Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-20 / 219. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 20. Kitekintő -hirdetés Az ország zászlajában a zöld szín a katolikusokat, a narancssárga a protestánsokat jelzi, a köztük lévő fehér sáv pedig a békevágyat jelképezi Szuverenitását félti Írország az Európai Uniótól „Még hogy a mi ír katonáink­nak brit tisztek parancsolgas­sanak?! Soha!”-dohoghatott O’Brian úr tavaly nyáron, mi­közben törzskocsmájában megszokott barnasörét kor­tyolgatta hasonló érzelmi be­állítottságú barátaival. FARKAS JÓZSEF GYÖRGY A nizzai szerződésből - amiről 2001. július 6-án népszavazást ren­deztek Írországban - a zöld sziget választópolgárainak talán, az csípte a szemét leginkább, hogy az Euró­pai Unió távlati célként a védelmi együttműködés szorosabbra fűzését is napirendre tűzte. Az elutasításra buzdító konzervatív körök az or­szág semlegességére hivatkoztak, közben az anglofóbiára építettek - eredményesen. Az ellenszenv ugyanis több évszáza­dos múltra tekinthet vissza. A biro­dalmat építő London elsők között hajtotta a korona uralma alá a nyu­gati szomszédszigetet, s a gyarma­tosítás olyan „tökéletesen” sikerült, hogy az írek még ősi gael nyelvüket is elfelejtették, új uraik nyelvét vet­ték át, s használják mindmáig. A megszállás és a megaláztatás mel­lett gazdasági monokultúra és nyo­mor jellemezte a birodalmi létet, az 1840-es évek óriási éhínsége után pedig az életben maradottak töme­gei vándoroltak ki Amerikába. Ezért állt elő azután az a helyzet, hogy míg az óceánon túl vagy negyven- millió ember büszke ír gyökereire, az anyaországban nem egészen négymilliónyian idegen nyelvként tanulják a gaelt. Ciaran (ejtsd: kíran), a sofőrünk készségesen nyomkodja az autórá­dió keresőgombját, míg talál egy ga­el nyelven sugárzó adót. A leg­menőbb zeneszámok között kelle­mes női hang tulajdonosa „osztja az igét”, szövegéből csak annyit értek, hogy „mekdoneldsz”.- Az a baj, hogy én sem értek sokkal többet-vallja be Ciaran, elismerve, hogy a suliban ő is a régi anyanyelv tanulásakor lazított a leggyakrab­ban. Ám mint meggyőződéses ír ha­zafi teljesen egyetért azzal, hogy ezt az ősi kelta kincset meg kell őrizni. Az Európai Unióban amúgy is elég nagy az összemosódás veszélye, ra­gaszkodni kell mindenhez, ami ön­azonosságunk része - fejtegeti ko­molyan a 26 éves fiatalember, aki gyakran szállít és kalauzol külföldi vendégeket is, ezért korához és kor­társaihoz képest igen tájékozott ha­zája és a világ dolgairól. Nos, a vendégek mostanság gyak­ran kérdezik: mit tippel a nizzai szerződés ügyében kiírásra kerülő második referendum kimenetelét il­letően. Írországban a népszavazás divatos döntési módszer, tavaly azonban a kormány nem fordított kellő figyelmet a téma megmagya­rázására és a döntés jelentőségének az ismertetésére. így a többség ott­hon maradt, a leszavazott 34 száza­léknak pedig több mint a fele Nizza ellen voksolt. Bel- és külföldi politikai elemzők az­óta is kutatják az okokat. Michael Ahem, a napokban Magyarorszá­gon járt ír kereskedelmi állammi­niszter szerint ugyanazok a politikai erők, akik 1973-ban Írország EU- csatlakozását is elutasították, most a szerződés elleni szavazást szorgal­mazták. De akadtak olyan miniszte­rek is, akik nyíltan hangoztatták el­lenérveiket. Ä mélyen vallásos, ka­tolikus írek közül sokan a tiltott abortusz liberalizálásától tartottak. Másokat az nyugtalanított, hogy az unió bővítése (amihez Nizza jelenti a célegyenest) a keleti tömegek ide- özönlésével munkahelyeket vesz majd el az aktív korú lakosságtól, sőt végső soron akár el is enyészhet az ír szuverenitás.- Amúgy az írek általában nem EU- ellenesek - figyelmeztet Edgar Mor- genroth, a dublini ESRI Gazdaság- kutató Intézet tudományos főmun­katársa. Emlékeztet arra, hogy a 80- as évek elején a Nemzetközi Valuta­alap egyik német szakértője Íror­szág gazdasági mutatóit áttekintve leverten állapította meg, hogy azok a harmadik világra jellemző adatok. Nos, a szigetország egyedülálló fejlődésnek indult. Kíméletlenül le­építettek olyan nagy hagyományú, ám deficites ágazatokat, mint pél­dául a textilipar, ezek helyét elfog­lalta az információs technika vagy a gyógyszergyártás. Hihetetlen tőke- beáramlás indult meg, amiből ala­posan kivették a részüket az ír szár­mazású amerikai befektetők. Min­dezt azonban megelőzte - s egyben feltételéül is szolgált - az az oktatás- fejlesztési program, aminek köszön­hetően az ír munkaerőt ma a leg­kitűnőbbek közé sorolják á világon. Mullingarban, ezen a fővárostól mintegy 100 km-re fekvő települé­sen működik az amerikai érdekelt­ségű Trend Technologies alkatrész- gyártó cég írországi vállalata. Paul Walsh, a derűs kedvű menedzser maga is megerősíti a képzés minde- nekfelettiségét. Modern gyárépüle­tük helyén húsz éve még szántóföld, legelő terpeszkedett, a termelés be­indításához a mezőgazdaságból verbuváltak munkaerőt. Ehhez meg kellett oldani a helyben történő szakképzést. Walsh igazgatót - po­zitív magyarországi tapasztalatai birtokában - nem nyugtalanítja az EU bővítése. Írországban ugyanis egyre érezhetőbb a régi sokgyerme­kes családmodell megváltozásának hatása, egyre kevesebb a munkaerő, a jól képzett szakember számára nyitva az ajtó. Az információs tech­nikai szektorba és a szállodaiparba máris jöhet, aki alkalmas. Az ír kormány a napokban dönt ar­ról, mikor úja ki a második népsza­vazást, a Nizza 2-t. A többi 14 EU- tag alig burkolt izgalommal várja annak kimenetelét, a tagjelöltek pe­dig nem is palástolják nyugtalansá­gukat. Az unió ugyan töpreng afö­lött, hogy egy újabb negatív ered­mény esetén milyen kiskaput talál­hatna, de eredményről még nem adtak hírt. A dublini kormány min­denesetre tanult a tavalyi kudarc­ból, és most keményen rákapcsolt, 3,3 millió eurót biztosítva a kam­pányt céljaira. Az országot elárasz­tották a nizzai szerződést magyará­zó kiadványokkal, amelyek ismerte­tik az idei sevillai EU-csúcs nyilatko­zatát is, Írország katonai semleges­ségének tiszteletben tartásáról. A műemlék-felújítások vagy a rendkí­vüli ütemben és méretekben folyó útépítések mellett gyakran bukkan­nak fel az angol és gael nyelvű EU- csillagos táblák, hirdetve, hogy az adott szakasz az unió strukturális alapjából is támogatott nemzeti fej­lesztési terv megvalósulása. (A ter­vet 2000-ben hirdették meg hat év­re, 50 milliárd eurós költségvetés­sel.) Brian Cowen külügyminiszter parlamenti vitaindítójában ugyan­akkor rámutatott, hogy egy elutasí­tó döntéssel a választók országuk érdekei ellen is fellépnének. Márpe­dig - és ezt azért jól tudják az írek - a gazdasági csoda mögött az unió adta lehetőségek bújnak meg. Azt persze el kell ismerni, hogy ezekkel az írek példamutatóan sáfárkodtak. A korábban Nagy-Britannia árnyé­kában a világ elől szinte elrejtett Ír­ország az uniós tagság nyomán vált öntudatos, büszkeségét nem a hősi múltra, hanem elsősorban a ma eredményeire építő országgá. Dub­lin felé robogva, idilli falvak, lege­lésző birkanyájak és tehéncsordák mellett elhúzva a beszélgetés mégis visszakanyarodik a történelemhez, a sziget megosztottságához, amely a jelek szerint minden írnek fáj. Pe­dig hát Észak-írországba, a brit ko­rona alatti felségterületre határel­lenőrzés nélkül lehet áthajtani, s az ottani katolikus- protestáns ellenté­tek is mintha csillapodtak volna. „Az ír zászlóban egyébként - ma­gyarázza Ciaran - a zöld szín a kato­likusokat, a narancssárga a protes­tánsokat jelenti, a köztük lévő fehér sáv pedig a békevágyat.” A szép jel­kép ismertetése után barátunk azért elismeri, hogyha egy angol csapat játszik bárhol a világon, az írek - fi­noman szólva - nem nekik szurkol­nak. „A magyarok mostanában igen népszerűek felénk, miután a Man­chester Unitedet nemrég Budapes­ten l:0-ra megverte egy kis vidéki klub, a Za... Zla... Ugyan, mondja már ki a nevüket, legyen szíves!” Dublin-Budapest, 2002. szeptem­ber Trwm Orange aktiválás 399 Triuni Sony CMD-J70 Trium Eclipse XL Panasonic GD67 Nokia 631 Oi Sony Ericsson T68i Nokia 7650 Trium 110 Pausál 250-1000 Pausál 60, 60 uni és SMS 500 Pausál 250-1000 Pausál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Pauéál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Kínálatban 2002. IX. 16-tól Pausál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Pausál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Pausál 120-1000 és SMS 2000 Az Orange most új kínálattal jelentkezik, színes kijelzőjű mobiltelefonokat is, és előnyös aktivációt kínál. Amíg a készlet tart! A telefonok és az aktiváció áfás árát tüntettük fel, és az egyes felhasználói programokra érvényesek. Ügyfélszolgálat 905: 0905 905 90: www.orange.sk budúcnost’ je jasná, budúcnost' je Orange orange UP 586 A Dablinia múzeum, avagy az EU is áthidaló megoldást keres---------------------------------------------------- --------1 , (A szerző felvétele) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom