Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-14 / 239. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 14. Közélet 5 Michal Sykora: A hivatalok átutalják nekünk az anyagiakat, s az lehet a benyomásunk, mindent odaadtak A pénztelenség iskolapéldái Az óvodák és az alapiskolák már az önkormányzatok ha­táskörébe kerültek, de az or­szágban az átvételükről szó­ló jegyzőkönyvek felét még nem írták alá, és az önkor­mányzatok a hatáskörökkel járó pénzeket sem kapták meg. A problémákról Michal Sykorával, a Szlovákiai Váro­sok és Községek Társulásá­nak (ZMOS) elnökével be­szélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD A hatáskörök átutalásával kap­csolatban melyek a legnagyobb gondok? A problémák abból adódnak, hogy a delimitációs jegyzőkönyveknek becsléseink szerint körülbelül a fe­le még nincs aláírva. Fenntartása­ink vannak az iskolák anyagi bizto­sításával kapcsolatban is, ugyanis a hatáskörökkel együtt pénzt is kel­lene kapnunk az államtól. Az ön- kormányzatok a delimitációs jegy­zőkönyvek egyes rendelkezéseivel sem értenek egyet. A modernizáci­ós adóssággal kapcsolatos függelé­ket például nem az önkormányzat­ok elképzelései szerint írták meg. Ha az önkormányzat érzi, hogy az iskolának valóban szüksége van az anyagi eszközökre, mert az utóbbi tíz-tizenöt évben nem fektettek az iskola fejlesztésébe, ennek a tény­nek is bele kell kerülnie a jegyző­könyvbe. Csak így tudhatjuk meg, hogy ebben az országban a jövő­ben mit kell megoldanunk. Egyes rendezetlen tulajdonjogi kérdések­kel kapcsolatban is vannak fenn­tartásaink. Mivel fenyegetőznek, ha egy is­kola nem írja alá a jegyzőköny­vet? Gyakran felemlegetik nekünk: ugyan, mit akarnak az önkormány­» Meg kell határozni, hogy az adott iskola mennyit kap egy-egy ta­nulóra és mennyi jár magának az intéz- . > ménynek. \\ zatok, hiszen a törvény kötelezi őket az iskolák fenntartására. Igaz, a hatásköri törvény kimondja, hogy az óvodák és az alapiskolák az ön- kormányzatok hatáskörébe kerül­nek, de ez kevés. Szükségünk van ugyanis a delimitációs jegyző­könyvre vagy más olyan, az állam és az önkormányzat által is aláírt dokumentumra, amely tisztázza, hogy mit jelent az átruházás, mi mindenért felel az adott önkor­mányzat. A jegyzőkönyvnek tartal­maznia kell, hogy az önkormányzat mely ingó és ingatlantulajdont, kö­Ha a reform elhúzódik, nagyon drága lesz, ugyanis mindenki a helyén ma­rad és azt fogja állítani, hogy mennyire szükség van rá. (Képarchívum) telezettségeket, alkalmazottakat veszi át. Mindezen kívül például annak is benne kell lennie, hogy milyen az idei második félévre vo­natkozó delimitált költségvetés. Bonyolult dokumentumról van szó, amelynek több mint húsz függeléke van. Az aláírása nélkül nem tudom elképzelni, hogyan vállalhat az ön- kormányzat felelősséget hatáskö­rök gyakorlásáért. Ha a jegyző­könyveket nem írják alá, az minden bizonnyal gondokat okoz majd. Elég például, ha valahol baleset történik vagy kár keletkezik, s már­is lehet keresni a felelőst. Ott, ahol az önkormányzat és a járási hivatal nem tudta megoldani a jegyző­könyv kérdését, az ügyet a minisz­térium elé kell tárni, hogy az dönt­se el, melyik félnek van igaza. Dél-Szlovákiában viszonylag sok a kis lélekszámú és költségveté­sű település. Az oktatásügyi ha­táskörök átvételét illetően ebben az országrészben milyen a hely­zet? Rosszabb-e esetleg az orszá­gos átlagnál? Azt hiszem, az országos átlagnál nem rosszabb a helyzet, inkább ah­hoz hasonló lehet. Tény, hogy a ki­sebb településeknek nagyobbak a gondjai, a városoké pedig kisebbek, hiszen azoknak mégis nagyobb a költségvetésük és könnyebben ké­pesek segíteni magukon. A kis tele­püléseknek azonban vagy van pén­zük, vagy nincs. Mindenekelőtt ar­ra van szükség, hogy az iskolák megkapják az államtól a tanulón­kénti normatív összegeket, hogy tisztán láthassuk: képesek-e meg­maradni a kistelepülések iskolái vagy sem, össze kell-e vonni a tan- intézményeiket, szükséges-e bizto­sítani a diákok utaztatását autó­busszal. Mindehhez világos finan­szírozási rendszer kell, mert ha ez hiányzik, nagyon nehéz ésszerűen és hatékonyan cselekedni - tervez­zünk bár öt évre előre. Meg kell ha­tározni, hogy az adott iskola meny­nyit kap egy-egy tanulóra és meny­nyi jár magának az intézménynek. Ön korábban azt nyilatkozta, hogy egyes helyeken a delimitá­ciós jegyzőkönyvekben szereplő összegek még az oktatásügyi al­kalmazottak bérét sem fedezik. Mennyire nevezhető ez országos gondnak? Ezek inkább rendkívüli esetek. Bennünket biztosítottak afelől, hogy a béreket az állam valameny- nyi alkalmazott számára szavatol­ja. Ezzel kapcsolatban tehát nincs ok aggodalomra. Ugyanezt állítja az oktatásügyi dolgozók szakszer­vezete is. A rendkívüli esetek azért fordulhattak elő, mert a delimitá­ciós jegyzőkönyvek a bérezésre el­különített anyagiakat is feltünte­tik, s ha összeszámolják azokat, nem elegendőek a fizetésekre. Az iskolák jövő évi költségvetését már az önkormányzatok készítik el. Ön azt nyilatkozta, hogy egyes járási és kerületi államigazgatási hivatalok nem teszik hozzáférhe­tővé az önkormányzatok számá­ra, milyen költségvetéssel mű­ködtették az egyes iskolákat. Mi itt a probléma? A gond az, hogy a jegyzőkönyveket elkészítik, de a saját kimutatásaik­ba nem engednek bepillantást. Ne­künk viszont adatbázisokra van szükségünk arról, hogy az állam az oktatásügyben járási, kerületi és országos szinten mennyi pénzzel gazdálkodott. Az adatokból világo­san megérthetnénk, hogy mennyi pénz jár az önkormányzatoknak. A hivatalok átutalják nekünk az anyagiakat, s az lehet a benyomá­sunk, mindent odaadtak, amilyük volt, miközben ők a pénz egy nagy részét megtarthatják a saját műkö­désükre. Információkra van szük­ségünk, mert nélkülük nehezen mondhatjuk meg, hogy az átutalt összeg megfelel-e annak az pénz­nek, amit eddig az állam az okta­tásügyre fordított. Milyen sürgős lépéseket vár az új kormánytól a hatásköröket, pén­zeket illetően? Tekintve, hogy ez a kormány re­formpártinak nevezi magát, dina­mikus reformokat feltételezek. Re­\\ Most újabb hatáskö- * röket vettünk át, de még azokat az eszközö­ket sem kaptuk meg, amelyeket öt évvel ez­előtt ígértek az ön- > . kormányzatoknak. \\ mélem, hogy mielőbb döntés szü­letik az államigazgatás aprólékos rendezéséről. A reformnak a kor­mányzás első felében kell új lendü­letet vennie, hiszen az előző meg­bízatási időszakban is azt tapasz­taltuk, hogy ami az első felében nem ment végbe, a végén már na­gyon nehezen született meg. Hatá­rozottabb pénzügyi decentralizáci­ót várunk. Az előző megbízatási időszakban azt ígérték, hogy az önkormányzatok a meglévő hatás­köreik gyakorlására több pénzt kapnak. Most újabb hatásköröket vettünk át, de még azokat az esz­közöket sem kaptuk meg, amelye­ket öt évvel ezelőtt ígértek az ön- kormányzatoknak. Szeretném, ha a finaszírozási rendszer 2004-től helyi, regionális és országos szin­ten egyaránt nagyon világossá vál­na. Erre azért van szükség, hogy a polgár tudja: ha valamiért fizet, az­zal a saját települését vagy régióját is támogatja. Ha a reform elhúzó­dik, nagyon drága lesz, ugyanis mindenki a helyén marad és azt fogja állítani, hogy mennyire szük­ség van rá. Az önkormányzatok a hatáskörök átutalásakor nagyon gyakorlatiasan viselkedtek: nem növelték alkalmazottaik számát, csak akkor, ha a nagyobb mennyi­ségű átvett hatáskör miatt ez elen­gedhetetlenül szükséges volt. RÖVIDEN Kusy jónak tartja kormányprogramot Pozsony. A kormány programtézisei Miroslav Kusy politológus sze­rint jók, kérdéses azonban, hogy mennyire teljesíthetők. A politoló­gus arra is emlékeztetett, hogy a tézisek egyeztetésekor az MKP egyeden koalíciós partnere sem ellenezte a magyar egyetem létesíté­sét. A kormányszövetség egyik legnagyobb próbakövének a társada­lombiztosítás reformját tartja, mert kérdéses, hogy eltökéltsége elle­nére Eudovít Kaník leendő munka-, szociális és családügyi miniszter képes lesz-e megküzdeni a bürokratákkal. (SITA) Elfogták a kioszkfosztogatót Pozsony. Elfogták azt a rablót, aki az elmúlt napokban több pozsonyi kioszkot fosztott ki. A 28 éves munkanélküli férfi szombaton a Baj- kalská utcán egy újságosbódé elárusítónőjétől pénzt követelt. A meg­támadott nem vesztette el lélekjelenlétét, feltépte a bódé ajtaját és se­gítségért kiáltott. Támadója erre autón elhajtott. A nő megjegyezte a kocsi rendszámát, így a tettes hamar rendőrkézre került. Kiderült, hogy az autót külön a rablásokhoz bérelte. (SITA) Dzurinda szerint nem lényeges, melyik minisztérium Ki kapja a romákat? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ján Figef szerint „nem volna a legszerencsésebb”, ha a ro­ma problémakörrel a kulturális tárca, nem pedig a miniszterelnök­helyettes foglalkozna. A keresz­ténydemokrata alelnök és leköszö­nő külügyi államtitkár megjegyez­te, hogy a változtatást az ANO ja­vasolta, és azt senki sem ellenezte. Meggyőződése, „tárcaközi kérdés­körről” van szó. „A kulturális tárcá­nál nyilván nem marad. Nem sze­retnék mások helyett nyilatkozni, de az jobb megoldás volt, hogy en­nek a területnek eddig a kormány- hivatalon keresztüli koordináció­val szenteltek figyelmet” - véleke­dett Figef. Határozottan visszauta­sította Ján Cuper volt HZDS-es képviselő kijelentését, aki szerint „Csáky Pálnak pénzre van szüksé­ge a magyar kisebbség újjáéleszté­sére”, ezért nem akarja az EU-tá- mogatásokat a romákra fordítani. Figef hangsúlyozta, az uniós pén­zek célirányos felhasználását két­szeresen ellenőrzik. Nem az a lényeges, melyik minisz­térium vagy intézmény folytatja a roma problémakör kezelését, de a kulturális tárcának nagyobb a hi­vatala, mint a kormányfőnek vagy a miniszterelnök-helyettesnek - mondta a Szlovák Rádió Szombati párbeszéd című műsorában Miku­lás Dzurinda. A miniszterelnök hangsúlyozta, a roma probléma­kör megoldását az új kormány is egyik elsődleges célkitűzésének tekinti. Ha szükség lesz arra, hogy a kérdést tárgyalóasztalnál tisz­tázzák, a koalíciós partnerek visz- szatérnek rá - szögezte le Dzu­rinda. (tasr, kor) Bugár: Nem csak a polgárokon fogunk spórolni Stop a külföldi utaknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Kemény, konzervatív jobboldali-magyar koalícióra szá­míthatunk, amely folytatni fogja a privatizációt” - jelentette ki Robert Fico, a SMER elnöke, a Szlovák Te­levízió Öt perc múlva tizenkettő cí­mű műsorában. Vladimír Meciar, a HZDS vezetője szerint az új kor­mány Mikulás Dzurinda és Bugár Béla egyezségére épül, és stabilitása nagyban függ majd attól, hogy Pavol Rusko és Pavol Hrusovsky el­képzeléseit valóra tudja-e váltani. Bugár cáfolta bármiféle külön egyezség létezését az MKP és az SDKÚ között. A kormányárti politi­kusok visszautasították a két ellen­zék vádaskodásait, így Ficónak azt a kijelentését, hogy az MKP túl erős pozícióhoz jutott a kormányban. „Ne csináljunk madárijesztőt a párt­ból! Mondjuk meg őszintén: a ma­gyarok irányíthatnák a belügyi, a külügyi, az oktatási, kulturális vagy védelmi tárcát?” - reagált Bugár, aki hangsúlyozta: a magyarok nem szabadultak meg a roma problémá­tól, a kérdés rendezése megegyezés alapján került a kulturális miniszté­riumhoz. „Fico úr, ne keltsünk fe­szültséget ott, ahol nincs! A földmű­velési tárca egyik államtitkára SDKÚ-s, a másik KDH-s lesz, a föld- művelési bizottságot pedig a HZDS fogja irányítani, úgy hogy a tárca kellő ellenőrzés alatt lesz” - vette védelmébe az MKP-t Dzurinda, aki szerint a SMER mindenképpen a kormány tagja akart lenni. Meciar úgy véli, a második Dzurinda-ka- binet az összehúzott nadrágszíj kor­mánya lesz. „Spórolni fogunk, ám nemcsak a polgárokon, hanem az államon, például a parlamenten is. Garantálom, hogy most nem lesz annyi külföldi út, mint amennyi az elmúlt időszakban volt” - tette hoz­zá Bugár. (sz.a.) A HZDS a jelenlegi vezetés mellett nem szabadulhat ki az elszigeteltségből Malíková nem akar távozni a politikából, „jó kondiban" érzi magát Nyárig Meciar marad a pártelnök ÖSSZEFOGLALÓNK Mindenkit magával rántana ÖSSZEFOGLALÓNK Eperjes/Pozsony. A HZDS a kö­zeljövőben nem tart rendkívüli közgyűlést, és rendeset is csak 2003 nyarán hív össze - határo­zott szombaton a párt országos választmánya. A rendkívüli köz­gyűlésen a párt egy része Vladi­mír Meciar elnök leváltását kez­deményezte volna. Az országos választmány 77 jelenlévő tagja közül tegnap nyílt szavazáson csak kilencen követelték a rendkí­vüli küldöttgyűlést; a tartózko­dók számát Rudolf Ziak alelnök nem volt hajlandó elárulni. A párt kerületi vezetőségei közül csak kettő, a pozsonyi és a nagyszom­bati követelte a rendkívüli köz­gyűlés összehívását, az alapsza­bályok szerint azonban még egy kezdeményező kerület kellett vol­na. Az eperjesi kerületi pártvezér­kar „salamoni” döntést hozott: rendkívüli közgyűlést akart, de csak a helyhatósági választások után. Az országos választmány hétvégi határozata az egész párt­ra nézve kötelező, de a „lázadó” kerületek követelését nem törli. Meéiar a választmányi ülésről a sajtót megkerülve egy oldalsó ki­járaton távozott. Jozef Tárcák, a HZDS alelnöke tegnap a Joj tele­vízió Hetes című műsorában úgy Meciar: Nem aggódom a HZDS egysége és mű­ködése miatt! nyilatkozott, hogy Meciarral az élén a HZDS csak nehezen kerül­het ki belpolitikai és külföldi el­szigeteltségéből. Vladimír Meciar az STV-ben el­mondta, nem aggódik a HZDS egysége és működése, sem a hely- hatósági választások miatt, sze­rinte a parlamenti voksolás ered­ménye és a mozgalmon belüli elé­gedetlenség nem veszélyezteti a párt stabilitását. Nem tagadta, hogy léteznek bizonyos problé­mák a mozgalomban, ám ezeket csak jövő nyáron fogják elemezni. Arra a kérdésre, nem lepődött-e meg a HZDS legkeményebb mag­jához tartozó emberek kezdemé­nyezésén, mely szerint a párt je­lenlegi helyzete miatt konkrét személyeket is felelősségre kell vonni, Meciar ezt válaszolta: „De hát én szólítottam fel őket erre! Már a nyitrai kongresszuson mondtam, hogy lehetek listaveze­tő, de nem én leszek az, aki a mozgalmat a választásokban ve­zeti. Miért kellene úgy felfognom a dolgokat, mintha ellenem irá­nyulnának, amikor magam kez­deményeztem az egészet? ” Me­ciar nem volt hajlandó elárulni, megpályázza-e újra a pártelnöki posztot, többszöri firtatásra csak annyit közölt: „Hányadika van ma? Különféle elképzeléseim vannak, de nem teregetem ki őket.” (sza, kor, tasr) Kral’ovany. Anna Malíková az Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) 2003 janu- áijára összehívott közgyűlésén fel­ajánlja lemondását a pártelnöki posztról, de ha leváltják, szerinte az egész vezetésnek mennie kell. A nemzetiek elnöke ezt a párt Közpon­ti Tanácsának tegnapi ülése után nyilatkozta. Közölte, már kiszemelte az esedeges utódját, aki eddig nem volt képviselő és a pártvezetőségnek sem tagja. Nyomban hozzátette azt is, hogy nem akar távozni a politikai életből és ,jó kondiban” érzi magát. Az illető nevét nem hajlandó elárul­ni, mert nem szeremé „befolyásolni a párton belüli vitát”. A közgyűlés időpontját illetően két javaslat hangzott el a testület ülésén: decem­ber 14. és 2003 januárja. Mivel a küldöttek nem tudtak választani a kettő közül, Malíková pártelnöki jogkörével élve a későbbi időpont mellett döntött. A testület érvényes­nek nyilvánította szeptember végi döntését, amelyen - távollétében - Malíková leváltását határozták el. A pártvezetés úgy határozott, hogy a helyi járási és kerületi szervek szint­jén is vita indul a választási kudarc okairól és a személyes felelősség kérdéséről. A Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) elnöke, Ján Slota csalódott az SNS Központi Tanácsának egyes tagjaiban, akik a választások után Malíková leváltását és a két nemzeti párt egyesítését követelték, ám meg­hátráltak. „Teljesen csalódást okoz­tak és megmutatták igazi arcukat” - jegyezte meg. Slota továbbra is a nemzeti erők összefogását sürgeti, és a helyhatósági választások előtt elképzelhetőnek tart helyi PSNS- SNS koalíciókat, (sita, tasr) Idealista könyvvel csapta agyon az időt Míg neje a helyi művelődési házban politizált, Alexandr Belouszov az épület előtt autójában hűségesen várt Anna Malíkovára. Csak egy-egy pillanatra ugrott el a közeli vendéglőbe, hogy valami frissítőt vegyen magának. Odakünn szemerkélt az eső, Belouszov ezért a kocsiban ül­dögélt és olvasással ütötte el az időt. Szépirodalmat olvasott, Alek- szandr Szurovov Mi ruszkie, sz vami Bog című regényét. „Ez maga az idealizmus” - indokolta meg választását. A hosszas várakozás okát firtató újságírói kérdésre csak az felelte: „A feleségem”. Malíková arca fel is derült, amikor a tárgyalási maraton a művelődési házban a félje is feltűnt. Nem hagyta, hogy az újságírók a magánéletükről faggas­sák, annyit azonban elismert, Belouszov jobban örülne, ha több időt szentelne a családnak, s kevesebbet a politikának, (tasr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom