Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-01 / 228. szám, kedd
Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 1. KOMMENTÁR A minimálbér hatása PÁKOZDI GERTRUD Mától az eddigi 4920 korona helyett 5570 korona a minimálbér, a munkáltatók ennél kisebb bruttó havi bért nem adhatnak alkalmazottaiknak. Nem valami látványos emelés, a szakszervezetek keveslik is, de a néhány száz korona plusz némileg vonzóbbá teheti a munkavállalást az olyanok számára is, akik gyakran a szociális segély és a minimálbér eddigi összegének közelsége miatt az előbbi mellett döntöttek. Az érv közismert: a gazdaságilag leszakadt térségekben helyben nincs munka, s ha valaki minimálbérért vállal munkát otthonától távolabb, az utazási költségek miatt keresetéből alig marad valami. Inkább otthon várják a szerény segélyt... Ugyanakkor az is tény, hogy a megemelt minimálbér a hazai átlagkeresetek mindössze 40 százaléka. Az uniós tagországokban ez az arány 60 százalék. A kormányt alakító pártok zöme is ennek elérését szorgalmazta választási programjában. A törekvés érthető és szép, az azonban mindmáig kérdéses, milyen álláspontra helyezkednek azok a munkáltatók, akik a minimálbér megemelésének hatására kénytelenek több adót és biztosítási járulékot fizetni az államkasszába. Megtörténhet - és erre több szakértő is figyelmeztet -, hogy minimálbérrel javadalmazott munkákra nem vesznek fel alkalmazottakat, esetleg elbocsátják az ilyeneket, és a feladatokat - valamivel megemelt fizetésért idősebb alkalmazotta- ikra bízzák. Aligha megalapozatlan ez a félelem, hiszen volt már rá példa eddig is, hogy a vállalkozók, munkáltatók a gazdasági megszorításokra létszámcsökkentéssel reagáltak. Közismert a most formálódó kormány reformelkötelezettsége. Ez már csak azért is jó, mert a külföld szemében a reformok megvalósítása azt is jelenti, hogy az eddiginél lényegesen kisebb kockázattal hozhatja tőkéjét Szlovákiába. Márpedig ahhoz, hogy nagyobb legyen a munkavállalási kedv, fontos a nagyobb minimálbér is, de hiába vállalna valaki ennyiért munkát, ha nincs hol. Egy egész ország mégse költözhet a fővárosba vagy környékére. A megoldás tehát csakis az lehet, hogy Szlovákia él a zöldmezős beruházások és az ipari parkok létesítésében rejlő „tőkevonzó” lehetőségekkel. Azt az előnyt is kihasználhatjuk, hogy nálunk még mindig olcsóbb a munkaerő, mint a környező országokban. Ha pedig az ipari és egyéb termelési beruházások éppen a reformok következetes megvalósításának köszönhetően lényeges növekedésnek indulhatnak, talán már nem az lesz a fő kérdés, hogy az elbocsátások növekedésének veszélye nélkül emelhető-e vagy sem a minimálbér. Az lesz a kérdés, hogy tudunk-e megfelelően képzett munkaerőt kínálni az új gyárakba. De ez már a könnyebben megoldható feladatok közé tartozhat. CLOSSZA Euroatlanti autópálya MOLNÁR IVÁN Autónkkal éles kanyarban, nagy sebességgel hajtunk fel a Pozsonyt elkerülő, nemrég átadott autópályára. Az út mellett hatalmas reklámtábla. Meztelen női hát, fekete melltartót kikapcsoló kezek. Alatta a felirat: a D61-essél az élet izgalmasabb. Pár méterrel odébb egy hasonló méretű reklámtábla hirdeti, hogy a Dőléssel az élet sokkal könnyebb és gazdagabb lesz. Egy következő szórakozást és felhőtlen kikapcsolódást ígér. Ugyanezt ígérte az autópálya-szakasz választások előtti megnyitóján Ivan Miklós is, aki akkorra, sok más funkciója mellett, a közlekedési miniszter posztját is ellátta. A választások előtt így széles mosolyával ő kiálthatta világgá az összes tévé- csatornán keresztül, hogy pártja, az SDKÚ sem marad el a korábbi, Meciar által diktált autópálya-építési tempótól. Igyekezete meg is hozta a gyümölcsét, hiszen pártja az elkövetkező négy évben is vezető kormányerő lehet, miközben ő végre azt csinálhatja, amit mindig is szeretett volna - irányíthatja az ország pénzügyeit. Pénzügyminiszterként gyors európai uniós csatla- kozást ígér, közös pénznemmel, boldogabb, problémamentesebb és főleg izgalmasabb élettel. Reményei szerint így a következő választások előtt, a mostani Dóles autópályához hasonlóan, azzal büszkélkedhet majd, hogy pártjának hála, sikerült átadni az euroaüantí csadakozás gyors- forgalmi útját, amely az Európai Unió tejjel-mézzel folyó Kánaánjába vezet... Gondolataimból vad fékezés szakít ki. Előttünk kilométeres kocsisor kígyózik az autópályán. Ideges, káromkodó emberek, araszolás. Az autópálya három sávjából kettőt lezártak. A választásoknak vége, az SDKÚ eredményesen szerepelt. Az útépítők most már nyugodtan befejezhetik félkész munkájukat, hiszen az autókban araszoló ideges emberek szavazatára csak négy év múlva lesz szükség, addigra pedig úgyis mindent elfelejtenek. Négy év múlva ezért ugyanígy tapsolnak majd a gazdaságilag felkészüleden Szlovákia gyors uniós csatíakozásának és az euró elhamarkodott bevezetésének, hogy aztán évekig csak a pihenősávon araszolhassanak az Európai Unió autópályáján. FIGYELŐ GARAMVÖLGYE A nemrégiben alapítása 75. évfordulóját ünneplő lévai Barsi Múzeum a 78 szlovákiai múzeum tavalyi tevékenységét értékelő statisztikai kimutatás szerint a huszonhatodik - írja a Lévai járás Pohronie című hetilapjának havi magyar melléklete. „Olyan múzeumokat előztünk meg, mint például a komáromi, a pöstyéni, a dunaszerdahelyi, késmárki, nagyszombati és turócszentmár- toni” - olvashatjuk a Garamvöl- gyében. A múzeumnak tavaly közel 34 ezer látogatója volt. A melléklet arról is beszámol, hogy Érsekkétyen az idei tanévben magyar nevelési nyelvű egyházi óvoda nyílt (18 gyermek látogatja), a lévai magyar alapiskolában pedig több év után újra két első osztály (36 tanulóval). Léván a közelmúltban Down Egyesület jött létre, amely a Down-kórban szenvedőknek és szüleiknek, ápolóiknak kíván segítséget nyújtani. Az egyesület más szervezetekkel együtt tanfolyamokat, szakelőadásokat és közös családi üdülést szervezne az érintett családoknak. A segítséget kérők vagy felajánlók Éder Zsuzsannánál jelentkezhetnek a következő címen: M. R. Stefánika 12, 934 01 Levice; telefon: 036/63145 60. A lévai Garam Menti Népi Együttes idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját, s ebből az alkalomból november 23-án jubileumi ünnepséget tart. A régi táncosok jelentkezését Halász Gyula művészeti vezető várja a 036/62 268 42-es telefonszámon. (korp) TALLÓZÓ SME Grigorij Meseznikov borúlátó azzal kapcsolatban, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) leváltja-e a pártelnöki posztról Vladimír Meciart. „A mozgalmon belüli elégedetlenség minden eddigi megnyilvánulása azzal végződött, hogy végül az elégedetlenek távoztak a pártból” - hangsúlyozza. A politológus szerint Meciar leváltására csak akkor van esély, ha megváltozik a párt belső működése, erre azonban csupán Meciar beleegyezésével van mód. Meseznikov szerint a HZDS-ben senki sem elég erős ahhoz, hogy a pártelnök helyére léphessen. Elképzelhetetlennek tartja azt is, hogy Meciart a parlament alelnökévé válasszák. „Az alelnö- köket titkosan választják. Ha felajánlják is a HZDS-nek ezt a tisztséget, nem hiszem, hogy megválasztják. A körülmények arra kényszerítik, hogy alkalmazkodjék a képviselőkhöz. Lehetősége van Ján Slotát utánozni, aki felhagyott a parlamenti tevékenységgel. Meciar a válsághelyzeteket fogja kihasználni, hogy hallassa a hangját. Mégis inkább az az érzésem, hogy a Slota-modellhez közelít majd” - véli Meseznikov. Vojiszlav Seselj a harmonikus együttélés álmának hitt Vajdaságban a második helyen végzett Állandó szúrást érzek a szívem körül. Úgy teszek, mint a Schuster, beutaltatom magam Bécsbe! (Peter Gossányi rajza) Szerbia: Egy lépés vissza Egy franciaországi ismerősömnek nemrégiben feltettem a kérdést, Párizs számára Kostunica vagy La- busz lenne-e szerb elnökként az előnyösebb. Kissé hanyag és felületes, gyors válasza ez volt: mindegy, mert mindkettő demokrata. Másfél órába tellett kideríteni, a helyzet korántsem ilyen egyértelmű. SINKOVITS PÉTER Az eddig beérkező, nem hivatalos adatokat elemezve leszűrhető, a szerb választópolgár nem méltányolja őszintén Európa közeledési szándékát, szimpátiáját és tetemes anyagi segítségét; felismerte ugyan, hogy Szlobodan Milosevics vezérletével nem lehet tovább haladni, de jövőjét még nem tisztázta. Ma már egyértelmű, hogy két évvel ezelőtt csak félfordulat történt, a tétovázás nyomán pedig a korábbi diktátort leváltó Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE) szétesett. Ebben voltaképpen nincs semmi különös. Szerbia egy rövidtávú vágtázóhoz hasonlítható, nagy ütemben megtette az első száz métert, de most pihenni kíván. La- busz ugyanis túl gyorsan nyitna a Nyugat felé, nem nyújtva kellő fedezetet a várható tektonikus szociális mozgásokra, ezzel szemben Kostunica a lassúbb változások híve, aki a biztonság, a jogvédelem és a szerb érdekek szószólójává válva a szélcsendesebb átalakulást térképezte. Vojiszlav Seselj előretörése szintén nem meglepetés, talán csak annyiban, hogy a harmonikus együttélés álmának hitt Vajdaságban (Labusz után) a második helyen végzett. Ha belegondolunk, el kell ismernünk, Milosevics valójában jól ismeri népét, amikor Hágából azt tanácsolta, pártja (a Szerbiai Szociális Párt) ne indítson külön jelöltet, hanem Seseljt támogassa. Seselj - amolyan Tor- gyán-Csurka egyvelegként - cirkusszá átalakítva szinte kisajátította a szövetségi parlamentet, a tévé nézői folyamatosan jól szórakozhattak agresszív és hatásos beszédein, a jobb érzésűek által vélt „balkáni kocsma” teret hódított, s mára a Szerb Radikális Párt régi fényében tündököl. Seselj, aki egykoron az önigazgatású szocializmus témájából védte meg doktori disszertációját, jelenleg a A „balkáni kocsma” teret hódított, a Szerb Radikális Párt újra tündököl. szerb álmok folytonosságának megtestesítője, s ha csak hajszálnyira is maradt le a második forduló páros mérkőzéséről, magát a tényt nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Seselj a tényleges veszélyforrás, pozíciói pedig erősödhetnek a leendő szerb parlamentben. Szinte bizonyos, hogy győzelme esetén Vojiszlav Kostunica Szerbia leendő elnökeként rendkívüli parlamenti választásokat ír ki, ezzel megváltoznak az erőviszonyok a belgrádi szkupstinában. A pillanatnyi állás szerint megizmosodik a jelenlegi jugoszláv államfő vezette Szerbia Demokrata Párt, a Djindjics-Labusz vezérelte maradék SZDE nyilván második helyre szorul, biztos befutó a SZRP, s talán visszatérhet a politikai porondra a megújhodási mozgalom vezetőjeként Vük Draskovics is. Bárhogy is közelítsünk, ez totális jobbrafordulás, a nemzeti erők re- inkarnálódása, valamint az Európa irányába tett lassúbb ütemvé- tel. Djindicsék nyilván taktikai hibát követtek el, amikor kikényszerítve az elnökválasztást szóra próbálták bírni Kostunicát, mit választ, Szerbiát vagy Jugoszláviát. Belpolitikai viszonylatban érdemes tudni, Szerbiában és a Vajdaságban az elkövetkezendő két-há- rom év folyamán mintegy hétezer céget és vállalatot kellene privatizálni, a folyamat beindult, ám további iránya bizonytalan. A friss külföldi tőke beérkezte vitális érdek, kérdés, hogy a Labusz fémjelezte kapcsolatok most mennyit veszítenek értékükből. Egzisztenciális szempontból pedig ez valóban nem lényegtelen. A vajdasági magyarság - miként minden szerbiai kisebbség - körülményeit tekintve lényegesebb változás nem várható, mivel a Nyugat továbbra is sakkban tartja Szerbiát, az új belgrádi vezetés pedig kisebbségi ügyekben nem fog kockáztatni, lévén, fontos számára a Koszovóban élő szerbség sorsa is. Külön probléma viszont, hogy - pártjait tekintve - a vajdasági magyarság is megosztott, az egységes politizálás hiánya pedig komoly hátrányként jelentkezhet. Ettől függetlenül a most létrejött MNT kiterjesztheti hatáskörét egy lehetséges autonómia irányába, önrendelkezhet a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás területén, s a magyar önkormányzatok láncoA második fordulóban tagadhatatlanul Kostunica győzelme jósolható. lata is életképessé válhat. A mérkőzés még nem lefutott. A második fordulóban tagadhatatlanul Kostunica győzelme jósolható, a választási rendszer szabálya azonban a két hét múlva megtartandó megmérettetés esetében is az ötven százalék feletti „megjelenést” teszi szükségessé, s ha a szavazópolgárok ennek nem tesznek eleget, minden kezdődik élőről. Közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Szerbia jelenlegi elnökét, Milan Milutinovicsot hosz- szú hónapok óta Hágába várják, tanúként, vádlottként egyaránt. Francia ismerősömnek ebben igazat kell adnom, ehhez képest akár Kostunica, akár Labusz minősíthető változást feltételez. A szerző vajdasági munkatársunk Az Atlantis indítási idejét a tavalyi merényletek miatt csak egy nappal a start előtt hozzák nyilvánosságra Újra rajtolnak az amerikai űrsiklók MTI-HÁTTÉR A nyári repülési tilalom után ismét szolgálatba áll az amerikai űrsik- ló-flotta, amelynek Atlantis nevű egysége szerdán indul el hét űrhajóssal a Nemzetközi Űrállomásra. A kényszerpihenőre azért volt szükség, mert az Atlantis és a Discovery hajtóművén hajszálrepedéseket észleltek, és emiatt nem csak őket, hanem két másik társukat is alapos vizsgálat alá vetették. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kínosan ügyel a biztonságra, főként azóta, hogy 1986-ban az indítás után felrobbant a Challenger űrsikló, hét űrhajós, köztük két nő halálát okozva. így ha csak a legkisebb jele is mutatkozik annak, hogy a repülés veszélybe kerülhet, inkább küldetéseket halasztanak el, mintsem kockázatnak tegyék ki az asztronauták életét. A mostani küldetést a NASA szakemberei az űrsiklókon eddig nem alkalmazott újítással is fűszerezik. Az űrrepülőgép indításához nélkülözhetetlen kúp alakú, óriás, még magának a siklónak a méretét is meghaladó üzemanyagtartály külső burkára televíziós kamerát erősítettek. Ennek segítségével maguk az utastérben elhelyezkedő űrhajósok és a NASA-televízión keresztül a földi halandók is panorámaképsorokat láthatnak, majd miközben a hatalmas monstrum elrugaszkodik az indítópadról és kijut a világűrbe. A közvetítés az indítás előtt negyedórával kezdődik. A „főműsor” az a mintegy 8 és fél perc lesz, amely az indítás pillanatától ahhoz szükséges, hogy az Atlantis elérje a világűrt. Hasonlóan a Forma l es versenyek közvetítésénél alkalmazott fedélzeti kamerás bejátszásokhoz, amikor a nézők is mintegy a kocsiba ülve élvezhetik a száguldást, az Az indítást élőben közvetítik a televíziók, a nézők az űrben száguldhatnak. Atlantis esetében az elképzelhetetlenül gyors emelkedésnek lehetnek részesei a tévénézők. A különbség az, hogy míg a versenyautók kamerája előre, az űrsiklóé hátrafelé néz. Látni lehet majd felülről, amint a start pillanatában kivágódnak a fő hajtóműből a lángok, majd később a két gyorsító rakéta egyikének a leválását figyelhetjük meg (a másik a tartály takarásban lesz), miközben a Föld felszínéről egyenesnek látszó horizont szinte egy csapásra meggörbül. Az Atlantis küldetését 11 napra tervezik. Rakterében a Nemzetközi Űrállomás egy újabb fontos elemét, egyik tartószerkezetét juttatnak el rendeltetési helyére. Az űrhajósok három külső szerelési munka révén illesztik a Föld körül keringő űrbázisra a földön 15 tonnát nyomó szerkezetet. Az indítás pontos időpontja egyelőre nem ismeretes, mert a NASA a tavaly szeptemberi terrorcselekmények óta csak egy nappal a start előtt hozza nyilvánosságra azt. Annyit tudni, hogy az Atlantis szerdán - közép-európai idő szerint - valamikor-este indul el útjára.
