogy Amerikában és néhány sikeres nyugat-európai országban mi minden motiválja a választópolgárok politikai rokon- szenvét. Szerepet játszika politikus megjelenése, családjához fűződő viszonya, képzettsége stb. De a legfontosabb tényezők egyike, hogy az adott politikus - ha történetesen vállalkozó az illető - tud-e „kettőből négyet” csinálni. Voksának urnába dobása előtt nyilván arra gondol a kisember, hogy aki saját tulajdonát képes gyarapítani, az valószínűleg az országéval is jól tud gazdálkodni. A hat új törvényhozó csűrheti-csavarhatja a dolgot, eredményük csak úgy jellemezhető, hogy „négyből két nullát” hoztak össze. Hátuk esetében csaknem 300 millióról van szó. Dzurinda miniszter- elnök sokért nem adná, ha mind a hat esetet olyan párt nyakába lehetne varrni, amely nem tagja a koalíciónak. Két nagy adóst az SDKÚ, kettőt a Smer, kettőt pedig a HZDS vezetése választatott honatyává. Az országiás első esztendejében nem csak az koptathatja meg a koalíció népszerűségét, hogy a munkavállalók és a munkanélküliek rovására készülnek módosítani a munkajogi előírásokat. Nem csak az kelthet kiábrándultságot, hogy a kormány például megszünteti az oktatás ingyenességét és drákóian korlátozza a szociálisjuttatásokat. Az ilyen intézkedések elkerülhetedensége megindokolható; a muszáj nagy úr. Az igazi kiábrándultság abban gyökerezhet, ha a kormány közömbösnek bizonyul az ilyen sokmilliós rendezetlen számlák iránt. Egyvalamiben azonban nincs igaza annak a kocsmai törzsvendégnek. Nem kísérleti nyulakról van itt szó. Azzal, hogy jelölték őket, pártjuk kísérletezőkké rekvalifikálta őket. Vállalkozóként csődöt mondtak, hát elmentek politikusnak.- Lehangol az őszi természet, mert úgy enyészik el minden, mint a koalíciós pártok választási ígéretei... (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ KURIER Inteijút közölt Kovács Lászlóval í függeüen bécsi lap. „Más országok ban a vesztes egy még oly szűk vá lasztási vereséget is tudomásul vesz csak a magyar konzervatívok nerr fogadják el az elszenvedett vereségei még hat hónappal a parlamenti választások után sem” - nyilatkozta a magyar külügyminiszter, az MSZP elnöke. Kovács László hozzátette: így a belpolitikai helyzet folyamatosan feszült marad. A miniszter azonban most a feszültség csökkenésére számít a szerző szerint, miután az Orbán Viktor volt kormányfő vezette konzervatív ellenzék legalább a köz- igazgatási választásokon elszenvedett súlyos kudarcát elismerte. Kovács László kifejtette: „A konfrontá- ciós vonal számára a magyarok többsége amúgy sem kapható. Az 1956-os felkelés évfordulóján rendezett emlékünnepségeken történt brutális zavarkeltő akciók pedig nem irányváltást jeleznek.” A konszenzus esélyét a miniszter-pártelnök csak Magyarország EU- stratégiájára vonatkozóan látja, s „a nemzet érdekében kikötött feltételek” a parlamenti pártok által elfogadott EU-nyilatkozatban már nem szerepelnek. Helyhatósági és részleges szenátusi választás Csehországban: a felsőházban a kormánykoalíció elveszítette többségét Mérsékelten erősödő jobboldal Mérsékelten módosult a csehországi politikai térkép a hét végi részleges szenátusi, valamint helyhatósági választás nyomán. KOKES JÁNOS A parlament felsőházában, a szenátusban a kormánykoalíció elveszítette többségét, az önkormányzati választáson pedig már hagyományosan a függetlenek szerezték meg a képviselői mandátumok több mint a felét. Mindkét választáson megerősítette pozícióit az ellenzéki jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS). A részleges szenátusi választás 2. fordulójában ugyanis az ODS és a parlamenten kívüli kis pártok jelöltjei, valamint a függetlenek szerezték meg a most megújuló 27 mandátum többségét. A három kormánypárt együttesen csak kilenc mandátumot szerzett, holott eddigi többségük megtartásához 16 mandátumra lett volna szükségük. A 81 tagú felsőházban így a kormánykoalíciónak csak 34 szenátora lesz. A szenátori mandátum hat évig tart. A Polgári Demokratikus Párt kilenc, a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) hét, a két kisebb koalíciós partner, a Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) és a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US-DEU), valamint az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) egy- egy mandátumot szerzett. A további nyolc megújult mandátum a parlamenten kívüli kisebb pártoké, illetve a függetleneké. A szenátus jelenlegi összetétele a voksolás eredménye alapján tehát a következőképpen néz Id: ODS 26, KDU-CSL 14, CSSD 11, US-DEU 9, KSCM 3, a további 18 szenátusi hely pedig parlamenten kívüli pártoké, valamint függetleneké. A Václav Klaus vezette polgári demokraták szenátusi frakciója négy szenátorral megerősödött, a kereszténydemokrata néppárté viszont öttel gyengült. A szociáldemokratáknak a korábbi 14 helyett csak 11 szenátoruk lesz a felsőházban. Az uniósok sorai nyolcról kilencre bővültek. Az alsóházban tehát mérsékelt baloldali többség van, míg a felsőházban a jobboldal van túlsúlyban. Az ismert személyiségek közül megújította hatéves mandátumát Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter (CSSD), de távozik a testületből Václav Krása, az US-DEU egyik vezetője. Függetlenként szenátori mandátumot szerzett Vladimír Zelezny, a Nova kereskedelmi televízió vezérigazgatója. Zelezny volt egyébként az egyeden, Hagyományosan a függetlenek és a regionális pártok sikerét hozta. aki már az első fordulóban mandátumhoz jutott. A szenátusi választással párhuzamosan lezajlott helyhatósági választás már hagyományosan a függetlenek, valamint a regionális kis pártok sikerét hozta. Az összesített eredmények szerint a függetlenek és a regionális pártok szerezték meg a mintegy 62 ezer önkormányzati képviselői mandátum 54,6 százalékát. Ez azonban három százalékkal kevesebb, mint 1998-ban. A pártok közül a KDU-CSL szerepelt a legjobban. Övé az önkormányzati mandátumok majdnem tíz százaléka, ám ez két százalékkal kevesebb, mint négy évvel ezelőtt. A második és a harmadik helyen az ODS, illetve a KSCM végzett több mint kilenc százalékkal, ami lényegében eddigi pozícióik megtartását jelenti. A CSSD a képviselői helyek 7,6 százalékának a megszerzésével mintegy fél százalékkal ért el jobb eredményt, mint 1998-ban. A legkisebb koalíciós tag, az US-DEU négy százaléka viszont azt jelenti, hogy a párt fél százalékot vesztett önkormányzati mandátumainak számából. Ami a leadott szavazatok számát illeti, országos szinten a legjobb eredményt a parlamenti politikai erők közül az ODS érte el, amelyre a választók 25,36 százaléka szavazott. A polgári demokraták fogják a kezükben tartani a cseh nagyvárosok többségét, köztük Prágát is. A második helyen a CSSD végzett 15,6 százaléknyi szavazattal, a kommunistákat a választók 14,57 százaléka részesítette előnyben. A KDU-CSL a szavazatok 9,9, az US-DEU a vok- sok 4,1 százalékát kapta. A részvételi arány 43,38 százalékos volt. Júniusban, júliusban és augusztusban Jugoszláviából hat repülőgép több mint 200 tonna lőszert szállított Libériába Fegyverszállítás az embargó megsértésével PETKY JÓZSEF Jugoszláviából nemcsak Irakba, hanem az ugyancsak ENSZ-embargó- val sújtott nyugat-afrikai Libériába is eljutottak illegálisan fegyverek. Az ENSZ tájékoztatási hivatala közzétette a Biztonsági Tanács elé terjesztett szakértői jelentést, amely szerint júniusban, júliusban és augusztusban Jugoszláviából hat teherszállító repülőgép több mint 200 tonna fegyvert és lőszert szállított Libériába. A ENSZ-embargót sértő ügyletet egy belgrádi fegyverkereskedő vállalat bonyolította le. Az illegális ügylet ellenére a jugoszláv hatóságokat nem terheli felelősség, mert a hamis szállítmányozási papírokon nem Libéria, hanem Nigéria volt feltüntetve célállomásként. Az ENSZ-jelentés szerint a jugoszláv hatóságok mesz- szemenően együttműködtek az ügy kivizsgálásában. Zoran Zsivkovics belügyminiszter közölte: a hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy augusztusban egy fegyverszállítmány indult úrnak Libériába, de az ENSZ-jelentésben említett többi szállítmányról nincsenek információi. Zsivkovics szerint a szállítmányozási papírokat a nigériai védelmi minisztérium állította ki, és a dokumentumokon Nigéria volt megjelölve célállomásként, s csak később tudódott ki, hogy Libériában kötöttek ki a fegyverek. A miniszter szerint a hatóságok a fegyverkereskedelemben érintett összes - több mint harminc -jugoszláviai vállalatnál vizsgálatot tartanak, különös tekintettel a Temex nevű magánvállalatra, amely a libériái ügyletet is intézte. Az ENSZ 2000 májusában rendelt el embargót Libéria ellen, ahol már lassan hét éve dúl a polgárháború. A jugoszláv kormány elismerte, hogy a szövetségi hatóságok „néhány alkalommal” megsértették az Irakkal szembeni fegyverszállítási tilalmat: a védelmi minisztérium engedélyével MiG-21-es és MiG-23-as vadászgépek hajtóműveinek javításához szükséges alkatrészek jutottak el Irakba, és katonai-műszaki segítség- nyújtásra is sor került. LEVÉLBONTÁS Várjuk a drágulást Engedjék meg, hogy az Új Szó rendszeres olvasójaként néhány sorban hozzászóljak a legújabb reformelképzelésekhez. Az utóbbi napokban jelentek meg az Új Szóban a következő cikkek: Kórház mint szálloda; Tandíj és diáktámogatás; Leépül az építőipar stb. A sort tovább folytathatnám azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel az új honatyák és miniszterek igyekeznek javítani az állam helyzetén. Megtudhattuk, hogy 2003. január elsejétől milyen áremelkedéssel számoljon az állampolgár. Gondolkodtak a mélyen tisztelt illetékesek, hány helyen lesz kikapcsolva a villany, a gáz, a a víz, és még folytathatnám tovább. A lakások, amelyek többsége a 60-70-es években épültek és többnyire idősek lakják, javításokra szorulnak. De miből? Ézek- ben laknak azok, akik ma már a nyugdíjukból élnek, és az lassan a mindennapi életfenntartást is nehezen fedezi. A tervezett áremelések miatt a jövő évben már szinte lehetetlen lesz beosztani ezt a kevés pénzt. Csaknem az egész vízre, gázra, villanyra megy majd el. Mostanábanjelent meg hír arról is, milyen az átlagkereset az egyes ágazatokban. Én egy példával szeretném ábrázolni, hogy is néz ki az átlagkereset egy harminc főt alkalmazó üzemben. Nézetem és tudomásom szerint öten kapnak 30-30 ezer koronás fizetést, további öten 20-20 ezer koronát, és a többi 20 alkalmazott 10-10 ezer koronás fizetést; ez összesen négyszázötvenezer korona. H elosztjuk 30-cal, akkor kijön, hogy az átlagkereset tizenötezer korona, vagyis nagyon jól keresnek ebben az üzemben. Igen, csak hogyan tud kijönni a fizetéséből az a húsz alkalmazott, aki 10-10 ezer koronát keres? Látjuk tehát, hogy valóra váltak az egykori kormányfő, Meciar szavai, aki az ígérte, hogy a rendszerváltás után öt éven belül utolérjük Svájcot. El is hagytuk, csak nem a fejlettségben, hanem a bűnözésben, az elszegényedésben és még sok más mindenben is. Nem beszélve a munkanélküliségről. Parajos László Szentes
