Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-24 / 222. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 24. 3 FÓKUSZBAN: A PREFERENCIASZAVAZATOK A választási törvény 1998-as módosítása után kezdett agonizálni a preferenciaszavazatok intézménye Bugár, Csáky és Bárdos népszerűbb a „karikázók" között Karika-túra a törvényhozásba Duka Zólyomi Árpád sorszámát 36432 szavazó karikázta be (Somogyi Tibor felvétele) Valójában egyetlen képviselőjelöltnek sem kellett volna elkeserednie csak azért, mert elméletileg megvá- laszthatatlan helyre került pártja jelölőlistáján: a szlovákiai választási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a választók preferenciaszavazatokkal a parlamentbe juttassák a számukra szimpatikus jelöltet. Vagy csak lehetővé tenné? JUHÁSZ LÁSZLÓ A „karikázás”, vagyis a preferenciaszavazatok intézménye elméletileg a választások demokratikus jellegét erősítené, hiszen a választópolgár annak ellenére mandátumhoz juttathatná „kedvencét”, hogy pártja valamilyen okból nem indította befutó helyen. A feltételes mód pedig azért helyénvaló, mert a hazai választások történetében eddig megválasztott több száz parlamenti képviselő közül csak 19-en jutottak a törvényhozásba a preferenciaszavazatoluiak köszönhetően. 1992-ben és 1994-ben egyaránt ki- lenc-kilenc képviselőt „karikáztak fel” a választók, 1998-ban senki sem jutott ilyen módon mandátumhoz, a múlt hétvégi parlamenti választásokon pedig ez csak Duka Zólyomi Árpádnak (MKP) sikerült. 1998-ban ugyanis megszüntették a kerületi választási listákat, a preferenciaszavazatok intézménye ekkor kezdett agonizálni. Sokkal könnyebb volt az indulónak saját kerületében megszerezni a 10 százaléknyi preferenciaszavazatot, mint az országos listán. A választási törvény ilyetén módosítása gyakorlatilag teljes szabad kezet adott a pártstruktúráknak, amelyek így maguk határozhatták meg, kinek lesz esélye bekerülni a parlamentbe. A Polgári Szem (Obcianske oko) szervezet lapunk rendelkezésére bocsátott összegzéséből kiderül, kezdetben majdnem minden második választó élt a karikázás lehetőségével, esélytelen helyről a parlamentbe juttatva 1992-ben az MKP és a KDH 3-3 jelöltjét, két képviselőt az SDE-ből, egyet pedig az SNS-ből. 1994-ben az SDE-ből öten, az MKP-ból ketten, a KDH- ból és a DÚ-ból egy-egy képviselő jutott így parlamenti mandátumhoz. Peter Novotny, a Polgári Szem projektkoordinátora lapunknak elmondta: ahhoz, hogy értelme legyen a preferenciaszavazatoknak, meg kellene változtatni a választási törvényt. „Vagy sokkal alacsonyabb küszöbre lenne szükség, vagy pedig több választási kerületre ahhoz, hogy érvényesülhessen a választópolgárok akarata” - nyilatkozta az Új Szónak Novotny. Szerinte a százalékos küszöb csökkentésével nagyobb versengést lehetne teremteni a képviselőjelöltek között, és a parlamentbe azok jutnának be, akiket választóik szívesen látnának a képviselők között. „Ideális az egyszázalékos küszöb vagy a 8-10 választási kerületből álló modell lenne” - véli Peter Novotny, aki szerint a jelenlegi formában nincs értelme a karikázás lehetőségének. „Ebben a formájában nem tartom tisztességesnek a karikázás módszerét. Csak a választási bizottságok munkáját nehezítik” - jelentette ki a Polgári Szem munkatársa, aki bevallotta, meglepte Duka Zólyomi Árpád bejutása a parlamentbe. „Ez az ő személyes sikere. Gondolom, nagyon-ismert és közkedvelt lehet a szlovákiai magyar közösségben” - mondta Novotny. Szerinte az 1998 előtti választási rendszer annyiból volt demokratikusabb, hogy - bár ez kevés jelöltnek sikerült - volt reális esély arra, hogy valakit „bekarikázzanak” a törvényhozásba. Nézzük egykét példát. Amíg 1994-ben Boros Zoltánnak a Közép-szlovákiai kerületben elég volt 9087 „karikát” szereznie ahhoz, hogy a kerületi lista harmadik helyéről az elsőre (és így a parlamentbe) kerüljön, 1998-ban Pe- tőcz Kálmánt az országos szinten megkapott 21391 preferenciaszavazat sem juttatta mandátumhoz. (Tegyük hozzá: annak ellenére, hogy a parlamentbe bejutott például a tizenötödik helyen induló Hóka László, akinek sorszámát mindössze tizedannyian, 2351-en karikáztákbe.) A választók ma már gyakorlatilag csak pártlistákra szavaznak. Mivel alig-alig van esélyük arra, hogy valakit az esélytelenek közül bejuttassanak a parlamentbe, a preferenciaszavazatok intézményét mégis több választó használta ki, mint négy éve. Míg az MKP választói közül 1998-ban több mint 175 ezren karikáztak, a mostani választásokon már csak 241 ezren. Tehát a választók szeretnének beleszólni a képviselők sorrendjébe, átrendeznék a „központilag” megállapított sorrendeket, ám erre nincs lehetőségük. Az utóbbi két választáson, mint mondtuk, egy fecske akadt: Duka Zólyomi. Politikus Karikák száma Politikus Karikák száma Politikus Karikák száma SDKÚ KDH ANO 1. Mikulás Dzurinda 197081 1. Pavol Hrusovsky 118354 1. Pavol Rusko 121320 2. Eduard Kukán 192885 2. Ján Figel’ 92077 2. Éva Cerná 78008 3. Ivan Miklós 176415 3. Vladimír Palkó 62401 3. Lubomír Lintner 71837 4. Ivan Simko 107333 4. Dániel Lipsic 42727 4. Ján Drgonec 21825 5. Zuzana Martináková 62903 5. Frantisek Miklosko 42639 5. Anton Danko 9828 HZDS Smer KSS 1. Vladimír Meciar 358834 1. Robert Fico 218530 1. Jozef Sevc 64256 2. Sergej Kozlík 244957 2. Monika Benová 108750 2. Ivan Hopta 37095 3. Vojtech Tkác 169634 3. Milan Murgas 57099 3. Vladimír Dad'o 28512 4. Rudolf Ziak 89033 4. Boris Zala 45628 4. Michal Vajda 16970 5. Éva Antosová 34667 5. Dusán Caplovic 41717 5. Karol Ondrias 11013 Valaki duplázott, valaki pedig felezett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár a Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelöltlistáján csupán a 23. helyen szerepelt, mégis parlamentbe jutott Duka Zólyomi Árpád, holott pártja „csupán” húsz mandátumot szerzett a parlamentben. A preferenciaszavazatok, azaz a „karikázás” segítségével ő lett az első ilyen képviselő, a választási törvény 1998-as módosítása óta. Négy évvel ezelőtt is változott némileg a preferenciaszavazatok összeszámlálása után az MKP képviselőjelöltjeinek sorrendje. Duray Miklós például második volt 1998-ban a jelöltlistán, mégis egy hellyel hátrább került, hiszen Csáky Pál nevét (amely csupán a negyedik volt a listán) többen karikázták be. Ennek köszönhetően A. Nagy László szintén lejjebb csúszott, a negyedik helyre. Utána viszont nem volt eltérés a jelöltlista és a preferenciaszavazatok alapján felállított sorrend között:- ötödik volt Duka Zólyomi Árpád, majd Farkas Pál, Bauer Edit, Bárdos Gyula, Harna István és Mészáros Lajos következett. Idén viszont jelentősen eltért a jelöltlista és a választás utáni sorrend. Igaz, az első három hely változatlan maradt (Bugár Béla, utána Csáky Pál, majd Bárdos Gyula), mégis számottevő a különbség, ha megnézzük az 1998-ban és az idén megszerzett voksokat. Bugár Béla négy évvel ezelőtt a karikázás lehetőségével élő választók 44 százalékának bizalmát kapta, most már 63 százalékukét. Idén az MKP-ra preferenciaszavazatot leadó választóknak 43 százaléka voksolt Csáky mellett, szemben az 1998-as 25 százalékkal. Bárdos Gyula örülhet a legjobban, hiszen 15 százalékot szerzett szemben az 1998-as 2,1 százalékkal. Duka Zólyomi Árpád a negyedik lett a választók bizalmának köszönhetően, hasonlóan az ötödik Duray Miklós- ■ hoz, aki eredetileg csupán a jelöltlista kilencedik helyén állt. A listán elfoglalt és a végső sorrend között két hellyel csúszott hátrább Farkas Pál, Szigeti László, Köteles László és A. Nagy László is. (szge) MKP-politikusok „karikái" Végső Eredeti Képviselőjelölt Preferenciaszavazatok sorrend pozíció neve 2002 1998 1 1 Bugár Béla 205092 135051 2 2 Csáky Pál 140181 77295 3 3 Bárdos Gyula 47910 6704 4 23 Duka Zólyomi Árpád 36432 35921 5 9 Duray Miklós 34073 62307 6 4 Gyurovszky László 28850 6662 7 5 Farkas Pál 10509 6341 8 6 Szigeti László 22300 9882 9 7 Köteles László 12162 5398 10 8 A. Nagy László 12591 50323 11 10 Komlósy Zsolt 8006 2583 12 11 Berényi József 7898 8660 13 12 Bastrnák Tibor 15626 * 14 13 Miklós László 8922 * 15 14 Farkas Iván 5158 * 16 15 Harna István 12328 4417 17 16 Albert Sándor 7840 * 18 17 Bauer Edit 30256 25469 19 18 Gál Gábor 5247 * 20 19 Hamerlik Richárd 4399 496 21 20 DoWk Erzsébet 5585 4952 22 21 Sárközy Klára 6271 4283 23 22 Ladányi Lajos 1938 * 24 24 Szigeti János 4542 * 25 25 Pásztor István 5404 3961 26 26 Kvarda József 20118 2725 * Nem indultak a választásokon 1998-ban VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉO, SOKFELÉ CSAPADÉK, 12-16 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.42-kor - nyugszik 18.45-kor. A Hold kel 20.08-kor - nyugszik 09.17-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 360, árad; Medve: 190, árad; Komárom: 245, árad; Párkány: 165, árad. Keleten borús lesz az égbolt, számos helyen számíthatunk záporesőre, zivatarra, míg nyugaton inkább csak helyenként lesz csapadék. A délutáni órákban országszerte megnövekszik a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok körül alakul, délen azonban 18-20 fokig is felmelegedhet a levegő. Éjszakára 6 és 10 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Szerdán országszerte sok helyen várhatunk esőzést. Napközben 11-15 fok lehet, éjjel pedig 4-8 fok. Esős lesz a csütörtök is; a hegyekben havazhat. ORVOSMETEOROLOGIA A mai időjárás főként a reumatikus és mozgás- szervi panaszokkal küszködőket viselheti meg. Gyakoribb lehet a hátgerincbántal- mak miatti fejfájás. Nagyobb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. A szív- és érrendszeri betegségek tünetei leginkább a változékonyabb időjárású területeken jelentkezhetnek. Az alacsonyabb vérnyomású- ak fáradékonyabbak lehetnek, kevésbé tudnak összpontosítani, ezért munkavégzéskor és a közlekedésben is legyenek különösen elővigyázatosak! Holnap d: IG r FÄ' L í A ♦ Ráncfelvarrás után ♦ Kéretlen büntetés ♦ Óceáni harcterek UlUBtKUAiri
