Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-09 / 261. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 9. Botrányt kavaró tévésorozat Jeruzsálem. Izrael tiltakozott amiatt, hogy Egyiptomban ve­títeni kezdték a Ló nélküli lo­vas című tévésorozatot, ame­lyet a Cion bölcseinek jegyző­könyve, az antiszemita iroda­lom „klasszikusa” ihletett. Antira Oron külügyi szóvivő kijelentette, hogy az Egyiptom­ban forgatott és más arab or­szágokban is műsorra tűzött sorozat ellentmond az 1979- ben kötött izraeli-egyiptomi békemegállapodásnak, amely tilt mindenfajta gyűlöletkeltést a két ország között. Izráel Lau askenázi főrabbi Izrael kairói nagykövetének visszahívását követelte. Az USA ugyancsak nyugtalanságának adott han­got a sorozat egyiptomi bemu­tatása miatt, amelyet még szerzői bevallása szerint is a múlt század elején, a cári Oro­szországban íródott és „világ­uralomra törő zsidó összeeskü­vésről” szóló Cion bölcseinek jegyzőkönyve sugallt, s amely­ből előszeretettel merített a náci propagandagépezet is. Szaúd-Árábiában, Kuvaitban, Jordániában és Iránban nem mutatják be a XIX. század vé­gén játszódó sorozatot, amely­nek egyiptomi főhőse az angol megszállás és a cionizmus el­len harcol. (MTI) Elengedték a segélymunkást Jeruzsálem. A Palesztin Ható­ság intézkedésének eredmé­nyeként szabadon engedték palesztin elrablói a Nemzetközi Vöröskereszt német munkatár­sát. Nicolai Panke mindössze néhány órát töltött a négy fia­tal palesztin fegyveresből álló csoport fogságában. A 40-es éveiben járó Pankát a Gázai övezetben fekvő Hán-Júnisz városban rabolták el. A német férfi éppen segélyeket osztott szét palesztin földönfutók kö­zött. Palesztin biztonsági forrá­sok közölték, hogy tisztán bűn­ügyi eset történt. Az egyik em­berrabló egy volt rendőr, aki elégedetlen volt munkája el­vesztése miatt, és azt követelte, hogy vegyék vissza a palesztin rendőrség kötelékébe. (MTI) Országos felháborodás Bogota. Még a felét sem töltöt­te le a kiszabott 15 éves börtön- büntetésének, máris kienged­ték Gilberto Rodriguez Orejuela kolumbiai drogbárót, jó magaviseletére hivatkozva. Gilberto szabadlábra helyezése heves tiltakozást váltott ki Alvaro Uribe elnök és Fernan­do Londono belügyminiszter részéről. Ez utóbbi szerint megvesztegették a börtönigaz­gatót, ezért máris kirúgták. Amerikai bűnüldözők szerint Gilberto Rodriguez Orejuela és fivére, Miguel a világ leghatal­masabb drogbárói közé tarto­zik, a kolumbiai kokainterme­lés 80 százaléka az ő irányítá­suk alatt áll. Mint ismeretes, Kolumbia a világ legnagyobb kokaintermelője, a kolumbiai kokain legnagyobb felvevő pia­ca az Egyesült Államok. A test­vérpárt 1995-ben tartóztatták le. Miguel még börtönben van, neki elvileg négy éve van hátra a büntetéséből. (MTI) A 63 éves bűnöző csak hét évet ült rács mögött (Reuters) Bennfentes kereskedéssel vádolja az ügyészség Soros György ismert magyar pénzembert és három társát Csehország EU-tagságáról Eljárás Párizsban Párizs. Bírósági eljárás indult So­ros György ellen, akit bemifentes kereskedelemmel vádolnak Párizs­ban. A csütörtökön kezdődött per­ben Sorost és három másik francia üzletembert azzal vádolnak, hogy 1988-ban tisztességtelen módon vásároltak fel banki részvényeket. Az ügyészség szerint Soros és tár­sai bizalmas információk birtoká­ban fogtak hozzá a Sciété Générale (SocGen) francia kereskedelmi bank részvényeinek felvásárlásá­hoz, s így óriási nyereséghez jutot­tak. A francia tőzsdei műveleteket ellenőrző testület, a COB informá­ciói alapján a 72 éves magyar szár­mazású pénzember 2,4 millió eurónak megfelelő összeget nyert az ügyleten. Az ötletgazda Georges Pebereau volt, aki befektetőket ke­resett az ügylethez. így jutott el So­ros Györgyig, aki közvetlenül ugyan nem, de egy Quantum Fund nevű cégen keresztül spekulációba kezdett a bank részvényeivel, (o-o) Rendhagyó referendum Prága. Valószínű, hogy a cseh felső­ház, a szenátus egyhangúlag hagy­ja majd jóvá az uniós tagsággal kap­csolatos referendumról szóló alkot­mánytörvényt. Az előterjesztést már - fenntartás nélkül - jóváhagy­ta az integrációs és az alkotmányjo­gi bizottság is. A kormány szerdán döntött úgy, hogy a népszavazást 1993. június 15-16-án kellene megtartani. Ez rendhagyónak szá­mít, hiszen az eddigi gyakorlat, a péntek-szombat helyett vasárnap és hétfőn tartanák. Ä kabinet sze­rint így többen járulnak majd az ur­nákhoz, hiszen a városokból sokan már pénteken elutaznak hétvégé­re, és csak vasárnap térnek haza. A végső szót természetesen az új ál­lamfő mondja majd ki: a törvény értelmében a csatlakozási szerző­dés aláírásától számított 30 napon belül kell kiírnia a népszavazást, amelyet ugyanakkor az aláírástól számított három hónapon belül Soros György visszautasította a francia ügyészség vádjait (Reuters-felvétel) meg kell tartani. (MFD, CTK) Vállalta a báli merényletet a folyamatosan terebélyesedő nemzetközi terrorszervezet Marvanová kivonult a szavazás idején az ülésteremből Támadhat az al-Kaida Denpasar/London/Párizs. Az al-Kaida nemzetközi ter­rorhálózat magára vállalta az október 12-én az indonéziai Báli szigetén elkövetett po­kolgépes merényletet, amely­nek 192 halálos áldozata volt. Ronald Noble, az Interpol új főtitkára szerint Oszama bin Laden él. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az al-Kaida a CNN internetes hon­lapjára küldött üzenetében azt állí­totta, hogy „indonéziai éjszakai szó­rakozóhelyeket és bordélyházakat” vett célba. Emlékeztetett arra, hogy egy amerikai gép szaúd-arábiai megtámadásával, egy tunéziai zsi­nagógánál végrehajtott robbantás­sal, a jemeni hajórobbantásokkal, a kuvaiti Fialka bázis elleni akcióval, valamint az indonéziai merénylet­tel a szervezet bebizonyította: nem habozik támadni arab, illetve isz­lám országokban sem, ha a célpont­ok a „zsidó-keresztes szövetséghez” tartoznak. A terrorizmus elleni harcban az USA már csaknem 2700 feltétele­zett al-Kaida-tagot fogott el. Az eredmény a fokozódó nemzetközi bűnüldözői és titkosszolgálati együttműködésnek köszönhető - je­lentette ki Tom Ridge, az amerikai belbiztonság hivatal igazgatója Londonban. A terrorellenes harc­hoz 122 ország ajánlotta fel katonai segítségét Washingtonnak. Az al- Kaida még mindig a legközvetle­nebb veszélyt jelenti az USA-ra és szövetségeseire, a hálózatára mért csapások ellenére. „A szervezet mű­ködésének titka az aprólékos terve­zésre, a szigorú operatív biztonság­ra és a terep tökéletes előkészítésére helyezett hangsúly” - tette hozzá Ridge, s közölte: az Egyesült Álla­mokban a belső jogrendszer átala­kításával a titkosszolgálat és a bűn­üldöző szervek közötti válaszfalak lebontásán dolgoznak. Richard Myers, az amerikai vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának elnöke a BBC-nek szintén azt mondta, az al-Kaida képes nagyobb terrorakció indítására függetlenül attól, hogy vezére, bin Laden életben van-e vagy halott. Ridge Londonban meg­beszélést folytatott David Blunkett brit belügyminiszterrel, aki ugyan­csak éberségre intette honfitársait. Blunkett szerint a titkosszolgálatok a világ minden tájáról olyan értesü­léseket kapnak, hogy az al-Kaida fo­lyamatosan terebélyesedik. Ronald Noble, az Interpol új főtitká­ra a tegnapi párizsi Le Figaróban ar­ról a tájékoztatott, hogy a terrorista világhálózat egyidejű merényletso­rozatot tervez az USA-ban és a világ több más országában. A nemzetközi rendőrség első amerikai főnöke, aki a szervezett pénzügyi bűnözés szak­értője, kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy Oszama bin Laden már nem lenne az élők sorá­ban. A terrorista vezér halálhírét keltő, nemrég közzétett „testamen­tuma” elterelő célzatú. A becslések szerint 280-300 millió dolláros va­gyonnal rendelkező bin Laden min­den jel szerint életben van. Felkuta­tásán nagy erőkkel dolgoznak, de egyelőre nem találják a nyomát. A közelmúltban Jemenben, a Fülöp- szigeteken és Moszkvában végrehaj­tott merényletek Noble szerint arról tanúskodnak, hogy a közepes mére­tű helyi terrorcsoportok felbátorod­tak, és egyre több akcióra vállalkoz­nak, amiből az al-Kaida propagan­dahasznot húz. Ezek a gyilkos akci­ók azt üzenik a nyugati kormányok­nak, hogy a terrorellenes háború nem ért véget, sőt a csata színtere vi­lágméretűvé szélesedett. Valószínűleg még többen fognak majd fegyvert Csecsenföldön a merénylet miatt Felrobbantották a terroristanő házát MTI-HiR Moszkva. Ismeretlen tettesek fel­robbantották a tegnapra virradóra a moszkvai túszdrámában részt vett egyik terroristanő házát a csecsen- földi Acshoj-Martan körzetben. A színház ostromában agyonlőtt 29 éves nő rokonait - két nőt és egy gyermeket - álarcos támadók tusz­kolták fel egy teherautóra, majd kel­lő távolságtól az időközben felrob­bantott háztól szabadon engedték őket. Az akcióért senki nem vállalta a felelősséget. Megfigyelők egyaránt elképzelhetőnek tartják, hogy a szö­vetségi erők kötelékébe tartozó ka­tonák hajtották végre a támadást, il­letve hogy szakadár fegyveresek akarták tovább szítani az indulato­kat a robbantással. Abdul-Hakim Szultigov, az orosz elnök csecsen- földi emberi jogi megbízottja tegnap bejelentette, hogy a hatóságok nyo­mozást indítottak a bűncselekmény kapcsán. Közlése szerint a támadás után őrizet alá helyezték valameny- nyi terrorista családjának otthonát. Szultigov a merénylet kapcsán kö­zölte: a család címét csak a szövetsé­gi hivatalok tudták, illetőleg azok a szakadár vezetők, akik Moszkvába küldték a terroristákat. Elítélte az akciót Aszlanbek Aszlahanov, az orosz törvényhozás alsóháza, az ál­lami duma csecsen képviselője is. Szerinte a szülők nem felelősek gyermekeik, a gyermekek szüleik vétkeiért. Úgy vélte: bárki követte el a merényletet, csak azt érte el, hogy valószínűleg még több ember fog majd fegyvert a köztársaságban. Nem akar Spanyolországhoz tartozni az aprócska koronagyarmat lakossága Marad a brit lobogó Gibraltár fölött MTI-JELENTÉS London/Madrid. A brit kormány­nak nem áll szándékában levonni a brit lobogót Gibraltár fölül - mond­ta tegnap Denis MacShane, brit Eu- rópa-ügyi államminiszter annak kapcsán, hogy Gibraltár lakossága a csütörtöki népszavazáson elsöprő többséggel elvetette Nagy-Britannia és Spanyolország tervét a brit koro­nagyarmat feletti szuverenitás meg­osztásáról. Ugyanakkor a brit mun­káspárti kormány folytatni akarja a tárgyalásokat Spanyolországgal. A referendum eredménye várható volt, mivel köztudott, hogy az Ibéri­ai-félszigeten lévő brit koronagyar­mat lakossága Nagy-Britanniához akar tartozni. A brit alsóház külügyi bizottsága komoly bírálattal illette a Blair-kormányt, mondván: soha nem lett volna szabad tárgyalásokat kezdenie Spanyolországgal Gibral­tár szuverenitásáról. „Tudnia kel­lett, nincs lehetőség arra, hogy a térség jövőjéről szóló, a közös szu­verenitást magában foglaló megál­lapodást elfogadhatóvá tegye Gib­raltár lakossága számára” - fogal­mazott a testület, s javasolta, hogy a kormány tartsa tiszteletben a nép­szavazás eredményét. A spanyol és a brit kormány még Margaret Thatcher idején kezdett tárgyalni az alig 6 négyzetkilomé­ternyi, mintegy 35 ezer lakosú Gib­raltár sorsáról. Spanyolország azt szeretné, hogy az 1713-as utrechti szerződésben örökös brit gyarmattá nyilvánított terület, néhány évtize­des közös kormányzás után, vissza- téijen spanyol fennhatóság alá. Az 1967-ben ENSZ felügyelet alatt tar­tott népszavazáson a térség lakossá­ga már egyszer a Nagy-Britanniá- hoz való tartozás mellett döntött. Az 1969-ben elfogadott gibraltári alkotmány nem engedélyezi a terü­let státusának megváltozatását a helyi lakosság hozzájárulása nélkül. Rekordnagyságú hiány MTI-HiR Prága. Rekordnagyságú hiánnyal számol a jövő évi cseh költségvetés tervezete, amelyet első olvasatban tegnap fogadott el a cseh képviselő­ház. Ä kormány által benyújtott ter­vezet 111,3 milliárd koronás hiány­nyal számol. A költségvetés terve­zett bevétele 684,062 milliárd, a ki­adás 795,362 milliárd korona. Az idei év jóváhagyott költségvetési de­ficitje 46,2 milliárd korona. Az idén a költségvetési hiány a GDP 5,7, jö­vőre 6,3 százalékát teszi ki. Pénz­ügyminisztériumi előrejelzések sze­rint egyébként az idei évben várha­tóan nagyobb lesz a hiány a terve­zettnél, elérheti a 62,7 milliárd koro­nát. A jövő évi tervezetet a várakozá­soknak megfelelően a három koalí­ciós párt képviselői támogatták. Csak az uniósok volt elnökasszonya, Hana Marvanová vonult ki a szava­zás idején a teremből, mert nem ért egyet a nagy hiánnyal, de ellensza­vazatával nem akarta megakadá­lyozni a költségvetési tervezet elfo­gadását. A polgári demokraták és a kommunisták elutasították a terve­zetet. költségvetési javaslatot most fejeze­tenként megtárgyalják a parlamenti bizottságok. A keretszámokat ugyan már nem lehet módosítani, de a meghatározott kereteken belül még lehetséges a kiadások és a bevételek átcsoportosítása. Kínai pártkongresszus - tajvani reménykedés Rendezett őrségváltás MTI-JELENTÉS Peking/Tajpej. A kommunista párt vezető szerepének fenntartását, a párt tagságának bővítését, a tudo­mányok és a politika terén nyitottsá­got, a gazdasági reformok folytatá­sát, az ország fegyveres erejének korszerűsítését, a korrupció vissza­szorítását, valamint a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemben va­ló széles körű részvételt szorgalmaz­ta Csiang Cö-min pártfőtitkár a Kí­nai Kommunista Párt XVI. kongresz- szusát megnyitó beszédében. Kína 28 tartományából és autonóm terü­letéről összesen 2114 küldött érke­zett a tegnap kezdődött, hét napon át tartó tanácskozásra, amelyen megválasztják az új pártvezetést is. Előzetes hírek szerint rendezett őr­ségváltásra lehet számítani. A hetve­nes éveikben járó pártvezetők átad­ják a hatalmat a fiatalabb, az ötve­nes-hatvanas korosztálynak, de a háttérben továbbra is fontos szere­pet játszanak majd. A tajvani kormány kifejezte azt a re­ményét, hogy a kínai vezetők rövide­sen hivatalba lépő következő nem­zedéke a mostaninál realistább, pragmatikusabb lesz Tajvanhoz fű­ződő viszonyában, és elismeri a Kí­nai Köztársaság (Tajvan) létét. Alapos gyanú K. Ede és H. László ellen Vannak bizonyítékok MTI-HÍR Budapest. A rendőrségi nyomozás adatai tovább erősítik azt az alapos gyanút, hogy a nyolc halálos áldoza­tot követelő május 9-i móri bankrab­lást a jelenleg is előzetes letartózta­tásban lévő K. Ede és H. László kö­vette el - közölte az ORFK illetékese tegnap, hat hónappal a nyomozás elrendelése után. Zsombok György alezredes, a nyomozás vezetője el­mondta: a gyanúsítottakkal szem­ben tovább erősödik a bizonyítékok láncolata, az adatok egyre inkább alátámasztják a rendőrség bűncse­lekménnyel kapcsolatos verzióját. Hozzátette: várható, hogy az ügy­ben további személyeket is meggya­núsítanak. Kiegészítő jegyzőkönyv a kínzás elleni konvencióhoz Washington tiltakozott MTI-JELENTÉS New York. Az ENSZ-közgyűlés emberi jogi bizottsága elfogadta a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetési formák elleni ENSZ-konvenció új kiegészí­tő jegyzőkönyvét, amely előre be nem jelentett látogatásokat irá­nyoz elő a tagállamok börtönei­ben. A határozat Washington tilta­kozása ellenére született meg, 104 szavazattal 8 ellenében, 37 tartóz­kodás mellett. Az amerikai kor­mány az ilyen ellenőrzések költsé­geire hivatkozva utasította el a do­kumentumot. Előzőleg megpróbál­ta elérni, hogy a jegyzőkönyvben tervezett látogatások költségeiről ne kizárólag az ENSZ döntsön, ha­nem kapjon beleszólást a világszer­vezet pénztárának legnagyobb be­fizetője, a 22 százalékkal hozzájá­ruló ÚSA is. Be is nyújtott egy mó­dosító indítványt, azt azonban nagy többséggel elutasították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom