Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-19 / 244. szám, szombat

11

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 19.

Családi kör

Amit jó tudni az asztmás megbetegedésről

_ asztma idült

A __ gyulladásos lég- M úti betegség, / \ f j amely a hörgők

időszakos szűkületével jár. A beteg rohamszerű légszomjként, sípoló légzésként éli meg. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 5 százaléka, a gyermekek 10 százaléka asztmás. Az asztma létrejöttének okát nem ismerjük. A betegek egy része örökli a betegségre való hajlamot, szüleik, nagyszüleik között is voltak asztmások. Másoknál ez az örökletes vonás nem fedezhető fel. Valószínű, hogy náluk is van valamilyen veleszületett fogékonyság, ami hajlamossá teszi őket a betegség kialakulására. Sokkal gyakoribb az asztma azoknál, akik valamilyen egyéb allergiás betegségben szenvednek (szénanátha, ekcéma stb.).

1. Kigyógyulhatok-e az asztmából?

Mai ismereteink szerint az asztma nem gyógyítható, de kezelhető. A tünetei visszaszoríthatok, azaz a rohamok megelőzhetők, és így az asztmás beteg is teljes, aktív életet élhet, mint az egészséges emberek.

2. Megkaphatják-e tőlem mások is, például a gyermekeim?

Nem fertőző betegség, nem terjedhet egyik emberről a másikra. Az előzőekben már említettük, hogy az asztmás hajlam öröklődik. Az asztmás szülők gyermekei gyakrabban szenvednek e betegségtől, de ez nem jelenti azt, hogy az asztmásnak törvényszerűen asztmás lesz a gyermeke is.

3. Miben különbözik az asztmás ember az egészségestől?

Csak abban, hogy hörgői érzékenyebbek az átlagosnál. A nem asztmás ember is asztmás tüneteket mutat, ha nagy töménységben lélegez be ingerlő anyagot, mivel a szervezet ilyenkor hörgőgörccsel akadályozza meg annak tüdőbe jutását.

4. Miért túlérzékenyek az asztmás beteg hörgői?

Asztmásoknál a hörgők falát borító nyálkahártya idült gyulladásos elváltozást mutat. Ennek következtében a sejtek elpusztulnak, a hörgők nyálkahártyája károsodik, emiatt tapasztalható a túlérzékenység.

5. Melyek az asztma tünetei?

Az asztma legjellegzetesebb tünete a zihálás, a sípoló nehézlégzés, amelyet a beteg fulladásos rohamként él meg. Úgy érzi, hogy a levegő beszorul a mellkasába, csak erőlködve tudja kifújni, erős szívdobogása van, nyugtalan. Az enyhe asztma tünete lehet a köhögés

Az asztmások is sportolhatnak

Az asztmás betegek a rohamtól való félelmükben feladják a sportolási lehetőségeket. Pedig éppen a rendszeres sportolással lehet az asztmát pozitívan befolyásolni. Csak néhány szabályt kell betartani, amit a német sportorvos, Peter Stahl ajánl:

X Az asztmás beteg csaknem minden sportot űzhet. A legmegfelelőbbek a labdajátékok. Ezeknél váltják egymást a rövid intenzív feszültségek a hosszabb lazítási fázisokkal. Nagyon jó az úszás is, mivel az úszó sok nedves levegőt szív magába.

X Figyelembe kell venni az időjárásviszonyokat. Az asztmásoknak a nedves meleg levegő a legmegfelelőbb. Nyáron eső után biciklizhetnek, télen uszodába járhatnak.

X A sportolás előtt ajánlott a 15-20 perces bemelegítő, amely lehetővé teszi, hogy a következő három órán keresztül nagyobb megterhelést is kibírjon a roham kockázata nélkül.

X A sportolás után nyugalmi állapotba kell kerülni, legalább tíz percen keresztül lazítógyakorlatokat kell végezni, (béres)

és a mellkasi szorító érzés. Jellemző lehet, hogy ezek a tünetek terhelésre vagy éjszaka jelentkeznek.

6. Mi történik a légutakban az asztmás roham alatt?

Az asztmás roham alatt a légutak, azaz a hörgők beszűkülnek.

7. Mi okozza a hörgők beszűkülését?

X izomgörcs - a hörgők falában levő körkörös izomzat összehúzódik; X nyálkahártya-duzzanat - a hörgő falát bélelő nyálkahártya megduzzad, tovább szűkítve a hörgő átmérőjét;

X okozott nyáktermelés - a nyálkahártyában levő nyáktermelő sejtek több váladékot termelnek, így az elzárhatja a hörgőket.

8. Melyek a kiváltó tényezők?

X allergia - házipor (a benne levő atka), pollen, állati szőrök, penészgombák és más anyagok be- légzése;

X légúti fertőzés - általában vírus okozta megfázás;

X fizikai terhelés - futás, lépcsőn járás;

X érzelmi felindulás - félelem, harag;

X dohányfüst - feltétlenül kerülendő;

X időjárás - hideg levegő belégzé- se, fronthatás;

X étel - ritkán, de előfordul, az asztmás betegnek nem kell diétát tartania;

X gyógyszerek - aszpirin, más fájdalomcsillapítók.

A csúcsáramlás-mérő egy egyszerű kézi légzésvizsgáló eszköz. A hörgők tágasságát, a légzés pillanatnyi állapotát méri. Segítségével naponta ellenőrizheti asztmája állapotát, és a gyógyszeres kezelést a mérési eredményeihez igazítva, megelőzheti a súlyos rohamokat.

A felnőttek legalább öt százaléka asztmás, a gyerekek több mint tíz százaléka szenved a betegség tüneteitől

Adott a szabadabb lélegzés lehetősége

PÉTERFI SZONYA

A

zt hihetnénk, az asztma valamiféle új jelenség. Szó sincs erről, a kifeje- mmmmm zés már a régi görögöknél ismert volt mint a ziháló, lihegő levegővétel megjelölése. A fejlett ipari országokban fordul elő a leginkább, miközben a leggyakoribb krónikus betegségként jegyzik. Nagy-Britan- niában, Ausztráliában és Uj-Zélan- don minden harmadik gyerek asztmás, a világon 100-150 millióan.- Az asztmások hosszú időn át nem tehettek mást, mint hogy megpróbálták ép bőrrel megúszni

fulladásos rohamaikat. A hörgőtükör felfedezésének köszönhetően kiderült, hogy a tüneteket gyulladás okozza. Ennek megfelelően ma már a kezelés fő célja ennek a gyulladásnak a visszaszorítása, a tünetek megelőzése a korszerű gyulladáscsökkentők bevetésével - magyarázza Peter Pruzinec allergológus, minisztériumi szakértő, s hangsúlyozza - ma az asztma nagyon jól kezelhető betegség. Viszont szükség van arra, hogy a páciens belássa, gyógyszerét akkor is alkalmaznia kell, amikor éppen nincsenek tünetei. És persze arra is: kiderüljön, hogy asztmában szenved. Ugyanis sok felnőtt ma sincs tisztában vele, mi okozza

rendszeresen visszatérő fulladásos rohamait, és sok gyermekről sem sejtik, hogy ha a tornaórán liheg, gyorsan kimerül, akkor nem lusta, hanem beteg. Dusán Salát tüdő- gyógyász, a Csorba-tói Helios Szanatórium osztályvezető főorvosa szerint az asztmát gyakran nem ismerik fel időben. A köhögős gyerekeket évente többször antibiotikummal, köptetővei és allergiaellenes szerelttel kezelik, pedig a visszatérő, rohamszerű köhögés nem az újabb és újabb fertőzés jele, hanem az asztmáé. Ennek bizonyítéka, hogy a néhány napon át alkalmazott hörgőtágító valóságos csodát tesz a kis beteggel, jelentősen javul életminősége. Legújabban inhalátorok segítségével célirányosan juttatjuk a gyógyszert a hörgőkbe, az AstraZeneca bude- zonid és formoterol hatóanyagú szere gyors és hosszantartó hatása miatt nagy előrelépést jelent az asztma gyógyításában. Miközben számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a korszerű orvosságok költségkímélőek.

A szakértők szerint nagyon fontos, hogy az orvos merje kimondani a diagnózist, s (ál) kíméletből ne beszéljen hörghurutról. Minél hamarabb kezdődik meg ugyanis a beteg kezelése, annál nagyobb az esély arra, hogy tünetmentes marad, vagy felnőtt korára meggyógyul.

CSALÁDI KORBEN AZ ORVOSSAL

Kinőtt cipők jeligére: „Rokonságunkban sok a gyermek. Bevált szokás volt,

■ hogy a kinőtt cipőket tovább adtuk a kisebbeknek. Múltkor a barátnőm figyelmeztetett, hogy ez nem egészséges. Szeretném tudni, valóban káros-e, ha a gyerekek egymás cipőit hordják."

Az első életévekben a kinőtt kiscipők öröklése többnyire problémamentes, a kisebb • gyerekek nyugodtan hordhatják a nagyobbak kinőtt cipőit, persze csak ha valóban jó a méretük. Amikor a gyerekek már a szaladgálós korba kerülnek, szigorúan a lábukra illő cipőre lesz szükségük. Mivel minden láb a maga számára tapossa ki a cipőt, ez a „testre szabott*’ lenyomat nem vihető át egy másik gyermek lábára. A használt cipőt hordó gyermek kénytelen lesz egy másik láb lenyomatához alkalmazkodni, ami járáskor problémákat okozhat. Gyermekkorban a lábcsontok és ínszalagok még alakíthatók, és fejlődésük éppúgy befolyásolható kedvező, mint ahogy rossz irányban is. A láb egészségét is a gyerekkorban tudjuk megalapozni, és ez egy életre hasznos az egész szervezet szempontjából. Az ideális az lenne, ha a gyermekek minél többféle talajon tudnának mezítláb járni, például kavicson, füvön, homokon, miközben egyenletesen ingerelhető a talpon minden idegvégződés. Tanácsom az, hogy már az óvodáskorú gyermekek se hordják testvéreik kinőtt cipőit.

Miért beteg mindig? Jeligére: „Ötéves kislányom az idén kezdett óvodába jár■ ni. Azóta szinte havonta betegeskedik, főleg náthás, de gyakran köhög is. Átvészelt már egy középfülgyulladást is. Félünk, ha iskolába kerül a gyakori betegségek gondot okozhatnak a tanulásban. Mitévők legyünk? Ne járjon óvodába?"

(

Kisgyermekkorban az immunrendszer még nem fejlődött ki teljesen. További érési • folyamaton kell átmennie, amely minden gyermek esetében másként zajlik le. A legtöbb gyermek életének első éveit eléggé védett, zárt környezetben éli meg, így immunrendszerének ebben az időben alig van lehetősége arra, hogy szembesüljön a különböző kórokozókkal. Más a helyzet, ha a gyerek elkezd óvodába járni. Az óvoda helyiségeiben csak úgy nyüzsögnek a baktériumok és vírusok, amelyekkel szemben a gyermek immunrendszere minden erejével igyekszik ellenanyagot termelni. Élőfordul tehát, hogy az óvodába járás kezdetén robbanásszerűen megnövekszik a fertőzések száma. Gyerekek esetében évi nyolc-tíz enyhébb fertőzés még akár teljesen normális is lehet. A köhögés, a nátha, a torokfájás és a láz a téli időszakban gyakori jelenség. A mikroorganizmusokkal való találkozás igen lényeges két szempontból is: egyrészt kisgyermekkorban az immunrendszer sokkal könnyebben

kiépítheti a saját ellenállását, másrészt viszont a szervezet később sok olyan fertőzést „bepótol”, amelyen korábban nem esett át. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik a teljes óvodai időt letöltöt- ték, az iskolában jóval stabilabbak, ritkábban betegszenek meg, így kevesebbet is hiányoznak. Annak az óvodás gyereknek azonban, aki heteken keresztül náthás, köhög, újra és újra fertőződik, két-három hetes szünetet ajánlok. Szervezetének ugyanis szüksége van erre az időre, hogy kipihenje magát és áttörje a fertőzések sorát. Hasznos lehet, ha ezt az időszakot éghajlatváltozással is egybe tudják kötni. A szervezet ellenálló képességét növeli, ha a gyermek gyakran van szabad levegőn, ha naponta legalább kétszer rövid ideig átszellőztetjük a lakást, ha a gyerekszoba hőmérséklete éjszaka nem több 17 °C- nál. Gondoskodni kell a levegő megfelelő nedvességtartalmáról is, mivel a légutak nedves nyálkahártyáján a kórokozóknak kevesebb esélyük van az elszaporoTóthné dr. Mészáros Erzsébet gyermekorvos

dásra, mint a száraz, irritált nyálkahártyán. Végül az immunrendszer felerősítésére használhatók elölt baktériumtörzsekből előállított speciális készítmények vagy gyógynövénykivonatok. ,

Tanácstalan szülők jeligére: „Tízéves kisfiúnknak tavaly decembertől egyfolytában ■ hőemelkedése van. Az iskolaév alatt fáradtságra, enyhe fejfájásra panaszkodott. Sajnos az állandó hőemelkedések okát a gyermek teljes körű kórházi kivizsgálása során sem tudták megállapítani. Kérem, próbáljanak meg segíteni, hogy lehetne visszatérni a normális kerékvágásba?"

»

A mellékelt kórházi jelentés alapján kisfiúk esetében a hőemelkedések okaként ki- • zárható bárminemű szervi elváltozás. Az általános gyulladásra utaló kivizsgálások is negatív eredménnyel jártak. Némely vírusos fertőzések okozhatnak hosszabb ideig húzódó fáradékonyságot, sőt hőemelkedést is, amit még gyakran fokozhat fizikai vagy pszichikai megterhelés is. A csökkent gammaglobulin- szint legyengült immunrendszerre utal. A vitaminokon kívül hasznos lehetne az immunrendszer felerősítése speciális vagy gyógynövény-készítményekkel és főleg a téli hónapokban a nyomelemek (cink, szelén, réz) pótlása is.

EMBERNEVELŐ

Topmenedzserképzés?

VEKERDY TAMÁS

X gikám - mondja a

A mama a vezető óvónőnek -, tudod, hogy Dani mennyire szeretett ide járni, mmm>m és én most szeretném Zsuzsit is hozzátok adni, de a férjem azt mondja, hogy ha nem lesz nálatok is angol, nem adhatom ide. A kék óvodában már angol és német is van, és azt mondják, hogy jövőre japán is lesz.

És aztán jönnek a további szülői kérdések: van-e számítógép? Van- e számítógépes szoba? Van-e dzsú- dó, karate, úszás, lovaglás különóra? (Sajnos, nem viccelek, mindegyik magyar óvodákból vett valóságos példa.) A szülők valamiféle

topmenedzser-képzést keresnek már az óvodában is!

Volt hasonló roham a hatvanas években a német óvodák ellen. Glenn Doman amerikai neurológus 1964-ben megírta kis könyvét: Hogyan tanítsam kisbabámat olvasni? Ezt egy Lückert nevű tüstént németre fordította, s hamarosan megindult a szülői roham. A könyv ugyanis azt állította, hogy minél korábban tanul egy gyermek olvasni, annál tehetségesebb lesz minden téren. A gyerekek kezére, lábára cédulákat ragasztottak „kéz”, „láb” feliratokkal, és ugyanilyen kis cédulák kerültek a falra, az ajtóra, az ablakra is. Amerre csak nézett a gyerek, leírt szavakat látott. Glenn Doman persze már az óvodáskor előtti időszakra is javasolta az olvasástanítást. Nem telt bele néhány hónap, és a gyermek- gyógyászati szaklapokban megjelentek az első közlemények az olvasást tanító óvodákban neuroti- zált gyerekekről. Három-négy év alatt lefutott ez a hullám. És az óvodák megint óvodák lehettek. De a kilencvenes évek elején Svédországban „fedezték fel” (újra), hogy az óvodásokat olvasni kell tanítani. S akkor onnan indult el egy kisebb, már szerencsére nem olyan hatékony hullám.

Gazdasági változások, a teljesítmény kényszere, a szülők lelkiis- meret-furdalása, hogy a rohanásban nem tudnak gyerekeikre elég időt fordítani, de „mindent” meg akarnak adni nekik - mindez tév- utakra sodorja őket.

Mert ez bizony tévút, ez a topmenedzserképzés. Magyarországon már jó hetven éve is megfogalmazta valaki - Karácsony Sándor - hogy nem az lesz többé-kevésbé épkézláb és felnőtti teljesítményekre is képes felnőtt, akit már kisgyermekkorában is ezekre a felnőttkövetelményekre edzettek, treníroztak, idomítottak (mert azt nem mondhatom, hogy neveltek), hanem az, aki kisgyermekként teljes értékű kisgyermekkort élhetett meg, és ugyanígy kisiskolásként, majd kamaszként és ifjúként is ezeknek az életkoroknak teljesen eltérő követelményei és szükségletei szerint élhetett.

Mindig a felnőttnek, a nevelőnek kell a különböző életkorú gyerekekhez különbözőképpen viszonyulnia. A gyereknek nem az a feladata, hogy „viszonyuljon” valamiféle felnőttes követelményrendszerhez, hanem az, hogy autonóm, öntörvényű módon élje a maga gyermeki életét.

Ahogy már többször is elmondtuk: az óvodás játsszon, hallgasson mesét, legyen utánoznivalója szóban és tettben, s vegye körül oldott, derűs, érzelmi biztonságot adó légkör.

Szóval: milyen óvodát?

Én tehát olyan óvodát keresnék, választanék gyermekemnek - ha tehetném -, ahol nincs kötelező foglalkozás, nincs iskolai értelemben vett tanítás, fejlesztés, ahol nem az iskolára készítik fel és elő a gyermeket, hanem hagyják, hogy élje - az óvónők teremtette környezetben és segítő közreműködésével - az óvodások sok mozgásos, aktív életét.

És persze, ha lehetséges, szeretni való - és szeretni tudó - óvó nénit keresnék a játszótéren, a boltban, a szomszédoktól hallott szóbeszédek és kérdezősködés alapján.

Jó otthon is!

Azt is tudni kell, hogy a gyereknek nem kell feltétlenül óvodába járnia, ha jó, ha megfelelő az otthoni környezete. (Az sem igaz ebben a formában, hogy ötéves kortól már „kötelező” az óvoda. Jelentkezni ugyan kell, de ha a családi környezet és abban a gyermek fejlődése megfelelő, a vezető óvónő felmentést adhat, és ad az óvodába járás alól.) Magyar vizsgálatok is igazolták, amikor az értelmi képességek fejlettségét és a kreatív gondolkodást figyelték úgy, hogy egyik gyermekcsoportnak se lehetett tapasztalata, rutinja a feladatok megoldásában: a jó környezetből az anya mellől érkező gyerekek jobbnak, érettebbnek bizonyultak, mint óvodás - általában az egész napot az óvodában töltő - társaik.

(Gyerekek, óvodák, iskolák, Saxum Kiadó, 2001)

Nyolc kérdés, nyolc válasz