Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-04 / 205. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 4. Közélet 5 Ág Tibor nem rajong a felhajtásért, ő inkább dolgozni szeret: kórusokkal próbálni, fellépni, népdalokat gyűjteni 99 Sohasem a győzelem vezérelt 99 Nem rajong a felhajtásért, a fogadásokért. Ő dolgozni sze­ret. Kórusokkal próbálni, fel­lépni, járni az országot, nép­dalokat gyűjteni. Hétfőn a po­zsonyi várban mégis meglá­gyultak Ág Tibor vonásai, amikor az államfőtől átvette a legmagasabb állami kitünte­tés, a Ludovít Stúr Érdem­rend harmadik fokozatát. GRENDEL ÁGOTA Karnagy, zenetudós, népzeneku­tató. Tízéves korában kezdett he­gedülni, egy évvel később zongo­rázni, később klarinétozott, csel­lózott - pályafutása azonban ki­térőkkel teli. Volt lakatosinas, különböző alkalmi munkákat vállalt. Az én fiatal életem 1945. május 6- án szakadt meg, amikor 50 kilós csomaggal kivittek bennünket Li­getfaluba a gyűjtőtáborba. S amikor végre feloszlatták a tábort, nem volt állampolgárságom. Idegenek vol­tunk. Volt egy bejelentőm, melyre az volt írva, cudzinec. Valamiből meg kellett élni, s mivel a bátyám Dubnicában dolgozott a vízi erőmű építésénél, én is oda kerültem mint lakatosinas. De nem sokáig bírtam. Visszahúzott a szívem. Tízéves ko­romban Albrecht Sándornál kezd­tem zenét tanulni, s amikor ott­hagytam a lakatosinasságot és visz- szajöttem Pozsonyba, magántanuló » S amikor végre fel­oszlatták a tábort, nem volt állampolgár­ságom. Idegenek voltunk. \v lehettem Sanyi bácsinál. Zongorát, összhangzattant tanított. Nagysze­rű ember volt, nagyszerű pedagó­gus. Főleg neki köszönhetem, hogy megszerettem a muzsikát. Kapcso­latunk nem egyszerű tanár-diák vi­szony volt. Amikor kedves tanárom­ra gondolok, eszembe jut Bárdos Lajos mondása. Ugyanis a Zeneaka­démián Bárdos óráira még azok is eljártak, akik nem tanultak zeneel­méletet. Annyian látogatták az órá­it, hogy nem fértek be a tanterembe. „Az a kórusvezető, aki nem szereti meg, s akkor fölöslegesen dolgozik." Egyszer megkérdezték tőle, mi az oka, hogy olyan nagy az érdeklődés az ő órája iránt. Ez a hármasszabály, mondta Bárdos. Ha a tam'tó szereti a tantárgyat és a tanítványait, kiala­kul egy bűvös kapcsolat, amely ké­sőbb kamatozik, érdekessé teszi még az olyan száraz tantárgyat is, amüyen a zeneelmélet. Ennek a bűvös kapcsolatnak a gondolata vezérelte, amikor kó­rusokat kezdett szervezni? Már gyerekkoromban is voltak olyan álmaim, hogy valamüyen énekkarban megszólaltatom a har­móniát. Úgy hozta a sors, hogy ami­kor 1949-ben összejött Pozsonyban az első társaság a Csemadok helyi szervezetében, ők énekelni akartak. Igaz, még nem tudtak, de akartak. Merem állítani, hogy nincs az az is­kola, egyetem, konzervatórium, ahol azt meg lehetne tanulni, amit a gyakorlatban elsajátíthatunk. A kar­vezetésben nem értem el különösen kiemelkedő eredményeket. A kórus­vezetésben általában felmerül a kérdés, mi a fontosabb: az, hogy át­lagemberek énekeljenek és megsze­ressék a kórusmuzsikát, vagy díja­kat szerezzünk nagy versenyeken. Önnek mindkettő sikerült. Engem sohasem a győzelem vezé­relt. Ha nagyon nívós kórust akarok csinálni, válogatott énekesekkel kell dolgoznom. Kiesnek a közepes te- hetségűek. Az iskolai kórusoknál lé­nyeges kérdés, bevegyük-e azokat a a munkáját, a zenét sem szeretteti (Somogyi Tibor felvétele) diákokat, akiknek közepes hallásuk van, de fejleszthető. Vagy nélkülöz­zük őket, hogy valami nagyszerű dolgot tudjunk produkálni. Ez olyasmi, mintha a matemati­kaóráról kitiltanák azokat, akik kettesnél rosszabb osztályzatot érdemelnek. Itt is az a lényeg, hogy valaki szereti- e, amit csinál vagy nem. Ha nem szereti, hiába tehetséges, nem lesz belőle semmi. Az a kórusvezető, aki nem szereti a munkáját, a zenét sem szeretteti meg, s akkor fölöslegesen dolgozik, s az a tanár, aki nem sze­reti a gyerekeket meg a matemati­kát, legföljebb elveszi a diákok ked­vét attól, hogy mélyebben megis­merjék a számok világát. A kórusvezetés mellett népzene- gyűjtőként járja az országot. Több mint tizenhatezer népdalt gyűjtött össze a Felvidéken. Az úgy kezdődött, hogy 1950-ben Fellegi István, a Csemadok akkori főtitkára elhatározta, olyan hivatá­sos magyar népi együttest kell lét­rehozni, mint a szlovák állami népi együttes. Akkor itt semmiféle nép­zenei alapanyaghoz nem lehetett hozzájutni. A Magyar népzene tá­rának kötetei még nem jelentek meg, semmiféle magyar szakiroda- lom vagy gyűjtemény nem kerülhe­tett át az ötvenes években. Szabó Béla író csempészte át Kerényi Éne­kes ábécéjét, de azt is el kellett vin­ni a megbízotti hivatalba, ellenőr­zésre, mit szabad énekelni és mit nem. Ha magyar lányról vagy ma­gyar legényről szólt a dal, máris megjelölték, hogy nem szabad éne­kelni. A legokosabb, legegyszerűbb megoldás az volt, hogy az ember ki­ment a terepre, és összeszedte, amit lehet. így kezdődött a gyűjtés. Persze, nem magnóval. Semmilyen felszerelésem nem volt, csak papír és ceruza. Albrecht Sanyi bácsinak köszönhetem azt is, hogy megta­nultam kottázni, le tudtam jegyezni a népdalokat. \\ A falusiak ma is r énekelnek népda­lokat, ez élteti to- . . vább a hagyományt. \> Sokan, gyakran átkozzák a mű­szaki civilizáció fejlődését, a tö­megkultúra rohamos teijedését, amely lassan kürthatja azokat az emberi közösségeket, amelyek­nek még fontos az együtt dalolás. Falun tovább élnek azok a kis közös­ségek, amelyeket úgy hívok, nép­dalkörök. A falusiak ma is énekel­nek népdalokat, ez élteti tovább a hagyományt. A huszonegyedik szá­zad elején már nem nőnek bele a fi­atalok, de belenőhetnek, ha elmen­nek a népdalkor próbáira s ott ma­gukba szívhatják éppen úgy, mint szüleik, nagyszüleik évtizedekkel ezelőtt. 1949 augusztusában lesz a Csemadok Központi Bizottságának al­kalmazottja, itt szervezi az első kórust. Tényleges katonai szolgála­ta alatt nagy hírű férfikart szervez az alakulatánál. Galántán ve­gyes kart szervez, a Kodály Zoltán daloskört. 1957-től a félhivatá­sos Ifjú Szivek karnagya, később igazgatója. A Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán intonációt és karvezetést ad elő. Tizen­öt kórus vezetője, számtalannak alapítója. 1983-tól a Magyar Nép­rajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagja, 1989-től a (Cseh)Szlová- kiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. Az alkotmánybíróságot rövid idő alatt ellepték az erkölcsi jellegű kérelmek Ján Mazák: bénító beadványáradat Hayek Alapítvány: Harmadik út nincs Pozsony. A pártok választási prog­ramjairól készített elemzést a Friedrich August Hayek Alapítvány két elemzője. Martin Chren és Mar­tin Thomay azt vizsgálta, hogy a legerősebb 12 párt mit kínál a gaz­dasági, társadalmi és politikai élet egyes területein. A szakértők egy grafikont is készítettek, amelyen aszerint helyezték el az egyes párto­kat, hogy azok a kínált megoldása­ikkal az állami beavatkozást erősíte­nék-e vagy a szabad piac szabályozó szerepét. Ha az adott párt egyértel­műen az állami befolyás növelését kívánta egy-egy területen, nem ka­pott pontot, ha a szabad piacra „bíz­ta” a megoldást, két pont járt neki. Egy pontot adtak a „vegyes” és a vagylagos javaslatokra. Az összeg­zett eredmények alapján Thomay úgy véli, a pártok két csoportra oszt­hatók. A KSS, az SDE, a Smer, az SNS és az SDA, továbbá a HZD és a HZDS mellett szerinte a magát amúgy jobboldali vagy jobbközép pártként meghatározó MKP válasz­tási programja is a fokozottabb álla­mi beavatkozást szorgalmazza, míg a KDH, az SDKÚ, az ANO és a DS a szabad piaó felé hajlik. Thomay úgy gondolja, hogy a Smer hangoztatott harmadik utas politikája nem léte­zik, mert Robert Fico pártja „a szoci­alista állam megoldásaira hagyatko­zik, vagyis a nagyobb állami szerep- vállalásra”. Az elemzés a www. zdps.sk honlapon is olvasható, (kor) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Beigazolódtak az alkot­mánybíróság elnökének félelmei: a taláros testületet rövid idő alatt el­lepték az erkölcsi jellegű kártérítést kérő polgárok beadványai. Az új jogorvoslati mód januártól van ér­vényben, és a módosított alkotmány teszi lehetővé. Ján Mazák elmond­ta, hogy az egy hónapos nyári szün­idő alatt 254 üyen beadvány érke­zett a testülethez, ami több, mint az elmúlt évek hat hónapos átlaga. 224 polgár tartja indokolatlanul hossza­dalmasnak a bírósági eljárásokat, 300 millió koronás kártérítést igé­nyelve. A taláros testület július 7-én jelentette be az első nem vagyoni kártérítésről szóló kedvező döntést, eddig hét esetet vizsgáltak, s 293 ezer koronányi kártérítést ítéltek meg, miközben a legkisebb összeg ötezer, a legnagyobb pedig százöt­venezer koronás volt. Ján Mazák at­tól tart, a beadványok áradata meg­bénítja a testületet, amely emiatt nem tudja ellátni elsődleges felada­tát, az alkotmányosság védelmét. A bíróságok lassúsága miatti bead­ványok közül tíz esetből küenc indo­kolt, ez pedig rossz fényt vet a hazai bíróságok tevékenységére. Mazák szerint a leghatásosabb intézkedés az lenne, ha a tétlenkedő bírók a kártérítés egy részét saját zsebből RÖVIDEN Több mint félmilliárd az oktatásügynek Pozsony. A kerületi hivatalok legkésőbb szeptember 15-ig meg­kapják a pénzügyminisztériumtól azt a közel 504 millió koronát, amelyből az oktatásügyben dolgozók idén áprilistól megemelt mozgóbérét fizethetik ki az iskolák. A pedagógusok fizetéskie­gészítését a közalkalmazotti törvény értelmében áprilistól hat, a többi oktatásügyi alkalmazottakét két százalékkal emelték. (SITA) Majsky egyelőre nem kerül fogságba Pozsony. A nyomozók egyelőre nem javasolták Jozef Majsky vizs­gálati fogságba vételét. A Sipox Holding vezetőjét azzal gyanúsít­ják, hogy a vállalatóriás vagyonát lekötve megakadályozta a Nem­zeti Vagyonalappal szembeni tartozás törlesztését. „A nyomozó minden esetben független és a törvény szerint jár el” - hangsúlyoz­ta ezzel kapcsolatban Ivan Simko belügyminiszter. Normálisnak tartja, hogy a legtöbb gyanúsított szabadlábon védekezhessen. Azt azonban általánosságban megjegyezte, hogy a bírók és az ügyészek sokszor szeretnék, ha minden bizonyítékot az orruk alá nyomná­nak, hogy ők már csak „mazsolázgassanak”. (SITA) Újabb tárgyalás az uránügyben Besztercebánya. Új tárgyalás indult a kerületi bíróságon az uránügy­ben. A titkosszolgálat négy volt munkatársát 1997-ben egy Zólyom-. hoz közeli vendéglő előtt akkor fülelték le, amikor egy ismeretien ma­gyar állampolgárnak több mint két kilogramm olyan uránt akartak el­adni, amelyet a titkosszolgálatnak kellett volna őriznie. (TASR) Gasparovic a kormányalakításról Pozsony. Nagyon nehéz lesz új kormányt alakítani, véli Ivan Gasparovic. „Legalább négy párt válik a kabinet tagjává, ám a je­lenlegi népszerűségi mutatók alapján szóba jövő erők ultimátum- szerű kijelentéseket tesznek és támadják egymást” - mondta a De­mokráciáért Mozgalom elnöke. Szerinte akár idő előtti választások is lehetnek, de ez a lehető legrosszabb megoldás lenne az ország számára, ha komolyan gondoljuk az uniós csatlakozást. Gasparovic komikusnak tartja, hogy mozgalmát a felmérések szerint egyre ke­vésbé népszerű Mikulás Dzurinda nem tekinti partnernek, (sz-a) Mikor folytatódhat Jaroslav S. pere? Pozsony. A belügyminisztérium kórházából otthoni kezelésre küldték a volt titkosszolgálati igazgató, Ivan Lexa egykori helyette­sét. Jaroslav S. ellen bírósági eljárás folyik. A vád szerint 13 millió koronát sikkasztott. A tárgyalást a kezelése miatt meg kellett szakí­tani, Kubík Tibor, a Pozsonyi Kerületi Bíróság szóvivője szerint leg­hamarabb októberben folytatódhat. (TASR) A minisztérium nem szegte meg a közbeszerzési törvényt Jogszerű volt az átépítés lennének kötelesek kifizetni. Erre azonban jelenleg nincs jogi lehető­ség. A taláros testület elnöke elret­tentő példaként egy nagymihályi asszony esetét említette, akinek ügyében az illetékes bíróság tizen­egy éven át nem volt képes kitűzni a tárgyalást. Az 1800 oldalas ügyirat tanulmányozása három hétre lefog­lalta Mazákot, aki elképzelhetetlen­nek tartja, hogy a tizenhárom alkot­mánybíró megbirkózzon ekkora mennyiségű anyaggal. Szerinte a bí­rói tanács dolga lenne a hazai igaz­ságszolgáltatás helyzetének javítása, az erkölcsi jellegű kártérítések indo­koltságát pedig külön e célra kijelölt bíróságok végezhetnék, (juk) UJ SZO-JELENTES Pozsony. Az építésügyi tárca és a Közbeszerzési Hivatal munkatársai is cáfolták azokat a Pavol Ruskónak, az ANO elnökének médiabirodal­mához tartozó napilapban megje­lent állításokat, amelyek szerint az említett minisztérium megszegte a közbeszerzési előírásokat. A minisz­térium a pozsonyi Lamacsi úton ta­lálható épületének (az Állami La­kásfejlesztési Alap székháza) felújí­tására hirdetett nyílt pályázati eljá­rást, amelyre tizenhét cég jelentke­zett. Közülük a minisztérium Izsák János vállalkozó árajánlatát tartotta a legjobbnak, ő 68 millió koronáért vállalta az épület felújítását. Közben azonban olyan járulékos költségek merültek fel, amelyekkel az eredeti szerződés aláírása során nem szá­molhattak. A tárca hivatalvezetője, Hideghéty Árpád szerint az épület könyvtáráról, büféjéről és fűtőházá­ról van szó. Ez újabb 34 millió koro­nás kiadást jelent, amivel korábban nem számolhattak. Ezért a tárca újabb szerződést írt alá a felújítást végző vállalkozóval a járulékos munkálatok elvégzésére. A szlovák napilap, a Közbeszerzési Hivatal ü- letékeseire hivatkozva, épp ezt kifo­gásolta, azt állítva, hogy a tárcának a járulékos munkálatokra újabb ver­senypályázatot kellett volna kiírnia. Molnár Rozália, a Közbeszerzési Hi­vatal vezetője cáfolta ezeket az állí­tásokat. Szerinte a megbízónak jo­gában áll az előre fel nem mérhető járulékos munkálatokat is ugyanaz­zal az építővel elvégeztetni. Hideg­héty Árpád szerint a felújítás min­den tekintetben törvényes úton zaj­lott, és ezt a szerződésekkel is tud­ják bizonyítani. (mi) AZ MKP MAi LAKOSSÁGI FÓRUMAI Rété: 18.00; Boldogfa: 19.30; Taksony: 19.30; Dunakisfalud: 17.30; Lúcs: 19.30; Ipolyfödémes: 17.00; Nagytúr: 19.00; Gellér: 17.30; Lakszakállas: 19.00; Pográny: 17.30; Alsóbodok: 19.30; Ri­maszombat: 17.00; Rimaszécs: 19.30; Jánok: 17.00; Zsarnó: 19.00. A Magyar Koalíció Pártjának kampányfilmjét a Szlovák Televízió 2. csatornája minden este 18.00 órától sugározza. x Konferenciát szervezett a magyarországi és csehországi parlamenti választások tapasztalatairól a Márai Sándor Alapítvány és a Fórum Intézet Kampány előtt, kampány után UJ SZO-TUDOSITAS Somorja. Választások 2002 címmel rendezett konferenciát a Márai Sán­dor Alapítvány (MSA) és a Fórum Intézet az intézet új, somorjai szék­házában. Ezúttal a szlovákiai válasz­tásokat a csehországi és a magyaror­szági tükrében vizsgálták a politoló­gusok és szakírók. Mint azt Huncík Péter, az MSA elnöke hangsúlyozta, a magyar és a cseh választások új elemeket hoztak a felszínre, más­ként reagált a két ország népe az eredményekre, ám ami közös volt, az a közvélemény-kutatók előrejel­zéseinek megbízhatatlansága. Fricz Tamás politológus kiemelte, hogy soha nem vágtak neki a magyaror­szági pártok a választásnak ilyen ko­moly kampánystratégiával. Sőt vol­tak ideológiai ellentétek, amelyek korábban a népi-urbánus, idén a nemzeti-kozmopolita törésvonalak mentén jelentek meg. Fricz szerint először találtak egymásra pártok és bázisaik, s igazi mozgalmi elemek bukkantak fel néhány párt kampá­nyában. Ágh Attila politológus sze­rint a választások még nem értek vé­get, hiszen az emberi mikrokap- csolatokban a mai napig ott rezonál- nak. Elszomorítónak tartja, hogy két Magyarország létezik. Nézete sze­rint Magyarországon konszenzuális és nem többségi demokráciára kell törekedni, amit mostanság már a Fi- desz-közeli politológusok is elismer­nek. Éppen ezért „az ellenzéknek nem az utcán kell tombolnia, hanem a parlamentben” - véli Ágh. Mind­ketten bírálták a média szerepét a kampányban, mert nem kereteket adott a politikusoknak, hanem meg­próbált politizálni, (mert) A konferencia résztvevői (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom