Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-04 / 205. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 4. 3 FÓKUSZBAN: A PÁRTOK OKATÁSÜGYI TERVEI Dusán Caplovic (Smer) szerint nincs szükség magyar karra, Frantisek Tóth (ANO) elegedőnek tartja a jelenlegi magyar nyelvű továbbképzési rendszert Alternatív oktatást egyikük sem akar bevezetni (Képarchívum) A választásokon induló pártok szinte valamennyien egyetértenek abban, hogy az oktatásügy a jövő szempontjából kiemelt fontosságúként kezelendő, nagyobb figyelmet érdemlő, meghatározó jelentőségű területe a társadalom életének. Éppen ezért választási programjukban általában külön fejezetet szentelnek a hazai oktatás és a közművelődés ügyének. RÁCZ VINCE A különböző pártok oktatási szakembereinek egybehangzó véleménye szerint egy hatékonyan működő oktatási rendszer kellő alapját képezheti az elkövetkező generációk boldogulásának. A tudásra, mint legfőbb értékre való hivatkozás egyaránt jellemzi valamennyi, az ország kormányzására vállalkozni kívánó párt parlamenti választások előtt tett ígéreteit. A tudásalapú társadalom kiépítéséig és a pedagógusok anyagi jólétének biztosításáig vélhetőleg számos út vezet. Lássunk néhány példát erre az egyes pártok képviselőitől. Mi a véleménye a tandíj bevezetéséről? Frantisek Tóth, Az ANO oktatásügyi szakértője: A jövőben szükség lesz a költségtérítéses felsőoktatás fokozatos bevezetésére, mivel az egyetemi és főiskolai tanulmányokat jövőbe történő befektetésnek tekintjük. A felsőfokú végzettsége ugyanis magasabb bérekre jogosítja fel a munkaviszonyban lévő személyt. A tandíjkötelesség bevezetése azonban feltételezi egy erős szociális védőháló kiépítését, hogy mindenki számára elérhetővé váljék a felsőfokú képesítés megszerzése, és biztosított legyen a továbbtanulás lehetősége. A jövőben szükség lesz egy hatékonyan működő diák- hitel-rendszerre is. A felsőoktatás terén tervezett további intézkedéseink közé tartozna a felvételi vizsgák teljesítése nélkül felvett hallgatók számának növelése. Dusán Caplovic, a SMER alelnöke és oktatásügyi árnyékminisztere: Szlovákia alkotmányában rögzíti az ingyenes művelődéshez való jogot, a tandíj ezért nem jöhet számításba. Épp ellenkezőleg, az államnak több figyelmet kellene szentelnie - karöltve a helyi önkormányzatokkal - az alap- és középiskoláknak. Szigeti László, az MKP alelnöke, oktatásügyi államtitkár: Mivel az ország gazdasági helyzete hosz- szabb távon valószínűleg nem teszi lehetővé a tandíjmentes felsőoktatást, fontolóra kell venni Szlovákiában is az egyetemi tandíj bevezetését. Az MKP azonban csak abban az esetben támogalja a költségtérítéses felsőfokú tanulmányokról szóló tervek megvalósítását, ha párhuzamosan sor kerül kompenzációs mechanizmusok kiépítésére is, azaz, ha a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók megfelelő anyagi támogatásban részesülnek egy jól működő ösztöndíj- és diákhitel-rendszer révén. Hogyan képzeli el a felvételi rendszert? Frantisek Tóth: Terveink szerint mind a középiskolák, mind az egyetemek és főiskolák felvételi vizsga- követelmények teljesítése nélkül vennék fel a jelentkezőket. A leendő középiskolai diákok felvétele egyrészt a korábban elért tanulmányi eredményeik alapján, tehát az alapiskolában szerzett érdemjegyeik függvényében történne, másrészt az országosan végzett, diákok tudásszintjéről készített felmérések mutatói alapján. A középiskolai osztályok száma teljes mértékben az alkalmasnak tekintett diákok létszámától válna függővé, az iskolahálóFrantisek Tóth zat ennek köszönhetően összhangba kerülne a diákok és szüleik elvárásaival. A jövőben egyetemekre jelentkezők szintén felvételi vizsgák teljesítése nélkül nyernének felvételt. A jövendő hallgatók felvétele középiskolai eredményeiktől válna függővé. Mind a nappali, mind a levelező tagozaton növelni szeretnénk a hallgatók létszámát. Dusán Caplovic: A középiskolákon az egész országban egységesíteni kellene a felvételi teszteket a szakirány figyelembevételével. Ugyanígy országos rendszer alapján kellene felvételiztetni a felsőfokú oktatási intézményekbe, a közép- és alapiskolák tananyagára építve. Természetesen az érettségit is egységesítenénk. Ezzel a rendszerrel a diákok műveltségi szintjét jobban össze lehetne hasonlítani egyes régiók, országrészek, sőt országok között is. A nemzetiségi iskolákban minőségi érettségit fogunk javasolni szlovák nyelvből. Szigeti László: Az MKP az egyetemi felvételi vizsgák rendszerét illetően szeretné elérni, hogy a jövőben a felvételi vizsgák alkalmával fokozott mértékben vegyék figyelembe a leendő hallgató érettségi vizsgán szerzett eredményeit. Tudjuk azonban, hogy ez a terv csak több lépésben valósítható meg. Elképzelésünk szerint a közeljövőben nagyobb súllyal szerepelnek majd az érettségi vizsgaeredmények a hallgatók felvételénél. Szorgalmazni fogjuk az anyanyelvű felvételi vizsgák bevezetését, amelynek köszönhetően a magyar tannyelvű középiskolák végzősei anyanyelvükön tehetnének felvételi vizsgát. Terveznek változtatást az ösztöndíjak vagy a diákhitel terén? Frantisek Tóth: Szükség van egy jól működő ösztöndíjrendszerre, hogy valamennyi társadalmi réteg számára elérhetővé váljék a továbbtanulás lehetősége. Az ösztöndíjak rendszerét olyan módon bővíte- nénk, hogy a szociálisan leginkább hátrányos helyzetű hallgatók teljes mértékben mentesüljenek a tandíjkötelesség alól. Terveink szerint állami forrásokból fedeznénk a rosz- szabb anyagi körülmények közt élő hallgatók tanszereinek, étkezésének és elszállásolásának költségeit, sőt, adott esetben ezek az egyetemisták még zsebpénzt is kapnának az államtól. Dusán Caplovic: Minőségi, és főleg átlátható gazdasági feltételekre van szükség mindkét támogatási megoldás bevezetéséhez. Ha az állam, az önkormányzat és a szponzorok (bankok, jogi személyek) nem kapnak egyértelmű működési feltételeket, addig nem is kerülhet szóba a tandíj bevezetése a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain. Aki távúton végzi az egyetemet, csak akkor fizessen, ha valahol dolgozik is (ha a munkaadó hozzájárul alkalmazottja továbbtanulásához, leírhatná az adójából). Szigeti László: A jelenlegi ösztöndíj- és diákhitel-rendszer mindenképpen változtatásokra szorul. A párt választási programjában megoldást kínál a meglévő kompenzációs mechanizmusok hatékonyabb működtetésére is. Alaptőke-emeléssel tennénk lehetővé, hogy a hitelt minél többen igényelhessék. Egyrészt szeretnénk elérni, hogy egyre több hallgató jusson diákhitelhez, másrészt ösztönözni kívánjuk a hitel mielőbbi visszatérítését. Ezzel egy időben kezdeményezni fogjuk a fel- használás hatékonyabb ellenőrzését is. Elképzeléseink szerint azáltal, hogy a hitelt felvett hallgatók rövi- debb idő alatt törlesztenék az adósságukat, több egyetemista számára nyílna lehetőség a hitel felvételére. Mi a véleménye a magyar egyetem, vagy a magyar kar kialakításáról? Frantisek Tóth: Elképzeléseinkben nem szerepel a magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény terve. Nem szeretnénk növelni a hazai egyetemek számát, ellenkezőleg, a csökkentését tervezzük. Éppen ezért a meglévő keretek közt biztosítanánk a magyar nyelvű továbbképzést. Dusán Caplovic: Az európai oktatási rendszerben minden nemzeti kisebbség, a modem nemzet része egy államban (például Szlovákiában), lehetőséget kap majd a szomszédos államokban való tanuláshoz (például Magyarországon). Szigeti László: A meglévő pillérekre építve szeretnénk létrehozni egy olyan különálló felsőoktatási intézményt, melynek tanítási nyelve a magyar lenne. A jövőbeli magyar egyetem egyebek közt felvállalhatná az anyanyelvű pedagógus-, valamint teológusképzést, illetve szolgálhatná a újságírók és más humán értelmiségiek képzését is. Hogyan oldaná meg a kisebbségek felsőfokú oktatását? Frantisek Tóth: Támogatjuk a kisebbségek művelődéshez és a felsőfokú képesítés megszerzéséhez valójogát Dusán Caplovic: Támogatom a nemzetiségi kultúra karának megalapítását a nyitrai Konstantin Egyetemen, államvizsgatárgynak azonban a szlovák nyelvet kellene megtenni, ahogy azt az Egyesült Államok déli részén élő spanyolok esetében is láthatjuk (az angol nyelvvel). Ez standard, ehhez ragaszkodunk. Támogatjuk az ország több- nyelvűségét, a világnyelvek - angol, francia, spanyol, orosz, esetleg a német nyelv - előtérbe helyezésével. Mivel a nemzeti kisebbségek Szlovákia területén élnek, kötelességük - szóban és írásban is - tudni szlovákul. A diákoknak érdekük, hogy jobban érvényesülni tudjanak. . Szigeti László: A hazánkban élő nemzetiségi csoportok felsőoktatásával kapcsolatos problémák kezelésében mindenképpen az egyes kisebbségek igényeiből kell kiindulni. A szlovákiai ukrán és a ruszin nemzetiségűek anyanyelvű felsőfokú képzésére jelenleg az Eperjesi Egyetemen nyílik lehetőség. Véleményem szerint e két kisebbség tagjainak továbbképzése megoldottnak látszik. A roma fiatalok anyanyelvű továbbképzését az Epeijesi Egyetem és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem látja el. Úgy gondoljuk, a helyzet többé kevésbé e téren is megfelelő. A szlovákiai német nemzetiségű polgárok kivételével a többi kisebbség tagjai nem fogalmaztak meg felsőoktatásukra vonatkozójelentősebb igényeket. Megváltoztatná a kötelező iskola- látogatás időtartamát? Frantisek Tóth: A párt programja nem tartalmaz ilyen elemet. Egészében kívánjuk vonzóbbá tenni a művelődést a fiatalok számára, célunk, hogy ezáltal meghosszabbodjék a tanulmányok átlagos ideje. Dusán Caplovic: Nem, ezt Szlovákia jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. Szigeti László: A kötelező iskolalátogatás idején az elkövetkező négyéves periódusban valószínűleg nem módosítanánk. A kormány és a parlament által a közelmúltban elfogadott Milénum elnevezésű nemzeti oktatáspolitikai tervezet is hosszú távú stratégiát fogalmaz meg a tankötelezettség idejének kérdésével kapcsolatban. A tervezet értelmében 2010 tájékán szóba jöhetne a hazai iskolalátogatás idejének meghosszabbítása, azaz mintegy nyolc év múlva a Skandináv-államokhoz hasonlóan Szlovákiában is a 18. életév lehetne a tankötelezettség felső határa. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy fiatalnak, ha nem is kellene feltétlenül érettségi vizsgát szereznie, kötelezően el kellene végeznie egy középiskolát. Dusán Caplovic (Képarchívum) Szigeti László (Somogyi Tibor felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG, 22 27 FOK A Nap kel 06.15-kor - nyugszik 19.26-kor. A Hold kel 02.08-kor - nyugszik 18.32-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 365, apad; Medve: 260, apad; Komárom: 350, árad; Párkány: 260, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Országszerte derült lesz az égbolt, a délutáni órákban azonban kelet felől megnövekszik a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 26 fok körül alakul, az ország délnyugati részén pedig a 29 fokot is elérheti. Éjszakára 10 és 14 fok közé hűl le a levegő. Csütörtökön yáltozóan felhős lesz az ég, helyenként kisebb záporok és zivatarok is előfordulhatnak. Napközben 22-27 fok várható, míg éjjelre 8-13 fokot mutat majd a hőmérő higanyszála. Pénteken is marad a változékony időjárás; helyenkénti csapadékra és nappal 24-28 fokra számíthatunk. A mai időjárás alapvetően kedvező hatással lesz a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, gyorsabbak lesznek a reakcióink. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők azonban kerüljék a túlzott megterhelést. Az alacsony vémyomásúak esetében előfordulhat migrénes eredetű fejfájás. A reumatikus és mozgás- szervi panaszokkal küszködök jobbára csak a változékonyabb időjárású területeken érezhetnek enyhébb fájdalmakat. A hosszú, pihentető alvás most különösen fris- sítőleg hat a szervezetünkre. Holnap AUTO MO 'OH ♦ Honda CR-V 2.0: Több, mint kozmetika ♦ Vokswagen Golf X-Line: Számtanpélda ♦ BMW 7 - dízelmotorokkal
