Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-26 / 250. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 26. Országos riadó Amerikában Washington. Az FBI egy üzenetben arra figyelmeztetette a rendfenntartó szervek vezetőit, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet újabb támadást tervez az országban, esetleg a vasúti közlekedés ellen elkövetett merényletekkel. A Reuters szerint az FBI nem tartja kizártnak, hogy a jövőben célponttá válhatnak olajipari berendezések, s közölte: a kémelhárítás továbbra is kap a légi közlekedés, a tengerhajózás, a pénzügyi szektor és a kormányzati intézmények ellen irányuló általános fenyegetéseket. Az FBI figyelmeztetése az őrizetben lévő al-Kaida tagok kihallgatásának eredményein alapszik. (MTI) Támadások robotrepülőkkel Washington. A pilóta nélküli amerikai katonai repülőgépeket, amelyeket korábban csak felderítő feladatokra használtak, már harci feladatokra is bevetették Irakban a Washington és London által az iraki légierő számára tiltottnak nyilvánított övezetekben. Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke közölte: a Predator típusú, kis méretű robotrepülőket gyors válaszcsapásokra használták, s azok rakétáikkal bizonyos célcsoportokat hatékonyan támadtak. A robotrepülők képesek arra, hogy hosszú időn át a cél térségében manőverezzenek, és észleljék föld-levegő rakéták indítását a járőröző légi kötelékek ellen, vagy a légvédelem egyéb műveleteit. (MTI) Irak kiutasítja az újságírókat New York. Irak külföldi újságírókat utasít ki, mert beszámoltak egy kormányellenes tüntetésről. Ezt a CNN amerikai hírtelevízió jelentette, közölve, hogy munkatársai néhány napon belül elutaznak Bagdadból. A jelentés szerint az iraki kormányt felbőszítették azok a külföldi sajtóbeszámolók, amelyek a hét elején a tájékoztatási minisztérium előtt tartott tüntetésekről láttak napvilágot. Az iraki kormányt a CNN-nek az a jelentése háborította fel, hogy a hatóságok tüzet nyitottak a tüntetés résztvevőire. (MTI) Meglepő indiai kijelentés Újdelhi. Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő tegnap terrorista országnak nevezte Pakisztánt. Kijelentésével nagy meglepetést keltett, hiszen a két szomszédos ország az elmúlt napokban több feszültségoldó lépést is tett. A felek a múlt év óta egymillió katonát állomásoztat- tak a közös határon, s India a napokban megkezdte a csapatvisszavonást, amelyet a pakisztáni oldalon is hamarosan hasonló intézkedéssel viszonoznak. (CTK) Vadzspaji szerint Indiának „el kell pusztitania ezt a démont" (Képarchívum) Gorbacsov javaslata: a terroristák szabadon távozhassanak egy őket befogadó országba, ha elengedik a túszokat Pattanásig feszült a helyzet A túszok hozzátartozói tüntettek tegnap Moszkvában, s ugyanazt követelték, mint a túszejtők: a csecsen háború befejezését (TASR/EPA-felvétel) Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a biztonsági szervek értékelése szerint erőszakos cselekményekre kerülhet sor Oroszország csecsen nemzetiségű polgárai ellen a túszdráma miatt. Utasította a rendvédelmi szerveket, hogy mindent tegyenek meg ezek megakadályozására. ÖSSZEFOGLALÓ Moszkvában le is lepleztek egy csoportot, amely csecseneket akart megtámadni és a szentpétervári hatóságok is szigorú ellenőrzéseket rendeltek el az ilyen hírek miatt. Tegnapra kiderült: maguk a terroristák utasították foglyaikat, hogy mobiltelefonjaikon keresztül a cse- csenföldi háború befejezését követelő tüntetésekre szólítsák fel hozzátartozóikat. A nap folyamán több ilyen megmozdulásra is sor került a fővárosban, a színház épülete mellett, és a Vörös tér szomszédságában is. Az orosz belügy közlése szerint ezt követően szigorúan fognak eljárni a nem engedélyezett megmozdulásokkal szemben, mivel a rendőri erők most a legfontosabb objektumok védelmére kellenek. Vlagyimir Vasziljev orosz belügyminiszter-helyettes szerint a hozzávetőleg 700 túsz fogva tartását eredményező terrorakció tényleges irányítója nem más, mint Aszlan Maszhadov (a csecsen függetlenségi erők megválasztott elnöke). Vasziljev elmondta, egyebek között magának Maszhadovnak a közelmúltban tett kijelentéseire alapozza feltevését. így idézte Maszhadovot: „a közeljövőben olyan események történnek, amelyek megváltoztatják a helyzetet”. Ezenkívül számos hírszerzési értesülés is ebbe az irányba mutat - tette hozzá. Az orosz biztonsági szolgálat szóvivője, Szergej Ignatcsenko azt állította, hogy az orosz nyomozók azonosították a túszejtők kilencven százalékát a biztonsági szolgálat adattárában levő fényképek alapján, és azt is megállapították róluk, hogy mely államok polgárai. Többségük orosz állampolgár - tette hozzá. Korábbi jelentésekből és tévéfelvételekből az tűnt ki, hogy vezérük, Movszar Barajev kivételével a túsztartók mind álarcot viselnek. Az illetékes orosz tárca figyelmeztette a sajtót is, hogy egy közelmúltban elfogadott törvény szerint tilos terroristák szerepeltetése a médiumokban. Az Eho Moszkvi rádió éjszaka az egyik túsz mobiltelefohján kapcsolatba lépett egy terroristával, a szerkesztőség véleménye szerint azonban nem sértettek jogszabályt, nem a túszejtő nézeteit propagálták ugyanis, hanem a foglyok elengedéséről próbálták meggyőzni. Éjszaka bejutott az épületbe az NTV televízió stábja is, a tudósító és az operatőr Barajewel is találkozott. Sajtóvélemények szerint kérdéses, hogy mennyire szolgálja a túszok biztonságát az említett médiatörvény-módosítás. Emlékeztetnek arra, hogy az 1995-ös bugyonnovszki túszdráma során Sámil Bászájev csecsen hadúr emberei azért végeztek ki több túszt, mert a hatóságok megtagadták, hogy nemzetközi sajtótájékoztatón fejtsék ki nézeteiket. Lapzártáig nem reagáltak a kultúrpalotát megszállva tartó terroristák Nyikolaj Patrusevnek, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának arra a bejelentésére, hogy megkímélik az életüket, ha szabadon engedik foglyaikat. Megfigyelők szerint a hatóságok láthatóan egyre kevésbé számítanak a túszdráma gyors megoldására. Szergej Mironov, az orosz törvényhozás felsőházának, a szövetségi tanácsnak az elnöke, valamint Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő azt a javaslatot vetette fel, hogy a terroristák szabadon távozhassanak egy őket befogadó országba, ha elengedik a túszokat. A Nobel-békedíjas Gorbacsov szerint az orosz vezetésnek a válság megoldása után lépéseket kell tennie a csecsenföldi konfliktus politikai megoldása érdekében, (m, t) Lidércnyomás ez a Putyin-rendszer számára, melyet eddig az emberek hatékony adminisztrációnak tartottak Putyin belföldön veszíthet, külföldön nyerhet ÖSSZEÁLLÍTÁS London/Moszkva/Madrid/Párizs/ Bécs. A nemzetközi sajtó egyértelműen elítéli a moszkvai túszejtő akciót, ugyanakkor a csecsenekkel szembeni orosz politika és személyesen Vlagyimir Putyin elnök személyes felelősségét is felvetik. BBC: A moszkvai túszejtő akció Putyin politikai pályafutására is komoly veszélyt jelenthet, ugyanis két évvel ezelőtt annak reményében választották államfővé, hogy ő az, aki egyszer és mindenkorra meg tudja oldani a csecsen konfliktust. A moszkvai túszdráma ezért csúnya sebet ejthet Putyin gondosan megformált imázsán, egyes vélemények szerint azonban az orosz elnök - politikai szempontból - akár nyerhet is ezzel a tragikus üggyel. Sokan feltehetik a kérdést, hogy a túszdráma fényében mi is volt igaz a Kreml azon hangzatos kijelentéseiből, miszerint a csecsenekkel folytatott háború Oroszország győzelmével - lezárult. És hogyan magyarázza meg, hogy az állig felfegyverzett csecsének mindenféle ellenállás nélkül bejuthattak az ország fővárosába? A liberálisok már korábban azt kérték számon az elnökön, miért nem próbálta meg tárgyalásos úton rendezni a csecsenekkel zajló konfliktust. Ugyanakkor a túszdráma használhat is Putyin politikai pályafutásának, hiszen ez a példa nélküli akció igazolhatja azt, hogy a csecsenekkel szemben csak az eddig is alkalmazott keményvonalas eszközök használhatók. A külpolitikában könnyebb lehet Putyin dolga, a túszdráma után az oroszok csecsenföldi tevékenységét kritikusan szemlélő nyugati államok is elfogadhatják Putyin érvelését, hogy a csecsen lázadókat terroristaként kell kezelni. Nyezaviszimaja Gazeta: A terroristák fellépése teljesen felkészületle- nül érte a teljes orosz vezetést, beleértve a biztonsági és védelmi szervezeteket is. Az eset lidércnyomás a Putyin-rendszer számára, melyet eddig az emberek többsége erős és hatékony adminisztrációnak tartott. El País: Ä moszkvai akció egy olyan, megoldatlan konfliktus okozta frusztráció kifejeződése, melynek áldozatai ártatlan polgárok, akik számtalan atrocitást szenvednek el egy állítólagosán demokratikus állam csapatai részéről. Liberation: Nincs sok esély a vérontás elkerülésére. Semmi sem igazolhatja a túszejtők akcióját, ugyanakkor a csecsen lázadók fundamentalista meggyőződése a hosszú évek óta tartó elvakult orosz elnyomás egyenes következménye. Süddeutsche Zeitung: A csecsen háború Putyin háborúja; az „iszlám szabadságharcosok” célpontja az orosz elnök, ezért kell szenvedniük most egy musical ártatlan nézőinek. Putyinnak a válságot józanul kell kezelnie, de a túszdráma után az elnök Csecsenföldön valószínűleg keményebben fog odacsapni, mint korábban. Eltart majd egy darabig, amíg Putyin számára akár csak a legcsekélyebb kompromisszumkészség ismét szóba jöhet. Különben nem minden alap nélkül kellene attól tartania, hogy a kompromisszumkészséget a terror előtti kapitulációként értelmezhetik. Kurier: a csecsének ölnek, túszokat ejtenek ügyük érdekében, de hullákon gázolnak át a terror elleni háború nevében az orosz katonák is. Putyin számára a Moszkva közepén zajló túszdráma vereség. Az egyetlen módszer, amely talán békére késztetheti a világ szegényházainak felkelőit, a tárgyalások és az emberek életének javítására tett intézkedések lennének. Moszkva azonban mindeddig kizárta a kompromisz- szum lehetőségét. Külföldi újságírók százai előtt Putyin aligha kockáztat meg vérfürdőt, így azt kell remélni, hogy a moszkvai dráma a politikai párbeszéd kezdetéhez vezet. Moszkva terroristákként kezeli őket, viszont a csecsének szabadságharcosoknak tartják magukat Véget nem érő orosz-csecsen konfliktus ORIGO-HÁTTÉR Nem csak a moszkvai túszdráma, hanem az elmúlt évek történései is azt mutatják, kibékíthetetlen ellentétek vannak Oroszország és a Csecsen- föld függetlenségéért küzdő lázadók között. Míg a szakadárok szabadság- harcosnak tartják magukat, addig Moszkva terroristákként kezeli őket. A csecsen harcosok állítják, Csecsen- föld sohasem csatlakozott önként Oroszországhoz, s Moszkva mindvégig az erőszak nyelvén beszélt a függetlenséget követelőkkel. A lázadók szerint ezt bizonyítja az 1994 és 1996 között zajló háború és az 1999- ben újrakezdődött katonai akciók is. Az orosz fél természetesen teljesen más véleményen van. Putyin szerint Oroszország antiterrorista hadműveletet hajt végre, amikor fellép a csecsen lázadók ellen. Rendszerint hozzáteszi, 1999-ben csak azt követően küldte vissza katonáit Csecsen- földre, miután több - összesen 200 halálos áldozatot követelő - merénylet is történt orosz városokban. Az orosz vezetés szerint, miután a hadsereg 1996-ban elhagyta Csecsen- földet, azóta a térség a szervezett bűnözés melegágya és az emberrablók fészke lett. A muszlim csecsének Törökországban és a Közel-Keleten egyaránt komoly támogatói körrel rendelkeznek. Elsősorban a Törökországban és Jordániában élő csecsen diaszpóra támogatja a szakadárokat. A folyamatos konfliktusok miatt egyébként az egymilliónyira becsült csecsen népesség nagy része nem Csecsenföldön él. Putyin korábban éppen azzal az ígérettel foglalta el miniszterelnöki székét, hogy megoldja a csecsen konfliktust. Az 1999 második felében megkezdett da- gesztáni és csecsenföldi akciók olyannyira népszerűvé tették, hogy 2000 márciusában minden különösebb nehézség nélkül megnyerte a Jelcin lemondása után megüresedett elnöki székért folyó választásokat. A BBC szerint a közelmúlt eseményei azonban azt mutatják, hogy Putyin sem került közelebb a konfliktus megoldásához. Moszkvának ráadásul most szembe kell néznie azzal a problémával is, hogy a csecsen lázadók mára megosztottá váltak. Míg az 1994 és 1996 között zajló háborúban egyértelmű volt, hogy Dudajev elnök áll a szakadárok élén, addig mostanra a lázadók politikai és vallási alapon is megosztottak lettek. Ennek következtében azonban a támogatásként - Szaúd-Arábiából és többek között Afganisztánból - érkező pénzeket főképp a radikális iszlám csoportok kapják meg. A csecsen lázadók 1997-ben megválasztott vezetőjének Aszlan Maszhadovnak eközben egyre csökkent a befolyása. Maszhadov mérsékelt politikusként és az iszlám szélsőség ellenzőjeként ismert, az orosz vezetés azonban mégsem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni vele. A csecsen elnök ugyanis nem akarta visszavonni a függetlenségi követeléseket, Moszkva azonban csak akkor tárgyalna vele, ha elismerné, hogy Csecsenföld Oroszország része. Londonban sikerült elfogni Bin Laden „nagykövete” London. Őrizetbe vették Abu Ka- tada iszlám szélsőségest, aki a feltételezések szerint a nemzetközi terrorista vezér, Oszama bin Laden európai megbízottja. A The Times azt jelentette, a 42 éves Katadát a londoni Bermondsey negyed egyik lakóházát megrohamozva fogták el. A férfi valódi neve a The Times szerint Omar Mahmud Abu Omar. Szerepel a terroristagyanús személyekről ösz- szeállított ÉNSZ-listán, és számos ország rendőrsége körözi mint az al- Kaida egyik kulcsfiguráját. A jordá- niai születésű palesztin terrorista 1994-ben kapott menedékjogot Nagy-Britanniában. Jordániában távollétében életfogytiglani börtön- büntetésre ítélték több, 1998-ban elkövetett pokolgépes merényletben való részességéért. (MTI) Sáron is változtatást követel Amerikai menetrend Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök „elvben elfogadta” a Washington által javasolt menetrendet a közel-keleti válság mintegy három éven belüli megoldását célzó terv megvalósítására. Mindazonáltal Sáron változtatásokat követelt William Burns amerikai közel-keleti megbízottal folytatott je- ruzsálemi tárgyalásán a palesztinok számára előírt biztonsági intézkedések terén - közölte tegnap reggel Sáron irodája. Korábban már Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter is bírálta az amerikai menetrendben azt, hogy nem követeli meg a palesztinoktól már a rendezés első szakaszában a terrorizmussal való leszámolást. A palesztin fél is jelezte, hogy változtatásokat igényel a háromszakaszos amerikai rendezési tervben. Aggasztja a terv néhány, palesztinokkal szemben támasztott követelménye, kivált a palesztin Autonóm Hatóság megreformálására vonatkozó követelések némelyike. (MTI) Eduard Kukán Prágában Nincs nyitott probléma Prága. Csehország és Szlovákia bízik abban, hogy az EU igazságos és elfogadható feltételeket szab a szervezethez csadakozni kívánó országok számára. Vladimír Spidla cseh kormányfő és Eduard Kukán szlovák külügyminiszter tegnapi prágai tárgyalásain elhangzott: Prága és Pozsony között nincsenek nyitott problémák, a kapcsolatok példásan fejlődnek. Mindkét fél alapvető érdeke olyan feltételek kialkudása az EU- val, amelyek mezőgazdasági termelőiket nem hozzák rosszabb helyzetbe, mint amilyen feltételek között az uniós tagállamok termelői gazdálkodnak. (-kés) Tőkés László keresete Elutasította a bíróság Bukarest. A bukaresti bíróság alaptalannak találta és elutasította azt a keresetet, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyújtott be a szövetség ellen. Az első fokú határozatot tegnap reggel tették közzé, a döntés részletes indoklását később hozzák nyilvánosságra. „Az RMDSZ a bíróságon pert nyert, de ez nem teszi semmissé azt az óriási erkölcsi kárt, amelyet Tőkés László feljelentésével okozott a magyar közösségnek” - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tiszteletbeli elnököt képviselő Kincses Előd ügyvéd szerint a bíróság elhibázott döntést hozott és közölte, azt tanácsolja majd Tőkés Lászlónak, hogy éljenek fellebbezéssel az első fokú bírósági döntéssel szemben. (MTI)
