Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 31. 3 FÓKUSZBAN: AZ EMBERI JOGOK OROSZORSZÁGBAN Egyre kevesebben ítélik el az oroszok brutális fellépését Bocsánatos bűnök? A rendőröknek érdekük minél több beismerő vallomást kikényszeríteni az emberekből - bármi áron Tanúból gyorsan válhat áldozat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Oroszországban nincs minden rendben az emberi jogokkal - figyelmeztet az Amnesty International (AI) emberjogi szervezet, és teszi ezt nem csak a moszkvai túszdrámával kapcsolatban. Véletlen egybeesés, vagy inkább utolsó csepp a pohárban, hogy a nemzetközi szervezet új kampányt indít, melynek jelszava: „Igazságot mindenkinek, avagy emberi jogok Oroszországban”. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Évek óta figyelemmel kísérik az emberjogi helyzetet az orosz államban, és a mostani kampányt nem sokkal a tavaly szeptember 11-i terrortámadás után kezdték szervezni. Oroszország ugyanis csatlakozott a terroristaellenes koalícióhoz, nyíltan hadat üzent a terroristáknak, aminek hatására a nyugati államok egyre kevesebbet bírálták Moszkvát az emberi jogok sárba tiprásáért. Az orosz állam több nemzetközi egyezményt ratifikált, a gyakorlatban azonban a mai napig megmaradt néhány, még a kommunizmus idejéből származó módszer. „A börtönökben embertelenek a körülmények, a foglyokat gyakran kínozzák. Zacskót húznak a fejükre, hogy minél kevesebb oxigént kapjanak, forró vizet öntenek rájuk, a nőket, sőt a férfiakat is megerőszakolják. A tanúból nagyon gyorsan válik áldozat. Oroszországban kötelező megjelenni a rendőrségen, ha valakit beidéznek, és normális, hogy a kihallgatáson a gyanúsított ügyvéde nem lehet jelen. Információszerzés vagy beismerő vallomás kicsikarása céljából rendszeresen alkalmazott módszer a kínzás” - részletezte Ingrid Králová, az AI szlovákiai irodavezetője. Az orosz börtönökben körülbelül egymillió ember van, ebből mintegy 200 ezren várnak a bírósági tárgyalás megkezdésére. A fogházak túlzsúfoltak, gyakoriak a fertőző betegségek. Az orosz igazságOrosz fiatalok vizsgálati fogságban ügy-miniszter 2002 májusi jelentése szerint a foglyoknak töbh mint a fele nem egészséges, ebből 300 ezer lelki beteg, 92 ezer tébécés, több mint 33 ezer HIV-fertőzött és 30 ezer szifiliszes. A gyerekeket is szigorúan büntetik, a legkisebb csínytevésért is akár több évre bezárhatják őket. „A rendőrök előmenetele a lezárt ügyek számától függ, ezért érdekük minél több beismerő vallomást kikényszeríteni az emberekből. Bármi áron” - tette hozzá Králová. A kommunista rendszer bukása után némileg szabadabb lett a sajtó, ugyanakkor megjelentek különböző nacionalista és szeparatista csoportok. Az emberi jogok terén is javult a helyzet, ám a rendfenntartó erők továbbra is büntedenül erőszakoskodnak. Az etnikai csoportok és nemzetiségek képviselőit - főleg a csecseneket - általában automatikusan terroristáknak, kábí(Az AI jóvoltából) tószer-kereskedőknek, bűnözőknek minősítik. A rendőrség állandóan megállítja őket az utcán, ellenőrzi, megvannak-e az úgynevezett regisztrációs okmányaik. Főleg Moszkvában élnek vissza a hivatalosan már nem létező, a tartózkodási hely regisztrálásáról szóló előírással; eszerint a múltban, ha valaki meg akarta változtatni lakhelyét, ki kellett kérnie az illetékes hivatal engedélyét, és új lakhelyén regisztráltatnia kellett magát. Az összes oroszországi kisebbség képviselői állandó félelemben élnek: a hatóságok bármikor önkényesen letartóztathatják és a börtönben kínozhatják őket. Amikor kitört a második csecsen konfliktus, az orosz kormány nem engedte, hogy az újságírók vagy a különböző szervezetek monitorozzák a helyzetet, csak közvetett információk léteztek. Amikor pedig 1999-ben bomba robbant egy moszkvai lakótelepen, azonnal a csecseneket tették felelőssé - és nemcsak csecsen katonákat, terroristákat, hanem általában a csecseneket kezdték üldözni. Olyan bűncselekmények elkövetésével is őket vádolták, melyekhez nem is volt közük. „Az AI megpróbált segíteni az ártatlanoknak, ám ha sikerült megúszniuk feltételes szabadságvesztéssel, nem akartak panaszt emelni. Értékelték, hogy a szervezet harcolni akar a jogaikért, de a leggyakrabban azt a választ kaptuk, hogy köszönik, de nem kérik, mert nem akarnak visszakerülni a börtönbe, azt nem élnék túl” - olvasható a szervezet jelentésében. Králová szerint azért is nehéz pozitív változást elérni, mert az emberek félnek, nem mernek harcolni a jogtiprások ellen. Az AI kampánya során rámutat a valóság és a nemzetközi kötelezettségek közötti különbségre, és felszólítja Oroszországot az emberi jogok tiszteletben tartására. December 10-én egy, Vladimír Putyinnak címzett petíciót adnak át Oroszország pozsonyi nagykövetségének, és a kampány során szemináriumokat, kiállításokat, előadásokat is szerveznek. Az orosz-csecsen konfliktusra - mint bármelyik más háborúra - a nemzetközileg elismert emberi jogok és a humanitárius segítséghez való jog megsértése jellemző. Gyakoriak az eltűnések, a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések, kínzások, erőszakoskodások, köztük a nemi erőszak. „Természetesen mindez nemcsak az oroszokra, hanem a csecsenekre is jellemző. Az orosz katonák és a csecsen radikálisok egyformán brutálisan erőszakoskodnak” - szögezte le Ivan Lesay, az Amnesty International munkatársa, aki szerint Oroszország ezen a területen „különösen nem tartja be az emberi jogokat”. A jogvédő szervezet azért tartja fontosnak ezt hangsúlyozni, mert az utóbbi időben egyre kevesebb bírálat éri az oroszokat emiatt, mintha a terrorizmus elleni harc jegyében minden bocsánatos bűn lenne számukra. „Az első csecsen konfliktus idején, ha nem is voltak helyszíni tudósítások, de azért a sajtó beszámolt az ottani szörnyűségekről. A szeptember 11-i terrortámadás után azonban egyre kevesebben ítélik el az oroszok brutális fellépését” - mutatott rá Lesy. (sza) Csecsenföld csak a jéghegy csúcsa Irene Khan, az Amnesty International főtitkára szerint a csecsenföldi jogtiprások csak a jéghegy csúcsát képezik: Oroszországban mindennapos az emberi jogok megsértése. Az orosz jogrend látszólag védi a polgárokat és jogaikat, a gyakorlatban azonban ennek ellenkezője érvényes: az emberi jogaikat és az embereket egyaránt ignorálják. „Sajnos e fertő az egész jogrendet áthatja, az emberek életét mérgezi, amiről a külvilág keveset tud, mert a jogtip- rók mindig büntetés nélkül megússzák” - véli Irene Kahn, (sza) Akcióban az orosz rendőrök (Képarchívum) Julia Sherwooddal, az Amnesty International emberjogi szervezet londoni irodájának koordinátorával A terroristák nem tisztelik az életet, lelkifurdalás nélkül gyilkolnak. Az ellenük harcolóknak a polgárok életét kellene védeniük. Ön szerint a moszkvai színház visszafoglalása mennyire minősíthető „csak” terroristaellenes akciónak? Egyelőre kevés az információnk, annyi azonban mindenképpen leszögezhető: a konfliktusokat úgy kellene próbálni megoldani, hogy közben ne szenvedjenek az ártatlanok, hogy a civil lakosságot ne fenyegesse veszély. Ez érvényes a moszkvai esetre is. Remélhetőleg lesz egy függeden, nemzetközi vizsgálat, mely során egyértelművé válik, hogy az orosz hatóságok beavatkozása megfelelő volt-e, hogy mérlegelték-e az összes kockázatot, hogy gondoltak-e a túszok biztonságára. Kérdéses, hogy szemet lehet-e hunyni az ártadan halottak fölött, hogy a „több a túlélő, mint a halott” elv alapján meg lehet-e bocsátani. Kérdéses, nem le- hetett-e volna úgy közbelépni, hogy kevesebb legyen az áldozat. Ugyanez érvényes a csecsenföldi konfliktusra is: a terrorizmus elleni harc leple alatt az orosz egységeket a civil lakosságot sem kímélve vetették be. Az Amnesty International jelentése figyelmeztet: az orosz hatóságok az egyszerű bűnüldözés során a lakosokkal szemben bár- müyen eszközt bevetnek, gyakori az emberi jogok megsértése, háborús helyzetben - mint amilyen a csecsenföldi konfliktus is - pedig kiélik agresszív hajlamaikat. Mindezt figyelembe véve elképzelhető, hogy az oroszok fő célja a színház bevétele és a csecsen terroristák elfogása volt, a túszokra pedig nem is voltak tekintettel, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett több halálos áldozat? Minden jel erre mutat, de bizonyossággal nem merem állítani. Szervezetünk moszkvai küldöttsége próbál minél több információt szerezni. Eddigi értesüléseink alapján úgy tűnik, az oroszokat nem igazán izgatta, a túszok túlélik-e az akciót. A cél szentesíti az eszközt? Vagy nem tisztelik az életet? Nem tudom, az Amnesty International hivatalosan kiadhat- e ilyen állásfoglalást. Ilyen messzire nem mennék. Tény, hogy Oroszországban naponta sérülnek az emberi jogok, amire szervezetünk folyamatosan figyelmeztet. Nem működik a jogérvényesítés, az ottani rendszer nem a valódi igazságszolgáltatásról szól. Ha valakit beidéznek tanúnak, előfordulhat, hogy néhány óra alatt tanúból vádlottá válik, és még csak ügyvédet sem hívhat. Visszatérve a csecsenekre: az oroszoknak tulajdonképpen jól jött a tavaly szeptember 11-i amerikai tragédia? Az emberi jogokat azelőtt is megsértették, ám amióta az oroszok a terrorizmus ellen harcolnak, a nyugat mintha nem nagyon firtatná a jogtiprást. Szeptember 11. biztosan „segített” Oroszországnak, hiszen azóta a nyugati nagyhatalmak kevesebb bírálják. Érdekes, hogy az ENSZ embeijogi bizottsága három évvel ezelőtt határozatában eh'télte az orosz erők magatartását Csecsenföldön. Két évvel ezelőtt is hasonló határozatot fogadtak el, a legutóbbi határozatot viszont visszavonták. Ez mögött egyértelműen politikai okok húzódnak: valamelyik orosz politikus biztosan megkérte a nyugati országokat, hogy ne foglalkozzanak a csecsenföldi jogtiprásokkal, hiszen ők a terrorizmus ellen harcolnak. Az Amnesty International petíciót idéz Vladimír Putyin orosz államfőhöz. Mit várnak ettől? Reméljük, hogy százezrek írják majd alá, és az egész vüág odafigyel, mi történik Oroszországban. Bízunk benne, olyan nemzetközi nyomás fog rá nehezedni, hogy megpróbál javítani a helyzeten. Ha el tudták intézni, hogy az ENSZ ne fogadjon el Oroszország számára kedvezőtlen határozatot, gondolja, hogy az önök petíciója majd jobb belátásra téríti az oroszokat, és változik a nyugatiak hozzáállása is? Ororszország több nemzetközi emberjogi egyezményt ratifikált, melyeket be kell tartania. Kampányunk nem csak a csecsen háborúról szól, hanem általában az orosz- országi állapotokról. Segítem szeretnénk az ottani polgári szervezeteknek, mert kézzel fogható eredményt elsősorban ők tudnak majd elérni, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT CSAPADÉK, 7-11 FOK A Nap kel 06.37-kor - nyugszik 16.34-kor. A Hold kel 00.14-kor - nyugszik 15.01-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 390, árad; Medve: 28, árad; Komárom: 340, apad; Párkány: 270, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A mai nap folyamán az ország nagy része felett változóan felhős lesz az égbolt. A meteorológusok szerint a reggeli órákban helyenként köd képződhet. Záporeső, zivatar csak néhol valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok körül alakul, míg éjszakára 2 és mínusz 2 fok közé hűl le a levegő. Pénteken is csak szórványos esőkre számíthatunk. Napközben 7-12, éjjel 0-4 fok valószínű, de a völgyekben hidegebb is lehet. Szombaton főként nyugaton esik majd az eső. Nappal 9-14 fok várható. Alapvetően kedvező hatással lesz ránk a mai időjárás. Javul a szellemi és fizikai te- herb írásunk, gyorsabbak a reakcióink. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők azonban lehetőság szerint kerüljék a túlzott megterhelést, tartsák be az orvosi előírásokat. A változékonyabb időjárású területeken a vérnyomás hirtelen ingadozása okozhat egészségügyi és közérzeti problémákat. Az alacsonyabb vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. ruNisz 27k-_
