Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-13 / 264. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 13. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 45. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 500. E héten az 500-500 koronát Kácsor Erzsébet zsolnai, Illés Ivetta királyhelmeci és Pankovics Péter leleszi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Kórusok ünnepi hangversenye Budapest. A Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Verse­nyén legmagasabb minősítést szerzett kórusok adnak koncertet hol­nap 19 órától a Pesti Vigadó hangversenytermében, Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója tiszteletére. Az esten fellép a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusa, valamint a Galántai Kodály Zoltán Daloskor, az ipolybalogi Szent Korona Kórus, a füleki Pro Kultúra Férfikar és a komáromi Concordia Vegyes Kar. (ú) A palócok építészeti kultúrájáról Fülek. Ma 15.30-kor kezdődik a Vigadóban a Koháry Polgári Társu­lás által szervezett előadássorozat első része, melynek címe „Őse­ink házai - házaink ősei”. Az előadó, Böszörményi István tanár, helytörténet kutató a népi építészet, a palóc tájjegyek kialakulásá­nak témakörében három előadást tart. A további előadásokra no­vember 20-án, valamint november 27-én kerül sor. (szász) SZÍNHÁZ ______________________KASSA______________________ TH ALIA SZÍNHÁZ: Thália Fesztivál: Elveszett emberek (Romathan Színház) 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hidak 19 Olyan, mint az éden... 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Fiatalság, bolondság 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16, 18, 20.30 OBZOR: Korcs szerelmek (mexikói) 19 MLADOST: Mexikói utazás (mexikói) 16, 18, 20 IC. SK: Vadméhek (cseh) 19.30 Az ördög éve (cseh) 18 A belső bolygó - K-Pax (amerikai) 20 Szökés Budára (cseh-szlovák) 17.45, 20.30 ISTROPOLIS: Kocka 2. (kanadai) 17.30, 20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 15.30, 18, 20.30 A kismenő (amerikai) 16, 18.15, 20.15 KASSA TATRA: Libido - Vissza az ösztönökhöz (amerikai) 16, 18 Angyali arc (cseh) 20 CAPITOL: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-ame­rikai) 17 Halloween: Feltámadás (amerikai) 20 ÚSMEV: Jégkorszak (amerikai) 16 A vörös sárkány (amerikai) 18.15, 20.30 IMPULZ: Szerelem a végzeten (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Mérges pókok (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR- MIER: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: XXX (amerikai-cseh) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: 11’09”01 (amerikai-francia) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kaptár (amerikai-angol-német) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 15.45,18 A Bourne-rejtély (amerikai-cseh) 17.40, 20 Hangyák a ga­tyában 2. (német) 13.15,15.30,17.45,20 Jégkorszak (amerikai) 13, 15.45 Jelek - Signs (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A kárhozat útja (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 A kismenő (amerikai) 14.15, 16.15,18.15,20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14,16, 18, 20 Mérges pókok (amerikai) 18, 20 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 13.30, 15, 16.30 A vörös sárkány (amerikai) 15, 17.30, 20 XXX (amerikai-cseh) 14.45, 17.15, 19.45 2020: A tűz birodalma (amerikai) 20.15 Holnap kezdődik a falusi színjátszók országos fesztiválja A vidám műfaj dominál ELŐZETESÜNK A pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma első önálló kiállítása a Jókai Színház évfordulójára készült Szerepek történelmi időben Szepsi/Buzita. Holnap kezdődik a Falusi Színjátszó Csoportok IV. Országos Fesztiválja Szepsiben és Buzitán. Mivel az előző években a rendezvény rendkívül hangulatos­ra sikeredett, a szervezők idén is igyekeztek megteremteni a lehető legjobb körülményeket, számos tá­mogatót és társrendezőt nyertek meg a nemes ügynek. A versenyen az ország valamennyi magyarlakta régiója képviselteti magát, össze­sen 240 résztvevőt várnak Szep- sibe, illetve Buzitára, ahová szom­baton „költözik ki” a társaság. A fesztivál országos Csemadok-akci- ónak számít, a szervezés idén is a Kassa-környéki területi választ­mányra hárult. A csoportok pro­dukcióit előzőleg a Pódium Társa­ság tagjai nézték meg, és igyekez­tek hasznos tanácsokat adni az amatőr rendezőknek. Boda Fe­renc, a Csemadok Kassa-környéki Választmányának titkára elmond­ta, hogy a november 14. és 16. kö­zött zajló fesztiválnak idén is saját napilapja lesz, a háromtagú zsűri (Szvorák Zsuzsa rendező, Kiss Péntek József színházigazgató és Havasi Péter újságíró) pedig idén is minden este részletesen értékeli az aznapi produkciókat. A meghí­vó alapján úgy tűnik, a műsorban idén a bohózatok, vígjátékok és paródiák dominálnak. Boda Fe­renc szerint ennek az az oka, hogy a színjátszásra időt szakító falusi­ak szeretnék megnevettetni a kö­zönséget, ezért eleve szórakoztató darabot keresnek. „Mivel ezek az emberek saját szabad idejüket ál­dozzák az előadások létrehozásá­ra, fontos számukra, hogy ők is jól érezzék magukat a színpadon. A csoportok létszáma 14 és 25 fő kö­zött mozog, ennyi embert össze­tartani türelemigényes feladat” - mondta Boda Ferenc, hozzátéve, hogy egy-egy szigorú munkáltató vagy családi esemény miatt a cso­portoknak néha az utolsó pillanat­ban kell lemondaniuk a fesztivá­lon való részvételt. Az eddigi ta­pasztalat azt mutatja, hogy az igé­nyes zsűri némiképp befolyásolni tudja a csoportok darabválasztá­sát. Hagyományos esztrádműso- rokból például idén kevesebb lesz, mivel a rendezők rájöttek, hogy ez a műfaj csak első látásra tűnik könnyűnek, (juk) A pozsonyi Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma első önálló kiállítását Komárom­ban nyitották meg a Jókai Színház Sirály című ünnepi bemutatója napján. Nem vé­letlen az időzítés: a kiállítás a színház ötvenéves történe­tét eleveníti fel fotókkal, szö­vegidézetekkel, és a játék/te­ret időző néhány színpadi kellékkel, díszletrészlettel, kosztümmel. A plakát Ropog József tekintetével hirdeti a kiállítás címét és tartalmát: JÁTÉK/TÉR. TALLÓSI BÉLA A színház életét, a színpadi szere­peket történelmi időben megidéző JÁTÉK/TÉR-ben már múltat hoz vissza az Éjkirálynő kosztümje a Csongor és Tündéből, amelyet Horváth Sándor öltött magára es­téről estére. A paróka a kosztümöt tartó figurán az Amadeusból való - az is egy fényes fejezetre utal. Tá­volabb a kulisszák mögötti világot, titkokat, varázst idéző installáció látható: bolondos női öltöző, paró­kákkal, ruhákkal s a színésznők el­képzelhető titkaival. Ahogy Lakatos Krisztina, a Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeuma ku­rátora, a kiállítás rendezője el­mondta: „A színház előcsarnoka nem tipikus kiállítási tér. A helyi­ség elsődleges funkcióit, térbeli domináns elemeit tiszteletben tart­va nagyon nehéz volt elhelyezni például a jelmezeket. Persze a kosztümök válogatásakor más problémával is találkoztunk. Egy konkrét darabhoz készült jelmez ugyanis nem biztos, hogy húsz év múlva is ugyanaz a jelmez marad. Itt - és ez is a színház lehetőségeire utal - a jelmezeket átalakítják, és más előadásban újra felhasználják. Tehát Komáromban a pillanat mű­vészetének a tárgyi, és látszólag maradandó kellékei is gyakran csak a pillanatnak szólnak.” A kiállítás grafikusa, Juraj Dudás nagyszombati képzőművész rózsa­színűre tervezte a színház történé­seit, az egyes előadásait, vagyis az A JÁTÉK/TÉR gyereksarok része ötven évet illusztráló tablókat, mert mint mondja, „a rózsaszín progresszív szín”. A kiállítás meg­nyitóján Jarábik Gabriella, a po­zsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója a tablóknak e, nevezhető progresszívnek, ám mindenképpen figyelemfelkeltő színéből indult ki, amikor arról be­szélt, hogy „nem vagyunk ugyan a túlzott idealizálás hívei, de most A JÁTÉK/TÉR-ben már múltat hoz vissza az Éjki­rálynő kosztümje. ebből az ünnepi alkalomból meg­engedtük magunknak, hogy egy kicsit rózsaszínben mutassuk be ezt az ötvenéves történelmet”. Az igazgatónő, arról is szólt, ,jó érzés, hogy ilyen fiatal intézményként, hiszen csak pár hónapja műkö­dünk múzeumként, elkészíthet­tünk egy ötvenéves intézmény tör­ténetét bemutató kiállítást, mert ez arra nézve is reménnyel tölthet el bennünket, hogy mi is megérjük ezt a kort”. A rózsaszínben (természetesen csak a tablók színére értendő a ki­fejezés, illetve a szójáték) bemuta­tott történet két szálon eleveníti fel az elmúlt ötven évet. Az első szál a történeti rész, amely - ahogy Laka­tos Krisztina elmondta - „vázlato­san áttekinti, mi történt a színház­zal ötven év alatt. A nyitó tabló a Faluszínház együttesével indít, amely az első hivatalos, de nem önálló színtársulat volt, a szlovák Faluszínház részeként működött. Két évvel a Matesz előtt jött létre. S abból a Matesz megalakulása után tizenegy színész szerződött át a színházhoz Komáromba. Urbán Er­nő Tűzkeresztség című darabja volt az első bemutató, amely egy akkori kortárs darab a szocializmus építé­séről vidéken.” Ebben a részben szerepel egy tabló a társulatról, a társulat összetételéről. Ennek a szövege arról is tudósít, hogy a színművészeti főiskola kérdése évekig gondot jelentett a Ma- tesznál: nem volt elég főiskolás, vagy ha volt, azok egy-két évad után elszerződtek a társulattól. Egy-egy tabló mutatja be a Matesz meghatározó rendezőegyénisége­it, igazgatóit, valamint az épületet. Látható az objektív által megörökí­tett első helyszín, amely a Ma- tesznak otthont adott, a katolikus legényegylet, továbbá a Szakszer­vezetek Háza, amelyben nagyon sokáig albérleti státusban játszott a színház. Onnan költöztek be a je­lenlegi épületbe. Ez a tabló két fel­vétellel azt is bemutatja, hogy a Matesz egészen a nyolcvanas éve­kig tájoló színház volt. E történeti rész záró tablója az elmúlt tizenkét év fontosabb eseményeit villantja fel, köztük a szétválást, amikor önállósult a kassai Thália és a ko­máromi társulat. A másik szál, vagyis a JÁTÉK/TÉR következő része műfaji határok, műfaji szempontok szerint csopor­tosítva vázolja az ötven év fonto­sabb, valamilyen szempontból ér­dekes előadásait. „Megpróbáltuk kiemelni, részletesebben bemutat­ni egy-egy tablón a (cseh)szlováki- ai magyar szerzők műveit, a hu­szadik század első felének magyar drámairodalmát, a polgári dráma vonalát, a modern magyar drá­mát, a világirodalomból játszott drámákat, tragédiákat, komédiá­kat - mondja Lakatos Krisztina. - Külön választottuk a zenés előadá­sokat, a megzenésített vígjátékok­tól kezdve a musicalig. Egy tablót szenteltünk a „kötelező előadá­soknak”, hiszen jó negyven évig a színház dramaturgiai tervének, hol rögzítve, hol kimondatlanul, de megvoltak elvárt keretei. Olyan szempontokat kellett követni egyebek közt, hogy egy-egy évad­ban műsorra tűzzenek a baráti or­szágok drámairodalmából, első­sorban szovjet műveket, továbbá kiemelten kezelték a szlovák és a cseh kortárs drámákat.” A kiállítás része egy gyereksarok is. Ezt a Pozsonyi Magyar Kultúra Mú­zeuma munkatársai az egykori gyerekelőadásokból a színház rak­tárában őrzött néhány kellékből A kiállítás két szálon ele­veníti fel az elmúlt ötven év történetét. alakítottak ki, valamint azokat a fotókat felmutató tablóból, ame­lyek a meseelőadások, a klasszikus ifjúsági művek színpadi átiratai­nak egy-egy pillanatát örökítetik meg. A JÁTÉK/TÉR kiállítás az ünnepi évad végéig látható a komáromi Jókai Színházban. A történelmet idéző tablók Ceruzasorok Roskoványi István üresen maradt vásznára Lelkét felkapta a kassai szél SZÁSZAK GYÖRGY Kassa évszázadok óta őriz vala­mi sajátos titkokat, amelyeket az idegenek annyira szeretnének megfejteni, de ezekhez teljes egészében soha nem juthatnak el. Ebből a rejtélyes kassaiasság- ból a titkok őrzői olykor fel-fel- villantanak valamit, s ez máris olyan érintéssé lényegül, ami elég ahhoz, hogy a lelkileg nyi­tott egyéneket megbabonázza, s e városhoz kösse. Roskoványi István festőművész is e kassai nagy mágusok egyike volt. Lé­nyéből fakadóan nem is annyira a szavaival - noha kiváló társa­sági ember volt -, sokkal inkább a lényeget felmutató olajképei­vel hatott. Mert hiába festett ké­pet Kassáról annyi ide érkező idegen művész, hiába igézte meg őket Kassa, egy sem olyan, mint Roskoványi vallomása erről a városról. A titkot mi sem fejt­hetjük meg, de közelebb kerül­hetünk hozzá, ha Márai Sándor­ral kimondjuk, hogy ez aligha­nem a magyarságban rejlik, pon­tosabban azokban az értékek­ben, amelyeket évszázadok fo­lyamán a szászokkal, szlovákok­kal érintkezve Európa felé for­dulva felépített és megalkotott itt. Roskoványi ezeknek a hagyo­mányoknak volt az őrzője, fel­mutatója és továbbvivője. Nem készült még a halálra, hi­szen csak ötvenöt múlt. Tele volt tervekkel, alig több, mint egy éve kezdett kibontakozni új, nonfiguratív festői korszaka, melyben csak a rá jellemző szí­nek izzása maradt meg a korábbi időkből. „Mintha egy tiszta vízbe ugrottam volna, amelyben jó fel­lélegezni” - mondta egy interjú­ban, azt a reményét is kifejezve, hogy az elvont dolgok letisztul­tabb színekben kerülhetnek a vásznaira. Ez a kiteljesülés most már elmarad. Alighanem titok marad halálának körülménye is. Egy kassai magyar vállalkozó születésnapi ünnepségén vett részt, ahol egy megrendelést is kapott, valamint előleget a mun­kához. Tíz óra körül távozott az ünnepségről és fél tizenegykor találtak rá, amint fejsérüléssel eszméletlenül feküdt egy lépcső­házban. A rendőrség vizsgálja, hogy véletlen baleset történt-e, vagy valami más, mert tény, hogy a felvett előleget nem talál­ták nála. Életéért az orvosok egy hétig harcoltak, de a kómából már nem tért magához. Lelkét felkapta a kassai szél és magával vitte. Keressék majd őt az év­szakok színeiben, a kassai siká­torokban, a kapualjakban besü­vítő szélben, a dóm és a színház közötti parkban álló platánfák leveleinek rezgésében, a kávéhá­zak cigarettafüstjében - mert ott lesz ezután is, csak a látomásait most már nem a vászonra fogja festeni. (Somogyi Tibor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom