Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-12 / 263. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 12. FÓKUSZBAN: A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK A helyhatósági választásokon a szavazók 54 százaléka járulna biztosan az urnákhoz, a magyarok aktívabbak 26 éves lehet a Komáromi járás legifjabb polgármestere Három szlovákiai magyar közül kettő részt vesz a választásokon A Központi Választási Bizottság tagjait tegnap fogadta a kormányfő (TASR-felvétel) Ellenjelöltek nélkül TASR-INFORMÁCIÓ A községi hivataloktól már megkaptuk az értesítést a decemberi helyhatósági választásokról, tegnap összeült a Központi Választási Bizottság és már nyomtatják a szavazólapokat is, az azonban a szavazás végéig kérdés marad, mennyien járultunk az urnákhoz. KORPÁS ÁRPÁD Addig csak különféle felmérésekre hagyatkozhatunk. A statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetének október eleji reprezentatív kimutatása szerint az ország felnőtt, tehát szavazásra jogosult lakosságának 54 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan elmegy szavazni. A magyarok esetében 65 százaléknyi az arány. A pártok közül is az MKP szimpatizánsai a legeltö- kéltebbek: négyből hárman biztosan voksolni fognak. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Demokratikus Baloldal Pártja (SDE ) egyaránt 71, az SDKÚ 69, a HZDS pedig 67 százalékban képes „megmozgatni” a választótáborát. Százhuszonöt magyart kérdeztek Szabó Ferenc, a közvélemény-kutató intézet igazgatója lapunknak elmondta, a felméréskor 1200 személyt szólítottak meg, közülük 1067-en válaszoltak a feltett kérdésekre. A kérdezett csoport ösz- szetételét tekintve kicsiben az ország, ugyanis követi a tavalyi népszámlálási eredmények alapján megállapított nem, korcsoport, végzettség, nemzetiség, kerületi és település lélekszáma szerinti megoszlást. A szlovákiai magyarság a legutóbbi népszámláskor az összlakosság 9,7 százalékát adta, a felnőtt lakosságon belül azonban némileg kedvezőbb a magyarok aránya: 11,53 százalék. A felmérés 1067 válaszadójából 125 volt magyar nemzetiségű, ami 11,77 százalékot jelent (a különbség a 11,53 százalékhoz képest statisztikailag elhanyagolható). A magyarok egyharmada még nem döntött Az országosan 54 százaléknyi biztos szavazó mellett a megkérdezettek további egynegyede hajlik arra, hogy voksoljon a polgármester- és a képviselőjelöltekre. Október elején még minden tizedik ember nem tudta eldönteni, megjelenik-e az urnáknál. Körülbelül minden huszadik biztosan állította, hogy nem megy szavazni, s további 8 százalék is inkább így vélekedett. A magyarok esetében kissé mások az arányok. Említettük, hogy háromból két magyar biztosan voksolni akar. Vagyis minden harmadik magyar nem egészen biztos a részvételét illetően. Szabó Ferenctől megtudtuk, hogy a magyarok további egyötöde is inkább szavazna, mint nem. A biztos távolmaradók aránya 1,6 százalék, 7,2 százalék a „menni” és „otthon maradni” között ingadozik, míg 5,6 százalék (tehát a 125 fős „magyar” mintából 5-6 ember) nem döntött a részvételéről. Mivel a minta viszonylag szűk, gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy a többé-kevésbé ingadozók és a biztos távolmaradók hol élnek, milyen végzettségűek stb. A megkérdezetteknek nem kellett indokolniuk a válaszaikat. Mi vagyunk a legelégedettebbek? Szlovákia felnőtt lakosságának 39 százaléka elégedett a jelenlegi helyi önkormányzati képviselők, 47 százaléka pedig a polgármesterek munkájával. Az arány a magyaroknál mindkét esetben magasabb: a képviselők eddigi munkáját pontosan minden második magyar értékeli pozitívan, míg a polgármesterekét 54 százalék. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy például a képviselők esetében kimutatott 50 százaléknyi „elégedett” magyarból csak 12 százalék teljesen elégedett, 38 százalék pedig inkább elégedett, mint elégedetlen. Érdekes, hogy összességében a többé-kevésbé „elégedett” magyarok aránya a képviselők és polgármesterek megítélésénél is szinte azonos a felsőfokú végzettségű „elégedettek” hányadával, miközben a statisztikák szerint ezer magyar között csak feleannyi a diplomás, mint ezer szlovák között. A szűk minta miatt gyakorlatilag kimutathatatlan, hogy a magyarok elégedettsége, illetve részvételi szándéka az eltérő gazdasági és szociális helyzetű délszlovákiai régiókban mennyiben tér el az országos „magyar” adattól, tehát mekkora egy-egy vidéken a „kilengés”. Erre közvetve csak abból következtethetünk, hogy az egyes kerületekben mekkora volt októberben a biztos szavazók hányada. Míg országosan 54 százalék a biztos szavazók aránya, a Besztercebányai kerületben 63, a Nagy- szombatiban 60 százalék, a legalacsonyabb (49 százalék) pedig a Pozsonyi kerületben. Mire figyelünk a jelölteknél? A megkérdezettek 57 százaléka a választásnál elsősorban a jelöltek eddigi eredményeit veszi figyelembe, a magyaroknál azonban ezek aránya alacsonyabb, 48 százalék. A választók 37 százalékánál a helyhatósági tapasztalat a legfontosabb elvárás; a magyarok esetében ez 42 százalék. Az országos átlagot meghaladó mértékben érdeklődünk a választási program, a jelölt ismertsége, párthovatartozása iránt (utóbbi minden ötödik szlovákiai magyarnak fontos), de jobban odafigyelünk a jelölt nemére és korára is. Természetesen, a szűk minta miatt a felsorolt arányokból nem vonhatók le messzemenő következtetések. Komárom. A járás 39 községében és 3 városában polgármesterjelöltként 142-en indulnak a helyhatósági választáson, a helyi képviselői posztokat pedig 924-en pályázzák meg. A 68 éves ekeli Fehér Miklós a Komáromi járás legidősebb jelöltje, a legfiatalabb pedig a 26 éves keszegfalvi Novák Roland. A polgármesteri funkcióért legtöbben Nemesócsán versengenek: két jelöltet politikai pártok állítottak, ezenkívül van öt független jelölt is. Ezzel szemben Bogyaréten, Gellé- ren és Zsemlékesben a polgármesterjelölteknek nincs ellenfelük, mindhárom községben csak egy személy indul a választáson. He- tényben, Nemesócsán, Dunamo- cson, Újpusztán és Imelyben a jelenlegi polgármesterek nem pályázzák meg újra funkciójukat. AAEGKERDEZTUK Mikulás Dzurinda miniszterelnököt Milyen részvétellel számol a helyhatósági választásokon? Ha igaz, hogy egyre több hatáskört utalunk át a településeknek, s hogy például az anyakönyvi hivatalokat, iskolákat már átadtuk és további hatáskörökkel is felruházzuk az önkormányzatokat, akkor nagyonjó volna, ha az emberek nemcsak országos, hanem helyi szinten is fontosnak tartanák, kik igazgatják a közügyeket. Nem mondok számot, de egyértelműen azt kívánom, hogy minél többen menjenek el szavazni, mert minél többen lesznek, a döntés is annál objektívebb. (kár) VILLÁMINTERJÚ Fodor Gyulával (MKP), a Központi Választási Bizottság tagjával Milyen döntéseket hozott a helyhatósági választások Központi Választási Bizottságának első ülése? Megegyeztünk, hogy legközelebb november 25-én ülésezünk, és aztán már csak a választások napján, hacsak addig nem történik semmi rendkívüli. Rendkívüli esetnek minősülhet az, ha probléma merül fel a választások előkészítésével kapcsolatban. Szóba került Príkra és Sarbov települések kérdése is. A Felsővízközi (Svidník) járás két településén a lakosság csekély száma miatt a jelenlegi választási jogszabályok értelmében nem alakítható választási bizottság. Ebben a kérdésben milyen döntés született? Príkra esetében az a gond, hogy az ottani állandó lakosok valójában nincsenek is a településen, mert a téli időszakra a gyermekeikhez költöztek. A levelükben legalábbis ezt írták, a konkrét helyzetet nem ismerem. A két faluról szóló jelentéseket tudomásul vettük, és a bizottság jegyzője, Lívia Skultétyová elmondta, hogy a választások után el kell döntenünk, javasol- juk-e a választási törvény megfelelő módosítását. Önök beleegyezésüket adták ahhoz, hogy egy magánszemély Iglón jelen legyen a szavazatszámlálásnál. Miről van szó pontosan? Egy magánszemély levélben fordult a Központi Választási Bizottsághoz, hogy testületünk engedélyezze neki a jelenlétet a szavazatok összeszámlálásánál, de kérését nem indokolta. Elfogadtuk a kérvényét, (korp) Mi az, ami igazán számít? szempont országos átlag átlag a megkérdezett magyaroknál eddigi szakmai eredmény 57,32 48 eddigi helyhatósági tevékenység 37 42 választási program 32,27 37 közismertség 24,2 28 közel lakik hozzám 19 15 párthovatartozás 15 19 életkor 10,88 15 országos politizálás 8,54 8 határozott kampány 5,25 9 a jelölt neme 2,16 5 nem tudom 3 1 Mit tartunk a legfontosabbnak a polgármester- és képviselőjelölteknél? A statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetének októberi felmérésében a válaszadók rangsorolhatták, hogy az alábbi területek közül szerintük mi a leglényegesebb egy-egy jelöltnél. Az országos átlag és a magyarok esetében született arányok közt kisebb-nagyobb eltéréseket mutat a felmérés. (Az adatok százalékban értendők. Forrás: statisztikai hivatal) VARHATO IDŐJÁRÁS: ESŐ, 3-7 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.55-kor - nyugszik 16.16-kor A Hold kel 13.54-kor - nyugszik 23.37-kor A Duna vízállása - Pozsony: 485, árad; Medve: 430, árad; Komárom: 440, apad; Párkány: 380, apad. Változóan felhős lesz az égbolt, számos helyen lehet eső, havas eső. Az alacsonyabban fekvő területeken a hajnali órákban köd képződhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok körül alakul, éjszakára pedig 0 és 5 fok közé hűl le a levegő. Holnap országszerte felszakadozik a felhőzet, ezért záporeső, zivatar csak helyenként valószínű. Napközben 9- 13 fok közti hőmérsékleti értékekre számíthatunk. Éjjel 2-6 fok várható. Hasonló lesz az időjárás csütörtökön is. Dél-Szlovákiában helyenként egész nap ködös lehet az időjárás, esni azonban csak itt-ott fog. A mai nap folyamán a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, valamint a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködök is enyhébb fájdalmakra számíthatnak. Nagyobb veszélyt jelenthet a vérnyomás hirtelen ingadozása. Lassulnak a reakcióink, kevésbé vagyunk képesek összpontosítani, ezért munkavégzéskor és a közlekedésben legyünk elővigyázatosabbak Az alacsonyabb vér- nyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. A holnapi nap folyamán a mainál kedvezőtlenebb hatásokkal számolhatunk. Holnap 1 í-•* r; X# 2 O T 2 JA ♦ Bazi nagy görög lagzi ♦ Az arany markában ♦ Ütközéspont
