Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-29 / 252. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 29. Közélet 5 Közelebb vagyunk az emberekhez, mint a parlamenti képviselők, sokkal jobban érezzük a gondjaikat A megyei önkormányzat egy éve Majdnem egy év telt el a megyei önkormányzati választások óta. A megyei önkormányzatok több jelentős-hatáskört megkaptak, ám a lakosság még mindig nincs tisztában szerepükkel. Milan Belicát, a Nyitrai kerület ön- kormányzatának elnökét kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Milyen volt az első év? A legnagyobb gondot a hivatal kiépítése okozta, melyet szinte „zöld mezőn” kellett véghezvinni. Még mindig vannak helyiséggondjaink, 5-6 ember is dolgozik egy irodában. Ez rányomta bélyegét az állammal, valamint az állami szervekkel - a kerületi hivatallal - való viszonyunkra. Fokozatosan át kellett vennünk a törvényben meghatározott hatásköröket, melyekkel együtt megkaptuk a kerületi hivatal alkalmazottait is. Jelenleg mintegy száz munkatársunk van, az új hatáskörök átvételével ez a szám tovább nő. Milyen segítséget kaptak a kormánytól? Amellett, hogy a közigazgatási reform későn indult be, a kellő figyelmet sem kaptuk meg kormánytól. Talán kevés volt a megalakulásunktól a parlamenti választásokig eltel alig több mint fél év. Hiányoltam, hogy nem nevezték meg azt a minisztert, akinek a feladata lett volna a kapcsolattartás a megyei önkormányzatokkal. A fejlett Európa minden országában, de a volt szocialista államokban is több segítséget kapnak az önkormányzatok az államtól, mint nálunk. Viszont ez az időszak már elmúlt, bízom benne, hogy az új kormány nagyobb hangsúlyt fektet a kapcsolattartásra. Jelentős feladatok várnak ránk, főleg az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után. Ha nem sikerül létrehoznunk a megfelelő struktúrákat, nem tudjuk fogadni, felhasználni az Unióból érkező támogatást. » Tartok attól, hogy a pályázási és felhasználási nehézségek miatt később éreztetik majd hatásukat az EU- alapokból érkező a támogatások. A kapcsolattartással várhatóan Csáky Pál miniszterelnök-helyettest bízza meg a kormány. Csak néhányszor találkoztam vele, bízom benne, hogy jó lesz az együttműködésünk. Végeredményben ő is ebből a kerületből, Léva mellől származik. Nem is a Milan Belica: Az együttműködés a régiók létének alapja (A szerző felvétele) kapcsolattartó személye a fontos, hanem maga a kapcsolattartás, hogy legyen kinek elmondani a gondokat. Ont egy széles koalíció, a HZDS- SDL-SMER-SOP-SNS jelölte, az önkormányzati többség viszont az MKP kezében van. Milyen az együttműködés? Pártonkívüliként lettem a koalíció jelöltje. Az elmúlt időszakról elmondhatom, hogy mindkét fél felelősségteljesen állt hozzá a feladatokhoz. Regionális szinten nem a politikai megközelítésen van a hangsúly. A kerület déli járásai, főleg Léva és Ipolyság környéke óriási gondokkal küzd, de az egész megyében problémát jelent a munka- nélküliség, és ezt az MKP képviselőivel közösen kell megoldanunk. Közelebb vagyunk az emberekhez, mint a parlamenti képviselők, sokkal jobban érezzük a gondjaikat. A szlovák nemzetiségű lakosság egy része tartott attól, hogy mi lesz ebben a kerületben, ahol a képviselői helyek több mint 60 százalékát az MKP kapta. Elmondhatom azonban, hogy más kerületekben sokkal több probléma merült fel, mint nálunk, jóval több konfliktus volt a frakciók között. Az embereknek a választások előtt sem volt elég információjuk a megyei önkormányzatok szerepéről, és most sem tudnak sokkal többet. Ön szerint mi ennek az oka? A választások előtti tájékozatlanságot szerintem az okozta, hogy az elektronikus média nem tájékoztathatott a kampányról; ezt a következő választásokig módosítani kell. Sokan mind a mai napig ösz- szetévesztenek bennünket a kerületi hivatallal. Változhat a helyzet, ha több hatáskörünk lesz, például ha aktívabban bekapcsolódunk a vidékfejlesztésbe, ezen a területen kis befektetéssel is jó eredményeket lehet elérni. A hatáskörükbe kerültek már az oktatási intézmények - a középiskolák -, bizonyos szociális és kulturális létesítmények. Milyen volt az intézmények átadása, valamennyi átvételi jegyzőkönyvet aláírták? Összesen mintegy 140 létesítmény került át a hatáskörünkbe - iskolák, színházak, nyugdíjasotthonok. A legtöbb gond az intézmények vagyonával volt, sok épület tulajdon- viszonya rendezetlen volt, nem volt világos, nincsenek-e beterhelve ezek az ingatlanok, nem voltak tisztázva a telekviszonyok. Még nem írtuk alá valamennyi jegyzőkönyvet, de a legtöbb probléma már tisztázódott, csak az aláírás van hátra! Az állam teljesítette kötelezettségvállalását, vagyis adósságmentesen kapták meg az intézményeket? Az adósságokat két részre kell osztanunk: léteznek a működési költségekben keletkezett tartozások, ezek legtöbbjét az állam kifizette. Néhány iskolában ugyan rövid időre kikapcsolták az áramot, néhány napra beszüntették a gázszolgáltatást, de ez inkább az egyes vállalatok nyomásának tulajdonítható, nem az adósság mértékének. Sokkal nagyobb gondot okoz az épületek állapota. Évtizedeken keresztül nem képeztek semmilyen tartalékot, sok épület nyomorúságos állapotban van, nincs pénz felújításra. Van önálló bevétele a megyei ön- kormányzatnak? Egyelőre csak a kormány forrásaira támaszkodhatunk, de az adórendszerváltozása után is lesznek anyagi gondjaink. Talán Pozsony és a Pozsony környéki területek jobb helyzetben lesznek, de ahol magas a munkanélküliség aránya, ott sohasem lesz elegendő pénz. Úgy kell decentralizálni az adókat, hogy a nehéz helyzetben levő megyék ne kerüljenek még nehezebb helyzetbe. Januártól a kórházak is a megyék hatáskörébe kerülnek, jóval több adóssággal, mint az iskolák. Valóban, de nem hiszem, hogy ez lesz a legköltségesebb feladat, az ígéretek szerint ezeket is adósságok nélkül vehetjük át. Sokkal jobban félek a közlekedésügytől, januártól ugyanis a mi feladatunk lesz a kerület útjainak karbantartása is, az állami utakon és a települések belső úthálózatán kívül minden hozzánk tartozik majd. Ez a Nyitrai kerületben 2200 kilométernyi utat jelent. Az önök feladata a regionális fejlesztés is. Ezen a területen mikor lesz érezhető változás? Tartok attól, hogy a pályázási és felhasználási nehézségek miatt később éreztetik hatásukat az EU- alapokból érkező támogatások. Hiába lesz aránylag sok pénzünk, adminisztrációs akadályok miatt nem tudjuk felhasználni. Fontos, sőt egyes esetekben, amilyen például az úthálózat fejlesztése, elengedhetetlen a régiók együttműködése, akár országon belül, akár országok közt. Gondot jelent ezeknek a projekteknek a részfinanszírozása is, mivel a megyéknek nincs pénzük; vagy az államtól kérnek, vagy bankkölcsönt vesznek fel. Ennél is Januártól a mi fel- ' adatunk lesz a kerület útjainak karbantartása is, az állami utakon és a települések belső úthálózatát leszá- a a mítva. >> nagyobb gondot okoz az, hogy kezdetben az egész összeget elő kell teremteni, mert ez EU már csak a kész munkákat fizeti meg. Magyarországi régiókkal, megyékkel is kapcsolatban vannak? Kapcsolat van, de sajnos eddig még nem sikerült szerződéses viszonyba kerülnünk Ebben közrejátszott az is, hogy Magyarországon most voltak a regionális választások, sok helyütt megváltozott a megyei önkormányzatok összetétele. Az együttműködésre nemcsak az EU nyújtotta pénzügyi lehetőségek kihasználása érdekében lesz szükség, hanem a tapasztalatcsere végett is. Minden környező országban korábban alakult ki a másodfokú regionális önkormányzat, mint nálunk, jóval több a tapasztalatuk. A legtöbb pluszpénzt a magyar miniszterek által igazgatott tárcák és az oktatásügy kapta Rusko: a miniszterek béremelésre is kértek pénzt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A valóságról szól a költségvetés ” - állítja Pavol Rusko, az Új Polgári Szövetség (ANO) mégis elégedetlen a jövő évi büdzsé tervezetével. A pártelnök szerint ha a volt kormány figyelt volna a bírálatokra, most nem kellene annyi törvényt módosítani. Rusko pozitívan értékelte, hogy a régi-új kormánytagok beismerték hibáikat, és hajlandók átértékelni néhány korábbi, populista döntésüket. Rusko szerint a párt csak azért támogatja a büdzsé jelenlegi formáját, mert bár az egyes tárcák a tervezettnél több pénzt kapnak, a hiány nem nőtt. Rusko nem helyesli a miniszterek óriási harcát tárcájuk minél nagyobb költségvetéséért, főleg ha a minisztériumi alkalmazottak bérének emelésére kérnek pluszpénzt. „Igazságtalan, ha a szociális és az egészségügyi tárcának orrvérezve kell belső tartalékokat találnia, a polgároknak pedig meg kell magyaráznunk az egészségügyi költségek emelkedését, miközben néhány állami alkalmazott fizetését emeljük ” - mondta Rusko, ám konkrét minisztériumokat nem említett. Kifogásai ellenére az ANO támogatni fogja a parlamentben a költségvetés elfogadását. A rendkívüli szombati kormányülésen a miniszterek beleegyeztek kilenc tárca költségvetésének emelésébe. A legtöbb pluszpénzt a magyar miniszterek által igazgatott tárcák kapták, és az oktatásügyi minisztériumnak is sikerült félmilliárdos emelést kiharcolnia, míg a szociális ügyekre öt- milliárddal kevesebbet hagytak jóvá. A mellékelt táblázat az egyes minisztériumoknak javasolt ösz- szeget és a szombaton jóváhagyott emelést, valamint azt tartalmazza, hogy a miniszterek mire kértek plusz pénzt, (sza) Minisztérium Költségvetés Plussz összeg Közlekedésügy 21,3 mid 2,6 mlld - vasútra Belügy 15,8 mid 250 millió - biztonsági rendszerre Igazságügy 5,3 mid 280 millió - bírósági menedzsmentre, bírók fizetésére Környezetvédelem 2,6 mid 366 millió - árvízvédelmi rendszerre Kultúra 3,4 mid 50 millió - roma hivatalra, műemlékekre Gazdaság 2,2 mid 50 millió - idegenforgalomra Földművelés 13,22 mid 510 millió - 8SE- és dotációellenőrzésre Építésügy 4,2 mid 500 millió - hiteltörlesztésre Oktatásügy 11,46 mid 500 millió - felsőoktatásra Szociális ügyek 26,6 mid Egészségügy 19,7 mid Védelem 21,7 mid Külügy 2,8 mid Magánosítás 44 millió Pénzügy 6,5 mid Összes bevétel 235,2 mid Összkiadás 291,7 mid Hiány 56,5 mid (a GDP 4,99 %-a) RÖVIDEN Lexa szabadlábon marad Pozsony. A kerületi bíróság tegnap megerősítette a III. járásbíróság döntését, hogy a hatásköri visszaéléssel vádolt volt titkosszolgálati igazgatót, Ivan Lexát nem lehet vizsgálati fogságba helyezni. A kerületi bíróság ezzel a járásbíróság érvelését is elfogadta, hogy Lexa azért nem helyezhető vizsgálati fogságba, mert a parlament ebbe nem egyezett bele. (TASR) Martinka nem tér haza Pozsony. A csődbejutott Devin Bank volt igazgatója és a pöstyéni fürdő magánosítója, Karol Martinka azután sem tér haza Ausztriából, hogy Pozsonyban visszavonták az ellene kiadott elfogatóparancsot és kiadatási kérelmet. Ugyanis ha hazatérne, a rendőrség őrizetbe vehetné, az ügyész pedig javasolhatná a letartóztatását. A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban úgy döntött, hogy a nyomozóknak a fürdő privatizációja ügyében újra vizsgálatot kell folytatniuk ellene. (TASR) Indiában a klímaváltozásról Pozsony. A kiotói egyezményt aláíró országok indiai konferenciájára utazik ma Miklós László környezetvédelmi miniszter. Az egyezmény az éghajlati változásokról szóló 1992-es riói keretegyezmény végrehajtásáról rendelkezik. Közelebbről arra dolgoz ki útmutatást, hogyan kell csökkenteni az üvegházhatás következtében elszabaduló gázok szennyező hatását. (TASR) Albright Szlovákiába jön Pozsony. Szlovákia NATO-taggá válását már senki sem vonja kétségbe. Ezt bizonyítja, hogy november 23-ára - egy nappal a prágai csúcs után - díszvacsorát szervez a Friends of Slovakia nonprofit szervezet, a bevezető előadást Madeleine Albright, az USA egykori külügyminisztere tartja. A vacsorán három témakörben - politika és diplomácia, gazdaság, valamint kultúra és sport - díjazzák azokat, akik a legtöbbet tettek Szlovákia elismertségének növelése érdekében, (lpj) Kilopták Simon Zsolt autóját Pozsony. Ismeretlen tettesek a fővárosban feltörték Simon Zsolt kocsiját és abból egy autórádiót, valamint magánjellegű iratokat vittek el. Az eset még a földművelésügyi miniszter kinevezése előtt történt. Simon lapunknak elmondta, a történteket elfoglaltsága miatt nem jelentette a rendőrségen. Az agrártárca két előző vezetőjének, Peter Bacónak és Pavel Koncosnak az autóját annak idején szintén kifosztották, (kor) Jordán Tamás lesz a Nemzeti igazgatója Budapest. Jordán Tamás lesz a Nemzeti Színház új vezérigazgatója -jelentette be Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere tegnapi sajtótájékoztatóján Budapesten, (o-o) Megosztott a koalíció az amnesztia kérdésében Lipsic „túlteljesít”? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Daniel Lipsic igazságügyi miniszter törvénnyel hatálytalanítaná a meciari amnesztiákat, melyek hátráltatják, sőt lehetetlenné teszik a büntető eljárást ifjabb Michal Kovác elrablásának ügyében. Az áldozat édesapja, Szlovákia volt köztársasági elnöke lapunknak hangsúlyozta: nem szabad megfeledkezni a múltról, mert az elválaszthatatlan a jelentől. „Az a társadalom, mely nem áll ki az igazság mellett, további bűncselekmények elkövetésére készteti az arra hajlamos embereket” - véli az exelnök. A kormánykoalíció negatívan reagált Lipsic kezdeményezésére, a partnerek szerint a tárcavezető „túlteljesíti” a koalíciós megegyezést. Ezenkívül Pavol Rusko, az Új Polgári Szövetség (ANO) elnöke úgy véli, az ellenzék támogatása nélkül nincs esélye a Lipsic által beharangozott tervezetnek. „Mi pedig nem kezdünk előre elvesztett csatába. A polgárokat nem akarjuk olyan témával zaklatni, melynek nincs megoldása, ehelyett a gazdasággal, az oktatásügyi és egészségügyi reformokkal kell törődnünk” - magyarázta az Új Szónak Rusko. Michal Kovác ezzel nem ért egyet. „Legalább erkölcsi elégtételt kell adni az áldozatoknak, ha nincs lehetőség arra, hogy börtönbe kerüljenek a tettesek” - mondta a volt elnök, aki szerint a kormánynak méltó megoldást kell találnia az alkotmány keretein belül, el kell érnie, hogy fény derüljön az igazságra. „Több politikus arra hivatkozik, hogy az alkotmány nem ad lehetőséget a megoldásra. Az erkölcstelen amnesztia megfelelt az alaptörvénynek?” - tette fel a kérdést Michal Kovác, aki hiába várja a választ a kormánytól. „A Koalíciós Tanács nem foglalkozik ezzel, mert ez a büntető szervek kötelessége” - szögezte le Rusko. Az ANO elnöke ugyanakkor nem zárta ki, hogy mégis a parlamentbe kerülhet az törvény, de csak akkor, ha a meciari amnesztiák érvénytelenítését az ellenzék is támogatni fogja, melynek parlamenti padsoraiba maga Vladimír Meciar is beült. (sza, lpj) Saktor: készek vagyunk keményebb lépésekre is Tiltakozó szakszervezet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) szerint a kormány által javasolt költségvetés növeli a munkanélküliek számát. Feleslegesnek tartják az újabb sokkterápiát, főként a közlekedési támogatás csökkentését nehezményezik, mivel Ivan Saktor, a KOZ elnöke szerint a drágább autóbusz- és vonatközlekedés nem motiválja munkahelykeresésre a munkanélkülieket. Az ágazati szakszervezetek vezetői tegnap Ludovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter jelenlétében tárgyaltak. A közös sajtótájékoztatón a miniszter cáfolta a szakszervezeti vezetők vádjait, szerinte a költségvetés csak részben megszorító, a kiadásokat a juttatások célirányosabbá tételével akarják csökkenteni. A KOZ vezetői elvárják, hogy a mai érdekegyeztető tanácson a költségvetés mellett essen szó a hozzá kapcsolódó 19 törvény módosításáról is. „Ha a kormány sarokba szorít bennünket, nem veszi figyelembe javaslatainkat, készek vagyunk keményebb lépésekre is” - mondta Saktor. Ludovít Kaník kemény egyeztetésre számít, de nem akarja, hogy megszakadjon a párbeszéd. dpj)
