Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-02 / 229. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 2. Sport Dusán Radolskyért júniusban valóságos futballháborút vívott a Synot Staré Mésto és a Slovan Bratislava Nehéz visszacsalogatni a nézőket Dusán Radolsky, az éllovas Slovan vezetőedzője egyelőre nem gondol a bajnoki címre, „csak" a csapatépítésről és a nemzetközi kupaszereplésről beszél (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A szlovák utánpót­lás csapattal több figyelemre méltó eredményt ért el, vé­dencei kiharcolták az olimpi­ai részvételt. Dusán Ra­dolsky mégsem lett az A-vá- logatott edzője; Csehország­ban, a kiesőjelölt Synot Staré Mésto kispadjára ült, majd a nyáron egyik napról a másik­ra „leigazolta” őt a Slovan. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Amikor kitudódott, hogy elfo­gadta a legnépszerűbb szlovák csapat irányítását, a Synot klub­vezetői igencsak dühbe jöttek, valóságos futballháború dúlt a két szakosztály között. Nem lett volna jobb inkább fél évet várni? Amikor odakerültem, abban is kö­zös nevezőre jutottunk, hogy ha a legnépszerűbb cseh, illetve szlovák csapatok hívnak, akkor elenged­nek. Június végén már szóban megállapodtunk, aztán két nap múlva a Staré Mésto elnöke nagy meglepetésemre közölte: mivel a szerződésem az év végéig szól, ezért csak akkor mehetek Pozsony­ba, ha a Slovan kifizet hárommillió koronát. Körülbelül egy hétig tar­tott a szócsata, a sajtó természete­sen felfújta az ügyet. Végül meg­egyezett a két klub. Ez a huzavona is azt bizonyítja, felettébb elégedettek voltak a csehek Dusán Radolskyval, aki­nek, ugye, sokat köszönhet a Synot... Kiesőjelölt volt a Staré Mésto, ami­kor átvettem a gárda irányítását, és már három fordulóval a befejezés előtt kiharcoltuk a bennmaradást. Szerencsére rövid időt vett igénybe a stílusváltás, a támadófutballal idegenben is nagy sikert arattunk. A cseh sajtó az egyik legszigo­rúbb edzőként emlegeti. Nem akarok én semmi különöset, csak azt, hogy mindenki tisztában legyen a játékszabályokkal. Ha va­laki elkésik az edzésről, akkor in­kább ne is lépjen be az öltözőbe; csak az maradhat otthon, aki fekvőbeteg. Például én már két órával az edzés előtt a klubházban tartózkodom, értékelem az előző nap történéseit, tervezgetek, ké­szülök a tréningekre. Pozsonyban is minden simán ment, valamennyien „vették a la­pot”? Eddig - szerencsére - nem volt probléma, a vezetők és a játéko­sok is megértették, hogy rend és fegyelem nélkül aligha léphetünk előre. Még az átigazolásoknál sem volt súrlódás, akit kiszemeltem, azokat a futballistákat meg is sze­reztük. Dzúrikkal, Polgárral, Ho- moláccsal és Vomáckával sokat erősödött a csapat. Igencsak mélyponton volt a Slo­van, amikor a téglamezei stadion­ba érkezett. Milyen elképzelések­kel vette át a kékek irányítását? A cél egyértelmű: sikeresen befe­jezni a csapatépítést és kiharcolni a nemzetközi kupaszereplést. Egyelőre ez a legfontosabb felada­tunk; tavasszal aztán merészebb terveket szövögethetünk. Kez­dettől fogva azt szorgalmazom, hogy támadó felfogásban futbal­lozzunk, s idegenben se öljük meg a labdarúgást. Ez nem jelenti azt, hogy fejjel rohanunk a falnak, ter­mészetesen a védekezésről sem fe­ledkezünk meg. A kékek minden különösebb feltűnés nélkül araszolgattak előre, mígnem a 10. fordulóban átvették a vezetést. Melyik összecsapáson játszott elképze­lései szerint a csapat? A Púchov elleni, idegenbeli meccsen, habár akkor vereséget szenvedtünk, majd az Inter és most, megint a Púchov ellen szin­tén jól futballoztunk. Csak egy do­log bosszantott, hogy sok helyzetet elpuskáztunk. Meglepően kevesen biztatják a Slovant. Mi ennek az oka? A múltban elmaradtak az eredmé­nyek, s ahogy a tudósításokból kitűnt, sokszor a játék is csapnivaló volt. Főleg ezért foghíjasak a lelá­tók. A csalódott szurkolókat pedig nagyon nehéz visszacsalogatni. Én lennék a legboldogabb, ha 8-10 000-en lennének a téglamezei sta­dionban. Biztató jel, hogy egy-egy jó átadás, sikeres akció után már felcsendült a taps a lelátókon. Sokan már a elsőségről és a BL- szereplésről álmodoznak... Hol van még a pontvadászat vége, pontosan 25 mérkőzés vár ránk. Tudom, a Slovan háza táján min­dig a bajnoki cím a téma. Következik a sereghajtó Trencín, méghozzá idegenben. Gondo­lom, a három pont reményében utaznak a divat városába? Nálam az utolsó helyen tanyázó együttes is ugyanolyan nehéz el­lenfélnek számít, mint egy élcsa­pat. Minden meccset komolyan kell venni! Az ún. gyengébb együt­tesek - főleg hazai pályán - bármi­kor meglephetik a favoritot. Gon­doljunk csak a Szlovák Kupa leg­utóbbi fordulójára. Vajon leggólveszélyesebb játé­kosa, Vittek nélkül is eredmé­nyes lesz a Slovan? Már belenyugodtunk abba, hogy az őszi idény után, több mint való­színű, külföldön folytatja. Termé­szetesen hasonlóan gólerős játé­kost kell igazolnunk a helyére. Egy biztos, nehéz lesz őt pótolni, ám ha ez sikerül, akkor nem maradnak el a győzelmek. Miért jobb a cseh bajnokság, mint a szlovák? Sokkal gyorsabbak, agresszívab- bak és robbanékonyabbak a cseh futballisták, pedig nem is olyan ré­gen még ők voltak a kényelmeseb­bek. De hát változnak az idők. A cseh válogatott Eb-ezüstérme, va­lamint a Sparta és a Slavia kupasi­kere nagyban hozzájárult a színvo­nal-emelkedéshez. Nincs remény­telen helyzetben a szlovák labda­rúgás, habár a válogatott és a ku­pacsapatok a közelmúltban alapo­san leszerepeltek. Azokkal a fiata­lokkal kellene foglalkozni, akik a korábbi sikercsapatokban játszot­tak. Az olimpiai részvételt kihar­colt együttesben, valamint a vb-re kijutott 19 éven aluli gárdában több tehetséges futballista lépett pályára. Rájuk lehet(ne) építeni. Apropó, válogatott! Sokan már a nemzeti tizenegy kispadján lát­ták Dusán Radolskyt, de aztán az illetékesek mégis Ladislav Jurke- miknak szavaztak bizalmat. Csa­lódott volt? Nem, mert én korántsem éreztem magam a válogatott trénerének, hiszen csak jelölt voltam. Azt vi­szont nem tagadom, ha felkérné­nek, nem utasítanám vissza az att­raktív ajánlatot. Elégedett magyarországi tapasztalataival a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség szemlebizottsága Találkoznak a 2008-as Európa-bajnokságon? NÉPSZABADSÁG Budapest. Gratulálok önöknek, áll­ták a sarat - vágott a dolgok közepé­be Mike Lee, az UEFA kommunikáci­ós és sajtóügyekért felelős igazgató­ja azon a sajtótájékoztatón, amellyel a 2008-as labdarúgó Eb pályázatát vizsgáló UEFA-szemlebizottság le­zárta magyarországi látogatását. A direktor elmondta, a testület „alapvetően elégedett“ a kandidatú- rával, azzal meg „kifejezetten“, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnök­kel és Mádl Ferenc államfővel kü- lön-külön folytatott megbeszélések során kiderült: a politika rendkívüli módon elkötelezett a rendezés iránt. Az angol sportdiplomata kiemelte, hogy a delegáció „óriási különbsé­get” tapasztalt a három évvel ezelőt­ti, az osztrákokkal közösen benyúj­tott pályázat idején tett magyaror­szági vizithez képest. „Egészen profi a hozzáállás, más a stílus”, mint ak­kor volt. Hazájuk hatalmas fejlődé­sen ment keresztül, az itt töltött szűk hét nagy hatást tett ránk” - jegyezte meg. Lee elmondta, hogy a rendészeti szervek képviselőivel, a közlekedési szakemberekkel és az idegenforgal­mi ágazat illetékeseivel egyaránt konstruktív és reménykeltő eszme­cseréken vannak túl, a nemzetközi televíziós- és rádiósközpont számá­ra a BNV területén kijelölt épület pe­dig „egészen kitűnő“. Természete­sen szóba került a magyar futball is, amelyről a direktor udvariasan em­lékezett meg: „Higgyék el, nem csak a hagyományaikra lehetnek büsz­kék. Az a benyomásunk, hogy az MLSZ odafigyel az edző- és az után­pótlásképzésre, ami igen örvende­tes. Összességében az a vélemé­nyem, hogy az ország olyan képben tűnik föl az Eb-pályázat kapcsán, mint a nemzet, amely összeköti a múltat és a jövőt.“ Lars-Christer Olsson, az UEFA mar­ketingosztályának vezetője azt emelte ki, hogy a politikusokkal va­ló találkozások ellenére nem proto­kollal, hanem kemény munkával töltötték a hetet. Elmondta: az elu­tazást követően az lesz a bizottság feladata, hogy abszolút semleges, szakmai jelentést készítsen min­darról, amit az Eb-mérkőzéseknek otthont adó városokban, Budapes­ten, Debrecenben, Győrött, Kapos­váron, Miskolcon, Szegeden és Szé­kesfehérváron tapasztalt. A grémiumnak, az aspiránsokkal egyetemben, október végén az úgy­nevezett „válogatott csapatok bi­zottsága“ előtt kell beszámolnia, majd az európai szövetség végre­hajtó bizottsága elé kerül a teljes anyag. Ez utóbbi testület dönt ar­ról, hogy Magyarország, esetleg Oroszország vagy az együttes pá­lyázók valamelyike (Dánia, Finnor­szág, Svédország és Norvégia; Íror­szág és Skócia; Görögország és Tö­rökország; Bosznia-Hercegovina és Horvátország; Ausztria és Svájc) adhat-e otthont a hat év múlva ese­dékes kontinenstornának. A vendéglátók nevében Bozóky Im­re MLSZ-elnök megköszönte a „kor­rekt inspekciót“, és kijelentette: „Úgy érzem, sikerült bebizonyíta­nunk, hogy azt, amit leírtunk a pá­lyázatunkban, számunkra kedvező döntés esetén képesek leszünk meg­valósítani. A bizottsági látogatás al­kalmával a mérkőzések helyszínéül kiszemelt valamennyi város kitett magáért, és nincs olyan, egyébként jogosan fölvetődő kérdés, amelyre a hátralévő időben ne tudnánk meg­nyugtató választ adni. Örülök, hogy a testület tagjai között akadt olyan, aki 1999-ben, a korábbi kandidálá­sunk kapcsán is járt már nálunk, így láthatta, mi minden változott azóta. Amennyiben a fejlődési ütem folyta­tódik, akkor az önmagában garanci­át jelent a sikeres rendezésre.“ Egy nem kifejezetten „hazai pályás“ újságírói kérdésre („mit szólnak ah­hoz, hogy futballszakemberek sze­rint hazánk legföljebb húsz év múl­va válik alkalmassá a házigazda sze­repére?“) Mike Lee őszinte meg­lepődéssel reagált: „Hogy csak húsz év múlva? Ez nem igaz. Bár valóban sok még az elvégzendő feladat, még egyszer mondom, a tervek kiválóak, a remény nem irreális. Gondoljanak csak a portugálokra, a legközelebbi Eb-rendezőre. Ők hasonló helyzet­ben voltak, mint most önök, és a je­lenlegi állás szerint úrrá lesznek minden gondon.“ A tájékoztatót vezeő MLSZ-saj- tófőnök részéről egyébként elhang­zott: az UEFA-bizottság tagjai most egyvalamire biztosan nem tudnak felelni; nevezetesen, hogy hol tart­ják a 2008-as vetélkedőt. Ám Olsson úr fölkacagott: „Már hogyne tud­nánk? Hát Európában!“ December 13-án a svájci Nyonban az is kiderül, hogy ki nevet a legvé­gén. WKKKKKttm röviden Maier kihagyja az idénynyitót Salzburg. A kétszeres olimpiai bajnok Hermann Maier kihagyja az alpesi sí Világ Kupa október 27-iki, söldeni idénynyitó versenyét. - Ha keményebb pályán síelek, még erős fájdalmaim vannak - mond­ta a 29 éves osztrák sztár, aki augusztusban a chilei hegyekben edzés közben bukott és megsérült. - Meg akarom várni, amíg telje­sen felépülök. Biztos, hogy sor kerül a visszatérésemre még ebben a szezonban, de nem tudom pontosan megmondani, mikor és hol. A háromszoros összetett Világ Kupa-győztes tavaly augusztusban szenvedett motorbalesetet, s nyílt lábtörése miatt még az amputáció lehetősége is felmerült. Szerencsére erre nem került sor. (MTI) Floridai női futballcsapat tragédiája Ashburn. Közlekedési balesetben elhunyt a Florida Rockets női lab­darúgócsapatának egyik játékosa és edzője. Az együttest szállító busz Georgia-államban egy autópályán karambolozott. A 22 éves svéd Sasja Odenyo és a 21 esztendős Theresa Wint életét vesztette, 13-an megsérültek. A Rockets főleg amerikai és külföldi egyetemis­tákból áll. A végzős, s éppen diplomadolgozatát író Odenyo az előző idényben 25-ször volt eredményes, és ezzel gólkirálynő lett, míg az erőnléti edzőnek készülő Wint szakmai gyakorlaton dolgo­zott a klubnál. (MTI) Henry 14,4 millió eurós szerződése Párizs. Thierry Henry öt évvel meghosszabbította szerződését a Ni­ke sportszergyártó céggel, a megállapodás 14,4 millió eurót jelent az Arsenal francia csatára számára. - Henry az egyik legsokolda­lúbb játékos - mondta a menedzsere, Jerome Anderson. - Még csak 25 éves, folyékonyan beszél a francia mellett angolul és nemcsak a pályán, hanem a civil életben is elismerik tehetségét, így ideális partner a Nike számára. Henry tagja volt az 1998-ban világ-, 2000- ben Európa-bajnok francia válogatottnak. (MTI) Kilencmillió font „talált pénz" Manchester. A vártnál lényegesen jobb pénzügyi mérlegnek kö­szönhetően a július 25. és augusztus 4. között rendezett mancheste­ri Nemzetközösségi Játékok szervezői kilencmillió fontot visszafi­zetnek a támogatóknak. A sportot felügyelő állami szervezet négy, a városi tanács három, a brit kormány pedig kétmilliót kap. Ajegyek több mint 90 százaléka talált gazdára, így a remélt 10,6 helyett 13,7 milliós volt az ebből származó bevétel. A rendezők azonban kijelen­tették, hogy nem érdemes a váratlan nyereséget külön hangsúlyoz­ni, mert all napos, 72 ország képviselőit felvonultató viadal előtt - már a 2012-es olimpiai pályázat árnyékában - a létesítmények fel­újítására horribilis összeget, 170 millió fontot fordítottak. (MTI) Feszültség Ralf Schumacher és Pablo Montoya közt A kolumbiai előbbre lép ÖSSZEÁLLÍTÁS Indianapolis. A Williams pilótái, Juan Pablo Montoya és Ralf Schu­macher a hétvégi Amerikai Nagydíj első köreiben összeütköztek, ezzel ismét felszínre került a kettejük közt folyamatosan lappangó fe­szültség. Az incidens a második kör elején történt, mikor Montoya előzni pró­bálta csapattársát. Ralf Schuma­cher autója megperdült, s mivel belső íven haladt, nekiütközött Montoyának. A német Williamsé- nek hátsó szárnya leszakadt, Mon­toya pedig a hetedik helyre esett vissza-előbbi 16., utóbbi negyedik lett a futamon. „A második körben előztem Ralfot, ezért későn fékeztem. Kívül men­tem, s hirtelen nekem ütközött. Azt hiszem, ő sokkal később fékezett“ - magyarázta Montoya. Schumacher nézőpontjából: „Min­dig nehéz kívülről előzni. Egyáltalán nem volt ott sok hely. Mielőtt pontos véleményt mondanék, először meg kell néznem a tévéfelvételeket. A legfontosabb, hogy ilyennek nem lenne szabad megtörténnie csapat­társak között, függetlenül attól, ki a felelős. Nagyon bosszantó, hogy ennyire visszaestem, mert igazán jó volt a kocsim aznap.“ A két pilóta kapcsolata eleve fe­szültségekkel kezdődött 2000-ben, mikor csapattársak lettek. Később mindketten a maguk dolgával törődtek, ám a helyreállt viszony­nak nem tett túl jót, hogy néhány hete Frank Williams csapatfőnök bejelentette: jövőre Montoya lesz az első számú pilóta. Montoya később elrontott egy bokszkiállást, mikor félreolvasta az egyik feliratot, s korábban állt ki. Azért pozitívuma is akadt a hétvé­gének: a BMW-Williams bebiztosí­totta második helyét a világbajnok­ságon, a McLaren-Mercedesnek már nincs esélye Japánban, (o-o) Az NHL előkészületi meccsein is gyakorolni kell az ökölvívást; a „szorító- ban" Iginla (Calgary) és Brewr (Edmonton) (TASR/EPA-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom