Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-30 / 253. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 30. Gazdaság és fogyasztók Qj A leköszönt kormány az utolsó pillanatban nem túl bölcs intézkedésekkel nehezítette meg az utódja helyzetét Kimerült a jó döntések tárháza? A harmadik negyedév második legjobb döntése a villamosenergia-piac részleges liberalizációja volt (Képarchívum) Pozsony. Az első Dzurinda- kormány szomorú eredménnyel búcsúzott, a kabinet döntéseit minősítő 33,5 pontos eredmény ugyanis a HESO-indexek történetében negatív rekordot jelent. TUBA LAJOS A pozsonyi INEKO független gazdaságkutató intézet felkérésére hatvan hazai gazdasági szakember és újságíró negyedévente értékeli a kormánynak és egyéb közigazgatási intézményeknek a gazdaságfejlesztés érdekében tett cselekedeteit. A szimpátiaindex minden besorolt eseménynél plusz és mínusz 300 pont között fakulhat, majd a húsz leggyakrabban említett lépés alapján számolják ki az ún. HESO-inde- xet. Az idei harmadik negyedév érdekessége, hogy az 1998-ban hatalomra került első Dzurinda-kor- mány utolsó intézkedéseiről alakult ki a legrosszabb vélemény. A lista élén 122 ponttal a kommunista titkosszolgálat archívumainak megnyitásáról szóló törvény végzett. Ezzel Szlovákia ezen a téren végre behozta a szomszédaival szembeni lemaradását, és lehetőséget kap az erkölcsi megtisztulásra. A Felettébb félresikerült a jövő évi közszolgálati kollektív szerződés is. második helyre gazdasági jellegű intézkedés, a villamosenergia-piac részleges liberalizációja került 105 ponttal. Ez azonban csak a legnagyobb fogyasztók számára érvényes, az elemzők arra figyelmeztettek, hogy az igazi versenyhelyzet majd csak akkor alakul ki, ha már a háztartások is megválaszthatják, kitől is vásárolják az áramot. Jó visszhangot váltott ki az ún. veszteségadó eltörlése is. Ez kötelező adózást vezetett volna be az évekig veszteséges cégek számára. Az értékelők ezt piacellenes intézkedésnek tekintették. Az ezen a területen kétségkívül létező visszaélések ellen inkább a bejegyzésre és a működésre vonatkozójogszabályok megváltoztatásával, valamint hatékonyabb adóellenőrzésekkel harcolnának. A pozitív intézkedések sorát a külföldi befektetők számára érvényes adókedvezmények eltörlése folytatta. Ez ugyan az EU nyomására történt, de egyébként is sokan gondolták, hogy a hazai befektetők semmivel sem rosszabbak, mint a külföldiek. Bár ezzel a lépéssel nehezedett a külföldi tőke beáramlása, de többen is figyelmeztettek arra, hogy az adókedvezményen kívül sok minden más is befolyásolja a döntéseket. Mégpedig olyan tényezők, mint a vállalkozói környezet javítása, a jogbiztonság, a korrupció visszaszorítása, a megfelelő infrastruktúra mind-mind a központi szinten befolyásolható tényezők közé tartozik. Az élvonalba került ezenkívül az egészségügyi intézmények privatizációja is. Ezt a valódi egészségügyi reform fontos részeként értékelték, mivel a magántulajdonosok várhatóan racionálisan kezelik majd a rendelkezésükre álló forrásokat. A lépés hátránya, hogy működésképtelen és a reformokra csak váró környezetben kerül rá sor. Ugyanis nehéz olyan viszonyok közt vállalkozni, amikor az alkalmazottak bérét az állam vagy az egészségbiztosítók befolyásolják. Végezetül az élbolyba bekerült a gazdasági minisztérium nyugdíjbiztosítással kapcsolatos javaslata, mely szerint minden biztosított maga választja meg a nyugdíjbiztosítóját. A javaslat furcsasága, hogy a minisztériumnak lényegében semmi köze a témához, de ismerve a szociálisügyi minisztérium ezzel kapcsolatos förmedvényét, mindenki nagyon örült, hogy végre más javaslat is akadt. A vüág azóta nagyot változott, és az új viszonyok között feltételezhető, hogy a nyugdíjreform intézkedései egy ideig a HESO-listák élén szerepelnek majd. A negatív csúcs arra is utal, hogy az előző kormány utolsó hónapjaiban egy sor előnytelen intézkedés született. Ezek közé tartozik az a döntés, hogy az állami szolgálatról szóló törvény értelmében az ún. csúcsszakértők az előírt szakmai vizsga nélkül is állandó munkaviszonyt szerezhetnek. Ezzel az intézkedéssel az elemzők szerint nemhogy javulna az államigazgatás szakmai színvonala, hanem egyenesen bebetonoznák a jelenlegi pártalapon funkcióba jutott tisztségviselőket. Amint az az előbbiek alapján várható volt, nagy elégedetlenség fogadta a szociális- ügyi minisztérium javaslatát, amely szerint az új nyugdíjrendszerben az egyéni számlákra kerülő pénz gazdájáról ne a tulajdonos, hanem a Szociális Biztosító mellett működő befektetési bizottság döntsön. Ezt az eddigi adminisztratív irányítás továbbéléseként értékelték, amely teret engedne a bürokráciának, a korrupciónak és a politikai, illetve csoportérdekek keresztülvitelének. Az elítélés azért nem volt egyértelmű, mivel egyesek szerint amennyiben az állam kötelezi az egyéneket a nyugdíjbiztosítás fizetésére, akkor vállaljon is garanciát a nyugdíjak kifizetésére. Az értékelők szerint felettébb félresikerült a jövő évi közszolgálati kollektív szerződés is. Ez ugyanis nagy végkielégítést, egyhetes többletszabadságot és különleges munkahelyi védettséget biztosít egy olyan időszakban, amikor a közszféra hatékonyságának növelése érdekében nagyon komoly szervezeti változásokra lesz szükség. Ráadásul egy távozóban lévő kormánynak egy ilyen témát illik az utódra hagyni. A rossz útra tévedtek között végül a gazdasági tárcát is megtaláljuk, mégpedig a Szlovák Kockázati Tőkealapra vonatkozó javaslatával. Ez a vállalati szerkezetátalakításhoz adna pénzt, viszont a gazdasági szakértők szerint az ilyen jellegű állami szerepvállalás sem külföldön, sem pedig belföldön nem hozta meg a várt sikereket. Jövőre érezhetően emelkedik a tömegközlekedés ára Kétszer drágább bérlet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány által megtárgyalt 2003-as állami költségvetés tervezete azzal számol, hogy jövőre a vasúti és a buszközlekedésben egyaránt 15-15 százalékkal emelkednek a viteldíjak. Az áremelkedést leginkább a diákok és a 70 év feletti nyugdíjasok érzik meg. Az autóbuszon használatos diákigazolványok tulajdonosai napjainkban a teljes árú jegy 15 százalékát fizetik, ez az arány 2003-ban 30 százalékra nőne. Azonban figyelembe véve, hogy a vonaljegy ára is emelkedik 15 százalékkal, így a heti és havi, 100 kilométerig szóló diákbérletek ára akár meg is kettőződhet. A vasutat használó bérletesek jelenleg a teljes jegy árának 19 százalékát állják, e részesedés jövőre 30 százalékra emelkedik, ehhez jön még a vonaljegyek 15 százalékos drágulása. A 70 évnél idősebb nyugdíjasok napjainkban 50 kilométerenként 1 koronát fizetnek a buszon, és 1 koronát - bármekkora távolságra - a vasúton. Jövőre e kedvezményeket eltörölhetik, s csupán a vasút és az autóbusz-közlekedési vállalatok kevésbé jutányos kedvezményeiben részesülhetnek. (P, ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hozzáadottérték-adó 10 százalékos kulcsának 13 százalékra történő emelése döntően az alapvető élelmiszerek árát drágítja majd. A jövőre érezhető lépés ezért főleg a kisebb keresetű polgárokat sújtja, akik jelenleg is bevételeik legalább 40 százalékát élelmiszerekre és egyéb létfenntartási cikkekre fordítják. Szakértők szerint ezért a kényszerű takarékosság eredményeként sokan újra a legolcsóbb élelmiszerek felé fordulnak, ami viszont ellentmond az egészséges életvitelnek. Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének vezető munkatársa úgy látja, az átlagbér (napjainkban 12 800 korona) alatt keresők és a nyugdíjasok lesznek az adósáv, továbbá a központilag szabályozott árak (gáz, villany, víz) emelésének legnagyobb kárvallottjai. E tény azért is fájó, mert a szak- szervezetek adatai szerint napjainkban a munkaviszonyban levők közel 70 százaléka az országos átlagszint alatt keres. A 20 ezer korona körüli fizetéssel rendelkező középosztály viszont már különösebb megrázkódtatások nélkül elviseli a jövő évi áremeléseket. (P, ú) 215 millió cseh koronáért gazdát cserélt a Kofola márkanév, valamint az üdítő ital gyártási és terjesztési joga Szlovákiában is gyártják ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A harmadik legnagyobb csehországi üdítőgyártó cég, a krno- vi Santa nápoje Rt. lett a Kofola márkanév kizárólagos tulajdonosa. Ezentúl a bruntáli járásbeli cég dönt a licencgyártásról is mindkét országban. A Csehországban és Szlovákiában kedvelt üdítő ital (2001- ben 73,4 millió litert adtak el belőle, miközben egy évvel korábban még csak 58 millió litert) gyártási és forgalmazási jogát a kmovi cég szeptember derekán 215 millió koronáért szerezte meg az opavai IVAX-CR (korábban Galena) gyógyszeripari vállalattól. Korábban maga is licenc alapján gyártotta ezt az üdítőt. A márkanév megvásárlását azért szorgalmazta, mert ez a termék adta összforgalmának 28%-át, miközben a Kofola piaci részesedése az üdítőitalok piacán mindkét országban meghaladta az 5%-ot. A krnovi anyavállalat 1998-ban hozta létre szlovákiai leányvállalatát, a Santa Drinks Rt. egészen 2001-ig csak a Csehországban gyártott Kofola és a többi Santa-termék forgalmazója volt. Tavaly döntés született egy új palackozóüzem létrehozásáról Ra- jecká Lesná térségében, amelyet a közelmúltban helyeztek üzembe. A francia palackozó gépsorral felszerelt részleg alig 4 hónapos üzemelése alatt 875 000 darab 2 literes kiszerelésű PÉT flakont állított elő és dobott piacra. Az év végéig pedig felszerelik és üzembe helyezik a hordótöltő részleget is, valamint a Kofo szörpöt gyártó egységet. Mindkét részleg egyaránt gyárt hazai és cseh piacra. Az egykor 5 fővel induló részleg ma 100 főnek ad munkát a magas munkanélküliségű térségben. A krnovi anyavállalat vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy az ő hatáskörükbe tartozik a márkanév védelme is. Szavaik szerint jelenleg öt szlovákiai gyártóval szemben kezdeményeztek bírósági eljárást. Elismerték, hogy lényegesen több kalózgyártó van a hazai piacon, a többségük a sörgyáraktól eltulajdonított KEK-hordókba A szlovákiai leányvállalatban korszerű francia palackozó gépsor működik (Képarchívum) töltik Kőfalának nevezett, időnként melóktól szerzik be.) Ugyanakkor kétes minőségű italukat. (Egyes senki sem merte felbecsülni, hogy ez becslések szerint a hazai vendéglők milyen bevételkiesést jelent a már- fele a csapolt Kőfalát ilyen tér- kanév birtokosának, (gyor) Kissé meglepő a külkereskedelmi mérleg alakulása Újra magas a deficit ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági elemzőket meglepte a külkereskedelmi mérleg hiányának szeptemberi alakulása, amely meghaladta a 8,248 milliárd koronát. Ez éves szinten a második legnagyobb havi deficitnek számít. A behozatal növekedési üteme a vizsgált időszakban 11,6 százalékos volt, míg a kivitel növekedési üteme mindössze 10,6 százalékot ért el. Az elemzők ugyanakkor nem feltételezik, hogy a negatív trend folytatódik, amit a beharangozott restriktiv intézkedésekkel és a külkereskedelem struktúrájával indokolnak. A legnagyobb exportbevételt az autóipar érte el, amely az utóbbi három hónap alatt csaknem megduplázta az első félévben elért exportbevételt. A deficit elmélyülését az elemzők a gépimport számlájára írják, amely szeptemberben több mint 18 milliárd koronát tett ki. Ez csaknem 3 milliárd koronás évközi növekedésnek számít. A szeptemberi adatok alapján a hazai elemzők nem feltételezik a külkereskedelmi mérleg hiányának jelentősebb javulását. Mi több, a külkereskedelem fellendítését gátolja az erős korona, miközben a kereslet visszafogott. Elemzők szerint a havi deficit az elkövetkezendő negyedévben 6-12 milliárd koronás szinten mozoghat, miközben az éves deficit elérheti a 95 milliárd koronát, (s, t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Változások a Mliekospolnál Pozsony. A Sole Slovakia (a Sole Hungária leányvállalata) birtokolja az érsekújvári Mliekos- pol tejfeldolgozó vállalat részvényeinek 87,85 százalékát. A múlt heti rendkívüli részvény- társasági ülés óta jelentősen változott az rt. elnökségének és a felügyelő tanácsának összetétele, miközben az elnökség elnöke Alfio Puglishi Cosentino lett. A Sole négy hazai tejfeldolgozóban (a kiskürtösiben, a kor- ponaiban, az érsekújváriban és a nagyszombati és a galgóci Tanúikban) szerzett többségi tulajdont, miközben öt részleget ellenőriz. A 650 főt foglalkoztató társaság éves szinten 180 millió liter tejet dolgoz fel, miközben éves bevételei 2,7 milliárd koronát tesznek ki. Ezzel a legnagyobb tejfeldolgozó társasággá növi ki magát. (SITA) A fizetési mérleg héthavi hiánya Pozsony. A folyó fizetési mérleg héthavi hiánya 46,516 milliárd koronát tett ki. Az eredményt a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg hiánya befolyásolta, amely a vizsgált időszakban 48,876 milliárd koronát tett ki. A fizetési mérleg tőkeá és fizetési számlája 146,298 milliárd koronás többlettel zárt. A teljes fizetési mérleg július végén 108,051 milliárd koronás aktívummal zárt - jelentette a Szlovák Nemzeti Bank. (SITA) Végre nyereséges a Postabank Pozsony. A Postabank kilenc hónap alatt 68 millió koronás nyereséget ért el, ami jelentős eredményjavulás múlt év azonos időszakához viszonyítva, amikor a pénzintézet még 276,6 millió koronás veszteségről adott számot. A bank mérMAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta ____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró_________41,662 Lengyel zloty_________10,461 An gol font__________65,985 Magyar forint (100) 17,250-C seh korona__________1,346 Svéd korona__________4,579 Dá n korona___________5,605 Szlovén tollár (100) 18,188 Japán jen (100)_____34,318 Svájci frank_________28,428 Ka nadai dollár________27,159 USA-dollár__________42,309 VÉ TEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,45-42,74 41,15-43,55 1,31-1,37 16,25-18,25 OTP Bank 40,55-42,67 41,24-43,52 1,31-1,38 16,64-17,92 Postabank 40,51-42,81 40,95-43,67 1,32-1,38 15,45-19,05 Szí. Takarékpénztár 40,54-42,51 41,20-43,32 1,30-1,38 16,48-18,03 Tatra banka 40,60-42,70 41,26-43,38 1,32-1,38 16,60-17,96 UniBanka 40,58-42,66 41,17-43,29 1,31-1,38 15,56-18,97 Általános Hitelbank 40,75-42,91 41,38-43,58 1,31-1,38 16,47-18,37 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) legfőösszege évközi szinten több mint negyedével javult és elérte a 25,33 milliárd koronát. Az ügyfélbetétek 7,4 százalékkal nőve 17,8 milliárd koronát tettek ki. Ezek a bank összforrá- sainak több mint 70 százalékát képezték. (SITA) Kevesebb hitelt folyósítottak Pozsony. A pozsonyi székhelyű Komercní banka (KBB) kilenc hónap alatt 30,991 millió koronás nyereséget ért el, ami mintegy 20 százalékos javulásnak felel meg múlt év azonos időszakához viszonyítva. A pénzintézet mérlegfőösszege szeptember végén 5,120 milliárd koronára rúgott, ami 7,4 százalékos évközi csökkenést jelent. Az ügyfeleknek folyósított hitelek volumene 2,904 milliárd koronát tett ki, ami csaknem 28 százalékos csökkenés 2002 első félévéhez viszonyítva. (TASR) Foglalkoztatottak Csehországban Prága. Csehországban a harmadik negyedévben 4,8 millió foglalkoztatottat tartottak számon, ami 66,6 ezerrel több, mint múlt év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 7,2 százalékot tesz ki, ami egy százalékponttal maradt a tavalyi szint alatt. (SITA) A CSOB továbbra is nyereséges Pozsony. A CSOB szlovákiai kirendeltsége 9 hónap alatt 289,3 millió koronás nettó nyereséget ért el, ami jelentős csökkenés a múlt év eredményéhez viszonyítva. A pénzintézet mérlegfőösszege 65,302 milliárd koronát tett ki, ami 21,2 százalékos évközi javulásnak felel meg. (SITA) Sokakat sújt a hozzáadottérték-adó változása Csak az élelemre futja?
