Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-21 / 220. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 21. A Berliner Zeitung azt ajánlotta Schröder kancellárnak, ha megnyeri a választást, jól teszi, ha egy darabig nem bukkan fel Washingtonban Német választási szabályok - és kiskapuk Ismét támadták az amerikaiakat Bagram. Támadás érte teg­nap hajnalban az Afganisz­tánban harcoló amerikai erő­ket a Luara falu melletti tá­maszponton. Az amerikaiak viszonozták a 107 milliméte­res rakétavetőkkel és nehéz­gépfegyverekkel indított akci­ót. A két órán át tartó tűz­harcban amerikai részről sen­ki nem sebesült meg. A táma­dó erők létszáma nem isme­retes. A Luara támaszpont Host közelében van, ahol az elmúlt hetekben véres harcok zajlottak rivális afgán törzsi erők között. (MTI) Terroristákkal üzletel a camorra Róma. A nápolyi szervezett alvilág, a camorra és a bin Ladenhez kötődő egyik algé­riai terrorszervezet komoly fegyverüzleteket kötött egy­mással. A Corriere della Sera tegnap azt írta, Sergio Zeuli nápolyi főügyész hét éve tar­tó nyomozás eredményeként adott ki a minap huszonkét letartóztatási parancsot olyan személyek ellen, akik Nápoly­ban és Milánóban létrehozták a Takfir val-Hidzsra nevű - az al-Kaida vonzáskörében mű­ködő - algériai terrorszerve­zet két helyi sejtjét. A nyomo­zás során kiderült, hogy a camorra számos jövedelmező üzletet kötött ezzel a terror­szervezettel. Ráadásul a camorra valóságos logisztikai támaszpontot is biztosít a Ná­polyba érkező muzulmán ter­roristáknak. (MTI) A harcok mégis folytatódtak Abidjan. A korábbi közlemé­nyekkel ellentétben mégsem sikerült csütörtökön leverni a puccskísérletet, mert még tegnap is folytatódtak a fegy­veres összecsapások Elefánt­csontpart második legna­gyobb városában, Bouakéban a puccsisták és a kormány­erők között. A zendülők ugyanakkor tárgyalási szán­dékról beszélnek. Laurent Gbagbo elnök tegnap még mindig Olaszországban tar­tózkodott. (MTI) Szerbiában Labusz vezet Belgrád. Felmérések sze­rint a szeptember 29-én esedékes szerbiai elnökvá­lasztás előtt egy héttel a nép­szerűségi mutatókban enyhe fordulat tapasztalható Miroljub Labusz jugoszláv miniszterelnök-helyettes ja­vára Vojiszlav Kostunica ál­lamfővel szemben. Az eddigi közvélemény-kutatások rend­re Kostunica előnyét mutat­ták, de a Stragegic Marke­ting ügynökség legfrissebb felmérése szerint a szavazók 29,5 százaléka Labusra ad­ná voksát, 27,4 százaléka Kostunicára, illetve 11,6 szá­zaléka Vojiszlav Seseljre, a Szerb Radikális Párt vezetőjé­re szavazna. (MTI) Labusz támogatottsága a Vaj­daságban a legnagyobb (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A holnapi német választá­sokon 61,2 millió ember élhet vá­lasztói jogával, több, mint eddig bármikor. Nemcsak a Bundestag összetételéről születik majd dön­tés hiszen holnap egy tartományi választást is rendeznek: Mecklen- burg-Elő-Pomerániában. Az új összetételű Bundestagban mini­mum 598 honanya és honatya fog­lalhat helyet, szemben a jelenlegi 656 fővel. Ennek oka, hogy idő­közben 328-ról 299-re csökkentet­ték a választókörzetek számát. Egyesek szerint részben politikai okokból szabták át a körzeteket: a túlságosan homogén körzeteket „vegyítették” másokkal, megnehe­zítve az egyéni győzelmekre építő pártok életét. Választani 3542 egyéni jelölt és 24 párt közül lehet. A 24 indulásra jogosult pártból a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szövetség 90/Zöldek, a Szabad Demokrata Párt (FDP), a Demokratikus Szocializmus Pártja Washington. A kongresszus várhatóan szinte változtatás nélkül elfogadja a Fehér Ház határozattervezetét, amely­ben felhatalmazza az elnököt, hogy minden eszközt felhasz­náljon, így katonai erőt is be­vessen Irak ellen az ENSZ BT határozatainak kikényszeríté­se érdekében. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A The Washington Post szerint a de­mokrata ellenzék már beletörődött abba, hogy lényegében akkor és olyan formában fogadja el a határo­zatot, amikor és ahogy azt az elnök akaija. Pedig néhány hete még úgy tűnt, hogy a háborúnak hatalmas az ellenzéke mind az USA-ban, mind külföldön. Trent Lott republikánus szenátor szerint a kongresszus októ­ber első hetében, a novemberi vá­lasztásokat megelőző kampányszü­net előtt meg fogja szavazni a hatá­rozatot. Tom Daschle, a szenátus demokrata többségének vezetője szerint nincs semmiféle nézeteltérés a Szaddám Húszéin jelentette .fe­nyegetés megítélésében. A Fehér Ház szövegtervezete magában fog­lalja a bagdadi rezsimváltás régóta hangoztatott célját is. A the Daily Telegraph szerint a Szaddám Húszéin utáni Irak kiala­kítására vázol terveket az amerikai kormányzat a katonai beavatkozás előkészítésével párhuzamosan, hogy biztosítsa új, demokratikus rendszer létrejöttét a Közel-Kelet szívében. Az USA azt akarja, hogy az irakiak részt vegyenek hazájuk felszabadításában és hogy egy új bagdadi kormány az ország külön­féle etnikai és vallási csoportjait képviselő honi és száműzetésben élő ellenzékiekből jöjjön létre. A tit­kosszolgálatok ás az iraki ellenzéki csoportok adatokkal gyarapítják Washington ismereteit az iraki pol­Paks. Lakhatatlanná tették a teg­napra virradó éjjel Németkéren egy paksi roma család házát, hogy megakadályozzák odaköltözésü- ket. Horváth Aladár, a Roma Pol­gárjogi Alapítvány vezetője tegnap beszámolt arról, hogy csütörtökön Németkéren felbőszült tömeg tor­laszolta el annak a roma családnak az ingatlanát, amelyik Paksról sze­retett volna oda költözni. A helyi lakosok később kidöntötték a ház kerítését, megrongálták a tetőszer­kezetet, az ereszcsatornát, és be­(PDS), valamint a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) mind a 16 tartományban indul. A Német Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) 15 tartományban, partnere, a Ke­resztényszociális Unió (CSU) pe­dig hagyományosan csak Bajoror­szágban méretteti meg magát. Minden választópolgár két szava­zatot adhat le: az egyiket a válasz­tókerületben egyénileg induló po­litikusok valamelyikére, a másikat valamelyik pártra. A parlamenti helyek felét a győztes egyéni kép­viselők foglalják el, a másik felét a pártlistákról bejutottak. A képvise­lőház összetételét a második sza­vazat határozza meg: ha valame­lyik párt képviselőjelöltje egyéni­leg nyer, egy nevet lehúznak a lis­táról, döntő tehát, hogy hány szá­zalékot kapott a párt. Előfordul, hogy valamelyik pártból többen nyernek egyéniben, mint ahány hely a pártra leadott szavazat ará­nyában az illető pártnak járna. Ezeket a mandátumokat nem von­ják el. 1998-ban az SPD 13 többlet­gári adminisztráció embereiről - tá­jékoztatta egy magas rangú ameri­kai védelmi illetékes a brit konzer­vatív lapot. „Egy demokratikus Irak­nak messzeható következményei lennének a térségben. A sikernek Irakban széles pszichológiai hatása lehet, szertefoszlatná a radikálisok, erősítené a nyugatbarát mérsékel­tek reményeit” - hangoztatta. A ter­vek között említette Irak „nácitla- nítását”, utalva a második világhá­ború utáni Németországban végbe­ment folyamatra, amikor a szövet­ségesek és az új német kormány ki­irtotta a politikai életből a nád Né­metország valamennyi örökét. Egy külföldre szökött iraki atomtu­dós szerint a bagdadi rezsim AIDS- vírussal fertőzte meg ellenzékiek törték az ablakokat, ezáltal az épü­let lakhatatlanná vált. „Magyaror­szág átlépett egy olyan határt, mely eddig csak a legsötétebb Bal­kánon fordult elő. Példátlan, hogy egy jogos tulajdonos értékét meg­rongáló garázda csoport élére pol­gármester és helyi képviselők állja­nak” - hangsúlyozta. Horváth kö­zölte: az ügyben rendőrségi eljárás indult, ő pedig tájékoztatta az ille­tékes kormányzati szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedé­seket. Bor Imre paksi polgármester úgy vélte: a jelen helyzetben az a legfontosabb, hogy a rászorulók­mandátumhoz (Überhangman­dat) jutott, 1994-ben a CDU- CSU-FDP két fős többség helyett tíz fős többséggel folytathatta a kormányzást. Néha főszerep jut az egyéni mandátumnak. A szövetsé­gi köztársaságban 1953 óta érvé­nyes az ötszázalékos küszöb. Az öt százalék alatt végzett párt egy esetben juthat a parlamentbe: ha jelöltjei közül minimum hárman nyernek egyéni választókerület­ben. Ilyen most is előfordulhat a keletnémet állampárt utódszerve­zeteként is emlegetett PDS-szel: a Berlin és Németország keleti ré­szében erős, de országosan csak az öt százalék körül mozgó párt az egyénileg győztes képviselők mel­lett továbbiakat is küldhet a Bun­destagba, az öt százalék alatti sza­vazathányadnak megfelelően. Egyébként a tegnapi európai lapo­kat is német választások témája uralta. A párizsi kiadású Interna­tional Herald Tribune a közvéle­mény-kutatókat idézi: ötből négy Schröder kancellár szociáldemok­családtagjait, és a biológiai hadvise­lés részeként hasonló módon, gya­nútlan vírushordozó személyek kül­földre küldésével járványokat idéz­het elő a nyugati országokban. Az 1994-ben az Egyesült Államokba menekült nukleáris szakértő, Hidir Hamzai a washingtoni kongresszus­ban elmondta: Irak mit sem sejtő utazókat olthat be fertőző betegsé­gek, köztük a himlő kórokozójával abból a célból, hogy járványokat idézzen el a nyugati országokban, s ezeknek a gyanútlan vírusfutárok­nak nem is kell okvetlenül irakiak­nak lenniük. Hamzai azt állítja, hogy az AIDS-fertőzött személyek­kel egy, a titkosszolgálat felügyelete alatt álló titkos sivatagi intézetben folytatnak biológiai kísérleteket. nak megfelelő ideiglenes lakhatást biztosítsanak, így később lehető­ség nyílhat a megnyugtató, végle­ges elhelyezésre is. Az ügy előzmé­nye az, hogy a Paks belterületén lévő úgynevezett Bedő-tanya a kö­zelmúltban életveszélyessé vált, ezért elrendelték az épület kény­szerbontását, negyvenkét lakóját pedig ideiglenesen a katasztrófa- védelem sátraiba költöztették. A napokban öt környékbeli település lakói is tiltakoztak a romák oda- költözése ellen, mára pedig de­monstrációt terveznek a paksi pol­gármesteri hivatal elé. rátáit tartja befutónak, akik 5 szá­zalékpontos lemaradást hoztak be az egy hónappal ezelőtti helyzet­hez képest. A változást a lap sze­rint Schröder Irak-politikája hozta, s ezzel a párizsi Le Monde egyet­ért. Az Irak-ellenes retorika élező­dése Washingtonban Schröder malmára hajtotta a vizet. A kancel­lár pacifista nézetei még a keresz­ténydemokrata szavazóknak is szimpatikusak, nem csak a hagyo­mányosan baloldali érzelműek- nek. Vele szemben a keresztényde­mokrata ellenjelölt, Edmund Stoi­ber sokkal összetettebb álláspon­tot képvisel Irakkal kapcsolatban, Bécs. Az osztrák nemzetgyűlés teg­nap törvényt hozott feloszlatásáról, és november 24-re helyezte kilátás­ba az előre hozott választások meg­tartását. Thomas Klestil államfő elő­re tudatta, hogy a törvényt azonnal aláírja, mivel azt a négy parlamenti Rámalláh. Újabb halálos áldozatot követeltek tegnap reggel a Jasszer Arafat rámalláhi főhadiszállása kö­rüli összecsapások: egy palesztin rendőrt lőtt le egy izraeli mesterlö­vész. Az izraeli kormány csütörtö­kön este (a hat halálos áldozatot kö­vetelő tel-avivi merénylet után) döntött arról, hogy elvágják Arafat főhadiszállását a külvilágtól, és kö­vetelik az általuk körözött paleszti­nok, köztük Tavfik Tiravi tábornok, dszjordániai hírszerző főnök kiadá­sát. Arafat sértetlen maradt, de két testőre megsebesült. Az AFP szerint az izraeli hadsereg folytatta az épü­letek lerombolását a harckocsikkal Prága. Hétfőre halasztotta a prágai városi bíróság az ítélethozatalt Mi­los Jakes és Jozef Lenárt perében. A két' volt kommunista politikust a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968 augusztusi csehszlovákiai be­vonulása kapcsán hazaárulással vá­dolták. Záróbeszédében Jirí Bednár államügyész a hazaárulási vádat a hazaárulás előkészítésében való se- gédkezésre módosította, s - tekin­tettel Jakes és Lenárt előrehaladott Prága/London. A brit hatóságok tegnap újabb 48 cseh állampolgárt utasítottak ki az országból, akik ko­rábban politikai menedéket kértek Londontól. Kérésüket a brit hatósá­gok megalapozatlannak találták. A sikertelen cseh menedékkérőket - döntő többségükben romákat - a brit belügyminisztérium munkatár­sai a délelőtti órákban Londonban különgépre ültették, amely azután elindult Prágába. Szemtanúk sze­elvész a részletekben, így az ő ál­láspontját a szavazóknak sokkal nehezebb értelmezni - fejtegeti a Le Monde. A Berliner Zeitung amerikai diplomáciai forrásokat idézve már tanácsot is ad Schrö- dernek: ha megnyeri a választást, jól teszi, ha egy darabig nem buk­kan fel Washingtonban. A brit Independent határozottan fanya­log: ha Schröder győz, azt az ár­víznek és az amerikaiak háborús készülődésének köszönheti. No meg annak, hogy Stoiber, a fő el­lenzéki jelölt, képtelen volt műkö­dőképes alternatív gazdaságpoliti­kát felvázolni, (m, t, ú) párt közös indítványa alapján fo­gadták el. Ezt követően a kormány holnapi rendkívüli ülésén hivatalo­san elfogadja a tervezett dátumot, amelyet a parlament házbizottsága hétfőn hagy majd jóvá. Egyébként a parlament csütörtökön megkezdett utolsó ülése egyben a választási kampány kezdetét is jelentette. és páncélosokkal körbevett főhadi­szállás körül. A reggeli órákban ha­talmas robbanás hallatszott abban a körzetben, ahol két hatalmas bull­dózer dolgozott. Rámalláhot az iz­raeli hadsereg tiltott katonai zóná­nak minősítette és kijárási tilalmat rendeltek el, akárcsak a többi na­gyobb palesztin autonóm települé­sen, Betlehemet és Hebront kivéve. Az éjszaka folyamán izraeli őrizetbe került 23 személy. Palesztin forrá­sok szerint ők nem azonosak azok­kal, akiknek a megadását az izraeli­ek követelték; eddig olyanok adták fel magukat, akiket a palesztin ható­ságok tartóztattak le korábban, és a rámalláhi épületegyüttesben már eddig is raboskodtak, (m, n) korára - ötéves szabadságvesztés ki­szabását javasolta mindkét vádlott­ra. A két volt kommunista vezető határozottan tagadta a vádakat, záróbeszédükben egybehangzóan „abszurdnak és politikai indíttatá­súnak” minősítették az ellenük fo­lyó pert, mondván: egyszerű bosszú azért, mert az 1989 novembere előtti szocialista rendszer vezető képviselői voltak. Védőik szintén azt hangsúlyozták, hogy nincsenek bi­zonyítékok a hazaárulásra, s az ügy kivizsgálása nem volt elfogulatlan. rínt a kiutasítottak között több gye­rek és nő is volt. Szeptember elején a britek hasonló módon egy 28 tagú roma csoportot küldtek vissza Lon­donból Csehországba. A cseh és a brit hatóságok egybehangzó véle­ménye szerint a menedéket kérő ro­mák visszaélnek a brit bevándorlási rendszerrel, ami komoly feszültsé­get keltett London és Prága között. Ä brit hatóságok vízumkényszer be­vezetésével fenyegetőznek a cse­hekkel szemben, ha nem csökken a menekülthullám. A Szaddám utáni Irak kialakítására is készít terveket az amerikai kormányzat Gyanútlan vírusfiitárok Fontos szerep jut Hans Blixnek, aki az iraki leszerelést ellenőrző szakértői csoportot vezeti. Blix amerikai nyomásra csökkenteni próbálja az ellenőrzés megkezdéséhez szükséges időt. (Reuters-felvétel) Házrongálás Németkéren - ma öt környékbeli település lakói is tüntetnek Nem fogadj ák be a paksi romákat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Mehetnének az iszlám szélsőségesek Berlin. Edmund Stoiber ellenzéki jelölt tegnap azt nyilatkozta, ha megnyeri a választásokat, akkor azonnal kiutasít Németországból mintegy négyezer iszlám szélsőségest. Stoiber szerint közöttük van nyolcszáz Hezbollah-tag, a Muzulmán Testvériség híveinek száma pedig 1200-ra tehető. A CDU/CSU ezen a héten ismertette új tör­vénytervezetét a bevándorlókkal kapcsolatban, (t) Ausztriában tegnap a parlament feloszlatta önmagát Kampánykezdet Bécsben MTI-HÍR Ismét teljesen elszigetelik Arafat palesztin elnököt Izraeli válaszcsapás ÖSSZEFOGLALÓ Hétfőn hirdetnek ítéletet Jakes és Lenárt perében Nem volt bizonyíték KOKES JÁNOS London újabb 48 csehországi romát utasított ki Különgéppel Prágába MTI-HÍR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom