Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-05 / 206. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 5. Közélet 5 Interjú Ivan Gasparoviccsal, aki a HZDS-ből egy S-t, Meciartól pedig körülbelül 6-7%-nyi szavazót vett el Viselkedésem a garancia Ivan Gasparovic 1992-ig szö­vetségi főügyész volt, majd a HZDS képviselője és házelnök lett. E posztját 1994 és 1998 között is megtartotta, Vladi­mír Meciart mindenben támo­gatta. Ezért mindenkit megle­pett, hogy a HZDS nevezetes nyitrai közgyűlésén nem ke­rült fel a mozgalom jelöltlistá­jára. Néhány nappal később bejegyeztette saját pártját. SZENTGÁLI ANIKÓ Egyesek sértődöttségről, Me- ciarral kötött titkos egyezségről, szatellitpártról, mások külföldi megrendelésre létrejött mozga­lomról beszélnek. Mi az ön verzi­ója? Semmi sem igaz abból, amit az előbb mondott. Azok találták ki, akiket zavar pártunk megalakulása. Nem igaz, hogy megsértődtünk. A pártalapítás valódi oka az volt, hogy a HZDS-ben a belső demokrácia nem tudott érvényesülni, az eltérő nézeteket elutasították, és mindez a nyitrai kongresszuson csúcsosodott ki, amikor az elnök kerek-perec kije­lentette: ha nem tartják tiszteletben az ő nézeteit, akkor feloszlatja a pártot. Betelt a pohár, mégsem gon­doltam arra, hogy kilépek a pártból. Később megkerestek a járások kép­viselői, és miután meggyőződtünk róla, hogy van igény egy új pártra, megalapítottuk mozgalmunkat. Döntésünk helyességét a polgárok spontán viselkedése is igazolja: né­hány nap alatt 42 ezer aláírást gyűj­töttünk össze. Sokan csak azért írták alá a támo­gató íveket, mert abban bíztak, ezzel Meciart gyengítik. Tudjuk, hogy olyanok is aláírták, akik nem fognak ránk szavazni, ugyanakkor úgy vélték, szükség van ránk. Meggyőződésünk, hogy he­lyesen cselekedtünk, hiszen moz­galmunk hazai és külföldi megítélé­se viszonylag pozitív. Néhány nagy- követség képviselőjével már talál­koztunk... Állítólag a magyar nagykövettel is, csakhogy ő ezt cáfolta. Mert a nagykövet helyettesével ta­lálkoztunk. Eredetileg a nagykövet­tel szerettünk volna, de mivel véget ért megbízatása, időszűke miatt ez nem valósulhatott meg. A cseh és a lengyel nagykövettel viszont felvet­tük a kapcsolatot, mert fontosnak tartjuk a visegrádi együttműködést. Eric van der Lindennel, az Európai Bizottság küldöttségének vezetőjé­vel pedig ismertettük elképzelésein­\\ Azzal sincs problé­mánk, ha a válasz­tások után akár az MKP- val is számolni kell a következő kor- “ > > mánykoalícióban. > > két, amelyeket pozitívan fogadott, és a jövőben odafigyel majd, szóbeli megnyilvánulásaink összhangban vannak-e cselekedeteinkkel, amit - mivel új párt vagyunk - nem lehet rossz néven venni. Nem azzal magyarázható inkább a külföld és a hazai pártok óva­A kormányalakítás nem elsősorban a preferenciáktól függ majd... (Képarchívum) tossága, hogy nemrég még ön is a HZDS egyik kulcsfontosságú tisztségviselője volt, azaz kivette a részét mindenből, amiért a mozgalmat negatívan értékelik? Gondolok a nevezetes parlamenti éjszakára, a Gaulieder-ügyre, a botrányos privatizációkra... Ez a kérdés ma már kötelességsze- rűen hangzik, mert mindaz, amit most felsorolt, a jelenlegi kabinetet sem kerülte el: botrányosan ma- gánosított, több olyan törvényt fo­gadtatott el, melyek az alkotmány- bíróságon kötöttek ki... Kötelességszerűen? Értsem ezt úgy, hogy minden kormánynak „kötelessége” rosszat csinálni? Csak azt mondtam, hogy mindaz, amit a korábbi kormány szemére vet, az alól a jelenlegi sem tud kibúj­ni. Tagadhatatíanul volt néhány hi­bás döntés, amiért természetesen vállalom a felelősséget, de nem tu­dok elhatárolódni saját döntéseim­től, magatartásomtól. Viszont az­zal, hogy beismertem a hibáimat, megtettem a megfelelő lépést. Ebben egyetértünk, és ezért kell azt keresni, ami összeköt, amiben meg tudunk egyezni, csakhogy ehhez mindenkinek kompromisszumra kell törekednie. A kompromisszumról jut eszem­be: Vladimír Meciar kétségkívül mint parlamenti képviselőtől meg akart öntől szabadulni, állí­tólag kompromisszumos megol­dásként különböző funkciókat kí­nált önnek. Lehetett volna pol­gármester, euroképviselő, om­budsman, alkotmánybíró. Való­ban kapott ilyen ajánlatokat? Nem. Beszéltek róla, de konkrét ajánlatot nem kaptam. Meciar így akaija az embereket félrevezetni. És az államfői poszt megpályázá­sa megfordult a fejében? Ezt is Meciar mondta, állítólag attól ijedt meg, hogy majd jelöltetem ma­gam az elnöki választásokon. Egyébként mindkét elnökválasztá­son magam javasoltam Meäarnak, hogy jelöltesse magát. Én a jelölte- tésem visszautasítottam. mánk, ha a választások után akár az MKP-val is számolni kell a követke­ző kormánykoalícióban. A demokrácia fejlettségét abban lehet mérni, a többségi társada­lom hogyan viszonyul kisebbsé­geihez. Mivel a legtöbb pártnak szinte semmilyen koncepciója nincs, a választások utáni kisebb­ségpolitikájuk csak reakció lesz az MKP elképzeléseire, esetleges követeléseire. A HZD mit kínál a kisebbségeknek azért, hogy jól érezzék magukat Szlovákiában? Minden kisebbség minden ország­ban jól érezheti magát, ha a szociá­lis körülmények miatt nincs oka pa­naszra, azaz ha az embereknek van munkahelyük, lakásuk, utazhat­nak, szabadon gondolkodhatnak. Az elmúlt években az MKP nem so­kat tett annak érdekében, hogy a magyarlakta területeken jó szociális körülmények legyenek. Nem elég kétnyelvű táblákon hirdetni a köz­ségek nevét, kisebbségi nyelven írni a vezetéknevet... Az viszont rendkívül fontos, hogy minden gyerek anyanyelvén ta­nulhasson. Mi a véleménye a ma­gyar kar, illetve egyetem létreho­zásáról? A magyar közösség politikai képvi­selői programjukban csak erre össz­pontosítottak ahelyett, hogy közös­ségük gazdasági helyzetét javították volna. Egyetértek azzal, hogy a ki­sebbségeket ugyanazok a jogok ille­tik meg, mint a többi állampolgárt. Manapság mindenki használhatja az anyanyelvét, az iskolákban is be­szélhetnek magyarul, léteznek ki­S\ Betelt a pohár, mégsem gondol­tam arra, hogy kilépek a pártból, ám megke­restek a járások yy képviselői. N> sebbségi tanszékek, úgyhogy szá­momra nem elképzelhetetlen a ki­sebbségi nyelven való felsőfokú képzés. Mi a garancia arra, hogy a jövőben nem követ el hasonló ballépést? Olyan emberekkel vagyok körülvé­ve, akik idáig egyetlen pártban sem szerepeltek. Nem lehet a végtelen­ségig azt szajkózni, lesz-e garancia vagy sem. A garancia a viselkedé­sem lesz, és ha a cselekedeteim összhangban lesznek a kijelentése­immel, az elegendő garancia lesz. Megnézhetnénk más pártokat is, vegyük például a Magyar Koalíció Pártját. Miért szerepel még most is Duray az MKP választási listáján? Ezt ne tőlem kérdezze, a párt kül­döttei döntöttek így. Csakhogy ha az MKP rendbe akarja hozni a szlovák-magyar viszonyt, ha azt akarja keresni, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt, akkor ezért mindent el kellene követnie. Duray Miklós jelölésével nem látok garanciát a megbékélésre. Ön hogyan oldaná meg a kisebb­ségi kérdést? Azt az alkotmány már megoldotta. Sok függ a mindenkori kormány összetételétől. A közvélemény-kutatók szerint a HZD és a HZDS lényegében ugyanazokért a szavazókért har­col. Idáig egyetlen pártnak sem sikerült annyi támogatót elcsábí­tani Meciaréktól, mint önöknek. Mi erről a véleménye? Realista vagyok, a felmérések csak jeleznek bizonyos folyamatokat. Szlovákia bonyolult helyzetben van, és ha komolyan gondoljuk az integrációt, akkor minden egyéb célkitűzést ennek kell alárendelni. Ezért a kormányalakítás nem első­sorban a preferenciáktól függ majd, hanem attól, az alakuló kabinet ké­pes lesz-e megvalósítani a kulcsfon­tosságú feladatokat. A pártok választási programjait olvasva kiderül, hogy szinte egyik sem foglalkozik kisebbségi kérdé­sekkel. Elárulná, ha a HZD befo­lyásos pozícióban lenne, milyen nemzetiségi politikát folytatna? Alkotmányunk a kisebbségeket egyenjogú állampolgároknak tartja, ebből indulunk ki. Természetesen a nemzetiségek képviselőivel le kell ülni tárgyalni, meg kell beszélni a gondjaikat, és azzal sincs problé­Vagyis támogatná egy felsőfokú magyar oktatási intézmény létre­hozását? A kormány jóváhagyott egy határo­zatot, de ezt a nyitrai egyetemnek kell megvalósítania. Sok múlik azon is, milyen hangu­lat uralkodik az országban - ha a politikusok a magyarok ellen uszítják a polgárokat. A parla­mentben például a HZDS és a nemzetiek többször tettek go­romba kijelentéseket a kisebbsé­gek címére. Tőlem egyetlen ilyen botrányos kije­lentést sem hallhatott. Amikor az el­lenzéki képviselők megnyüvánulá- sairól szól, akkor azt is el kell mon­dani, hogy a magyar kollégák min­dig találtak megfelelő választ. Konkrét eseteket nem említenék, az nem tenne jót a magyar- szlovák vi­szonynak, de bárki fellapozhatja az ülésekről készült jegyzőkönyveket. Nemcsak az egyik, hanem a másik félnek is mindent el kellene követni, hogy a helyzet javuljon. Nem a sé­relmeket kell felemlegetni, hanem azt kell elérni, hogy hasonló helyze­tek ne forduljanak elő. Prágában a NATO belső vitái kerülnek előtérbe Mi is kapunk meghívót ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Somorja. A prágai NATO-csúcson valószínűleg hét ország kap meghí­vót. Macedóniát és Albániát ugyan biztatják majd, de legalább hat évig nem várható új bővítés - jelentette ki tegnap a Fórum Intézet és a Szlo­vák Külügyi Intézet rendezvényén Janusz Bugajski, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmá­nyok Központja kelet-európai tanul­mányok igazgatója és Philipp Bo- rinski, a németországi Geisseni Egyetem professzora. Szerintük a prágai csúcson a bővítés a legkevés­bé konfliktusos kérdés lesz. Komo­lyabb vita várható a jugoszláv hábo­rú óta létező Európa-USA ellentét kapcsán. Az európai szövetségesek szerint ugyanis az amerikaiak túl militánsak voltak, az USA viszont úgy véli, hogy szövetségeseik ne­hézkesen reagáltak, (ti) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Csehország bízik benne, hogy Szlovákiát felveszik a NATO- ba a prágai csúcson, mondta Cyril Svoboda cseh külügyminiszter. A tegnapi cseh-szlovák találkozó tel­jes egyetértésben zajlott, a két állam szeremé fenntartani a polgáraira vonatkozó könnyített határátlépést és az ingyenes egyetemi tanulmá­nyokat. „Jelzésértékű, hogy a cseh külügyminiszter első külföldi útja Szlovákiába vezetett” - mondta Eduard Kukán szlovák külügymi­niszter. A két fél egyeztetett az EU- csatlakozási tárgyalásokról is; fon­tosnak tartják, hogy a V4-ek közö­sen lépjenek fel a legnehezebb feje­zet, a mezőgazdaság lezárása során. Prága álláspontja változatlan a Benes-dekrétumokkal kapcsolat­ban: vitázni hajlandó, a megszünte­tésükről hallani sem akar. (lpj) RÖVIDEN Egyeztetés a státustörvényről, hízárlattal Pozsony. Tegnapi magyar-szlovák jogszakértői egyeztetésre került sor a kedvezménytörvény ügyében. Jaroslav Chlebo külügyi állam­titkárt csak annyit közölt lapunkkal, a találkozó résztvevői meg­egyeztek, hogy a sajtónak semmiféle információt nem adnak. „Azt sem árulhatom el, kik voltak ott. Hangsúlyozom viszont, hogy foly­nak az egyeztetések, szó sincs állóháborúról, és ez mindenképp po­zitív dolog" - jelentette ki Chlebo. (szge) Szavazatszámlálási főpróba Pozsony. Gond nélkül zajlott a statisztikai hivatal választási szava­zatszámláló informatikai rendszerének tegnapi próbaüzeme. Egy­előre csak a hivatal kerületi képviseletein szimulálták a járási ada­tok összegzését, szeptember 17-én viszont már a járási hivatalok­ban a teljes országos rendszer működését próbálják ki. (SITA) Egyötödünk Ficót akarja kormányfőnek Pozsony. A megkérdezettek 22,8 százaléka azt szeretné, ha a vá­lasztások után a Smer-elnök Robert Ficó lenne a miniszterelnök - mutatja ki a Dicio közvélemény-kutató ügynökség felmérése. Több mint 15 százalék Vladimír Meciart látná szívesebben ezen a posz­ton, s 11,2 százaléknyian találnák a legjobbnak, ha Mikulás Dzurinda maradna a kormányfő. Az első öt politikus között szere­pel Pavol Rusko, az ANO elnöke 8,1, s a HZD-vezér Ivan Gasparovic 6,5 százalékkal. (TASR) Alakuló közgyűlés Kéménden Pozsony. Szeptember 14-én tartja alakuló közgyűlését Kéménden a Magyar Föderalista Párt, amelyet az elmúlt hónapban jegyeztek be a belügyminisztériumban. Lapunkhoz eljuttatott közleményük­ben a pártalapítók kifejtik, hogy a felvidéki magyarság eredményes érdekképviselete csupán a föderalizmus eszmevilágával valósítha­tó meg, ugyanis Európa jövője szerintük csak a nemzetek szövetsé­ge révén képzelhető el. Az MFP részt vesz a decemberi helyhatósá­gi választásokon. (U) Újabb büntetést kapott a Markíza Pozsony. A frekvencia újabb félmillió koronás büntetést szabott ki a Markízára, azzal az indoklással, hogy a magántelevízió híradása az ANO-t részesítette előnyben. A testület az első ilyen esetkor helyreiga­zítás közlésére kötelezte a tévétársaságot, az azonban erre a legutóbbi napokig nem volt hajlandó. Mivel a közlemény végül mégis megjelent, a frekvenciatanács ebben az ügyben megszüntette az eljárást. (TASR) Prága ellenzi, Pozsony még nem döntött Pozsony. A cseh kormány ellenzi, hogy a nemzetközi büntetőbíró­ság előtt bárki immunitással rendelkezzen, jelentette ki Cyril Svoboda. A cseh külügyminiszter ezzel reagált az USA azon kérésé­re, hogy az európai országok kétoldalú szerződésekkel biztosítsák, amerikai állampolgárok ne kerülhessenek a nemrég létrejött nem­zetközi törvényszék elé. Az EU felszólította tagországait, hogy ne kössenek ilyen értelmű szerződéseket az USA-val, várják ki az EU-USA tárgyalásokat. Eddig Románia és Izrael engedett Wa­shington kérésének. Eduard Kukán külügyminiszter szerint Szlová­kia megvárja az EU hivatalos álláspontját, (lpj) A holokauszt áldozatainak kárpótlásáról Pozsony. Elvüeg egyetért a kormány a holokauszt áldozatainak anya­gi kárpótlásával, az erről szóló dokumentum azonban technikai jelle­gű hibákat tartalmaz, ezért tegnap felfüggesztették a tervezetről fo­lyó vitát. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a következő kormányülé­sig eltávolítja a „műszaki hiányosságokat”, és szeptember 18-án a ka­binet valószínűleg jóváhagyja a kárpótlás előterjesztett módját, (sza) 31 százalék jobboldali kormánytakar, 11 baloldalit Hány dudás kell? ÖSSZEFOGtALÓNK Pozsony. A legtöbb szavazó jobbol­dali és három pártból álló kor­mányt szeretne a választások után - derül ki a Polis Slovakia közvéle­mény-kutató ügynökség legfris­sebb, választások előtti utolsó tele­fonos felméréséből. A megkérde­zettek 31,2 százaléka látna szívesen csak jobboldali kabinetet, 11 száza­léka pedig kizárólag baloldalit. A „vegyes” megoldásban 30,7 száza­lék érdekelt, míg minden tizedik embernek nincs határozott vélemé­nye a kérdésről. Hárompárti koalí­ciót szeretnének több mint 43 szá­zaléknyian. Négy párt szövetsége gyakorlatilag minden ötödik em­bernek megfelelne, s közel 13 szá­zalék „szavazna” az ötpárti kor­mányzásra. Két pártból álló kor­mány tetszene több mint 8 száza­léknak, míg 3,4 százalék csak egy pártra „számít” a kabinetben. A la­kosság közel kétharmada bízik ab­ban, hogy a pártok képesek lesznek koalíciós kormányt létrehozni. A la­kosság 51,4 százaléka szerint a HZDS-nek van a legkisebb koalíciós potenciálja, vagyis Vladimír Meciar pártja lenne képes legkevésbé szö­vetkezni a többi politikai erővel. Né­hány további pártot ebből a szem­pontból a válaszadók a következő­képpen értékeltek (arány százalék­ban): SNS (18,2), Smer (16,3); MKP (7,9), PSNS (7,9), SDKU (6,7), ANO (6,5), KDH (6,4), SDE (6,2). Az ügynökség azt is felmérte, hogy a szavazásra jogosultak szerint mely párt képes a leggyorsabban megegyezni a koalíciós kormány felállításáról. Az SDKÚ a választó­joggal rendelkező lakosság 35 szá­zaléka szerint képes a legrövidebb idő alatt a megállapodásra. A többi­eknél ez az arány: KDH 20, az ANO 17,9, az MKP 15,3, a Smer 14, 8 és HZDS 11 százalék, (tasr, siat) AZ MKP MAI LAKOSSÁGI FÓRUMAI Pozsony, Csemadok 18.00; Hidaskürt: 19.00; Kisudvarnok: 17.30; Csallóköfkürt: 19.30; Fegyvernek: 17.00; Lontó: 19.00; Vágfüzes: 17.30; Marcelháza: 19.30; Feled: 17.30; Serke: 19.30; Debrőd: 17.00; Jászó: 19.00; Újhely: 17.30; Borsi 19.30. A Magyar Koalíció Pártjának kampányfilmjét a Szlovák Televízió 2. csatornája minden este 18.00 órától sugározza. x Szlovákiába vezetett a cseh külügyminiszter első útja Teljes egyetértés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom