Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-25 / 223. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 25. Tudomány - hirdetés 9 Mintegy 3,47 milliárd évvel ezelőtt egy meteoritbecsapódás révén elementáris erejű katasztrófa sújtotta a Földet Segíthette az élet keletkezését? Úgy tűnik, a Föld életének hajnalán, a mainál sokkal gyakoribb meteorbecsapódások az eddig feltételezettnél is alaposabban befolyásolták bolygónk történelmét (Képarchívum) Egy amerikai geológuscsoport az eddig ismert legrégebbi meteoritbecsapódás bizonyítékaira bukkant: a fellelt nyomok szerint mintegy 3,47 milliárd évvel ezelőtt hatalmas, a dinoszauruszokat kipusztító csapásnál is nagyobb katasztrófa sújtotta a Földet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár a 3,5 milliárd éve becsapódott meteorit szilánkjait, illetve az általa létrehozott, feltehetőleg gigantikus krátert még nem találták meg, Dél- Afrikában és Ausztráliában gyűjtött geológiai minták elemzéséből arra következtetnek, hogy a meteorit átmérője csaknem 20 kilométer lehetett, azaz mintegy kétszer akkora, mint a dinoszauruszok pusztulását okozó, 65 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott kisbolygóé. Donald R. Lowe, a Stanfordi Egyetem geológus professzora és munkatársai két ismert ősi földtani formációból, a dél-afrikai Barberton zöld- szikla-övezetből és az ausztrál Pilbara-tömbből gyűjtöttek kőzetmintákat, amelyeket érzékeny geokémiai elemzésnek vetettek alá. Mindkét helyszínen olyan régi kőzetek is találhatók, amelyek még akkor képződtek, amikor a Föld csak 1 milliárd éves volt, s csupán egysejtű baktériumok éltek rajta. Mintáinkat a legrégebbi, ősi formájukat szinte érintetlenül megőrző üledékes és vulkáni eredetű kőzetekből vettük - mondta Lowe. Bár ismeretesek ennél régebbi kőzetek is, legtöbbjüket annyi geológiai hatás (gyűrődés, törés, lávakifolyás stb.) érte, hogy már nem sokat tudnak elárulni a Föld felszínének hajdani arculatáról. Lowe és egyik munkatársa, Gary R. Byerly, a Louisianai Állami Egyetem geológusa több mint 20 éve kezdett mintákat gyűjteni a két lelőhelyen. Jóllehet több ezer kilométerre esnek egymástól, mindkét helyszínen találhatók olyan 3,5 milliárd éves rétegek, amelyek feltűnően nagy számban tartalmaznak mikroszkopikus méretű gömbölyű üveggyöngyöket, úgynevezett mikrotektíteket vagy szferulákat, amelyek jellegzetesen meteoritok becsapódásának melléktermékei. „Amikor egy meteor nagy sebességgel átzuhan a légkörön, rövid időre légüres csatornát hagy maga mögött, amelyet a levegő nem tud azonnal visszafoglalni - magyarázta Lowe. A felszínnek ütközve a meteor megolvasztja és elpárologtatja a sziklát: a gőzöket a légüres csatorna felszippantja, így a légkörbe jutnak, majd a gőzfelhőben cseppecskékké kondenzálód- nak, visszazuhannak, s a talajba fúródva lehűlnek és megszilárdulnak. A dinoszauruszok pusztulását okozó kisbolygó becsapódása alig 2 centiméter vastagságú szferularé- tegeket hozott létre világszerte. A dél-afrikai és ausztrál rétegek ennél jóval vastagabbak: 20-30 centiméteresek. A kőzetek kémiai elemzése olyan ritka fémeket, például irídiumot is nagy koncentrációban mutatott ki bennük, amelyek a Földön alig fordulnak elő, viszont a meteoritokban jóval gyakoribbak. Az 1980-as évek közepén, amikor Lowe és Byerly először állt elő azzal az elképzeléssel, miszerint ezek az irídiumban és szferulákban gazdag rétegek egy nagy meteorit becsapódására utalnak, a feltételezést sokan kétségbe vonták. Főképp a geoké- mikusok vitatták, mondván: a szferulák vulkáni tevékenység nyomán is keletkezhettek. Két évvel ezelőtt azonban a kételyek eloszlottak: sikerült ugyanis bebizonyítani, hogy a kőzetekben lévő króm kétségtelenül Földön kívüli eredetű. A becsapódás pontos időpontjának meghatározásakor kiderült, a vizsgált dél-afrikai és ausztrál minták életkora 3,47 milliárd plusz/mínusz 2 millió év. Milyen lehetett bolygónk, amikor az ütközés bekövetkezett? Biztosat nem tudni róla. Lowe és munkatársai úgy vélik, a Földet túlnyomó részben víz boríthatta, s valószínűleg nem voltak még nagy szárazföldek, hanem nagyon sok kisebb mikrokontinens létezhetett. Ha az óceán vizének térfogata nagyjából megegyezett a maival, átlagos mélysége 3,3 kilométer lehetett. „Egy 20 kilométeres meteor 1-2 másodperc alatt átzuhanhatott az óceánon, majd a tengerfenéknek ütközött” - mondta Lowe. A becsapódás több kilométer magas hullámokat kelthetett, szétmorzsolhatta a mikrokontinenseket, s felszaggathatta az óceán fenekét. Nehéz megállapítani, milyen hatással voltak e nagy katasztrófák a földi élet fejlődésére. Mivel a legfejlettebb élőlények akkoriban a baktériumok voltak, nem állapítható meg, történt-e akkoriban a dinoszauruszuk kihalásához mérhető tömeges fajpusztulás. Másfelől Lowe szerint az sem zárható ki, hogy a meteor becsapódása éppen ellenkező hatású volt. A legrégebbi mikrobanyomok ugyanis szintén 3,5-3,4 milliárd évesek, azaz nagyjából egybeesnek a becsapódással. Lehetséges, hogy a meteorit valami módon hozzájárult a földi élet kialakulásához? Ä kutató kitért arra a bizonytalanságra is, amely a Föld akkori éghajlati viszonyaiból ered. Mint jelezte, az átlag- hőmérséklet akkoriban rendkívül magas, talán a 85 Celsius-fokot is elérő lehetett. Nehéz megmondani, hogy a forró Földön milyen hatása lehetett egy meteor becsapódásának - magyarázta. A jelenlegi éghajlati viszonyok között tudjuk, hogy egy nagy becsapódás iszonyatos mennyiségű port dobna fel a légkörbe, és emiatt az átlaghőmérséklet jócskán leesne. Sokan ezzel magyarázzák a dinoszauruszuk pusztulását: hiába voltak hatalmas, erős állatok, sokkal érzékenyebben reagáltak a környezeti változásokra, mint a mikrobák, amelyek extrém viszonyokhoz is képesek alkalmazkodni. Úgy tűnik, a Föld életének hajnalán, a mainál sokkal gyakoribb meteorbecsapódások az eddig feltételezettnél is alaposabban befolyásolták bolygónk történelmét- összegezte Lowe. További rétegek elemzése segíthet majd annak megértésében, hogyan befolyásolták a kozmikus ütközések a Föld arculatának és az életnek a kialakulását. (ÉT) Egyetlen felfedezés önmagában fényt deríthet az eseményben gazdag maja történelem egyik alig ismert fehér foltjára Hatalmak háborúja okozhatta a birodalom végét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Két maja szuperhatalom véres küzdelme miatt hullott apró darabjaira a legendás maja birodalom - ezt derítették ki tudósok, akik megfejtették a tavaly felfedezett guatemalai piramis lépcsőjének oldalát díszítő hieroglifákat. Guatemala dzsungelének mélyén egy maja templom romjaira bukkantak tavaly Dos Pinalesnél. A feltárási munkák alkalmával a kutatók érdekes leletet tártak fel ott, ahol egykoron az írisz hurrikán gyökerestül egy fát tépett ki. A maja templomépületek lépcsőjét hieroglifák díszítették, amelyek megfejtéséhez több mint egy esztendős fordítói munka kellett. Az 1300 éves maja írásjegyek azokat az elméleteket erősítik meg, amelyek szerint a maja világot nem aprócska államok dulakodása, hanem két óriási birodalom közötti háború osztotta meg. „Nem fordul elő túl gyakran, hogy egyeden felfedezés önmagában fényt derít a történelem egyik alig ismert fehér foltjára” - mesélte Arthur Demarest, a kutatás vezetője. A Vanderbilt Egyetem kutatója a New Scientist tudományos magazinnak elmondta, hogy a lépcsősor 60 eseménydús évet mesél el Balaj Chan ICawil életéből, aki Krisztus előtt 535-ben mindössze négyévesen Dos Püas irányítója volt. ICawil legidősebb fiútestvére volt az egyik harcban álló nagyhatalom királya. Bátyja a mai Guatemala északi részén, Dos Pilastól mintegy 113 kilométerre fekvő Tikal uralkodója volt, és a mai Mexikó területén található Calakmul ellen viselt hadat. K’awil a húszas éveiben járt, amikor a calak- muli seregek elözönlötték városát. Ekkor átállt a hódítók oldalára, és szembeszállt bátyjával. Évtizedes küzdelem vette kezdetét, amely Tikal kifosztásával végződött. A királyt és a nemességet Dos Pilasba hurcolták és kivégezték. A lépcső nyugati része örökíti meg ezeket a kivégzéseket: az áldozatok vérét nagy medencékbe folyatták, és tornyokat építettek az ellenség koponyáiból. Demarest úgy véli, a maja civilizáció ekkor nem állt messze attól, hogy egyetlen birodalommá forrjon össze. A szövegből kiderül: a csatározások nem fejeződtek be, a vezérek egymás ellen fordultak, és végül darabjaira hullott a maja birodalom. A maja civilizáció Kr. u. 900 körüli bukása a mai napig a tudósok vitáinak tárgya, hiszen az okok egy sor egymásnak ellentmondó elméletet vázolnak fel. Sokan úgy vélik azonban, hogy a maja birodalmat nem hatalmi csatározások, hanem egy ekkoriban bekövetkezett környezeti kataklizma söpörte el a föld színéről. (MH, o) Megtalálták az angliai Stonehenge németországi párját Ókori csillagvizsgáló ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az angol Stonehenge csillagvizsgáló páijára bukkantak Németországban. A lelet 3600 évével valószínűleg a legrégebbi feltárt csillagászati obszervatórium, állítják a szenzációt sejtő kutatók. A régészek következő lépésként összevetik a leletet az angliai Stonehenge-ben' található hasonló építménnyel. A feltárás során előkerült egy kétkilogram- mos, közel 32 centiméter átmérőjű bronzkorong, rajta csillagábrákkal. A tudósok úgy vélik, a korongot Kö- zép-Németországban, a Harz-hegy- ségben készíthették. Az aranyberakásokkal a Nap, a Hold és egyes csillagok, esetleg a Hold és telihold állásának képét rögzítették, véli Wolfhard Schlosser, a Bochumi Egyetem régész-csillagásza. Az egyik csillagkonstelláció hét aranypöttyével valószínűleg a Fiastyúk csillagkép 3600 évvel ezelőtti állását mutatja. A feltárás másik jelentős lelete az a közel 200 méter átmérőjű földsánc, amely egykor egy facölöpökből állá épületet ölelhetett körül. „A kutatók úgy vélik, az építmény és a korong együtt szolgálhatott az idő, s ezzel a vetés és aratás idejének meghatározására” - magyarázza Harald Meller, a tartomány Őstörténeti Múzeumának vezetője. „Innen kísérték figyelemmel a Nap járását, amiből nagy pontossággal meg tudták becsülni a nyári és a téh napfordulót.” A csillagvizsgáló egy évezreden át szolgálta a környék lakóit. Az utómunkálatok során, augusztus vége óta a földből további több mint 100 kisebb lelet került elő. Közülük a legjelentősebb az a 2700 éves spirál karika, amelyet tulajdonosa nyakékként viselhetett. A nagy jelentőségű felfedezést a Nebra közeli erdőben először éppen ma tárják az érdeklődő újságírók és szakemberek elé. A tervek szerint a várhatóan világszenzációnak számító építményt rekonstruálják, s a feltárási munkálatokat követően a helyszínből turistalátványosságot alakítanak ki, melynek közepén az árokkal övezett csillag- vizsgáló áll majd. (o-o) Elektromágneses impulzusokat észleltek a rengések előtt Vészjelzések a föld alól UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Különös elektromágneses jeleket regisztráltak három hónapja egy Japánban történt nagyobb földrengés előtt. Mindezzel komoly támogatást nyújthatnak görög kutatók egyébként széles körben vitatott elméletéhez, mely szerint az ilyen jelek valamikor a jövőben felhasználhatók lesznek a földrengések előrejelzésére. A szeizmológusok körében jó ideje vita tárgya: elképzelhető-e a földrengések előrejelzése a nyomás alatt álló kőzetek elektromágneses jeleinek vizsgálatával? Az Athéni Egyetem kutatói szerint a talajban mért elektromos és mágneses aktivitás alapján némely földrengés esetében előre lehet jelezni annak idejét, helyét és erősségét is. (NSZ) Az élősködők inkább a nagyobb testű hímeket kedvelik Több étel, több veszély ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bizonyítást nyert, hogy a hímeket, állatokat és embert egyaránt gyakrabban kínozzák paraziták, mint nőstény társaikat. A nőstények hosszú életére adott hagyományos magyarázat szerint az erősebb nem képviselői veszélyesebb életvitelük miatt vesztik el hamarabb életüket. A modem társadalmak férfitagjai például nagyobb valószínűséggel hunynak el motorbalesetben, ön- gyilkosságban vagy gyilkosság áldozataként. Egy egyesült államokbeli felmérés szerint egy nőnek kétszer- te több esélye van arra, hogy megélje 50. életévét, mint férfi társának. Sarah Moore és Kenneth Wilson (Stirlingi Egyetem, Skócia) ennek a jelenségnek járt utána, amikor 355 emlősfaj testméretére, elhalálozására és élősködők okozta betegségére vonatkozó adatait vetette össze. Wilsonék a hím állatok adatai közt jelentősen magasabb számú parazita, féreg vagy vérszívó okozta betegséget találtak. lan Owens, az Imperial College London munkatársa megvizsgálta a Egészségügyi Világszervezet idevonatkozó adatait. A kutató megállapította, hogy Japánban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban a nőkhöz viszonyítva kétszerannyi férfi halálát okozzák élősködők. Már eddig is ismert volt, hogy a tesztoszteron gyengíti az immunrendszert, csökkentve a férfiak életben maradási esélyeit. Patkányokon végzett kísérletek kimutatták, hogy az ivartalanított hímek akár 15 évvel tovább élnek. A nemi hormon azonban nem ad magyarázatot az élősködők okozta betegségek esetében. Moore és Wilson azt tapasztalták, hogy csak azon fajok közt volt magasabb a hímeken élősködők száma, melyek nőstényei jelentősen kisebb terme- tűek. A helyzet azonban fordítva is igaz. A kutatók úgy vélik, a nagyobb testű állatok többet esznek, ezért nagyobb eséllyel kerül emésztőrendszerükbe féreg, s ez lehet az egyik oka a jelenségnek. „A paraziták számára a hímek tehát nem jobb, csak nagyobb falatok” - szögezi le Owens, (o-o) erejeig ervenyes: ARUHAZNYITO AKCIÓ Sertés darálthús M V Esztergom, Dobogókői út Nyitva tartás: H-Cs: 6-22h, P-Szo: 6-24h, V: 7-21h Csak az esztergomi Tesco-ban! Ajánlatunk 2002. szeptember 25-től október 8-ig érvényes. UP 609
