Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-12 / 212. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 12. Gazdaság és fogyasztók Yj A teherforgalmat lehetővé tevő új, Párkány és Esztergom közötti híd messzire nyúló közútfejlesztést tenne lehetővé A román BCR privatizációjának újrakezdését fontolgatják Versengő európai útvonalak A Párkány és Esztergom közötti határátkelő forgalma minden előzetes várakozást felülmúl (Somogyi Tibor felvétele) Esztergom/Párkány. Amint az várható volt, a párkányi Mária Valéria híd villámgyorsan kinőtte a kapacitását. A környék fejlesztését szervező kisrégió képviselői így újabb, a komoly teherforgalom által is használható hidat kérnek, mondván, ez részévé válhatna az összeurópai közúti hálózatnak is. TUBA LAJOS A kétségbeejtően hosszú várakozási idő láttán sejtettük, de a statisztikai adatok be is bizonyították: a párkányi híd forgalma alig egy év alatt utolérte a komáromiét. Az idei év első negyedévében áthaladó 92 ezer személy a komáromi forgalom 85 százaléka, a személy- gépkocsik esetén az arány 71 százalék, az autóbuszoknál pedig 101 százalék volt. De a kellemetlen várakozásnál is komolyabb hátrány, hogy a hídon teherforgalom nem lehetséges, így például a párkányi papírgyár a termékeit továbbra is Ipolyságon keresztül kénytelen Budapestre szállítani. így azután nem meglepő, hogy a Párkány, illetve Esztergom környékét tömörítő Ister-Granum Határ Menti Kisrégió közlekedési koncepciójának kidolgozása során felvetődött egy új híd ötlete, amit a minapi esztergomi konferenciájukon a nagyközönség és a szakma előtt is ismertettek. A híd Esztergom felett létesülne, ahol probléma nélkül hozzácsatlakoztathatnák a fő közlekedési útvonalakat. A magyar oldalon ezen kívül elengedhetetlen a 10-es út átépítése, amely napjainkban Magyarország egyik leginkább túlterhelt útja, naponta ismétlődő közlekedési káosszal. Ezért az országos közlekedési koncepcióban szerepel gyorsforgalmi úttá történő átalakítása, ami megoldaná a Budapestre való eljutást. Már csak azért is, mert Szalay Gábor gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár szerint az új kormány szeretné felgyorsítani a főváros körüli MO-ás körgyűrű építését. Egy nagy esztergomi híd szélesebb összefüggéseket is felvet: része lehet az összeurópai közúthálózatnak, a hazánkon áthaladó északdéli TINA-korridornak. Ez a következőképpen nézne ki: Szlovákiában a Garant menti gyorsforgalmi úthoz kapcsolódva Garamszentbe- nedektől Párkányig egy új gyors- forgalmi út létesülne, ez a hídon keresztül kapcsolódna az M 10- hez, majd pedig a Zsámbéki-me- dencén egy új, a falukat elkerülő úton, Budapestet mellőzve folytatódna Székesfehérvár felé. Ez azonban nem lesz könnyű dolog. Már csak azért sem, mert amint azt László Vilmos, a Nyitra megyei hivatal közlekedési főosztályvezetője az esztergomi konferencián elmondta, a szlovák országos koncepció nem számol a garamszent- benedeki úttal. Ellentétben a Nyit- ra-Komárom gyorsforgalmi kapcsolattal és az ottani Duna-híddal, illetve a kapcsolódó magyarországi fejlesztési tervvel. Az észak-déli távolsági összekötésre ugyanis több aspiráns van. Komáromon kívül az Ipolyságot Budapesttel összekötő 2-es út, amellyel kapcsolatban viszont több ellenérv is felmerül. Például az, hogy 50 kilométerrel hosszabb, ráadásul mind a 2-es, mind pedig a Budapesttől délre folytatódó 6-os út az MO-ás körgyűrűbe torkollik, amely a becsíések szerint tíz éven belül teljesen túlterheltté válik. Ráadásul a kérdés felvetéséhez a jelenlegi uniós megállapodást is ki kellene nyitni. Az említett TINA-korridor ugyanis jelenleg a Vág mente-Po- zsony-Nyugat-Magyarország vonalon húzódik. Ez az esztergomi konferencia több felszólalója szerint az osztrák lobbi következménye, akik ily módon a saját autópályáik tehermentesítésében reménykednek. Az az Ister-Granum képviselői szerint is nyilvánvaló, hogy ez a fejlesztés még a legjobb esetben is csak középtávon valósítható meg. Most legalább egy teherkikötő létesítését szeretnék kiharcolni a város feletti ún. szénrakodónál. Párkányban ugyanis a papírgyárnál egy teljesen felszerelt teherkikötő vár kihasználásra. így a Suzuki a párkányi nagy teherpályaudvarról indíthatná a kocsijait, de másik irányba is folynának a gépkocsigyár számára éppen szerveződő bedolgozóhálózat szállításai. Az USA katonai kiadásainak jelentős növelése kisebb költséggel jár, mint a takarékosság tragikus következményei Amerika állja a terror elleni harc számláját ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A 2001. szeptember 11-én elkövetett merényletek által okozott károk 80-100 milliárd dollárra tehetők, a nemzetbiztonságra és a terrorizmus elleni harcra az amerikai kormány az elmúlt egy évben 70 milliárd dollárt költött. Ez csak elsőre tűnik jelentős összegnek, ha figyelembe vesszük azonban, hogy az USA bruttó hazai össztermékének (GDP) nem éri el az 1 százalékát (0,75%), akkor talán már kisebb léptékűnek látszik. Ez a most zajló harc azonban még nem zárult le, a jelenleg felmerült kiadások korántsem tekinthetők véglegesnek. Mint azt Michael O’Hanlon, a Brookings Institution külpolitikai tanulmányok részlegének vezetője kiemeli, az afganisztáni amerikai jelenlét havi költsége 1,5-2 milliárd dollárra rúg, és a Fehér Házban még nem vetődött fel a csapatok hazavitele. Úgy tűnik, Bush elnök egyre inkább eltökéltnek látszik az Irak elleni katonai fellépésre, amelynek a pénzügyi vonzatai O’Hanlon becslése szerint 30 és 50 milliárd dollár közé tehető. Ez „természetesen csak egyszeri költség”, hiszen az esetleges megszállás, illetve az újjáépítés éves szinten további 5 és 20 milliárd dolláros számlát eredményez. A Heritage Foundation munkatársa, James Phillips azonban a háborús cselekmények utáni költségeket ennél némileg alacsonyabbnak véli. Ezt azzal igyekszik alátámasztani, miszerint Irak a világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkező állama, így a fekete arany eladásából származó bevételeket az újjáépítésre lehet fordítani. Szerinte az Egyesült Államoknak kell állnia a harci felvonulás, az üzemanyag, a lőszer költségeit. A fentiek következtében a Központi Költségvetés és a Gazdaságpolitikai Célok című tanulmányban megjelölteknél 900 milliárd dollárral fog az USA többet költeni a 2002-2011-es időszakban, mint azt tavaly év elején előrejelezték. A 900 milliárdnyi plusz pénznek nagyjából a felét költik a terrorizmus elleni harcon kívüli dolgokra. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy a pótlólagos hadikiadások miatt a 10 éves költségvetési többlet 5700 milliárd dollárról 336 mil- liárdra olvad. A hozzávetőlegesen 450 milliárd dollár, amit a terrorizmus elleni küzdelemre fordít az amerikai kormány, azonban a hiány kis részét - 8,5 százalékát - teszi ki. Ezzel szemben a tavaly végrehajtott adócsökkentés, amely 1600 milliárd dollár értékben történt, a bevételek kiesésének 31%- ért felelős, tehát az adócsökkentés messze a legjelentősebb tétel. A kiadások növekedése mögött egyes közgazdászok pozitív jeleket vélnek felfedezni, tudniillik a növekvő kormányzati kiadások a GDP-növe- kedés újbóli elindítói lehetnek. A pótlólagos források gyors elköltése például a 2001-es év utolsó negyedévében mért 2,7%-os GDP növekedésből 1,85%-ot tett ki. Ezek a kiadások igen jelentősen hozzájárultak, hogy az amerikai gazdaság szekere ne akadjon el végleg. A közvélemény, amely elsősorban emocionális, mintsem racionális érvek mentén vizsgálja a kérdést, is azon a véleményen van, vélik a szakemberek, hogy a katonai kiadások növelése jóval kisebb költséggel jár, mint az ezen való spórolás esetleges tragikus következményei. Ahogy a Heritage Foundation munkatársa James Phillips fogalmaz: ha nem vállalja az USA a terrorizmus elleni harcot, az olyan kockázatot jelentene, amely eltörpül a fizetési mérleg egyensúlyának megbillenése mellett., (mfor) Növekvő szlovák érdeklődés a jövő héten kezdődő nagyszabású brünni nemzetközi gépipari szakkiállítás iránt Előtérben tíz témakör ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Hétfőn nyitja meg kapuit a brünni vásárvárosban Közép- és Kelet-Európa legnagyobb ipari seregszemléje, a 44. nemzetközi gépipari szakkiállítás (MSVj- A rendezvényt tíz témakör köré csoportosították, ugyanakkor fő területté idén a Csehországban dinamikusan fejlődő műanyaggyártást, gumi- és vegyipart választották. E területben összesen 14 országból 235 cég mutatkozik be, a legnagyobb külföldi kiállítónak Németország, Ausztria és Szlovákia számít. Hazánkból egyébként a gépipari szakvásáron, valamint a vele párhuzamosan megrendezett harmadik nemzetközi szerszámgép-kiállításon mintegy 100 cég mutatkozik be. Közülük a legnagyobb kiállítási területet, 250 négyzetmétert, a kassai U.S.Steel bérli. A brünni szakvásár szervezői szerint nem csupán a szlovák cégek részéről növekszik a rendezvény iránti érdeklődés, hanem a szlovákiai látogatók részéről is. A hazai cégek többsége egyébként kapva kapott azon, hogy az állam a kiállítási költségek egy részét megtéríti. Ugyanakkor megtudtuk: meglehetősen későn derült ki, hogy mégis lesz állami dotáció erre a célra. Lényegesen több hazai cég szeretett volna bemutatkozni Brünnben, részvételüket a dotációtól tették függővé. Amikorra kiderült, hogy az állam hozzájárul a költségekhez, addigra a szervezők maradéktalanul eladták az utolsó négyzetmétereket is, pedig a kiállítási terület eléri a jelentősnek mondható 71 ezer négyzetmétert. A hétfőtől péntekig tartó rendezvényen 36 országból érkeznek kiállítók. A legtöbben (318-an) Németországból. (gyor) íltl Bepillantás a brünni vásárváros egyik pavilonjába (Képarchívum) Félnek a magyaroktól? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. A román kormány a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizációjának újrakezdését fontolgatja - írta tegnapi számában az Adevarul című bukaresti napilap. A lap arról számolt be, hogy a kormány keddi ülésén „szigorúan titkos”.témaként megvitatták a legnagyobb román kereskedelmi bank privatizációjával kapcsolatos eddigi fejleményeket. A BCR többségének megvételére az eredetileg megadott határidőig - múlt hét péntekjéig - csak a tavaly alakult Eulia francia pénzintézet, valamint a német HVB csoporthoz tartozó Bank Austria Creditanstalt és a magyar OTP alkotta konzorcium tett szándéknyilatkozatot. A Curentul c. lap szerint a legnagyobb román kereskedelmi bank iránt csak „két kicsi néger” érdeklődik. A lap román pénzügyi elemzőket idézett, akik szerint nem történik tragédia, ha a BCR végül román kézben marad. „A BCR-t nem adhatjuk oda a magyaroknak” - jelentette ki Ilié Serba- nescu, a román sajtóban legtöbbet szereplő pénzügyi szakértő. „Úgy tűnik, a kormány most azt tervezi, hogy a privatizációs folyamatot a szándéknyilatkozatok megtételétől újrakezdi” - írta az Adevarul. A láp szerint az újrakezdést hivatalosan azzal indokolják majd, hogy a jelentkező bankok közül egyik sem felelt meg a pályázati feltételeknek. A román privatizációs ügynökségnek az eredeti tervek szerint ma kellene hivatalosan értesítenie az érdeklődőket, hogy elfogadja-e jelentkezésüket. Az új pályázat meghirdetésének valódi oka az, hogy a román kormány elégedetlen az érdeklődők kis számával, és azt reméli, hogy a következő alkalommal már jóval több és jelentősebb stratégiai befektető jelentkezik majd. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nyereség a lévai tejfeldolgozónál Pozsony. A Lévai Tejfeldolgozó Rt. az első félévet csaknem 18 millió koronás nettó nyereséggel zárta, miközben bevételei elérték a 292 millió koronát. Az 1992-ben alakult társaság legjelentősebb termékei közé a szárított tej és a túró tartozik. (SITA) Nem kell félniük a befektetőknek Bécs. Egyes politikusaink választási kampány során tett nyilatkozatai ellenére az új kormány nem vizsgálja majd felül a mostani kabinet privatizációs döntéseit - állítja Regina Ovesny-Straka, a Szlovák Takarékpénztár elnöke az osztrák Die Presse napilapnak adott interjújában. Szerinte az elmúlt választások előtt is több mostani kormánypárt tett hasonló nyilatkozatot, a választások után azonban felismerték, hogy ezzel elriasztanának a külföldi befektetőket. (TASR) Nem vonul ki a Deutsche Telekom Berlin. A Deutsche Telekom, pénzügyi problémái ellenére sem válik meg kelet-európai érdekeltségeitől, így a Szlovák Távközlési Vállalattól sem - írja a német Handelsblatt gazdasági napilap. A Deutsche Telekom kivonulása politikai okokból sem lehetséges, hiszen a legtöbb országban a távközlési cég stratégiai befektetőként hosszú távú elkötelezettség mellett lett kiválasztva. Ezenkívül a régió DT-érdekeltsé- gei igen jó profitabilitás mellett működnek, s a távközlés jelenlegi helyzetében nehéz lenne megfelelő árat kapni értük. (MTI) Faipari Szövetség a választásokról Pozsony. A Szlovák Faipari Szövetség azokat a pártokat támogatja a választási kampány során, amelyek a hazai nyersanyagokat felhasználó iparágakat kívánják támogatni. Ehhez szerintük az első lépésben az Szlovák Erdők állami céget részvénytársasággá kellene alakítani. Az á- gazat azonban nem panaszkodhat, hiszen az idei első félévet 249 millió koronás bruttó nyereséggel zárta, (ú) Orosz olajóriások Amerikában Moszkva. A három legnagyobb oroszországi olajtársaság, a Lukoil, a Jukosz és a Tyumen Oil közösen vizsgálják egy 1,5 milliárd dolláros kikötő-fejlesztési terv megvalósíthatóságát. A murmanszki töltőállomást, illetve egy 1 500 kilométeres csővezeték megépítését jelentő projektnek köszönhetően az amerikai olajszükséglet 5 százalékának megfelelő kivitelt tudnának így lebonyolítani. (MTI) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 45,27 SLSP EMU-euró 44,08 SLSP Japán jen (100) 37,88 CSOB Svájci frank 30,18 Tatra banka Angol font 70,14 Banka Slovakia A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 43,24 VÚB EMU-euró 42,22 VÚB Japán jen (100) 36,15 PKB Svájci frank 29,06 VÚB Angol font 67,17 CSOB Érvényes volt szeptember II-én. A feltüntetett árak nem tartalmazzák a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 12-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,148 Lengyel zlotv 10,649 Angol font 68,850 Magvar forint (100) 17,747 Cseh korona 1,449 Svéd korona 4,711 Dán korona 5,810 Szlovén tollár (100) 18,878 Japán jen (100) 36,897 Svájci frank 29,499 Kanadai dollár 28,077 USA-dollár 44,238
