Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-19 / 218. szám, csütörtök

JJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 19. Riport - hirdetés 15 \ Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem korszerű, versenyképes oktatási intézményként a román-magyar tudományos, felsőoktatási kapcsolatok új színterét nyitja meg Sapientia - a szellemi összetartozás jelképe irdélyi Magyar Tudomány- :gyetem. Egy név, amely nár megszületése előtt fo­galommá vált. Egy intéz- nény neve, amely mögött áradtságot és lehetetlent íem ismerő emberek többé­ves munkája áll. HORVÁTH ERIKA \ Sapientia - Erdélyi Magyar Tu- iományegyetem megszületését angos magyar történelmi egyhá­zak, intézmények és magánszemé- yek, szakemberek és politikusok ;egítették. Ez az intézmény a kö­zösség akaratából született meg székelyföldön, Kolozsváron és Nagyváradon. Mert igény volt rá, oár ezt sokszor és sokan meg­kérdőjelezték és megkérdőjelezik ma is. A Sapientia Alapítvány működéséhez és az egyetem kiépí­tésének elkezdéséhez szükséges anyagi támogatást a Magyar Köz­társaság biztosította. Csíkszereda ötvenezer lakosú vá­ros, a Székelyföld egyik fontos központja. A város hírnevét olyan kulturális intézmények is emelik, mint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a Csíki Játékszín. Csíkszeredában ma 40 tanintéz­mény működik, melyekben több mint 12 ezer diák tanul. Az utóbbi évtizedben a helybeli értelmiségi­ek áldozatos tevékenysége nyo­mán egyre több szakon indult be felsőfokú képzés, a városban több magyarországi, illetve romániai egyetem kihelyezett kara műkö­dik. A 2001/2002-es tanévben az Erdélyi Magyar Tudományegye­tem Csíkszeredái Karán négy sza­kon indult el az oktatás: vidékfej­lesztés, agrárközgazdaság, köny­velés és gazdasági informatika, ro­mán nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom. Az oktatás az egykori Hargita Szálló épületében kezdődött meg, amelynek szaka­szos átalakításával kétezer fős di­áklétszám képzéséhez szükséges felület biztosítható. A folyamatosan fejlesztett Kari Könyvtárban összesen 350 négy­zetméternyi olvasóterem, Inter­net-szoba, médiatár, folyóirat­részleg áll a hallgatók és oktatók rendelkezésére. A jelenleg 22 000 kötetes könyvállomány a magyar tudományos élet olyan neves sze­mélyiségeinek értékes hagyatékát is tartalmazza, mint Szentgyörgyi Albert, Jakli István és Fábián Ernő. „Csíkszereda azért vált egyetemi várossá, mert a székelyföldi közös­ség nagyon rég óhajtotta ezt. S nemcsak óhajtotta, hanem akarta is. Bár az egyetemet fentről pénze­lik, alulról hívták életre - mondja Dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetem Csíkszere­dái karainak dékánja. - Ez a közös­ségi akarat példanélküli megnyil­vánulása. Ha ebből indulunk ki, fontos megjegyezni, hogy az intéz­mény létrehozása egy közösségi igény kielégítését jelenti. Közösség alatt pedig a székelyföldi közössé­get értem, Brassótól Maros megye északi régiójáig. Ugyanakkor az egyetemnek is van igénye a közös­ség felé. Ezzel bezárul a kör, köl­csönösségről beszélhetünk” A magyar nyelvű felsőoktatás fo­kozatos és tudatos elsorvasztása Romániában a hetvenes-nyolcva­nas években drámai következmé­nyekkel járt. Az oktatók és egyete­mi hallgatók aránya folyamatosan csökkent. A magyar nyelvű egye­temi oktatás szinte teljes leépítése törvényszerűen vonta maga után az alap és középfokú oktatás szín­vonalának hanyatlását. A középis­kolákban állandósult a tanárhi­ány, nem lévén elég képzett ma­gyar munkaerő. A tanári-tanítói munkakörben dolgózó magyar ér­A nagy előadóterem telmiségiek közel egynegyede ké­pesítés nélküli pedagógus. Ma kö­rülbelül húszezer magyar nemze­tiségű diák tanul a romániai felsőoktatásban, ami a hallgatói összlétszám alig 4 százaléka, noha a magyarok aránya a hivatalos népszámlálás szerint 7,1 százalék. A magyar diákok kevesebb, mint egyharmada végezheti anyanyel­vén tanulmányait. Romániában az 57 önálló állami egyetem 342 ka­ra között egy sem volt, amelynek oktatási nyelve teljes egészében magyar lett volna. 1990 óta az er­délyi magyarság tanulási kedve megnőtt, és határozott lépéseket tesznek az oktatás terén tapasztal­ható hátrány leküzdésére. A dékán úr a legelső igényt úgy fo­galmazta meg, hogy az egyetem az oktatásban részt vevőknek, a diá­koknak olyan képzést adjon, (Képarchívum) amely ki tudja elégíteni a piaci igé­nyeket. „Munkaerőpiacról beszé­lünk, tehát e piaci követelmények­nek megfelelő szakokon megfelelő minőségű diákokat kell képez­nünk.” S hogy melyik ez a piac? Elsősorban a székelyföldi, az erdé­lyi, tágabb értelemben véve pedig a romániai, még tágabb értelem­ben véve az európai piac. Az EMTE kigondolói ezt nagyon komolyan gondolják, hisz Románia előbb- utóbb az Európai Unió tagországa lesz. Az egyetem vezetőségének pedig mindig távlatilag kell gon­dolkoznia, tíz-húsz évre előre kell terveznie, hogy az akkori piacra képezzen diplomásokat. Az egyetemen romániai, magyar- országi és más külföldi professzo­rok tanítanak. A kezdetekkor ne­héz volt összeszedni a tanári gár­dát. Lányi Szabolcs így vélekedik erről a problémáról: „A nehézsé­gek abból adódtak, hogy nagyon kevés magyar anyanyelvű képzett professzor van Romániában. Még­pedig azért, mert hiányzott a ma­gyar nyelvű oktatás, így nem tud­ta felfuttatni ilyen pozíciókra saját oktatóit. Van egy alapgárda, amelynek tagjai ezt az egyetemet akarják és csinálják, s akiknek - mondhatni - korlátlan a hitük. Ugyanakkor viszont az egyetemi közösségekben megfogalmazódik a kérdés: vajon sikerrel jár-e az in­tézményalapítás? Sikerül-e a mai igényeknek megfelelő intézményt létrehozni? Tehát nagyon sokan azok közül, akik potenciálisan szerepet vállalnának itt, még ki­várnak. Ezért fontos, hogy a ven­dégprofesszorokkal vonzó légkört teremtsünk. Itt említeném meg azt is, hogy továbbra is kérdés: ez az egyetem mennyire fog tartósan beleilleni a román politikai aka­ratba. Fontos, hogy lássák mind­azt, amit csinálunk.” Ha román jogi szempontból néz­zük az intézményt, akkor magán- egyetem. Nem vállalkozás, alapít­ványi egyetem; célja az oktatás, és nem a profitszerzés. Viszont, ha magyar oldalról vizsgáljuk a kér­dést, világossá válik, hogy az egyetem alapítása magyarországi közpénzekből történik. Tehát ez egy magyar állami egyetem. Ez azért is fontos, mert például a mérnöki oktatás nagyon költsé­ges. Viszonylag könnyebben lehet fenntartani azokat a szakokat, ahol az oktatást meg lehet oldani egy tanteremmel, egy táblával és egy krétával. Viszont a mérnök- képzésnek nagy laboratóriumi inf­rastruktúrái igénye van, legalább négyszeresébe kerül a fenntartá­sa, mint egy közgazdasági egyete­mé. Tehát továbbra is az alapító, a magyar állam kell fenntartsa, hisz soha nem lehet önfinanszírozó. Sehol a világon nem az. „Ez nem olyan képzési forma - mondja a dékán - amely a befizetett tandí­jakból tartja fenn magát. Nem, ab­ból nem lehet fenntartani egy egyetemet, esetleg a kiadások egy részét lehet fedezni. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az intéz­mény végleges akkreditációja után - ez 7-10 évet is igénybe ve­het - úgy alakul a hazai törvény­kezés, hogy a magánegyetemek is normatív finanszírozásban része­sülnek. Ez elképzelhető, sőt elvárt dolog, hisz a magánegyetemek is hozzájárulnak az egyetemi struk­túra kiegészítéséhez.” Tehát, ha magyar állami egyetem az EMTE, akkor tandíjmentes. Ez azt jelenti, hogy a diákok alap­szintjén biztosítjuk a tandíjmen­tességet. Viszont minden egyetem­nek van egy olyan része, ahol a tandíjmentes helyek fölött tandíjas helyeket is meghirdetnek. A felvé­telin elért eredmények alapján töl­tik be ezeket a helyeket. A jobbak tandíjmentességben részesülnek, utána pedig akik óhajtanak, itt maradhatnak tandíjasként. A tan­díj összege évente 200 dollár. Legnagyobb mértékben az EU-in- tegráció előmozdítása érdekében van szükség az egyetemre. Az in­tegráció nem valósítható meg a szakmai terminológiát két-három nyelven jól beszélő szakemberek nélkül. A magyarul, románul és angolul (esetleg még németül is) jól tudó, magasan képzett magyar fiatalok rendkívüli helyzeti előnybe kerülnének a külföldi kap­csolatok építésénél, meggyorsít­hatnák a magyar-román gazdasá­gi kapcsolatok fejlődését, de Er­dély beilleszkedését is a nemzetkö­zi gazdasági vérkeringésbe. Ez nem csak az ott élő embereknek je­lentene vonzó perspektívát, ha­nem egyaránt érdeke Romániának és Magyarországnak is. ÚJ LEHETŐSÉG: ha az utasítások alapján kitölti a szelvényt, hirdetését megjelentetjük az ÚJ SZÓ-ban m :H;P: KI I A szelvény kitöltésénél nem kell kiír­nia az eladok, veszek ... szavakat, mert ez egyértelműen kitűnik a ro- vatmegjelöiésből. Pénzt takant meg! Érthetetlen, valamint a társa­dalmi etikának ellentmondó hirde­téseket nem közlünk. Hirdetését a legközelebbi kiadásban jelentetjük meg. A hirdetés tartalmáért nem vállalunk felelősséget. ROVATOK □ Munkát - keres □ Munkát - kínál □ Vétel □ Eladás □ Egyéb □ Értesítések (köszön­tők, gyászjelentések stb.) □ Bérlet □ Háztáji Szelvény soros hirdetésre NYOMTATOTT BETŰKKEL TÖLTSE KI / A SZAVAK KÖZÖTT HAGYJON KI SZÓKÖZÖKET! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DD □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DD □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DD Vezetéknév(cég neve) i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i | i i Kitöltés: Minden négyzet mindig egy-egy betűnek, írásjelnek vagy szóköznek felel meg. A hirdetés kifizetése: A hirdetés árát abban a sorban jelölje meg, amelyik sorban a hirdetés befejeződik. Ha keretben vagy fényképpel szeretné megjelentetni a hirdetést, ezt jelölje meg és számolja az árhoz. A hirdetés teljes árát A típusú postai utalvánon küldje a Petit Press Rt. számlájára, számlaszám: 2621043328/1100, Tatrabanka. A kitöltött szel­vényt teljes névvel és címmel ellátva küldje el címünkre: Petit Press a.s., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava. Ne felejtse el mellékelni a befizetést igazoló bizonylatot. A hirdetést feladók címét nem adjuk ki. keresztnév I __I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I utca, házszám I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Postai irányító sz., település □□□ □□ 1___I I I J__I__I I I sz emélyi szám □□□□□□0DDDD iiii Cégjegyzékszám i | ] Adónyilvántartási szám i i i i i i i I I I___1___1 J___I... .1... J___I _l _l__I__L a térítés módja: postai utalvánnyal □ készpénzzel Q banki átutalással □ LAKOSSÁGI VÁLLALATI Az árakat adóval együtt tüntetjük fel. □ 40 Sk □ 75 Sk □ 80 Sk □ 150 Sk □ 120 Sk □ 225 Sk □ 160 Sk □ 300 Sk □ 200 Sk □ 375 Sk □ 240 Sk □ 450 Sk □ 280 Sk □ 525 Sk □ 320 Sk □ 600 Sk □ 360 Sk □ 675 Sk □ 400 Sk □ 750 Sk □ □ 61,50 Sk 98,40 Sk A JELIGÉS HIRDETÉS FELARA □ 24,60 Sk A teljes ár adóval együtt Sk A hirdetéseket személyesen az ÚJ SZÓ hirdetőirodájában vesszük fel: Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, illetve a 02/592 33 295-es faxszámon, ha mellékeli a befizetést igazoló bizonylatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom