Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-18 / 217. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 18. TÉMA: A PÁRTOK ADÓJAVASLATAI A jobboldali pártok egyenlő jövedelemadót ígérnek Forradalom várható? Az állam még a polgárok halálából is hasznot húz, ugyanis 23 százalékos hozzáadottérték-adót vet ki a koporsókra Elviselhetetlenek az adóterhek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az állam mindig szívesen tartja a markát, ha a polgárok pénzéről van szó Pozsony. Szlovákia a legnagyobb adóterhekkel és elvonásokkal rendelkező országok közé tartozik. Ezen nem sok minden változott az elmúlt választási időszakban sem, hiszen az állam még a halálunkon is nyer, 23 százalékos hozzáadottérték-adót vetve ki a koporsónkra. MOLNÁR IVÁN Az államnak fizetett adóink és elvonásaink az elmúlt években rekordokat döntögettek, jelenleg az állam jövedelmünk felét vonja el tőlünk. Hogy valóban mennyit is áldozunk az államra azt a legjobban az elmúlt években egyre népszerűbb adószabadság napja fejezi ki. Eszerint, ha az adóinkat egyszerre szeretnénk kifizetni, akkor június közepéig csak az államra dolgoznánk, és csak azután gyarapíthatnánk a saját pénztárcánk tartalmát is. A legtöbb pénzt azonban nem is az adók viszik el, hanem az egyes elvonások. Míg a bevételeink 15,7 százaléka megy az adókra, addig az elvonások csaknem a 37 százalékát emésztik fel. A közkiadásokat sürgősen és radikálisan csökkenteni kellene. Ezzel azonban még koránt sincs vége jövedelmünk megcsapolásának, hiszen minden egyes vásárlásnál megfizettetik velünk a hozzáadottérték-adót vagy a fogyasztói adót. Hozzáadottérték-adónk ugyanakkor a hatodik legmagasabbnak számít a világon. A gazdasági szakemberek szerint a magas adók rendkívül rossz hatással vannak az egész gazdaságra, és ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Minél gyorsabban hajtjuk végre az adóreformot Szlovákiában, annál hamarabb számíthatunk az ezt követő gazdasági fellendülésre - állítja Björn Tarras-Wahlberg, az Adófizetők Világszövetségének (WTA) elnöke. Szerinte az adóreformot mindenképpen még az európai uniós csatlakozásunk előtt kell végrehajtanunk, hiszen a csatlakozást követően ezt már nem biztos, hogy sikerül véghezvinnünk. Az európai és a szlovák adórendszert a Szlovák Adófizetők Szövetsége és a WTA által rendezett múlt fékezőleg hatnak a munkavállalókra is. Példaként egy 13 ezer korona körüli bruttó fizetéssel rendelkező munkavállaló említhető, aki az adókat és elvonásokat követően csak 10 600 koronát kap kézhez. Ha azonban a hozzáadottérték-adóra kifizetett összeget is leszámítjuk, akkor további 1953 koronát vesz el tőle az állam. A13 ezer koronás bruttó fizetésből valójában így csak 8648 korona illeti meg őt. Az állam azonban minden alkalmazottért a munkáltatótól is beszedi a biztosítást. A 13 ezer koronás bruttó fizetés esetében ez 5 ezer korona körül mozog. Az általunk megtermelt 18 ezer korona körüli összegből az állam így csaknem 10 ezer koronát vesz el. Az államnak azonban az így beszedett adók sem elegendők, és naponta 130 millió koronával többet fogyaszt, mint amennyit beszed az adófizetőktől. Ezt a most leköszönő kormány a privatizációs bevételekkel próbálta meg kompenzálni, ez a hét végi pozsonyi konferencián vették górcső alá, ahol a résztvevők megegyeztek abban, hogy adóharmonizáció helyett az unió egyes országainak konkurálniuk kellene az adórendszerek tekintetében. Az új belépők számára rendkívül fontos lenne, hogy a harmonizációs sáv alsó határán mozoghassanak. Björn Tarras-Wahlberg hazája, Svédország példáján mutatta be, hová vezetnek a rendkívül magas adók. Svédország korábban a vüág második leggyorsabban fejlődő gazdaságát tudhatta magáénak, a hetvenes évektől azonban a szociális állam jegyében fokozatosan emelték az forrás azonban véges, így az egyedüli reális megoldást a közkiadások csökkentése jelenti. Erre, a politikusok állítása ellenére, megvan a lehetőség, csak a politikai akarat hiányzik. Jelenleg ugyanis az állam még mindig rengeteg olyan tevékenységet lát el, amit a magánszféra sokkal hatékonyabban képes biztosítani. A jobboldali közgazdászok szerint az államnak elsősorban az ország belső és külső védelmét kellene biztosítania. Erre a célra azonban a szlovák költségvetésnek csak a 16 százaléka jut, míg a legtöbb pénzt a szociális juttatások viszik el. Minden hatékony adóreformot elsősorban a kiadások csökkentésével kellene elkezdeni. Persze ez különösen a választási kampány idején nem tartozik a politikusok által hangoztatott nézetek közé. Ehelyett gazdagabb szociális juttatásokat és a legkülönfélébb dotációkat ígérik a mezőgazdászoknak és az ipari termelőknek, közben pedig hajlandók adókat, aminek következtében az ország a 15. helyre esett vissza. Wahlberg csalódását fejezte ki a hétvégi svédországi választásokkal kapcsolatban is, hiszen a választók nem okultak a gazdasági visszaesésből, és többségük a baloldalizöld pártszövetségre szavazott. Egyáltalán nem biztató ennek fényében Göran Persson svéd kormányfő választásokat követő nyilatkozata. Szerinte ugyanis a pártjaikra adott voksok tanúsága szerint a lakosság az adócsökkentések elé helyezte a jóléti feltételek és az oktatás színvonalának növelését - a jobboldal ugyanakkor főként épp (Képarchívum) megfeledkezni arról, hogy mindezt a mi pénztárcánkból veszik ki. Hosszú távon ezért mindenképp a kiegyensúlyozott költségvetést kellene megkövetelnünk a pártoktól. A következő lépésben a legfontosabb az adórendszer egyszerűsítése, hiszen többségünk többnyire nem is tudja, hogy mi mindent adóztatnak meg vele. Ennek során a jobboldali pártok többsége az úgynevezett egyenlő adó bevezetését tekinti fő céljának. Ezzel elkerülhető lenne a progresszív adózás igazságtalansága, amely során a nagyobb bevételekkel rendelkezőket magasabb adókulcsokkal büntetik. Az egyenlő adó bevezetésének is megvannak azonban a veszélyei, hiszen teljesen célját vesztheti, ha egyúttal nem szüntetik meg az adózással összefüggő összes kivételt és leírható tételt. Ha erre mégis sor kerülne, akkor az adóbevallásunkra valóban elég lenne egy képeslap nagyságú adóív. az adók visszafogásával kampányolt. Wahlberg pozitív példaként Észtországot említette, ahol a társaságok el nem osztott, befektetésre szánt nyeresége után nem kell adózni. Az ország részben ennek köszönhetően is rendkívül gyorsan fejlődik, és egyes gazdasági szakértők már „balti kis tigrisként” emlegetik. Éveken át 5-6 százalékkal nő a bruttó nemzeti össztermék, és az elmúlt évtizedben Észtország több külföldi beruházót vonzott, mint a többi balti állam. Ez szerinte a liberális gazdasági légkörnek és az alacsony adóter- heknek köszönhető, (mi) Ha a választásokat követően a jobboldali pártok által szorgalmazott adóreform valósulhatna meg, akkor Szlovákiára egy kisebbfajta adóforradalom várna. Mindegyikük alacsonyabb adókulcsokat ígér, és négy párt szorgalmazza az egyenlő adózás bevezetését is. Az alábbiakban azokat a pártokat vesszük górcső alá, amelyek a legnagyobb teret szentelik az adórendszer reformjának. OKS A szakemberek szerint a legkidolgozottabb adóreformot az egyébként elenyésző támogatottsággal rendelkező Polgári Konzervatív Párt (OKS) ajánlja, amely hosszú távon a jövedelemadó teljes felszámolását tekinti fő céljának. Addig is azonban a személyi jövedelem- adó esetében két adósáv bevezetését javasolja. Az évi 120 ezer koronánál kevesebbet keresők számára 0 százalékos adókulcsot javasolnak, míg e felett 16 százalékos kulcsot vezetnének be. A társasági adó esetében az adókulcs 16 százalékos lenne, függetlenül a bevételektől. Ezzel párhuzamosan a párt úgy módosítaná az alkotmányt, hogy az adók növeléséhez a parlamentben az összes honatya három ötödének a jóváhagyására lenne szükség, míg az adócsökkentés esetében elég lenne az egyszerű többség is. A szociális reformmal párhuzamosan csökkentenék az elvonásokat is a jelenlegi 50,8 százalékról 33 százalékra, ugyanakkor felszámolnák a leírható tételeket. A hozzáadottérték- adó esetében egységes, 17 százalékos adókulcsot vezetnének be. Kivételt csupán az élelmiszerek és a gyógyszerek képeznének, amelyre 10 százalékos hozzáadottérték- adót vetnének ki. MKP A Magyar Koalíció Pártja az elkövetkező választási időszakra átfogó adóreformot ígér, ezzel együtt pedig az államháztartás területén tovább csökkentené az állam újraelosztó szerepét. Programjuk szerint fontos, hogy további tevékenységek és szolgáltatások kerüljenek át az állami szférából a versenyszférába, illetve a nonprofit szervezetek szférájába. A párt a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális, valamint a lakásüggyel és a testneveléssel kapcsolatos szolgáltatásoknál növelné a magánszféra jelentőségét. Az MKP szerint arra kell törekedni, hogy az állami költségvetés hiánya ne haladja meg a bruttó hazai össztermék 3,5%-át, s az államháztartás egészének (az állam, az önkormányzatok, az állami alapok, illetve a közhasznú alapok és társaságok) hiánya a GDP 4%-át. Egy ilyen mértékű deficit szerintük biztonsággal finanszírozható és nemzetközileg is elfogadható. A párt programja a jobboldali pártok többségétől eltérően azonban nem foglalkozik pontosan az adókulcsok kérdésével, így ezt csak a párt politikusainak nyilatkozataiból lehet kikövetkeztetni. Harna István építésügyi miniszter és a párt gazdasági programjának a kidolgozója szerint „nagy általánosságban elmondható”, hogy lemennének a 20 százalékos adókulcs körüli szintre, később azonban a 15-16 százalékos adókulcsot is elfogadhatónak nevezte. A párt hozzáállását az adókhoz azonban a legjobban Bu- gár Bélának á párt elnökének egy országos napilapban nemrég megjelent nyilatkozata jellemzi. Szerinte a jobboldali pártok többsége által javasolt egyenlő adó „nem számít általános gyógyírnek”, és a jobboldali pártok többségétől eltérően ugyanígy „természetesnek” nevezte a nagyobb bevételekkel rendelkezők számára bevezetett magasabb adókulcsokat is. KDH mokrata Mozgalom, amely ezt is a családtámogató programjának veti alá. A KDH így, az egyenlő, 14 százalékos adókulcs bevezetése mellett, növelné a leírható tételek nagyságát a gyerekekre és a feleségre egyaránt. Elutasítják a szakemberek véleményét, akik szerint az egyenlő adókulcsok bevezetése célját téveszti, ha ezzel együtt nem szüntetik meg a leírható tételeket. A KDH szerint a leírható tételekkel nem lehet visszaélni, hiszen ezt csak azok vehetik igénybe, akik dolgoznak. SDKÚ A kereszténydemokratákéhoz hasonló elképzelésekkel lépett elő a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió is. Szintén támogatják a 14-15 százalékos egyenlő jövedelemadó-kulcsokat. Nem kevésbé fontos momentum azonban a párt programjában a közkiadások csökkentése sem. A párt hosszú távon az állami kiadásokat a bruttó nemzeti termék 30-35 százalékára csökkentené. ANO Pavol Rusko pártja a társasági adó esetében 15-19 százalékosra csökkentené az adókulcsokat, és egyszerűsítené a személyi jövedelem- adó sávjait is. Ambiciózus, és nem biztos, hogy reális célnak számít a közkiadások egyharmaddal való csökkentése az elkövetkező 4-6 évben. Liberális pártként ennek eléréséhez csökkentené az állami dotációk mértékét is. SAAER A Smer „harmadikutas” politikája mögött a szakemberek szerint igencsak konkrét szocialista és az erős állam szerepét hangsúlyozó célok állnak. A párt egyáltalán nem titkolja, hogy a költségvetést eleve 25 milliárd koronás hiánnyal kellene tervezni, hogy megvalósíthassák nemzeti fejlesztési terveiket. Az adóreformnak és a közkiadások reformjának a Smer képviselői nem szentelnek tág teret. HZDS A legnagyobb szavazóbázissal rendelkező szlovák párt programjában nem foglalkozik bővebben az adózással. A jövedelemadók esetében fokozatosan közelítené a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsait, a fogyasztói adók esetében pedig az európai uniós jogharmonizációt tekinti céljának. Extrém javaslatok Szélsőségekben a baloldal és a jobboldal egyaránt bővelkedik. Szlovákia Kommunista Pártja például magasabb adókulcsokkal sújtana a luxustermékeket. Hogy ezt milyen módon tenné meg, arra a programban már nem találunk választ. A Szlovák Nemzeti Párt a hazai termékek estében csökkentené a hozzáadottérték- adót. A szelekció éles ellentétben van az Európai Unió szabályaival, így érthetetlen, hogy miért javasolják a csatlakozást mára már nem ellenző nemzetiek, (mi) A jövedelemadó-törvény legnagyobb hátrányai (1-nem hátrány, 4-nagy hátrány) Párt SDA KDH SNS SDKÚ OKS ANO MKP KSS Kétértelműség 4 3 3 3 4 n 2 3 Adózás a valóságban nem befolyt jövedelmekért 4 4 4 2 4 4 1 2 Gyakori módosítás 4 4 3 3 4 n 3 3 Magas szja-adókulcsok 2 3 3 3 4 n 3 3 Külföldiek adókedvezményei 3 3 3 1 4 n 1 4 Az adótöbblet kései visszafizetése 3 3 4 3 3 4 2 2 Magas társasági adó 2 2 1 2 4 n 3 2 A táblázatban nem szereplő pártok nem reagáltak a Vállalkozói Szövetség által végzett felmérésre, n - nem válaszolt a kérdésre. (Forrás: Trend) Mit javasolnak a pártok? Párt ANO HZDS MKP OKS SDKÜ SNS KDH SDA Személyi jövedelemadó két sáv 10%, 18% n n két sáv 0%, 16% n n 14% n Társasági adó 20-21% n 19-20% 16% n n 14% n Fogyasztói adó EU-harmonizáció EU-harmonizáció növelés n EU-harmonizáció n n EU-harmonizáció Hozzáadottérték-adó EU-harmonizáció EU-harmonizáció n 17% n 0% a hazai n az internetnél termékekre csökkentés A táblázatban nem szereplő pártok nem reagáltak a Vállalkozói Szövetség által végzett felmérésre, n - nem válaszoltak. Harmonizáció helyett az Európai Unió országainak versengeniük kellene az adórendszerek tekintetében Gyors és hatékony reformra van szükség (Forrás: Trend) Másként közelíti meg az adózás ___________ ______________.__ pr oblémakörét a Keresztényde- (Képarchívum)
