Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-23 / 247. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 23. KOMMENTAR Újabb böjti időszak SIDÓ H. ZOLTÁN A napokban megismerkedhettünk az Ivan Miklós vezette pénzügyminisztérium 2003-ra szóló állami költségvetési tervezetének részleteivel, amelyek nem sok jóval kecsegtetnek. A lefaragások, kiadási keretek szűkítése, az egyes termékek árába beépített adók emelése, s persze a már korábban beharangozott gáz-, villany- és vízdíjemelés alaposan megcsapolja a lakosság utóbbi két évben némileg megduzzadt pénztárcáját. Abban biztosan nem bízhatunk, hogy az új kormány csak riogat, s jövőre esetleg a számos kompromisszum eredményeként lényegesen enyhülne a nyomás. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter hétfőn máris felsorolta, rövidesen mi mindenért kell fizetnünk a kórházakban, az oktatásügyben a tandíjak bevezetése egyre kézzelfoghatóbb közelségbe került, Ludovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter pedig - ugyancsak hétfőn - szemrebbenés nélkül leszögezte, 2003-ban a szociális kiadásokon meg lehet takarítani 6-7 milliárd koronát. Vannak olyan készülő intézkedések is, amelyek végrehajtásakor azonnal nem világlik ki az áremelés ténye, mégis nyilvánvaló. Ilyen például a vasúti tömegközlekedés, amely jövőre a várt 7 milliárd korona helyett jó esetben is csak 4 milliárdot kap. Ennek folyományaként a Szlovák Államvasutak a viteldíjak emelésére kényszerül. Ha csak az előre beharangozott éves infláció mértékével, azaz 9 százalékkal emel, akkor a Pozsony és Kassa közötti jelenlegi 398 koronás vonaljegy 433 koronára emelkedik. S ekkor még nem említettük a termékekbe beépített adók emelését, ami 2003-ban jóval drágábbá teszi az éttermi szolgáltatásokat, de a szimpla sörözést is. Végezetül említsük meg, hogy aki magánerős építkezésen töri a fejét, az még idén döntse el, belevág-e vagy sem, mivel az Építőipari Vállalkozók Szövetségének becslése szerint az új évtől legalább 10-13 százalékkal drágulnak az ez irányú kiadások. Ennyi várható kellemetlen intézkedés után, amelyek jövőre lehetetlenné teszik a reálbérek emelkedését, vajon mi lesz jobb? Sajnos, 2003-ban még semmi, csupán valódibbá válnak az árviszonyok, viszont 2004-től fokozatosan hozzáfoghatunk az adók és az elvonások mérsékléséhez. Az állam pénzügyeinek helyrebillenő egyensúlya ugyan nem túl vonzó cél a polgár számára, viszont 2004-ben már nem a közeljövő áremeléseinek sokkján fogunk merengeni, hanem - remélhetőleg - az európai uniós tagságunk okozta újabb kihívások lesznek érdeklődésünk előterében. Egy kínai mondás szerint világunkat színessé teszi, ha érdekes időben élünk. Nos, ha más nem, nekünk itt, Közép-Európában ez vitathatatlanul megadatik. JEGYZET Tájkép ostrom előtt SZÁSZI ZOLTÁN Ki húszadika után jár erre, annak csatatér a táj, itt a „központi falu” postahivatala és kocsmája előtt. Reggel nyolc. A sárga furgon megérkezik a napi postával, a postában a mindenható fehér-kék cetlivel, amelyen név, lakhely, születési szám és az összeg nagysága szerepel. Az összegé, amely egy hónap megélhetés vagy meg nem élhetés, két nap mámor és huszonnyolc nap éhezés. Hideg van, a biciklin jövők fején már usánka, kezükön a téli kesztyű, arcuk kipirulva. Be kell járni a pénzért, ilyen a szolgáltatás, nincs pardon. Aztán eljön a kilenc óra, a hivatali idő már egy órája tart, de az ajtó még mindig zárva. Hosszadalmas a szétosztás, a fe- ketéllő tömeg morog, cigaretta- füst száll fel itt-ott, már ha van még valakinek ilyenkor, a segély napjának reggelén cigarettája. Él- hangzanak a szokásos „neked mennyi tartozásod van a helyi boltosnál” beszámolók, „nem tudsz valahol valami alkalmi melót”, meg „ki kéne menni Csehbe dolgozni” variációk. Mert helyben megint szaporodott a segélyre várók száma. Aztán megnyi- kordul a mindenható postahivatal ajtaja, s kezdődik a „tessék egyesével a pultnál”, „kérem a személyi igazolványát”, „mozduljanak már, emberek” kantáta. Gyűrött ezresek, csörgő apró: „az istenit neki, miből élünk így meg, gyere egy sörre, ez olyan kevés, hogy úgyis mindegy”. Tíz órakor káprázó szemekkel takarítgatnak az előtérben a hivatalnok hölgyek. Szemközt, a kocsmában vígan villog a játékautomata, a csapos rendre szedi be az adósságokat, a gyereknép csokipapírral dobálózik kint a placcon, az első hazaszállításra is sor kerül úgy délután kettő felé. Két vállalkozó kamasz kétkerekű kocsin viszi a Jenőt, mert megint sikerült neki. Este sörösüveghalmaz, cigaretta- csikk miriád meg a fehér-kék cetlik gombóccá gyűrt halmai az utcán. Tájkép csata után, melyre holnap másnapos reggel virrad. FIGYELŐ DANAS, BLIC A montenegrói rendkívüli választás többszörös meglepetés a részt vevő pártok és a politikai elemzők számára is, de leginkább talán maga a győztes, a Milo Djukanovics elnök vezette pártkoalíció csodálkozott, amely abszolút többséghez jutott a parlamentben - írja a belgrádi lap. Noha az eddigi hatalom, illetve a Djukanovics vezette Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) erős gépezet volt eddig is, a liberálisok sem számítottak ekkora vereségre, a Belgrád-párti ellenzéki koalíció is sokkal jobb eredményt várt magától. A vasárnapi választást - amelyet a vesztes ellenzék is az eddigi legdemokratikusabb választásnak minősítetett - azt jelzi, hogy a köztársaságban a Montenegró-párti erők javára csökken a hagyományosan kiegyensúlyozott megosztottság. A választások legnagyobb értéke azonban az, hogy Montenegró az egyetlen köztársaság a térségben, amely leküzdötte a nemzeti orientációjú pártok túlsúlyát. A DPS győzelme egyáltalán nem garancia arra, hogy Montenegró gyorsan maga mögött hagyhatja a bűnözést és a korrupciót, kijut a zsákutcából. Az abszolút hatalom abszolút felelősséggel jár. A győztes többé nem kereshet mentséget a kudarcra, az ellenzéket okolva a sikertelenségért. Ezt világosan látja Djukanovics és a DPS is, ezért a győzelmi mámor rövid ideig tartott. Egy párt csak egy sikeres országban örülhet az abszolút többségnek, de Montenegró messze van ettől - olvasható az újságban. A Blic című lapnak nyilatkozó politikai elemzők véleménye szerint Dju- kanovicsék győzelmével Szerbia és Montenegró közelebb került ahhoz, hogy megoldást találjon a majdani közös állam alkotmányos alapokmánya körüli legvitatottabb kérdésre, mégpedig arra, miként válasszák meg a majdani parlament képviselőit. A választási győzelem valószínűleg arra fogja ösztökélni a montenegrói elnököt, hogy beleegyezzen a majdani közös képviselők közvetlen megválasztásába.- A férjem lerajzolta, így már világos: Zolikát a jelenlegi menyem második férje hozta az első házasságából! (Lehoczki István rajza) TALLÓZÓ CORRIERRE DELLA SERA Európa számára nagy veszélyt jelentene, ha nem bővítené integrációs szervezetét - véli az olasz lap tegnapi számában megjelent interjújában az EU versenyügyi biztosa. Mario Monti szerint a bővítés nélkül az EU aligha lenne képes megbirkózni az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem, a pénzmosás problémájával. Összességében az interjúalany a jelenlegi tagországok szempontjából sokkal több előnyre, mint hátrányra számít a szervezet bővítése révén. Kérdésre Monti megállapítja: négy országnak - Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehország- nak és Szlovákiának - még erőfeszítéseket kell tennie, hogy alkalmazkodjék. Hozzáfűzi azonban, hogy a jelölt országok eddigi felzárkózási törekvései jelentősek voltak, annyira, hogy lényegét tekintve az integráció már meg is valósult. Ezeknek az országoknak kedvezett, hogy a nagy európai befektetők mindvégig Nyugat-Európa részének tekintették őket. Nem tévedtek; ez abból is kiderül, hogy a csadakozni kívánó államokat nem rengette meg az orosz pénzügyi válság. Megfelelő információk híján komoly nehézségeket okozhat az EU-tagsággal járó lehetőségek kihasználása Európa az írországi igen után Európa keleti és nyugati fele egyaránt fellélegzett, miután Írországban bejelentették: a nizzai szerződésről kiírt népszavazás pozitív eredménnyel zárult. ONDREJCSÁK RÓBERT Miután egyedül a „Zöld sziget”-en volt szükség népszavazásra az említett szerződés elfogadásáról, nincs számottevő akadálya annak, hogy az Európai Unió jövője szempontjából fontos dokumentum hatályba lépjen. A csaknem kétharmados támogatás még a legoptimistábbakat is meglepte, hiszen egy évvel ezelőtt az írek még elutasították - igaz, csak szerény többséggel - az szerződést. A fordulat fő oka abban keresendő, hogy nagyobb volt a részvételi arány, és azok is nagy számban mentek el szavazni, akik pozitívan döntöttek, ellentétben az egy évvel ezelőtti helyzethez. Akkor a csekély mobilizációs kampány miatt sokan otthon maradtak - elsősorban a támogatók táborából s ez végül kudarchoz vezetett. Ezúttal a dublini kormány mindent megtett a pozitív eredményért, attól való félelmében, hogy ha az írek ismét elutasítóan szavaznak, egész Európa rájuk fog mutogatni, hogy „lám, müyen hálátlanok, mennyit nyertek az EU-tag- ságból, most mégis akadékoskodnak”. Márpedig Európa fekete bárányának lenni nem valami hálás pozíció - erről a dánok vagy az osztrákok sokat tudnának mesélni. Minden bonyodalom ellenére feltétlenül le kell szögezni, hogy az íreknek semmi bajuk nem volt a az Európai Unió keleti bővítésével, és nem azért utasították el egy éve a nizzai Választások előtt - ismét A nemrég lezajlott parlamenti választások után ismét voksolás előtt álunk. December 6-7-én megválasztjuk azokat a polgármestereket és helyi képviselőket, akikre rábízzuk közösségünk sorsának alakítását az elkövetkező négy évben. Mivel törvényileg szabályozták a megválasztható képviselők számát, a kevesebb helyért az eddiginél sokkal nagyobb„harc” várható. A jelölőlistákat október 12-én éjfélig kellett leadni a helyi választási bizottság jegyzőinek. Az előzetes hírek szerint jelöltekből nem lesz hiány. Dél-Szlovákia politikai széljárásának megfelelően most az Új Polgárok Szövetsége (ANO) jött divatba, a parlamenti választások eredményeivel összhangban viszont csökkent a Smer és a Demokratikus Baloldal Pártja iránti vonzaszerződést, mert nem szimpatizálnak a közép- és kelet-európai országokkal. Tulajdonképpen az egész írországi vita, illetve párbeszéd alatt nem volt téma az EU keleti bővítése. Az írek attól féltek, hogy ha az Európai Unió fejlődése a jelenlegi irányban halad tovább, le kell mondaniuk a függetlenségük kikiáltása -1922 - óta meglevő semlegességükről. Persze ezek a félelmek alaptalanok. Először is az EU-tagállamok közös kül- és biztonságpolitikája még terv, nem valóság. Másodszor, Írország ebben a folyamatban kivételt kapott, és nem vesz részt a tagállamok ilyen irányú együttműködésében (hasonlóan, mint például Nagy-Bri- tannia és Dánia sem tagja az euróövezetnek vagy a britek a schengeni rendszernek). Az Európai Unió keleti irányú bővítése Írországban tulajdonképpen csak túsza lett a semlegességről szóló vitának, de nem tárgya. Sokkal jelentősebb -és térségünk államai szempontjából komolyabb gond, hogy az Európai Unió legfontosabb országaiban a lakosság nem lelkesedik kifejezetten a bővítésért. Sajnos, Németországban és Franciaországban a lakosság kevesebb mint fele támogatja az EU bővítését, és ez a tendencia már eléggé hosszú távú. Ezekben az országokban az emberek jelentős része fél a keleti bővítés - általa elképzelt - következményeitől, elsősorban az olcsóbb közép-európai munkaerő „beözönlésétől” (ahogy gyakran emlegetik). Sajnos, az nem téma, hogy a keleti bővítés közép- és hosszú távon egyaránt nagy hasznot hoz a jelenlegi EU-tagoknak is, ezen belül főleg Németországnak, Ausztriának és a nagyobb országoknak. Ráadásul az említett országok munlom. Sok helyen - szintén a parlamenti választásokon elért váratlan siker következményeként - Szlovákia Kommunista Pártja is indít jelölteket. Az előzetes hírek szerint az egyik dél-szlovákiai városban van olyan magyar polgármesterjelölt, akit még a Szlovák Nemzeti Párt is támogat. Mit kellett tenni ennek a jelöltnek azért, hogy elnyerje ennek a kétes hírű pártnak a támogatását? Ezt csak sejtjük. Annyit azonban tudunk, hogy a hatalom kísértése nagy Úr - így, nagybetűvel. Nehéz nemet mondani. A jelölőlisták összeállításakor feszültségek keletkeztek a Magyar Koalíció Pártja sok helyi szervezetében is. Néha ez odáig fajult, hogy a sértődöttek úgy döntöttek, ha nem itt, akkor amott. Ennyit a választások előtti helyzetről, mely hűen tükrözi azokat az állapotokat, melyek falvainkban, városainkban uralkodnak. A közelgő helyhatósági választások nagyon fontosak közösségünk számákaerőpiacán a katasztrofális demográfiai mutatók miatt hamarosan munkaerőhiány jelentkezik - sok helyen már most is problémák vannak, például Németország most is informatikai szakembereket toboroz Közép-Európából és Indiából, mert az ottani kínálat nem elégíti ki a piac igényeit. Pozitívumként annyi mondható el, hogy az EU-tagorszá- gokban eddig legalább a politikai elit támogatta az Európai Unió keleti irányú bővítését. Persze ezzel a támogatással mindig lavíroznia kell, hiszen a választásokon természetesen nyerni akarnak. Mivel ez ideig a releváns politikai pártok nem kérdőjelezték meg a keleti bővítést, meglepetésként hatottak azok a hollandiai hangok, amelyek Lettország, Lengyelország és Szlovákia felkészültségét kérdőjelezték meg. Lengyelország tagságának megkérdőjelezése különösen komoly problémát Csehország és Magyar- ország is kevesebb képviselői helyet kap. okozhat a bővítés folyamatában, hiszen északi szomszédunk a tagjelöltek közül a legbefolyásosabb ország, s mind német, mind francia részről többször is kijelentették: Lengyelország nélkül nincs bővítés. Természetesen meglepetés az is, hogy éppen Hollandia az az ország, amelyben eddig a legkomolyabb kifogásokat emelték - többé-kevésbé hivatalos szinten, hiszen a hollandok (a „kereskedő nemzet”) szintén nyernek a bővítéssel. Mindezen kérdések ellenére úgy tűnik, nincs komolyabb akadálya a nizzai szerződés életbera. A parlamenti választások eredményeként az ország az Európai Unió küszöbén áll. Nem jó hír azonban, hogy településeink zöme nincs felkészülve erre. Sőt! Ki kell mondani, hogy sokan a csőd szélén állnak, gazdaságilag, erkölcsileg, morálisan. Dél-Szlovákia mezőgazdasága, mely az itteni magyarság egyik fő megélhetési forrása - padlón van. Térségünkben a legnagyobb a munkanélküliség. Eluralkodott a közömbösség, sok emberen a kilátástalanság lelket nyomorító érzése lett úrrá. Egyszóval, a paraszt- ember kevésszer volt ilyen kiszolgáltatott, mint most. A helyi választások nagyon fontosak abból a szempontból is, hogy olyan jelöltekre voksoljunk, akik képesek a közösségeket összefogni, és elindítani a megújulás útján. Mert helyi szinten is szemléletváltásra van szükség. Azoknak, akiket megválasztunk, ismerniük kell közösségünk gondjait, igényeit. Helyi és regionális szinten lépésének. A francia elnökség alatt nagy nehezen elfogadott dokumentum - sokan emlékeznek még a hosszúra nyúlt nizzai konferenciára, és a tagállamok diplomáciai küzdelmére az Európai Ünión belüli befolyásért és súlyért - meghatározza az ÉU felépítését és fejlődési irányát. Mint minden kompromisszum, ez sem tökéletes. A tagjelöltek közül a legelégedetlenebb Csehország és Magyarország lehet. A szerződés ugyanis - egyebek között - az Európai Parlament képviselői helyeinek bővítés utáni elosztásáról is rendelkezik. Márpedig Csehország és Magyarország is kevesebb képviselői helyet kap, mint azok a tagországok, melyek lakosai száma megegyezik a két államéval. Ezenkívül nem sikerült az eredeti elképzelések szerint megegyezni az Európai Bizottság biztosainak számáról, a testület összetételéről, valamint több más problémáról. Mégis elmondható, hogy a nizzai szerződés, ha nem is ideális formában, de szabályozza az Európai Unió keleti irányú bővítésének kereteit. Az írországi népszavazás eredménye pedig azért fontos, mert így minden akadály elhárult életbelépése, ezáltal a régi- ónkbeli országok csadakozása elől. Ez Szlovákiára is érvényes. Nálunk a legfontosabb feladat a lakosság felkészítése a tagságra. Ez elsősorban tájékoztatást jelent arról, mit is jelent valójában az uniós tagság, milyen következményekkel jár az ország és polgárai számára, ha Szlovákia az Európai Unió tagja lesz. Ha ez elmarad, 2004-ben Szlovákia az EU tagja lehet és lesz is, de megfelelő információk híján komoly nehézségekkel járhat a kétségkívül széleskörű lehetőségek felhasználása. hasznosítani kell azokat a lehetőségeket, melyek az adott térségben rejlenek. Ehhez meg kell teremteni a gazdasági, a pénzügyi és az információs hátteret. Meg kell állítani azt az erkölcsi romlást, mely falvainkban eluralkodott. Működésbe kell hozni azt a közösségmegtartó mechanizmust, melyre falvaink évtizedeken, sőt évszázadokon át létüket alapozták. Jövőképet kell kialakítani, olyan körülményeket teremteni, hogy az emberek újra bízzanak magukban. Olyan körülményeket, melyek között minden tenni akaró ember, vállalkozó vagy alkalmazott, megtalálja a számítását, a tisztes megélhetés lehetőségét. Olyanokat, hogy a jobb megélhetés reményében ne kelljen elhagyni szülőföldünket. Helyi szinten is érvényes a mondás: minden település olyan elöljáróságot érdemel, amilyet választ magának. Németh Géza Alistál LEVÉLBONTÁS
