Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-12 / 212. szám, csütörtök

Építünk ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 12. A helyiség hőmérséklet-eloszlása során nyújtotta előnyök miatt szívesen alkalmazzák Az alacsonyabb hőmérsékletű helyiségekben tartózkodók frissebbnek érzik magukat Terjed a padlófűtés alkalmazása A falfűtés pótolhatatlan előnyei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ adlófűtést a hidegburkola­tú helyiségek komfortfoko­zatának eme­lése érdeké­ben, a helyiség optimális hőmér­séklet-eloszlása nyújtotta elő­nyök miatt sokan, szívesen alkal­maznak. A rendszerek felépíté­sét, szerkezeti anyagait tekintve eltérőek, de beépítésük, szerelési elvük valamennyi rendszernél ugyanaz. Működési elve rendkívül egyszer. A fűtéshez használt maximum 50-55 °C hőmérsékletű meleg vi­zet egy szivattyú szállítja a hőtermelőtől (fűtőkészülék, hő­cserélő) a fűtendő helyiség(ek) közelében elhelyezett elosztó csomópontig. Az osztó csonkjai­ról a fűtővíz a padlószerkezetbe (estrich) betonozott csöveken ke­resztül áramlik, áramlás közben átadja hőjének nagy részét a pad­lószerkezetnek, majd a lehűlt víz a gyűjtőn keresztül kerül vissza a hőtermelőhöz. Az egész padlófelületet fűtőfelü­letnek használva kapjuk az egyenletes hőfokeloszlást a helyi­ségben. A padlófelületnek külön­leges szerepe van, mivel ezzel a felülettel közvetlenül érintkezés­ben vagyunk. Padlófűtéssel fűtött helyiségek tervezésekor és kivite­lezésekor kötelezően be kell tar­tani az ide vonatkozó egészség- ügyi határértékeket. A padló fe­lületi hőmérséklete a helyiség rendeltetésétől függ. Néhány pél­da a hőmérséklet-határokra: olyan munkahelyek, ahol főként állnak a dolgozók, 27 °C, lakó- és irodahelyiségek esetén 29 °C, közlekedőfolyosók, előszobák 30 °C, fürdőszobák és uszodák 33 °C a padló felületi hőmérséklete. A padlófűtések helyes működése szempontjából nagy jelentősége van a padlószerkezet felépítésé­nek. Padlófűtésnél a fűtőcsöveket az aljzatbetonba ágyazzuk be (nedves rendszer), vagy közvet­lenül a teherelosztó lemez alatt, a szigetelőréteg mélyedéseiben he­lyezzük el (száraz rendszer). A csöveket beépítés előtt meg kell vizsgálni, és csak sérülésmentes csövet szabad felhasználni. Fek­tetés előtt a csöveket ki kell mos­ni és le kell dugózni. A padlófűtések felszerelését és a csövek lefektetését rendkívül nagy pontossággal kell elvégezni, hiszen a betonréteg felhordása után már nem lehet korrigálni, javítani. Szakszerűtlen csőfekte­tésből eredő károk később már nagyon sokba kerülnek. Sok gon­dot okoz az is, ha a nyomáspróba elvégzése után az épület, ahol a rendszert kiépítettük, fűtetlen marad, ezért ha nem vagyunk tel­jesen biztosak benne, hogy a fű­tés beindítása még a hideg beáll­ta előtt megtörténik, akkor kö­rönként a vizet kompresszorral fújassuk ki, vagy a rendszer szál­lítója által engedélyezett fagyál­lószert adagoljuk a vízhez. Az aljzatbeton feladata a terhelé­sek elosztása, ez már nem épület- gépészeti munka, de azért figyel­nünk kell rá, mert a munkánkat könnyen tönkre teheti. Nagyon fontos, hogy a bebetonozás előtt feltöltve hagyjuk ott a rendszert, mert talán így jobban ellenáll a komolyabb igénybevételnek, pl. a „talicskának”. A bebetonozás csak ennek megfelelő betonnal történhet (4 mm szemcsenagysá­gú, hígfolyós betonnal). A bebe­tonozáshoz ún. esztrich-réteget használunk, mely teherviselő, kis szemcsenagyságú, homogén, pó­rusmentes, jó szilárdságú beton- burkolat. Jó hővezető, 12-24 óra múlva lépésálló, hőálló és repe­désmentes. A cement-esztrich felület ne le­gyen nagyobb, mint 30 négyzet- méter. Az efölötti területek ese­tén mozgási hézagok, fugák szükségesek, melyeket tartósan rugalmas anyagokkal zárnak le (pl. szigetelések). Az esztrich- mezők nagyságának korlátozásá­val és a mozgási hézagok megfe­lelő elrendezésével elkerülhető az ellenőrizetlen repedések kelet­Valódi komfortot csak a fűtési módok vegyítése nyújthat. kezése. A maximális oldalhossz 6-8 méter lehet.A betontakarás a cső felső síkja felett minimum 50 mm kell, hogy legyen. A megszi­lárdult betonra “jöhet” a burko­lat, mely lehet meleg- és hideg- burkolat. A padlófűtéshez legal­kalmasabb burkolat a kő-, már­vány- vagy kerámiapadló. A hi­degburkolásnál megszokott bur­kolási eljárások megkötések nél­kül alkalmazhatók, de célszerű ún. flex ragasztót használni. A melegburkolatok közül a mű­anyag, habalátét nélküli PVC padlók használhatók burkolásra, melyeknél ajánlott a ragasztott kivitel. A szőnyegpadlót mindig le kell ra­gasztani, hogy jobb hőátadást ér­jünk el. A szőnyeg vastagsága nem haladhatja meg a 10 mm-t. A pad­lószőnyeg címkéjén szerepelnie kell a „padlófűtéshez alkalmazha­tó” feliratnak. Faburkolatok közül az erre külön ajánlással rendelke­zők használhatók padlófűtéshez, de számítani kell hézagok keletke­zésére. Nagyon fontos a fa és az esztrich nedvességtartalmának szabványban előírt értéken tartá­sa. Célszerű itt is a ragasztással történő lerakás. A fűtőcsövek sű­rűségét befolyásolja a burkolat ki­vitele, így ezt már előzőleg ismerni kell. Elterjedőben van a száraz fektetési rendszer is, melynek előnye a kis felületsúly, vékony réteg, gyors hő­átadás és egyszerű kivitelezés. Száraz rendszer esetén a fűtőcsö­veket a hőszigetelő anyag felüle­tén kialakított mélyedésekbe sül­lyesztik le, azaz az esztrichréteg alá kerül beépítésre, így vele a cső közvetlenül nem érintkezik. Fi­gyelni kell arra, hogy a padló felé tökéletes legyen a hőleadás. Rom­lását hőelvezető lemezekkel vagy lemezborítással kompenzálják, ill. teszik egyenletessé. Erre a célra a legmegfelelőbb az alumíniumle­mez, mert igen jó a hőelvezető ké­pessége és egyenletesen osztja el a hőt a padló teljes felületén. Termé­szetesen ezek a lemezek a hőszige­telő rétegre kerülnek, itt is szüksé­ges a szegélyszigetelés. A fűtőcsö­vek fektetésekor fontos az aljzat­hoz történő rögzítés, mert a cső el­mozdulása zajjal járhat, de a súrló­dás is kárt okozhat. A rendszer fel­építésétől függően a lefektetett csövekre kerül a lemezfedés és a PE fólia, majd az esztrichréteg és a burkolat. Igazán jó komfortot a radiátoros és a padlófűtéses mód együttes alkal­mazása ad. Optimális megoldás: padlófűtés kőtemperálásra, radiá­tor helyiségfűtésre. Célszerű a hő­igényt megfelezni, s ahhoz beépí­teni a radiátort, ill. a padlófűtést. A vegyes fűtés megadja a kellemes közérzetet és a szabályozásra is gyorsan reagáló lesz. Természete­sen ez a megoldás drágább az egyik, ill. a másik fűtési rendszer megoldásánál. A padlófűtések a családi, házas, csarnok- és terem­fűtések, valamint uszodaterek fű­tésénél egyaránt a nagyon gyak­ran alkalmazott fűtési módok kö­zé tartozik. A padlófűtési rendszer nem egy „alap” megoldás, ezért az épületgépészeti tervezésre foko­zott figyelmet kell fordítani, hisz az esetleges hibát roncsolásos ja­vítással és helyreállítással lehet csak orvosolni, (fgv, mi) Aki szakmai véleményre vágyik, az a Fűtés- és Hőtechnikai Céhhez is fordulhat Jó szerelőt ma is nehéz találni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Elromlott a kazánunk? Elrepedt a radiátor? A fűtéstechnikai felszere­lések meghibásodása esetén nem egyszer nagyon gyors beavatkozás­ra van szükség, hiszen egy elrepedt radiátor a panelházban hatalmas károkat tud okozni a szomszédok­nak. Kihez forduljunk azonban ha­sonló probléma esetén? Az Arany oldalakban ugyan rengeteg szerelő­nek a telefonszáma szerepel, a leg­nagyobb hirdetési felületet birtokló szakember azonban nem mindig a legjobb. Ilyen esetben így az egyik legjobb megoldás, ha az ismerőse­ink tanácsát kérjük ki, akiknek már van bizonyos tapasztalatuk a szere­lőkkel. Ha panelházban lakunk, a gondnokhoz is fordulhatunk, aki­nek megvannak a kitippelt szerelői, sőt az esetleges költségekről is felvi­lágosítást adhat. Ha megbízható és garanciával dolgozó szakemberre vágyunk, akkor felkereshetjük a na­gyobb cégeket is, ezek azonban többnyire jóval nagyobb árat kér­nek, mint a kisvállalkozók. Aki való­ban szakmai véleményre vágyik, an­nak nem marad más hátra, mint hogy a Fűtés- és Hőtechnikai Céh­hez forduljon. A központjuk Zó­lyomban van, és beállítottságuknál fogva jó áttekintésük van az egyes régiók szakembereiről, (mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az emberek számára régebben ter­mészetes volt olyan fűtőtestek - kemence, kandalló, cserépkályha - alkalmazása, amelyek többnyire sugárzással adják le a szükséges hőt. A kényelmesebb radiátoros központi fűtés elterjedése ugyan háttérbe szorította ezeket, de az utóbbi időben ismét előtérbe ke­rültek. A jobb hőszigetelés által lényege­sen csökkenő fűtési hőigény pótlá­sa többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton be­lül elhelyezett, alacsony hőmér­sékletű falfűtési rendszerrel. A fal­fűtésnek több előnye is van. A 36-40 °C felületi hőmérsékletű, fűtött felületeknek a helyiségben tartózkodó személyekre gyakorolt, sugárzó hatása miatt a hagyomá­nyos fűtéshez képest - azonos hő­érzet kialakulásához - a helyiség levegőjének hőmérséklete 2-3 °C- kal alacsonyabb lehet. Az alacso­nyabb levegő-hőmérsékletű helyi­ségekben tartózkodó emberek fris­sebbnek érzik magukat, növekszik az agy teljesítőképessége. Ez a szempont igen lényeges az iskolák­ban, munkahelyeken, de a laká­sokban is. A nagy felületű, alacsony hőmér­sékletű fűtőfelület lényegesen egyenletesebb, helyiségen belüli hőérzet-eloszlás érhető el. A jobb hőérzet által elérhető levegőhő- mérséklet-csökkenés, valamint az egyenletesebb függőleges irányú hőmérséklet-eloszlás miatt a külső tér felé jelentkező többlet hőleadás ellenére energiatakaré­kos üzemeltetést biztosít. Nincs olyan alacsony felületi hőmérsék­let korlátozás a hőérzeti problé­mák miatt, mint a padlófűtés ese­tén, ezáltal a helyiség felé a fajla­gos hőleadás lényegesen maga­sabb, akár 200-240 W/m2 is le­Minden évszakban energiatakarékos üzemeltetést biztosít. hét. Ez azért lehetséges, mert “nem a falon járunk”, így a mele­gebb falfelület nem okoz egészségi problémát. Ugyanakkor esztétikus is, mert nem foglal el külön helyet a helyiségből. A tagolt felületű ra­diátorokon megtapadó porszeny- nyeződés elmaradásával csökken a takarítási igény. Az egyenletesen alacsony hőmérsékletű fűtőfelüle­teken nincsenek porcsíkok. A konvektiv hőátadás csökkenése következtében az allergiás megbe­tegedéseket előidéző porterhelés nagymértékben csökken. A kor­szerű, környezetbarát energiafor­rások felhasználásához jól illeszt­hető, mivel alacsony fűtővíz- hő­mérséklettel is üzemeltethető. A nyári kánikulai napokon 32-35 °C-os külső hőmérséklet esetén a belső helyiségekben 28-29 °C alakul ki, amely napközben is, de éjszaka különösen kellemetlen a bent tar­tózkodó emberek számára. A tetőté­ri helyiségekben - amelyek többnyi­re hálószobák -, még nagyobb a probléma, hiszen a tető felülete a tűző nap hatására felforrósodik, és az általában jó hőszigetelő képessé­gű, de kis tömegű tetőszerkezet bel­ső felülete nagyobb mértékben me­legszik fel. A nyári hőterhelés ellen már az épü­let tervezése, majd kivitelezése so­rán hatékonyan kell védekezni, el­sősorban a természetes és mestersé­ges árnyékolószerkezetek alkalma­zásával. Sokan megelégszenek a belső sötétítő vagy szalagfüggöny- nyel, de fontos megjegyezni, hogy csak a külső árnyékolószerkezetek alkalmasak a helyiségbe jutó hő­energia nagymértékű csökkentésé­re. A hagyományos hűtőberendezé­sek a helyiség hőmérsékletét a leve­gő mozgatásával csökkentik le. Ezt a megoldást azonban sok ember nem tudja elviselni és a huzat hatás megfáznak, valamint ezek zajhatá­sa is zavaró. A középületeken kívül a lakóházakat építők között is egyre nagyobb az igény a nyári, kellemes hőérzetet biztosító hűtőrendszerek iránt, (fgv, mi) Egy köbméter gáz elégetésénél 30 köbméter levegő-utánpótlásról kell gondoskodni Az elmaradhatatlan kémény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kémény a fűtési rendszer igen fon­tos része. Mire kell odafigyelni a ha­gyományos kéményeknél? Lehető­leg minél jobb legyen a hőszigetelé­se, ezáltal csökken a hőveszteség és növekszik az égéstermék-elvezetés biztonsága. Ennek a biztonságtechnikai szem­pontból is igen fontos tartozéknak a „mellékhatása” a lakás további szel­lőztetése, és nem csak akkor, ami­kor a készülék működik. Ennek a végeredménye az, hogy műiden köbméter gáz elégetésénél 20-30 köbméter levegő-utánpótlásról kell gondoskodni. Kedvezőbb a helyzet akkor, ha a gázkészülék külön helyi­ségben, a kazánházban van elhe­lyezve, így annak légutánpótlása la­kástól függetlenül történhet. Tovább bonyolítja a problémát az egyre jobban terjedő konyhai szag­elszívók üzemeltetése. Sajnos a szagelszívó utólagos, a gázkészülék üzembe helyezése utáni beépítése nem, vagy csak igen nehezen ellen­őrizhető, így az a fogyasztó, aki - a lakásban felszerelt - gázkészülék mellett külső térbe vezetett szagel­szívót szerel fel, potenciálisan maga és családtagjai életét veszélyezteti. Nem veszi ugyanis figyelembe azt az alapkövetelményt, hogy a gázké­szülék elhelyezési helyiségének szellőztetése csak behívásos (túl­nyomásos) lehet, szigorúan tilos az elszívásos szellőzés kialakítása. Több nyugat-európai országban emiatt erősen szigorítják, tiltják az atmoszferikus gázkészülék lakótér­be való beépítését, kizárólag védel­mi szempontból, és nem energiata­karékossági szempontra figyelve. Mi a megoldás? A zárt égésterű gáz­készülékek elterjedését kellene szorgalmazni és elősegíteni, első­sorban akkor, ha a gázkészüléket a lakótérrel közös helyiségben kíván­ják elhelyezni. Ezek az égéstermék­elvezetési módok nem tekinthetők hagyományos kéménynek, az égési levegő bevezetését és az égéstermék kijuttatását égési levegő ventilátor vagy füstgáz-ventilátor biztosítja. A zárt égésterű készülékek így nem használják fel az égéshez a lakás le­vegőjét - külső térből nyerik szemben a hagyományos köményes készülékekkel. A zárt rendszer ered­ményeként ezen készülékek nagy­ságrenddel biztonságosabb megol­dást jelentenek, az égéstermék be­jutása a lakótérbe, az esetleges hibá­kat leszámítva, kizárt. A zárt égéste­rű készülékek ún. éves hatásfoka je­lentősen nagyobb, mint a hagyomá­nyos (deflektoros) gázkészülékeké. A „C+” típusú készülékek mellett életveszély nélkül lehet használni a konyhai szagelszívót, vagy a fürdő­szobai páraelszívó ventilátorokat. A lakás szellőztetéséről a lakók, nem pedig a gázkészülékek fognak “dön­teni”. A zárt égésterű készülékek el­terjedése, a hozzá csatlakozó égés­termék-elvezető és az égési levegő ellátó rendszerek alkalmazása a gázfelhasználás élet- és vagyonbiz­tonságát alapvetően megváltoztat­ja, jelentősen csökkentheti az ener­giafelhasználást a hagyományos ka­zánok esetében is. Elterjedésüket je­lentősen elősegítette Nyugat-Euró- pában a magasabb gázár mellett az a körülmény, hogy meglévő, hagyo­mányos kémények átalakítása gyor­san és költségtakarékosán kivitelez­hető. (fgv, mi) Dunajská Streda, ul. Biskupa Kondého 34, tel.: 031/551 73 08, 0905/ 628 056 Hétfő - péntek: 9 17°°, Szombat: 9' UP 580 építünk A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Kevicky Péter, tel.: 0905/526 165, felelős szerkesztő: Molnár Iván, Levélcím: Építünk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 424 A padlófűtés a családi házas fűtésnél a nagyon gyakran alkalmazott fűté­si módok közé tartozik (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom