Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-17 / 242. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 17. A Joschka Fischer (baloldalt) vezette zöldek és Gerhard Schröder (jobboldalt) szociáldemokratái tegnap aláírták a koalíciós szerződést. (CTK/AP-felvétel) Berlini gesztus: a legfontosabb Európán kívüli partner az Egyesült Államok Új német kormány Szlovákiai deportáltak a Benes-dekrétumokról Felhívás a kormányhoz MTI-JELENTÉS Heves ellenzéki támadások Kabul. Feltehetőleg az egyik lázadó afgán milíciavezér harcosai ölték meg a nemzetközi koalíció kilenc katonáját a pakisztáni határ szomszédságában. A koalíció afgán katonákból álló járőrét kedden érte rajtaütés Paktia tartományban. A helikopterrel a helyszínre érkező amerikai katonák lezárták a térséget, de a támadók elrejtőztek a hegyekben. Emellett a koalíció Hoszt melletti bázisára öt rakétasorozatot is kilőttek. Az ENSZ tegnap közölte, hogy feloldotta a kabuli reptéren átmenő segélyszállítási tilalmát, amelyet vasárnap rendelt el biztonsági okokból. Az ENSZ segélyszállító gépei az utóbbi három napban Bagramban szálltak le. (MTI) Limburg: az al-Kaida üzent? Párizs. Egy iszlám internetes honlap tegnap közölt egy, az al-Kaidának tulajdonított üzenetet, amelyben a bin Laden vezette terrorszervezet azt állította, hogy a Limburg francia olajszállító hajó ellen a jemeni partoknál elkövetett merénylet „figyelmeztetés volt Franciaországnak és Washington szövetségeseinek”. A www.jehad.net honlap szerint a nyilatkozatot az al-Kaida „politikai irodája” adta ki az október 6-án elkövetett robbantásos merényletről, amelynek egy halálos áldozata volt. Az AFP szerint a szöveg hitelességét leheteüen megállapítani. (MTI) Uribe sürgeti az összefogást Bogota. Alvaro Uribe kolumbiai elnök a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni közös fellépésre sürgette a délamerikai országokat és az USA-t, s figyelmeztetett: az országában dúló belháború könnyen kiterjedhet a térség más államaira. A két hónapja hivatalban lévő államfő Bogotából üzent egy Miamiban rendezett nemzetközi tanácskozás résztvevőinek. Felvetette, hogy létre kellene hozni egy külön fegyveres erőt Dél-Ameriká- ban, amelynek feladata a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés elleni fellépés lenne. (MTI) Kitüntették Soros Györgyöt Zágráb. Stipe Mesic horvát elnök az egyik legmagasabb állami kitüntetést adományozta Soros György magyar származású amerikai milliárdosnak, a Nyílt Társadalom Intézet elnökének, megköszönve a demokrácia horvátországi megszilárdításához nyújtott segítségét. Az 1990-es években, a háború dúlta Balkánon New York i székhelyű intézetén keresztül Soros György több tucat nem kormányzati szervezetet finanszírozott és karolt fel, támogatta a független média kialakulását és fennmaradását - írta az AP amerikai hír- ügynökség. (MTI) Soros György korábban, a tekintélyelvű Franjo Tudjman elnök idején nem volt szívesen látott vendég Horvátországban (Képarchívum) Berlin. Az Új Nemzeti Galéria épületében a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szövetség 90/Zöldek (Zöldek) csúcsképviselői tegnap aláírták koalíciós megállapodásukat. Ez azt jelenti, hogy előreláthatólag újabb négy évig a piros-zöld koalíció irányúja Németországot. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A szeptemberi választásokat a koalíció igen szoros küzdelemben nyerte meg a keresztény uniópártok (CDU/CSU) előtt. A Zöldek eddigi legjobb eredményüket érték el országos parlamenti választáson, ők hozták vissza a nagyobbik SPD-t a kormányhatalomba. A 88 oldalas koalíciós megállapodásban külön fejezetet szentelnek a transzatlanti kapcsolatoknak: az USA-t Németország legfontosabb Európán kívüli partnerének nevezik, az európai integráció mellett másik pillérnek, Jakarta/Canberra. Az indonéz rendőrség országos szóvivője cáfolta azt az amerikai sajtóértesülést, amely szerint az ország légierejének egyik volt tisztje bevallotta, hogy ő készítette a Bah szigetén 190 ember halálát okozó pokolgépet. A szóvivő a Reutersnek azt mondta, hogy - a Washington Post tegnapi hírével ellentétben - senki nem tett semmiféle vallomást. Ugyanakkor az indonéz hatóságok tegnap hivatalosan megerősítették: egy kisteherautó tetejébe rejtett C4 típusú katonai robbanóanyag döntött romba szombaÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Azoknak volt igazuk, akik szerint a szerbiai elnökválasztás kudarca elmélyíti a belpolitikai válságot. A választási bizottság nyilvánosságra hozta a szavazás hivatalos végeredményét, de Kostunica jugoszláv államfő pártja (DSS) bejelentette, hogy nem ismeri el a testület végkövetkeztetését. A hivatalos végeredmény többé-ke- vésbé megegyezik a vasárnapi választás után két órával nyilvánosságra hozottal. Eszerint a 2. forduló nem volt érvényes, mivel a szavazásra jogosult polgároknak kevesebb mint a fele, 45,46 százaléka ment el szavazni. Vojiszlav Kostunica a voksok 66,86 százalékát, Miroljub Labusz miniszterelnök-heamelyre Németország szabadsága és demokráciája épül. Az Egyesült Államokhoz fűződő szoros baráti viszony a német külpolitika elengedhetetlenül fontos, állandó tényezője. A német külpolitika további alapvetői céljai közé sorolják az igazságos globalizációt és a terrorizmus elleni harcot is. Hangsúlyt kívánnak helyezni a regionális konfliktusok megoldására, s az EU bővítése szempontjából a német-francia együttműködésnek központi szerepet szánnak. A szociáldemokraták és a zöldek elkötelezik magukat az euróövezetre vonatkozó stabilitási paktum mellett, ám Joschka Fischer külügyminiszter az aláírási ceremónián is jelezte, hogy kínálkoznak lehetőségek a rugalmasságra. Egyes kommentátorok szerint Németország már csatlakozott is Franciaországhoz és Olaszországhoz a paktum, a maastrichti kritériumok lazításában. Ezek egyike szerint az államháztartási deficitnek évente nem szabad meghaladnia a GDP három százalékát. sig telt szórakozóhelyet Báli szigetén. A C4-es robbanóanyagot nem Indonézában állították elő. Eddig még nem tudták kideríteni a hatóságok, hogy a terrorakció közvetlenül a bin Laden vezette al-Kaida hálózat műve volt-e, avagy az azzal kapcsolatban lévő, indonéziai központú Dzsemáa Iszlámija nevű radikális szervezeté. Az ausztrál miniszterelnök, James Howard reményét fejezte ki, hogy az ENSZ - Canberra kérésének eleget téve - a terrorszervezetek közé sorolja a Dzsemáa Iszlámiját. Ausztráliának ugyanis egyre több bizonyítéka van arra, hogy ez a szervezet igenis szerepet játszott a lyettes pedig 30,92 százalékát kapta. Zoran Sami, a DSS alelnöke bejelentette: pártja nem ismeri el a hivatalos választási eredményt, mert „cáfolhatatlan bizonyítékai” vannak arra, hogy a választás sikeres volt. Sami szerint a választási bizottságnak pontosan meg kell határoznia a szerbiai választópolgárok számát, s csak azután hirdetheti ki a végeredményt. Megismételte pártja korábbi állításait, miszerint a választói névjegyzékben közel 600 ezer „holt lélek” volt. Az áprilisi népszámlálás szerint Szerbiának közel 7,5 millió lakosa van, míg a választói listán 6,55 millió név szerepel. Ebből az adódik, hogy az ország lakosságának mindössze 13 százaléka lenne kiskorú - hangoztatta a DSS alelnöke. Sami szerint a névjegyzék felülNem jeleztek változást a kulcsminisztériumok élén. Külügyminiszter és alkancellár marad Joschka Fischer (Zöldek), belügyminiszter Otto Schily (SPD), pénzügyminiszter Hans Eichel (SPD), védelmi miniszter Peter Struck (SPD), a gazdasági és a munkaügyi minisztérium összevonásából keletkező tárca élére Wolfgang Clement (SPD) kerül. A Zöldek továbbra is három tárcát birtokolnak: a külügyön kívül a környezetvédelmit (Jürgen Trit- tin), valamint a fogyasztóvédelemmel, az élelmezéssel és a mezőgazdasággal foglalkozó tárcát (Renate Künast). Változatlan az oktatási és kutatásügyi miniszternek, valamint a fejlesztési segélyek miniszterének a személye: Edelgard Bulmahn és Heidemarie Wieczorek- Zeul (mindketten SPD). A tárgyalásokon megállapodtak abban is, hogy a legrégebbi német atomerőművet, az obrigheimit 2005-ig hagyják működni, ezt az egyezséget azonban nem vették be a koalíciós szerződésbe. Báli szigetén végrehajtott véres merényletben. A Canberrái kormány egyébként szerdán kétmillió ausztrál dollár jutalmat ajánlott fel annak, aki a tettesek kézre kerítését elősegítő információval szolgál a hatóságoknak. Abu Bakar Basir iszlám vallási elöljáró, a Dzsemáa Iszlámija vezetője 107,6 millió dolláros kártérítési pert indított az amerikai Time ellen, mert a lap - szerinte - alaptalanul hozta kapcsolatba őt a terrorizmussal. Basir azért szánta rá magát erre a lépésre, mert az indonéz hatóságokra mind nagyobb nyomás nehezedik éppen az ő letartóztatása érdekében. vizsgálatából kiderülne, hogy a választópolgárok száma valójában 5,92 millió főt tesz ki, ami egyben azt jelentené, hogy az elnökválasztás második fordulójában több mint ötven százalékos volt a részvétel. Ha ez igaz, akkor - a DSS állítása szerint - a 2 forduló érvényes volt, Kostunica győzött, s így nem kell új választást tartani. Viszont a Zoran Djmdjics kormányfő vezette Demokrata Párt (DS) nevetségesnek nevezte a DSS állításait. Emlékeztetett: a választói névjegyzékeket a helyi önkormányzatok állítják ösz- sze. Mivel a DSS majd minden ön- kormányzatban hatalmon van, lett volna lehetősége ellenőrizni a listákat. A DS szerint vannak hibák a névjegyzékben, de ezért nem a kormány felelős. (m, ú) Brüsszel. A szlovákiai Deportálások Áldozatainak és Leszármazottainak Szövetsége Brüsszelben kiadott nyilatkozatában felszólította az új szlovák kormányt, hogy nyújtson kárpótlást a Benes-dekrétumok alapján annak idején elhurcoltaknak is. A szövetség elnöke, Mikulás Krivánsky által aláírt nyilatkozat hangoztatja, „miután Szlovákia végre teljesítette erkölcsi kötelességét és kárpótolta az 1939 és 1945 között elhurcolta- kat, illetve leszármazottaikat, itt az ideje, hogy az 1946-47 telén a Benes-dekrétumok alapján kényszermunkára hurcoltak is elégtételben részesüljenek”. A nyilatkozat utal arra, hogy jövő hétfőn az Európai Parlament külügyi bizottsága első olvasatban tárgyalja az Európai Bizottságnak a bővítési tárgyalások állásáról kiadott legújabb stratégiai dokumentumát és országjelentéseit, s ezekkel kapcsolatban szó lesz a Benes-dekrétumokról is. Rámutat, hogy az EP által felkért három jogtudós szakvéleménye érdemben csak a Benes-dekrétumok csehországi vonatkozásaival, a németek tömeges kitelepítésével foglalkozik, holott az egykori elnöki rendeleteknek magyar áldozatai is voltak, akiket kényszermunkára vittek cseh és morva területekre, illetve akiket megfosztottak állampolgárságuktól. Mindkét csoportot teljes vagyonelkobzás is sújtotta, mert mindmáig nem kaptak kárpódást. A deportáltak szövetsége ezzel kapcsolatban felveti a Magyar Koalíció Pártjának felelősségét is, amely szerintük nem képviseli kellő határozottsággal a kárvallottak érdekeit, s MTFJELENTÉS Gyöngyös. Kovács László akár rendkívüli parlamenti választások megrendezését is lehetségesnek tartja abban az esetben, ha a Fidesz nem járul hozzá az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz. Ezt az MSZP elnöke, külügyminiszter, tegnapi sajtótájékoztatóján közölte újságírói kérdésre válaszolva, Gyöngyösön. Elmondta: mivel a kormány Magyarország európai uniós csatlakozását történelmi esélynek, Moszkva/London. Stratégiai jellegűnek nevezte Oroszország és Itália együttműködését Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután tegnap megbeszélést folytatott Moszkvában Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A tárgyalás fő témája Irak és a közel- keleti helyzet volt. Putyin nem zárta ki, hogy Moszkva egyetértésre jut a BT többi tagállamával egy Irakra vonatkozó újabb ENSZ-határozat elfogadásáról. Úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösség aggodalmait az ENSZ fegyverzetellenőreinek iraki tevékenysége szüntetheti meg, s visszatérésükre minél előbb sort kell keríteni. Moszkva korábban fölöslegesnek tartott egy keményebb hangú új határozatot Irakról, az utóbbi időben azonban elmozdulás történt Minden százszázalékos Szaddám újabb hét éve Bagdad. Mint az előre megjósolható volt: százszázalékos részvétel mellett százszázalékos támogatással újabb hét évre megerősítették államelnöki tisztségében Szaddám Huszeint a kedden megrendezett iraki népszavazáson. Az elnök mandátumának újabb hét évre történő meghosszabbításáról szóló népszavazáson Szaddám Húszéin volt az egyetlen jelölt. (MTI) ezért követeli, hogy az MKP lépjen ki az új kormányból. Az EP elnöksége felkérésére készített jogi szakvéleményében Jochen Frowein német, Ulf Bernitz svéd és Lord Kingsland brit jogtudós arra a közös következtetésre jutott, hogy a Benes-dekrétumok alapján történt vagyonelkobzások nem ütköznek az EU joggal, amely nem visszamenőleges hatályú. A cseh kárpótlási rendszer, mint arra az ENSZ emberi jogi bizottsága is rámutatott, bizonyos területeken hátrányosan megkülönböztetést alkalmaz, de az EU jogrendje szempontjából ez sem kérdőjelezhető meg. Az ország EU felvétele után a dekrétumok alapján született büntetőjogi ítéletek már nem hajthatók végre. Végezetül szakvéleményüket arra alapozták, hogy az ország felvétele után minden EU-állampolgár azonos jogokat élvez a Cseh Köztársaság területén. A három jogtudós szakvéleményéből kitűnik, hogy egyedül Csehország helyzetét vizsgálták az egykori Csehszlovákia jogutódjaként. Azóta Edmund Stoiber bajor miniszterelnök megküldte az EU tisztségviselőinek és Gerhard Schröder német kancellárnak is egy bonni és egy tübingeni egyetemi tanár szakvéleményét, akik épp ellenkező következtetésre jutottak. Rudolf Dolzer és Martin Nettesheim szakvéleménye szerint a Benes-dekrétumok, amelyek alapján németeket és magyarokat to- loncoltak ki Csehszlovákiából, ütköznek az EU jogrendjével. Stoiber ennek alapján követelte az említett dekrétumok semmissé nyilvánítását, ahhoz, hogy Csehországot felvegyék az EU-ba. alapvető nemzeti érdeknek tartja, minden ezzel szembeni ellenállást le kell győzni. „Ha másképp nem megy, akkor a választók akaratát kell segítségül hívni” - mutatott rá, majd hozzátette: ha a Fidesz és a polgári öntevékeny csoportok vezére józanul mérlegel, tudja, mit kockáztat ezzel. „Ez a választás az ország uniós csatlakozásáról szólna, a közvéleménykutatási adatok szerint pedig a magyar lakosság jóval több mint kétharmada támogatja az integrációt” - szögezte le Kovács László. álláspontjában. Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettes hétfőn ismételten elutasította az amerikai határozattervezetet, és a francia elképzeléseket nevezte Moszkva véleményéhez közelállónak. Moszkva csak olyan javaslatot támogatna a BT- ben, amely nem fogalmaz meg „teljesíthetetlen” követeléseket Bagdaddal szemben, és nem hatalmazza fel automatikusan katonai beavatkozásra az USA-t. A báli szigeti pokolgépes merénylet nyomán a brit közvéleményben jelentősen megnőtt egy Irak elleni katonai akció támogatottsága. A hét elején végzett felmérés megkérdezettjeinek 42 százaléka támogat egy Irak elleni háborút, 10 százalékkal több, mint az egy héttel korábban. Egyúttal csökkent a katonai beavatkozás ellenzőinek tábora. A 145. tagállam Macedónia a WTO-ban Szkopje. A Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) hivatalosan is,fel- vette tagjai sorába Macedóniát, ezzel 145-re nőtt a szervezetben résztvevő államok száma. A mostani megállapodást a macedón parlamentnek is még jóvá kell hagynia. Macedónia 1994 decemberében kezdett tárgyalásokat a belépésről. A WTO jelenleg 26 újabb országgal tárgyal a belépésről. (F) Kétmillió ausztrál dollár jutalomban részesül, aki a merénylők nyomára vezet Mégsem vallott a légierő tisztje MTFJELENTÉS ton két, külföldi turistákkal zsúfoláKostunica győztesnek érzi magát, szerinte érvényes volt a második forduló Vita a holt lelkelcről Szerbiában Kovács László szerint veszélyes a Fidesz politikája Rendkívüli választások? Vlagyimir Putyin Irakról tárgyalt Silvio Berlusconival Az elmozdulás jele MTFHlR