Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-04 / 256. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 4 ■B KOMMENTÁR HBHHI Kormánybiztos kiborulása SZILVÁSSY JÓZSEF Klára Orgovánová néhány napja képmutató karrieristák felelőtlen lépésének nevezte nemcsak azt a halva született ötletüket, hogy a roma kérdés kerüljön a kulturális minisztérium felügyelete alá, ha­nem az ANO beharangozott tervezetét is. Érthető a roma kormány- biztos kiborulása, hiszen mára már teljesen egyértelmű, hogy a legkisebb koalíciós partner valójában a kulturális tárca megszerzé­sére törekedett, s ennek érdekében vetette be csodajavaslatát, amely valójában még el sem készült, hiszen a tervezetet néhány, önmagát szakértőnek kikiáltó személy lóhalálában igyekszik mie­lőbb összetákolni. Pavol Rusko pártelnök az előre látható médiabotrányokat meg­előzve végül nem valamelyik héját jelölte a tárca élére, hanem a független értelmiségiek számára is elfogadható személyt, ám ezzel a jó húzással sem tudta enyhíteni a romákat ért újabb megaláztatá­sokat. Két tény teljesen egyértelmű: nyilvánvalóan a romakérdés nem sajátos szlovákiai, hanem európai gond, amelynek történelmi, szociális, gazdasági, műveltségi és egyéb gyökerei vannak. Nincs az a projekt és nincs olyan ország, amely azonnal vagy akár csak egy választási ciklus alatt megoldaná a bonyolult és szerteágazó problémákat. Talán éppen ezért ezzel a helyzettel Szlovákiában is sok politikus és párt mindmáig visszaél. Gátlástalanul politikai tő­két kovácsolnak a problémákból, miként azt az elmúlt négy eszten­dőben is tapasztalhattuk, amikor leginkább Csáky Pál kormányal- elnököt támadták mondvacsinált és átlátszó ürügyekkel a parla­mentben és néhány médiumban. Amikor meg közelednek a válasz­tások, akkor a legtöbb politikai tömörülés minden szépet és jót, a hangadóknak pénzt is ígér, talán ad is, mert fontosak a romák sza­vazatai. Aztán a voksolások után elszállnak a hangzatos szavak, és minden kezdődik elölről. A minap viszont nemcsak az ellenzék, hanem minden jóérzésű em­ber szintén joggal háborodott fel az újonnan alakult kormánykoalí­ció egészen elképesztő politikai öngólja miatt. Amivel tulajdonkép­pen igazat adtak a roma kormánybiztosnak, aki azt is fájlalta, hogy a kormányfő az elmúlt években egyszer sem talált időt a személyes eszmecserére, holott neki már kész és életrevaló elképzelései vol­tak regionális roma hivatalok létrehozásáról és a tényleges munká­ról. Mikulás Dzurinda leendő miniszterelnökként a koalíciós alkuk során sem kezelte a társadalmi súlyának megfelelően ezt a problé­makört. Bírálat illeti a többi kormányzati tényezőhöz hasonlóan a Magyar Koalíció Pártjának tárgyalóküldöttségét is, mert nekik a jól felfogott politikai érdekeken kívül morális kötelességük is lett vol­na kiállni a hozzánk képest sokkal sanyarúbb és kiszolgáltatottabb helyzetben levő kisebbség mellett. És ugyancsak helyteleníthető Csáky Pál magatartása is, aki talán sértődöttségből - hiszen nem volt ott a koalíciós tárgyalásokon - nem nagyon szorgalmazta azt, hogy a romák ügye maradjon továbbra is az egyetlen miniszterel­nök-helyettes felügyelete alatt. Pedig a leköszönt kabinet az elmúlt választási ciklusban több okos kezdeményezést - roma tankönyv, előkészítő osztályok, munkahelyteremtő és egyéb programok - in­dított el. Az ANO hetek óta rövid távon is eredményes koncepciót lebegtet a közvélemény előtt. Ám egyelőre csak annyit tudunk, hogy Kassán szeretnének romahivatalt nyitni, ami önmagában nem a siker kulcsa. Ezért sokkal célravezetőbb lenne, ha legalább a kormánykoalíció nem becsülné le a romák súlyos gondjait, amelyek rövid távon is súlyos szociális feszültségeket és akár társadalmi konfliktusokat is okozhat­nak. És minden okos elképzelést - a kormánybiztos javaslatait és akár az ANO beharangozott tervét is, ha valóban életrevaló lesz - figye­lembe véve célirányos stratégiát dolgozna ki, amelynek a végrehajtá­sa semmiképpen sem lehet egyetlen minisztérium feladata. Kísérletező nyulak TÓTH MIHÁLY A Somorja és Dunaszerdahely közötti térség egyik kocsmájában 2002. november 2-án a csapos megrökönyödésére a törzsvendégek gyöngye a hetedik borovicska konzumálását követően teljesen vá­ratlanul lépést váltott. Papírt és ceruzát rendelt. Sajtóközlemény alapján kiszámította, hogy a szlovák parlament hat új tagja vállalko­zásainak működtetése eredményeként 295,6 millió koronával tarto­zik az államnak. Az illető tömören a rendszerváltás kísérleti nyulai- nak nevezte a hat képviselőt. A Somorja és Dunaszerdahely közötti kocsmák egyike se tekinthető alkalmas helynek büntetőpolitikai, közgazdaságtani, netán népkép- viselet-elméleti viták eldöntésére. Elhagytam a terepet, hogy otthon nyugodtan átnézhessem a napi sajtót. A hat törvényhozó nevét ott találtam az egyik lapban. És ott találtam a megszólítottak válaszát is ezzel a közös nevezővel: semmi közöm becsődölt vállalatom ál­lammal szembeni adóssága felhalmozódásához. Érdekes, hogy Amerikában és néhány sikeres nyugat-európai or­szágban mi minden motiválja a választópolgárok politikai rokon- szenvét. Szerepet játszika politikus megjelenése, családjához fűző­dő viszonya, képzettsége stb. De a legfontosabb tényezők egyike, hogy az adott politikus - ha történetesen vállalkozó az illető - tud-e „kettőből négyet” csinálni. Voksának urnába dobása előtt nyilván arra gondol a kisember, hogy aki saját tulajdonát képes gyarapítani, az valószínűleg az országéval is jól tud gazdálkodni. A hat új tör­vényhozó csűrheti-csavarhatja a dolgot, eredményük csak úgy jelle­mezhető, hogy „négyből két nullát” hoztak össze. Hátuk esetében csaknem 300 millióról van szó. Dzurinda miniszter- elnök sokért nem adná, ha mind a hat esetet olyan párt nyakába le­hetne varrni, amely nem tagja a koalíciónak. Két nagy adóst az SDKÚ, kettőt a Smer, kettőt pedig a HZDS vezetése választatott honatyává. Az országiás első esztendejében nem csak az koptathat­ja meg a koalíció népszerűségét, hogy a munkavállalók és a munka­nélküliek rovására készülnek módosítani a munkajogi előírásokat. Nem csak az kelthet kiábrándultságot, hogy a kormány például megszünteti az oktatás ingyenességét és drákóian korlátozza a szo­ciálisjuttatásokat. Az ilyen intézkedések elkerülhetedensége meg­indokolható; a muszáj nagy úr. Az igazi kiábrándultság abban gyö­kerezhet, ha a kormány közömbösnek bizonyul az ilyen sokmilliós rendezetlen számlák iránt. Egyvalamiben azonban nincs igaza an­nak a kocsmai törzsvendégnek. Nem kísérleti nyulakról van itt szó. Azzal, hogy jelölték őket, pártjuk kísérletezőkké rekvalifikálta őket. Vállalkozóként csődöt mondtak, hát elmentek politikusnak.- Lehangol az őszi természet, mert úgy enyészik el minden, mint a koalíciós pártok választási ígéretei... (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ KURIER Inteijút közölt Kovács Lászlóval í függeüen bécsi lap. „Más országok ban a vesztes egy még oly szűk vá lasztási vereséget is tudomásul vesz csak a magyar konzervatívok nerr fogadják el az elszenvedett vereségei még hat hónappal a parlamenti vá­lasztások után sem” - nyilatkozta a magyar külügyminiszter, az MSZP elnöke. Kovács László hozzátette: így a belpolitikai helyzet folyamato­san feszült marad. A miniszter azon­ban most a feszültség csökkenésére számít a szerző szerint, miután az Orbán Viktor volt kormányfő vezette konzervatív ellenzék legalább a köz- igazgatási választásokon elszenve­dett súlyos kudarcát elismerte. Ko­vács László kifejtette: „A konfrontá- ciós vonal számára a magyarok többsége amúgy sem kapható. Az 1956-os felkelés évfordulóján rende­zett emlékünnepségeken történt brutális zavarkeltő akciók pedig nem irányváltást jeleznek.” A kon­szenzus esélyét a miniszter-pártel­nök csak Magyarország EU- stratégiájára vonatkozóan látja, s „a nemzet érdekében kikötött feltéte­lek” a parlamenti pártok által elfoga­dott EU-nyilatkozatban már nem szerepelnek. Helyhatósági és részleges szenátusi választás Csehországban: a felsőházban a kormánykoalíció elveszítette többségét Mérsékelten erősödő jobboldal Mérsékelten módosult a csehországi politikai térkép a hét végi részleges szenátu­si, valamint helyhatósági vá­lasztás nyomán. KOKES JÁNOS A parlament felsőházában, a sze­nátusban a kormánykoalíció elve­szítette többségét, az önkormány­zati választáson pedig már hagyo­mányosan a függetlenek szerezték meg a képviselői mandátumok több mint a felét. Mindkét válasz­táson megerősítette pozícióit az el­lenzéki jobboldali Polgári Demok­ratikus Párt (ODS). A részleges szenátusi választás 2. fordulójában ugyanis az ODS és a parlamenten kívüli kis pártok je­löltjei, valamint a függetlenek sze­rezték meg a most megújuló 27 mandátum többségét. A három kormánypárt együttesen csak ki­lenc mandátumot szerzett, holott eddigi többségük megtartásához 16 mandátumra lett volna szüksé­gük. A 81 tagú felsőházban így a kormánykoalíciónak csak 34 sze­nátora lesz. A szenátori mandátum hat évig tart. A Polgári Demokrati­kus Párt kilenc, a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) hét, a két kisebb koalíciós partner, a Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) és a Szabadság Unió-Demokrati­kus Unió (US-DEU), valamint az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) egy- egy mandátumot szerzett. A továb­bi nyolc megújult mandátum a parlamenten kívüli kisebb pártoké, illetve a függetleneké. A szenátus jelenlegi összetétele a voksolás eredménye alapján tehát a következőképpen néz Id: ODS 26, KDU-CSL 14, CSSD 11, US-DEU 9, KSCM 3, a további 18 szenátusi hely pedig parlamenten kívüli pár­toké, valamint függetleneké. A Václav Klaus vezette polgári de­mokraták szenátusi frakciója négy szenátorral megerősödött, a ke­reszténydemokrata néppárté vi­szont öttel gyengült. A szociálde­mokratáknak a korábbi 14 helyett csak 11 szenátoruk lesz a felsőház­ban. Az uniósok sorai nyolcról ki­lencre bővültek. Az alsóházban te­hát mérsékelt baloldali többség van, míg a felsőházban a jobboldal van túlsúlyban. Az ismert személyiségek közül meg­újította hatéves mandátumát Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter (CSSD), de tá­vozik a testületből Václav Krása, az US-DEU egyik vezetője. Független­ként szenátori mandátumot szerzett Vladimír Zelezny, a Nova kereske­delmi televízió vezérigazgatója. Ze­lezny volt egyébként az egyeden, Hagyományosan a füg­getlenek és a regionális pártok sikerét hozta. aki már az első fordulóban mandá­tumhoz jutott. A szenátusi választással párhuza­mosan lezajlott helyhatósági vá­lasztás már hagyományosan a füg­getlenek, valamint a regionális kis pártok sikerét hozta. Az összesített eredmények szerint a függetlenek és a regionális pártok szerezték meg a mintegy 62 ezer önkor­mányzati képviselői mandátum 54,6 százalékát. Ez azonban há­rom százalékkal kevesebb, mint 1998-ban. A pártok közül a KDU-CSL szere­pelt a legjobban. Övé az önkor­mányzati mandátumok majdnem tíz százaléka, ám ez két százalék­kal kevesebb, mint négy évvel ez­előtt. A második és a harmadik he­lyen az ODS, illetve a KSCM vég­zett több mint kilenc százalékkal, ami lényegében eddigi pozícióik megtartását jelenti. A CSSD a kép­viselői helyek 7,6 százalékának a megszerzésével mintegy fél száza­lékkal ért el jobb eredményt, mint 1998-ban. A legkisebb koalíciós tag, az US-DEU négy százaléka vi­szont azt jelenti, hogy a párt fél százalékot vesztett önkormányzati mandátumainak számából. Ami a leadott szavazatok számát il­leti, országos szinten a legjobb ered­ményt a parlamenti politikai erők közül az ODS érte el, amelyre a vá­lasztók 25,36 százaléka szavazott. A polgári demokraták fogják a kezük­ben tartani a cseh nagyvárosok többségét, köztük Prágát is. A máso­dik helyen a CSSD végzett 15,6 szá­zaléknyi szavazattal, a kommunistá­kat a választók 14,57 százaléka ré­szesítette előnyben. A KDU-CSL a szavazatok 9,9, az US-DEU a vok- sok 4,1 százalékát kapta. A részvéte­li arány 43,38 százalékos volt. Júniusban, júliusban és augusztusban Jugoszláviából hat repülőgép több mint 200 tonna lőszert szállított Libériába Fegyverszállítás az embargó megsértésével PETKY JÓZSEF Jugoszláviából nemcsak Irakba, ha­nem az ugyancsak ENSZ-embargó- val sújtott nyugat-afrikai Libériába is eljutottak illegálisan fegyverek. Az ENSZ tájékoztatási hivatala közzé­tette a Biztonsági Tanács elé terjesz­tett szakértői jelentést, amely sze­rint júniusban, júliusban és augusz­tusban Jugoszláviából hat teherszál­lító repülőgép több mint 200 tonna fegyvert és lőszert szállított Libériá­ba. A ENSZ-embargót sértő ügyletet egy belgrádi fegyverkereskedő vál­lalat bonyolította le. Az illegális ügy­let ellenére a jugoszláv hatóságokat nem terheli felelősség, mert a hamis szállítmányozási papírokon nem Li­béria, hanem Nigéria volt feltüntet­ve célállomásként. Az ENSZ-jelentés szerint a jugoszláv hatóságok mesz- szemenően együttműködtek az ügy kivizsgálásában. Zoran Zsivkovics belügyminiszter közölte: a hatósá­goknak tudomásuk van arról, hogy augusztusban egy fegyverszállít­mány indult úrnak Libériába, de az ENSZ-jelentésben említett többi szállítmányról nincsenek informáci­ói. Zsivkovics szerint a szállítmányo­zási papírokat a nigériai védelmi mi­nisztérium állította ki, és a doku­mentumokon Nigéria volt megjelöl­ve célállomásként, s csak később tu­dódott ki, hogy Libériában kötöttek ki a fegyverek. A miniszter szerint a hatóságok a fegyverkereskedelem­ben érintett összes - több mint har­minc -jugoszláviai vállalatnál vizs­gálatot tartanak, különös tekintettel a Temex nevű magánvállalatra, amely a libériái ügyletet is intézte. Az ENSZ 2000 májusában rendelt el embargót Libéria ellen, ahol már lassan hét éve dúl a polgárháború. A jugoszláv kormány elismerte, hogy a szövetségi hatóságok „néhány al­kalommal” megsértették az Irakkal szembeni fegyverszállítási tilalmat: a védelmi minisztérium engedélyé­vel MiG-21-es és MiG-23-as vadász­gépek hajtóműveinek javításához szükséges alkatrészek jutottak el Irakba, és katonai-műszaki segítség- nyújtásra is sor került. LEVÉLBONTÁS Várjuk a drágulást Engedjék meg, hogy az Új Szó rendszeres olvasójaként néhány sorban hozzászóljak a legújabb re­formelképzelésekhez. Az utóbbi napokban jelentek meg az Új Szó­ban a következő cikkek: Kórház mint szálloda; Tandíj és diáktámo­gatás; Leépül az építőipar stb. A sort tovább folytathatnám azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel az új honatyák és miniszterek igyekez­nek javítani az állam helyzetén. Megtudhattuk, hogy 2003. január elsejétől milyen áremelkedéssel számoljon az állampolgár. Gondol­kodtak a mélyen tisztelt illetékesek, hány helyen lesz kikapcsolva a vil­lany, a gáz, a a víz, és még folytat­hatnám tovább. A lakások, amelyek többsége a 60-70-es években épül­tek és többnyire idősek lakják, javí­tásokra szorulnak. De miből? Ézek- ben laknak azok, akik ma már a nyugdíjukból élnek, és az lassan a mindennapi életfenntartást is ne­hezen fedezi. A tervezett áremelé­sek miatt a jövő évben már szinte lehetetlen lesz beosztani ezt a kevés pénzt. Csaknem az egész vízre, gáz­ra, villanyra megy majd el. Mosta­nábanjelent meg hír arról is, mi­lyen az átlagkereset az egyes ágaza­tokban. Én egy példával szeretném ábrázolni, hogy is néz ki az átlagke­reset egy harminc főt alkalmazó üzemben. Nézetem és tudomásom szerint öten kapnak 30-30 ezer ko­ronás fizetést, további öten 20-20 ezer koronát, és a többi 20 alkalma­zott 10-10 ezer koronás fizetést; ez összesen négyszázötvenezer koro­na. H elosztjuk 30-cal, akkor kijön, hogy az átlagkereset tizenötezer korona, vagyis nagyon jól keresnek ebben az üzemben. Igen, csak ho­gyan tud kijönni a fizetéséből az a húsz alkalmazott, aki 10-10 ezer koronát keres? Látjuk tehát, hogy valóra váltak az egykori kormány­fő, Meciar szavai, aki az ígérte, hogy a rendszerváltás után öt éven belül utolérjük Svájcot. El is hagy­tuk, csak nem a fejlettségben, ha­nem a bűnözésben, az elszegénye­désben és még sok más mindenben is. Nem beszélve a munkanélküli­ségről. Parajos László Szentes

Next

/
Oldalképek
Tartalom