Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-12 / 238. szám, szombat

„Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kisfiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa.” (Arany János) „A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondiizö pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavú nője mosolyra deríti. ” (Arany János) 2002. október 12., szombat 6. évfolyam, 41. szám A tettlegességre és a testi fenyítésre többnyire csak a szakközépiskolákban van példa, a gimnáziumokban gyakoribb a lelki terror Mit tegyünk, ha fél a gyermek? HORVÁTH ERIKA A felfokozott kor, amely­ben élünk, megsokszo­rozza az emberek közti erőszak kockázatát. Ha megütnek egy felnőt­tet, visszaüt, rúg, ká­romkodik. Erre egész sor megneve­zés létezik: egészségkárósítás, be­csületsértés, erőszakos támadás. Ha valami üyen történik egy gyermek­kel, legtöbbször zaklatásról, megfé­lemlítésről beszélhetünk. A felmérések azt igazolták, hogy Szlovákiában az iskolai zaklatás egyre gyakoribb probléma. A gyer­mekek 44 százaléka bevallotta, hogy tanulmányai során hosszabb vagy rövidebb időre zaklatás áldo­zatává vált. A legtöbb ilyen jellegű megfélemlítés az óraközi szünetek­ben történik, az elkövetők leginkább az osztálytársak, évfolyamtársak kö­réből kerülnek ki. A tetdegességre és a testi fenyítésre többnyire csak a szakközépiskolákban van példa, a gimnáziumokban gyakoribb a lelki terror és a megfélemlítés. Egy szülő sem lehet biztos abban, hogy gyermekét nem bántják, hogy soha nem találkozik zaklatással, vagy ő maga nem fog gyötörni más gyereket. A zaklatás kisebb vagy na­gyobb mértékben mindenhol jelen van, nem védheti ki teljesen egy is­kola sem. Ott is felmerül ez a problé­ma, ahol senki nem gondolná. Szo­morú tény, mégsem nagyon beszél róla senki, mert kínosnak tartják, s félnek, ha kiderülnek ezek az ese­tek, elvesztik a beiratkozni szándé­kozó diákok bizalmát. Ettől függet­lenül a probléma létezik, és meg kell oldani, mert a félelem útjában állhat a gyermek egészséges lelki fejlődé­sének. Az iskola vezetősége a neve­lési tanácsadó vagy pszichológus se­gítségével megoldhatná a kirívó ese­teket, s valószínűleg a felvilágosító filmek, előadások is sokat segítené­nek abban, hogy a gonoszságot, a feltűnést kedvelő agresszív gyere­keknél elejét vegyék az ilyen jellegű terveknek. Azok a gyerekek, akik agresszívan viselkednek társaikkal, személyiség- zavarban szenvednek. Leggyakrab­ban a nagyhangú, feltűnést kedvelő diákok tartják félelemben társaikat. De előfordult már olyan eset is, ami­kor a példás magaviseletű, otthon szigorú nevelést kapott eminens ta­nuló kezdte zaklatni gyengébb tár­sait. Ennek hátterében minden bi­zonnyal az húzódik meg, hogy az ilyen gyerek, mikor már nem bír megfelelni a magas szülői elvárá­soknak, magamagának akarja bebi­zonyítani, van még, aki fél tőle. Jó, ha odafigyelünk pár figyelmezte­tő jelre, mert kiderülhet, hogy isko­lás gyermekünk zaklatás áldozata: ❖ nincs egy barátja sem, akivel el- tölthetné a szabadidejét ❖ nem látogatják meg őt az osz­tálytársai, nem érdeklődnek iránta ❖ ő sem jár látogatóba senkihez *5* nem akar iskolába menni, pedig azelőtt szívesen járt ❖ éhesen jön haza, mert valószínű­leg elszedik a tízóraiját, ebédjegyeit ❖ elveszíti összpontosító készségét, leromlik tanulmányi előmenetele ❖ szomorú, apatikus, öngyilkossá­gon gondolkodik, nem árulja el, mi bántja, pénzt kér, miközben hihe­tetlen indokokat talál ki ❖ gyakran „elveszti” a személyes dolgait ❖ agresszívan viselkedik testvérei­vel, szüleivel ❖ gyomor- és hasfájásra panaszko­dik, hogy ne kelljen iskolába mennie ❖ többet tartózkodik otthon, mint máskor szokott, elzárkózik. Abban az esetben, ha a szülő megbi­zonyosodott róla, hogy gyermekét az iskolában zaklatják, félelemben tartják, kövesse ezeket a lépéseket: ❖ Biztosítsa gyermekét, hogy önben megbízhat, s bármilyen gondja van, együtt mindent meg tudnak oldani. ❖ Jó lenne, ha mindkét szülő felke­resné az osztályfőnököt, komo­lyabb esetben az iskola igazgatóját, hogy meggyőződjenek róla, az iskolában képesek-e szakmai segít­séget nyújtani. Sajnos nem minden tanár ismeri fel az osztályban ural­kodó légkörből, hogy valakit kikö­zösítenek, nevetség tárgyává tesz­nek. ❖ Abban az esetben, ha az iskola hajlandó közreműködni, de nem rendelkezik megfelelő szakmai segí­tő háttérrel, kérje meg az osztályfő­nököt, hogy kísérje figyelemmel a gyermeket és környezetét. ❖ Ha az iskolában van pszichológus vagy nevelési tanácsadó, kérje a se­gítségét. ❖ Ha az iskola nem hajlandó köz­belépni, inkább írassa a gyermeket egy másik iskolába. ❖ Ha nincs más megoldás, keresse fel a zaklató diák szüleit, s mondja el nekik a gyerekek közti ellentétet. ❖ Ha szakember tanácsát szeretné kérni, hívja fel a Bizalom vonalát zz(02/44 46 06 06) vagy a Segítség az agresszió áldozatainak vonalat «■(02/54 64 71 41), ahol hozzáértő és tapasztalt tanácsadókkal beszél­heti meg gyermeke problémáit. A dicséret dicsérete a figyelem figyelésével A gyermekekre is sokkal jobban hat a céltudatosan irányzott dicsé­ret, mint a büntetés. Hogy miért? Mert elsősorban a figyelmességre reagálnak, szeretnek a figyelem középpontjában lenni. Szeretik, ha meghallgatják őket, és közben tudtukra adják, hogy fontosak. Ha si­kerül yalamilyen viselkedéssel, megnyilvánulással mások figyelmét felkelteniük, akkor ezt a viselkedést ismételni fogják. Tehát, figyelem, Kedves Szülő! Habár ellentmondóan hangzik, figyelembe nem vétellel kiküszöböl­heti azt, amit meg szeretne szüntetni. Jó viselkedését viszont erősít­heti azzal, ha figyelmet szentel néki és megdicséri, (bér) CSALÁDI TESZT Hogyan is mondjam? M ennyire képes arra, I hogy iskolás gyerme- : kének elmondja azo­kat a dolgokat, amit a aaaaaHaaaR szexualitásról tudnia kell? Az alábbi teszt­ből választ kaphat a kérdésre! 1. A fiúk és a lányok egyaránt játszhatnak babával, építőkoc­kával, babakonyhával, kisautóval. Egyetértek Nem értek egyet 2. Nem zavar, ha gyermekem meztelenül lát. Egyetértek Nem értek egyet 3. A családtagok nyugodtan fü­rödhetnek együtt, amíg ez egyi­küknek sem kellemetlen vagy za­varba ejtő. Egyetértek Nem értek egyet 4. Nem kell rászólni a gyerekek­re, ha szexszel kapcsolatos kér­désekről beszélgetnek vagy idét- lenkednek. Egyetértek Nem értek egyet 5. Nem csak az azonos nemű szü­lő beszélhet a gyermekkel szexu­ális kérdésekről. Egyetértek Nem értek egyet 6. A nemi szerveket nyugodtan néven nevezhetjük, felesleges babanyelven beszélni róluk. Egyetértek . Nem értek egyet 7. Nem kell megvárnunk a serdü­lőkort ahhoz, hogy néhány dol­got elmondjunk a szexről. Egyetértek Nem értek egyet 8. Néha olyasmit is el kell mon­danunk neki, amit magától nem kérdezne meg. Egyetértek Nem értek egyet 9. Fontos, hogy saját értékren­dünket és szokásainkat őszintén vállalni tudjuk előtte. Egyetértek Nem értek egyet 10. Első perctől kezdve igazat kell mondanunk arról, hogyan születnek a kisbabák. Egyetértek Nem értek egyet 11. Az önkielégítés a gyermek magánügye. Egyetértek Nem értek egyet 12. A szexuális felvilágosítás fo­lyamatosan történik, nem pedig egy nagy beszélgetés a kamaszkor kezdetén. Egyetértek Nem értek egyet 13. Ha gyermekünk valami olyas­mit tapasztalt, amit nem ért, vagy ami túlságosan felkavarja, a mi dolgunk, hogy szóba hozzuk és megbeszéljük vele. Egyetértek Nem értek egyet 14. Természetes dolog, hogy már az egészen kicsik is ölelgetik, csókolgatják egymást miközben papás-mamást játszanak. Egyetértek Nem értek egyet ÉRTÉKELÉS Minden Egyetértek válasz = 1 pont, a Nem értek egyet = 0 pont Egészséges szexuális attitűd (10-14 pont) Az ön szexuális értékrendje felvilá­gosult és átgondolt. Őszintén viszo­nyul az intimitáshoz és gyermeke kí­váncsiságához, ami segít neki, hogy ő is hasonlóan őszinte és egészséges módon viszonyulhasson a testéhez. Az ilyen légkörben nevelkedő gyere­kek otthonosan érzik magukat a bő­rükben, nem félnek megkérdezni, ami érdekli őket. Azzal, hogy az első perctől a gyermek értelmi szint­jének megfelelő, de igaz választ ad arra, hogyan születnek a kisbabák, vagy miben különböznek a lányok és a fiúk, a kamaszkori beszélgeté­sek őszinte és bensőséges hangula­tát alapozza meg. Az a jó, ha a kicsik felvilágosítása az óvodáskortól fo­lyamatosan és természetesen, min­dig aktuális érdeklődésének és élet­korának megfelelően történik. Ha félelem és gádás nélkül tudunk be­szélgetni ezekről a dolgokról, a gye­rek megtanulja, hogy a szex ugyan magánügy, de nem azért, mert szé- gyellnivaló, hanem mert egy intim és szoros érzelmi viszony része. Legjobb úton az egészséges szexuális attitűd felé (6-9 pont) Ön tisztában van vele, mennyire fontos a gyermek kérdéseit őszintén és felvilágosultan megválaszolni, mégis gyakran zavarban van, ponto­san hogyan is kellene fogalmaznia. Talán kényelmeüenül érzi magát, ha a szex szóba kerül, vagy amiatt ag­gódik, hogy a túl korai felvilágosítás kárt okoz. Bizonyára beszélgettek már arról, hogy miben különböznek a lányok és a fiúk, de talán nem szí­vesen nevezi a dolgokat a nevükön, szívesen kerüli a konkrétumokat. Hiába tudja, hogy a gyermeki szexu­alitás normális dolog, zavarba jön, amikor gyermeke éppen saját teste felfedezésével van elfoglalva. Gáüásos, elzárkózó szexuális attitűd (0-5 pont) Nehéz dolog szexről beszélgetni, különösen kicsi gyerekekkel. Sok szülő érzi magát kényelmetlenül, és inkább halogatná a Nagy Felvi­lágosítást egészen a gyermek ser­dülőkoráig. Ez az időpont azon­ban gyakran túl későinek bizo­nyul. Mielőtt újra megpróbálna előállni a gólyamesével, tudnia kell, hogy már az óvodások is élén­ken érdeklődnek a születés rejté­lye iránt, és megérzik, ha be akar­juk csapni őket. Joguk van hozzá, hogy a saját testükkel kapcsolatos alapvető információkhoz hozzá­jussanak. Ha a gyermek nem kap a szüleitől megfelelő információkat, másoktól szerez be ki tudja, mi­lyen tudást. Ha ezekben a nagyon fontos kérdésekben nem fordulhat hozzánk az első perctől kezdve, ti­nédzser korában sem fog, pedig ennek akkor már esetleg komoly tétje lehet, (he) Szexuális nevelés GAÁL LÁSZLÓ A minap éppen egy galántai ri­portról jövet tartottam hazafelé jó öreg Skodámon, amikor a vá­ros szélén, a Vágsellye felé veze­tő főúton egy stoppost vettem észre. Gondoltam, azért stop­pol, hogy sürgősen eljusson Sellyére, hát megálltam, felvet­tem. Szóltam neki, ha zavarja a huzat, nyugodtan tekerje fel az ablakot. „A, nem tesz semmit, ennél sokkal nagyobb problé­máim vannak most nekem” - mondta egy hatalmas sóhajtás kíséretében. Ismerem az ilyen sóhajtást, mindjárt tudtam, en­nek a nőnek nem az úti cél a cél­ja. Ez pénzt szeretne tőlem. Tíz évig éltem Pozsonyban, számta­lanszor megállítottak különféle mesékkel, és mindig ilyen han­gon kezdték a mondókájukat. Ezúttal sem tévedtem, útitár­sam hamarosan rákezdte, Új­várba tart, de ellopták az iratait az összes pénzével együtt, nem is tudja, hogyan fog hazajutni. Nem szóltam egy szót sem, vár­tam a folytatást. Most mindjárt kiböki, nem tudnék-e rajta segí­teni némi készpénzzel, esetleg felajánlja, adjam meg a címe­met, majd ha hazajut visszakül­di a kölcsönt. De tévedtem. Ez­úttal más mondóka következett: jAz előbb megállt egy férfi, el is vitt volna, de azt mondta, ha kedves leszek hozzá, ad egy hú­szast.” Na, ez kezd érdekes len­ni! Még mindig nem szóltam egy szót sem, vártam a folyta­tást. „Még hogy egy húszast! Felháborító! Annál azért többre tartom magam!” Vajon mennyi­re? De ezt is csak magamban kérdeztem, vártam, mondja el ő, mennyire taksálja magát. „Jön a hétvége, én meg pénz nélkül maradok otthon. Na de mégis, húsz koronáért?! Ha már arról lenne szó, hát legalább kétszázért” - mondja és várako­zóan néz rám. Várja veszem-e a lapot. Hát erről van szó! Kétszáz koronás gyors öröm, aztán jöhet a következő stop! De ezt is csak gondolom. Nem mondom, elég­gé körülményesen felajánlott szexuális szolgáltatás. Pozsony­ban az utcalányok nem kertel­nek ennyit, vidéken, úgy látszik, szégyenlősebbek a nők. A stop­posnak csak annyit mondtam, sajnos, én ebben nem lehetek segítségére. És ezt nem csak azért mondtam, mert nincs fe­lesleges kétszáz koronám, ha­nem mert nem szoktam csak úgy első látásra „ismerkedni”. Kíváncsi voltam, mi jön még elő a fiatalasszonyból - vagy vén­kisasszonyból? -, de a sors köz­beszólt. Közvetlenül Vágsellye előtt az öreg Skoda defektet ka­pott, így kénytelen, voltam ki­szállítani utasomat, és nekifog­tam kereket cserélni. Abban azonban nem tévedtem, hogy amit a nő mondott, csak mese, mert nem Érsekújvárnak vette az irányt, ahová állítólag igyeke­zett, hanem vissza, Galánta felé stoppolt. Nem azért írtam le mindezt, hogy kigúnyoljam, ki ilyen sors­ra jutott, pálcát törni felette nem az én tisztem, nincs is hoz­zá jogom. Inkább elszomorító­nak, mint viccesnek tartom a történetet. Talán annak idején édesanyja nem beszélgetett el vele komolyan szexuális kérdé­sekről. Lehet, hogy otthon éhe­ző gyermekei várják, és tisztes­séges munka híján, a szeren­cséden, az ő megélhetésüket kénytelen ily módon biztosítani. Persze, az is lehet, hogy a része­ges férje verte ki az útszélre, hogy italra valót keressen neki. Ha legközelebb lestoppol, talán megkérdezem tőle, mire költe­né a pénzemet, ha lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom