Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-18 / 217. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 18. Már 18 halott Groznijban Groznij. Tegnapra tizen­nyolcra emelkedett a csecsen főváros, Groznij központjá­ban hétfőn elkövetett robban­tásos merénylet halálos áldo­zatainak a száma. Az éjszaka a merénylet sebesültjei közül heten belehaltak sérüléseik­be. A távirányítású pokolgép a Groznij központi piacára tartó, menetrend szerinti au­tóbusz mellett robbant. Az ál­dozatok valamennyien polgá­ri személyek. Feltételezések szerint az elkövetők célpontja nem az autóbusz, hanem há­rom, katonákkal zsúfolt te­herautó lett volna. (MTI) Rakéták egy UNICEF-irodára Iszlámábád/Bagram. Két ra­kéta csapódott be tegnap az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF egyik kelet-afganisz­táni irodája közelében, nem messze a repülőtértől. Egy af­gán biztonsági őr megsérült. Afgán forrás szerint a rakétá­kat a Tora Bora hegység irá­nyából indították, ahol koráb­ban a bin Laden vezette al- Kaida bázisa volt. Két további rakéta is becsapódott tegnap két külön incidensben az Af­ganisztánban állomásozó amerikai egységek állásai kö­zelében. (MTI) ETA-vezető letartóztatása Madrid. A francia hatóságok letartóztatták a baszk ETA ter­rorszervezet legfontosabb ka­tonai vezetőjét és segítőnőjét. Juan Olarra Guridit és Ainhoa Múgicát Bordeaux közelében vették őrizetbe. Olarra Guridi a hatóság szerint tavaly febru­ár óta az ETA összes komman­dójának irányítója volt - Javier García Gaztelu addigi fővezér őrizetbe vétele után vette át az irányítást. Múgicát pedig egye­bek között az ETA egyik leghír- hedtebb bűntettével, a spanyol alkotmánybíróság korábbi el­nöke, Francisco Tomás y Valiente 1996-os meggyillíblá- sával gyanúsítják. (MTI) Államfő a focifőnökből? Szöul. Államfőnek akaija je­löltetni magát Csüng Mong Dzsun, a dél-koreai labdarúgó­szövetség elnöke. A világbaj­nokságon 4. helyezést elért csapat legfőbb vezetője egy sajtókonferencián úgy véleke­dett, hogy ő nemcsak beszélne a politikai reformokról, hanem meg is valósítaná azokat. Csüng új párt alapítását is megcélozta, amely „a koreai nép akaratán alapulna”. Az el­nökválasztást decemberben tartják Dél-Koreában. A Reu­ters megjegyzi, hogy Csüng apja alapította a Hyundai cé­get, amely ma a legnagyobb hajóépítő vállalat a világon 136 millió dolláros tőkéjével. Az ifjabb Csüng 15 évvel ez­előtt lett független képviselő­ként a parlament tagja. (MTI) Csüng Mong Dzsun 1992-ben is próbálkozott már az elnök­jelöltséggel, később azonban börtönbe került adócsalás mi­att (TASR/EPA) Leonyid Kucsma lemondása mellett előrehozott elnökválasztást is követelnek Előállított ellenzékiek Kijev. A rendőrség tegnap hajnal­ban felszámolta a kijevi elnöki hi­vatalhoz vezető utcákban az ellen­zék által felállított sátortábort, és ötvennégy személyt előállított. Összesen százhuszonhat sátrat bontottak le. Az akcióban sem a tüntetők, sem a rendőrök közül senki sem sérült meg. A kijevi ügyészség a közlekedés akadályoz­tatása miatt bűnügyi eljárást indí­tott. Arra a kérdésre, mi történik, ha az ellenzék ismét - a hétfőihez hasonló - tömegtüntetést szervez, rendőrség szóvivője csupán annyit felelt, hogy biztosítani kívánják a közrendet. A belügyi adatok sze­rint a Kelj fel Ukrajna! jelszóval szervezett és Leonyid Kucsma el­nök lemondását, illetve előreho­zott elnökválasztásokat követelő hétfői ellenzéki megmozdulásokon országszerte mintegy ötvenhárom­ezren, Kijevben pedig tizenötezren vettek részt. A rendőrségi közléssel ellentétben Mihajlo Volinec parla­menti képviselő, a Julija Timosen- ko vezette jobboldali frakció tagja szerint a rendőrség durván, erő­szakosan lépett fel a sátortábor fel­számolásakor. (MTI) Hajnali sátorbontatás Kijevben. Tegnap délutánra és estére újabb tünte­téseket hirdetett az ellenzék. (Reuters-felvétel) Mindenki üdvözölte, a többség visszafogottan, Washington és London kételkedik Szaddám meghátrált New York/Bagdad/London/ Párizs/Berlin. Irak a fokozódó nyomás alatt meghajolva úgy döntött, hogy feltétel nélkül visszafogadja az ENSZ fegy­verzetellenőreit. A bagdadi döntést hétfőn este Annán ENSZ-főtitkár jelentette be. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Fehér Ház azonnal kételyeinek adott hangot. Dan Bartlett, az elnö­ki hivatal kommunikációs igazgató­ja szerint Bagdad csak hiú reménye­ket akar ébreszteni a nemzetközi közösségben szándéka komolyságát illetően. Scott McLellan szóvivő pe­dig leszögezte: az iraki döntés elle­nére változatlanul szükséges, hogy az ENSZ BT egy új, hatékony hatá­rozatban foglalkozzon a Szaddám Húszéin jelentette fenyegetéssel. McLellan szerint Irak döntése takti­kai jellegű, s azt a célt szolgálja, hogy elkerülje az ENSZ BT határo­zott fellépését. „Megerősíthetem, hogy levelet kap­tam az iraki hatóságoktól, amely­ben értesítettek döntésükről, amely szerint feltétel nélkül megengedik az ellenőrök visszatérését” - jelen­tette be Kofi Annan, akinek Nadzsi Szabii külügyminiszter átadta kor­mánya levelét. Annan a levelet to­vábbította az ENSZ BT soros elnöki tisztségét betöltő Bulgáriának. Irak szerint a döntés az első lépés az át­fogó megoldás felé, amelynek ma­gában kell foglalnia az 1990-ben, Kuvait elfoglalása után elrendelt szankciók feloldását. (A szankció­kat egy későbbi határozat értelmé­ben addig nem lehet feloldani, amíg a világszervezet ellenőrei nem iga­zolják, hogy Irak valamennyi tö­megpusztító fegyverét felszámolta.) Az amerikai állásfoglalás után Jack Straw brit külügyminiszter is kije­lentette: London ragaszkodik egy új ENSZ-határozathoz az iraki tömeg- pusztító fegyverek megsemmisíté­séről. Straw szerint kétkedve kell fo­gadni az iraki javaslatot. „Irak mos­tani ajánlatát is négy nappal azután tette, hogy az iraki miniszterelnök­helyettes annak éppen az ellenkező­Szükség van egy új ENSZ- határozatra is az iraki kérdésről. jéről beszélt.” Párizs álláspontja sze­rint a nemzetközi közösségnek meg kell bizonyosodnia, van-e súlya Szaddám iraki elnök szavainak, s ezért haladéktalanul vissza kell kül­deni az ENSZ ellenőreit az iraki helyszínekre. Jean-Pierre Kelche, a francia fegyveres erők vezérkari fő­nöke is úgy vélekedett, hogy a bag­dadi kormányt szaván kell fogni, s nem szabad elszalasztani azt a lehe­tőséget, hogy a világszervezet ki­próbálja: mit is jelent a feltételekhez nem kötött zöld jelzés Bagdad ré­széről. A tábornok kategorikusan elvetette bármifajta megelőző há­ború lehetőségét. Gerhard Schröder német kancellár az amerikai straté­gia újbóli változására vezette vissza az iraki ajánlatot. „Mindig az volt a célunk, hogy az ellenőrök visszatér­jenek, más célt mindig helytelennek tartottunk” - mondta Schröder, aki szerint a fejlemény üdvözlendő. Joschka Fischer külügyminiszter szerint világossá kell tenni az iraki vezetés számára, hogy egyedül Bag­dadon múlik egy Irakra és az egész térségre leselkedő nagy tragédia megakadályozása. Simon Peresz iz­raeli külügyminiszter szerint a bag­dadi döntéssel minden bizonnyal el­kerülhető az amerikai katonai ak­ció. Ugyanakkor annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az ENSZ ellenőrei valószínűleg nem tudják majd lokalizálni Irak tömegpusztító fegyvereinek telephelyeit. Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZ fegyverzetellenőreinek visz- szatérése a lehető legrövidebb időn belül maga után vonja az Irak elleni gazdasági szankciók feloldását és az Irak körüli helyzet normalizálását. Cáfolta az amerikai és a brit-kor­mány részéről elhangzott kijelenté­seket, amelyek taktikai lépésnek mi­nősítették a bagdadi döntést. Azt mondta, az amerikaiak találnak majd új indokokat az Irak-ellenes katonai akcióra. További pártközi egyeztetéseken vitatják meg a cseh kormány összetételét Spidla közölte: nem akart lemondani KOKES JÁNOS Prága. Vladimír Spidla szerint kor­mányának lemondása nincs napi­renden. „Ez csak a legvégső eszköz. Határozottan állítom, hogy most nincs napirenden” - fogalmazott a cseh miniszterelnök, cáfolva a teg­napi lapokban megjelent hírt, mi­szerint hétfőn este az államfőnél megrendezett tanácskozáson azzal fenyegetőzött volna, hogy ő mond le, ha a Szabadság Unió-Demok­ratikus Unió (US-DEU) három mi­nisztere nem nyújtja be lemondását. Viszont Ivan Pilip, az US-DEU elnö­ke a Mladá fronta Dnesnek kijelen­tette: „Igen. Elhangzott ott, hogy ha mi (US-DEU) nem távozunk, akkor ő mond le.” Spidla, aki egyben a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke is, az uniós miniszte­reket a lap értesülése szerint pár- tonkívüli szakértőkkel szeremé he­lyettesíteni. Pilip megerősítette, hogy pártja miniszterei csak akkor hajlandóak önként távozni a kor­mányból, ha a miniszterelnök és pártja felmondják a koalíciós szer­ződést. Havel a tanácskozáson Püip szerint felkérte az US-DEU-t, hogy Csehország európai uniós csatlako­zásáig mindenképpen nyújtson va­lamilyen módon támogatást a szoci­áldemokrata többségű kormány­nak. A cseh törvények szerint a mi­niszterelnök lemondása egyben a kormány lemondását is jelentené. Spidla azt mondta, jelenleg a leg­fontosabb feladat az, hogy megszi­lárduljon a kormány. Ugyanakkor a kabinet összetétele még nyitott kér­dés, amelyről újabb tárgyalások lesznek. Hangsúlyozta, hogy a leg­kisebb koalíciós partnernek a tör­téntek után a jövőre nézve írásbeli biztosítékokat kell adnia, hogy a fontos szavazáson támogatni fogja a kormányt. „Ezt a követelést jogos­nak tartom” - reagált a közszolgála­ti rádióban Spidla szavaira Pilip. Tegnap este - már lapzártánk után - az egyes pártok vezetőségei vitatták meg a helyzetet, s várható, hogy a pártelnökök ma újra összeülnek. Elutasítják a kommunistákat Prága. A Mladá fronta Dnes megrendelésére készített felmérés sze­rint a megkérdezettek egyharmada számára elfogadható lenne, ha az esetleges CSSD-Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Nép­párt (KDU-CSL) kisebbségi kormányt a kommunisták támogatnák, míg kétharmad ezt a változatot elutasítja, (k) Daniel Pearlt egy jemeni terrorista ölte meg Elfogták az amerikai újságíró gyilkosát MTI-HÍR Karacsi. Egy jemeni terrorista volt a májusban megölt Daniel Pearl amerikai újságíró gyilkosa. A .je­meni férfit a napokban Ramzi bin al-Sídával, a tavaly szeptember 11- ei terrortámadások egyik feltétele­zett szervezőjével együtt tartóztat­ták le Pakisztánban, és indították útnak az Egyesült Államok felé. Egy magas rangú pakisztáni rend­őrségi szóvivő közlése szerint a je­meni férfi a Wall Street Journal munkatársának egyik gyilkosa volt. Az AP szerint egy őrizetben Robbanás egy iskolában Házakat romboltak Jeruzsálem. Robbanás történt teg­nap egy palesztin iskolában a cisz- jordániai Hebrontól délre, megse­besítve öt diákot - közölték a helyi hatóságok szemtanúkat idézve. A detonáció tanítási idő alatt történt, oka azonban egyelőre nem ismert. A Gázai övezetben, Hán Júnisz kö­zelében izraeli csapatok megro­hantak egy menekülttábort palesz­tin szélsőségesek és fegyverraktá­rak után kutatva. A több órán át tartó éjszakai razzia során lerom­boltak kilenc épületet és őrizetbe vettek 23 feltételezett szélsőségest. Palesztin források szerint az izraeli hadsereg hatvan házat semmisített meg, és nem fegyverraktárakat, hanem kovácsműhelyeket, textil- és műanyag-feldolgozó üzemeket romboltak le. Felrobbantották egy korábbi izraeli akció során meg­gyilkolt Hamász-aktivista, Juszef Ega házát is. Az épület megsemmi­sítése nyomán 16 ember vált haj­léktalanná. Az izraeli razzia előtt alig néhány órával izraeli katonák agyonlőttek egy egyiptomi állam­polgárt Gázában, aki azért érkezett ide, hogy az izraeli megszállás el­len harcoljon. (MTI) tartott pakisztáni tanúskodott, aki ellen azonban nem emeltek vádat Pearl elrablásával és meggyilkolá­sával kapocsolatban. A hírügy­nökségek nem nevezték meg a je­menit. A pakisztáni rendőrség egyik illetékese már augusztusban közölte, hogy Pearlt feltehetőleg egy jemeni arab ölte meg, miután az amerikai újságíró előzőleg szökni próbált. A most meggyanú­sított jemeni férfi eredetileg nem szerepelt a körözött terroristák lis­táján, és úgy vélték, hogy a többi jemenivel együtt Ramzi bin al- Sída testőre. 150 milliót vittek el Az évszázad rablása Prága. Nem százmilliót - mint azt eredetileg közölték -, hanem 150 millió cseh koronát vittek el hétfőn azok a rablók, akik megtámadták a Citibank központjából pénzt szállí­tó páncélozott járművet. A nagy erőkkel megindított nyomozás egy­előre nem vezetett eredményre. Éva Brozová, a prágai rendőrség szóvivője elmondta, külön szakér­tőkből álló nyomozócsoport végzi a helyszíni nyomok és az eddig be­érkezett információk értékelését. A rendőrségnek állítólag már birto­kában van a tettesek személyleírá­sa, akik, ha elfogják őket, 10-15 évet is kaphatnak. Hétfőn reggel három, rendőrnek öltözött férfi támadta meg a Group 4 Securitas biztonsági szolgálat emberei által vezetett páncélautót, nem messze a Citibank prágai köz­pontjától. Az őröket fegyverrel arra kényszerítették, hogy üljenek át a gépkocsi hátsó részébe, majd azon­nal elhajtottak. Egy közeli halastó­nál a pénzt átrakták egy másik gép­kocsiba, amelyet később Beroun közelében felgyújtottak. Szemta­núk az égő kocsi mellett egy ezüst színű furgont láttak. (TASR) Hazatérhetnek a még életben lévő elrabolt japánok Felújított tárgyalások MTI-HÍR Phenjan/Tokió. Koidzumi Dzsu- nicsiro japán kormányfő és Kim Dzsong II észak-koreai vezető teg­nap Phenjanban megállapodott abban, hogy felújítják a kétoldalú viszony normalizálását szolgáló tárgyalásokat - adta hírül a japán közszolgálati televízió. Koidzumi útját történelminek nevezik, hi­szen japán kormányfő még nem járt a kommunista Koreában. Az említett megállapodás - amelynek eredményeként enyhülhet a fe­szültség Ázsia északkeleti részén - azután jött létre, hogy Kim Dzsong II információkat szolgáltatott azokról a japánokról, akiket Tokió szerint észak-koreai ügynökök ra­boltak el és hurcoltak Észak-Kore- ába a hetvenes-nyolcvanas évek­ben. Kim hivatalosan bocsánatot is kért a japán állampolgárok elrab­lásáért, s közölte: súlyos büntetést szabtak ki az ügyért felelős tisztvi­selőkre. Mint mondta, az elrabolt japánok közül néhányan életben vannak, és hazatérhetnek, ha ezt kívánják. Észak-Korea és Japán között soha nem jött létre diplomáciai kapcso­lat. A normalizálásról kezdett tár­gyalások legutóbb 2000 októberé­ben futottak zátonyra, éppen ami­att, hogy nem sikerült egyezségre jutni az elrabolt japánok, valamint a Korea japán megszállásért (1910-1945) követelt észak-koreai kártérítés kérdésében. Fehéroroszországot bírálja a Riporterek Határok Nélkül Lukasenko gulágjai MTI-HÍR Minszk. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi új­ságíró jogvédő szervezetet mélyen megrázta, hogy egy újabb fehér­orosz újságírót, Viktor Ivaske- vicset, a Robocsij című független lap szerkesztőjét kényszermunká­ra ítélték, amiért írásában rossz színben tüntette fel Alekszandr Lukasenko államfőt. A fehérorosz bíróság az elmúlt három hónap so­rán már három újságírót küldött kényszermunkára. „Ez egy olyan korszak jele, amelyről azt hittük, hogy már a múlté: amikor a ható­ságok legkisebb bírálatáért bárki a gulágon találta magát” - áll az RSF-közleményben. Viktor Ivaskevics (Reuters)

Next

/
Oldalképek
Tartalom