Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-11 / 211. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 11. A Hydrostav építőipari cég adóssága 1,25 milliárd korona Mellőzik a csődbiztost A dunaszerdahelyi Eastern Sugar Slovensko vásárúti cukorrépanapján az uniós piacszabályozás is terítékre került Rövidesen kezdődik a kampány Az Eastern Sugar csoport egységesítette termékei dizájnját mindazon országokban, ahol jelen van. A Nap kin­cse (Szlovákiában Dar slnka) az Agrokomplexen is általános tetszést aratott. Jaroslav Tabacár és Kántor Zoltán a vásárúti sajtótájékoztatón is bemutatta a szakmai zsűri elismerését bizonyító oklevelet. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A csődeljárás alatt lévő Hydrostav Rt. igazgatótanácsa és felügyelőtanácsa továbbra sem hajlandó szóba állni a cég csődbiztosaival, ezzel a csődeljá­rás hátráltatásának a bűntettét követik el - állítja Jozef Boljesik, a cég csődbiztosa. Szerinte eddigi, csaknem tízéves csődbiztosi gya­korlata során még nem találko­zott ilyen arrogáns viselkedéssel, ezért a közeljövőben bírósághoz kívánnak fordulni az ügyben. Az egyik legnagyobb építőipari cé­günk, a Hydrostav ellen július 30- tól indult meg a csődeljárás. A cég, amely főleg az előző kor­mány állami megrendeléseiből profitált, 1998-ban még 7,5 ezer alkalmazottat foglalkoztatott. A jelenlegi kormány hivatali ideje alatt azonban egyre kevesebb megrendelést kaptak, az elmúlt négy évben így alkalmazottaik több mint felétől kénytelenek vol­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia biztosítási pi­aca az egy főre jutó befizetett biz­tosítási díjak terén 2000-ben a vi­segrádi négyek közül a legkisebb volt, azonban tavaly már némileg lehagytuk Lengyelországot - mondta Tibor Borik, a Szlovák Biztosítók Szövetsége elnöke. A biztosítók szövetsége, amely az ágazat összesen 23 tagját tömörí­ti, 2002 első felében a tavalyi ha­sonló időszakhoz viszonyítva ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Orange mobilszol­gáltató szeptember 16-tól vezeti be a csomagkapcsolt adatátvitelt, azaz a GPRS-t, ami gyorsítja a maroktelefonok WAP- és inter­netelérését. Pavol Lancaric, az Orange vezér- igazgatója közölte, a jövő héten két, GPRS-en alapuló szolgálta­tással rukkolnak elő: az egyik az Orange panorama, amely azon­nali WAP-használatot tesz le­hetővé, ráadásul színesben (ha a telefon kijelzője is színes), a má­sik pedig a mobiltelefonon ke­resztüli internetezés, melynek tak megválni. Közben folyamato­san nőttek a tartozásaik is, ame­lyek mára elérik az 1,256 milliárd koronát. Legnagyobb hitelezőjük a Szlovák Konszolidációs Rt., amelynek több mint 200 millió koronával tartoznak. Többmilliós összeget kellene azonban vissza­fizetniük a Szociális Biztosító­nak, a Nemzeti Munkaügyi Hiva­talnak, és az olyan bankoknak is mint az Unibanka, az Általános Hitelbank, a Postabank és a Ban­ka Slovakia. Boljesik szerint a hi­telezőknek október 11-én kellene találkozniuk, ahol megtárgyal­nák a cég jövőjét. Alkalmazotta­iknak azonban addig sem kellene aggódniuk, hiszen Boljesik sze­rint szeptember végéig hozzájut­hatnak a bérükhöz, ami egyes esetekben már február óta késik. Hogy a cég a jövőben is életképes legyen, ahhoz tőkeerős befek­tetőt kellene találniuk. A csődbiz­tos szerint erre a jövő év folya­mán kerülhet sor. (mi) 10,33%-os növekedést könyvel­hetett el (2001-ben 18,462 milli­árd korona volt a befizetett bizto­sítási díj, 2002 első felében pedig 20,371 milliárd korona). A legna­gyobb biztosító továbbra is a Szlovák Biztosító, azonban piaci részaránya a 2001 első félévi 52,93%-ról, 2002 első felében már 37,09%-ra mérséklődött, mi­közben a ranglistán második he­lyen álló Kooperatíva a tavalyi 8,46% helyett az idén már 14,85%-ot hasít ki a piacból, (só) adatátviteli sebessége a cég állí­tása szerint vetekedik majd a ve­zetékes telefonokéval. Mindkét esetben egyelőre csak a post-paid előfizetőket célozták meg, ám nem kizárt, hogy - várhatóan jövőre - a Prima kártyás ügyfe­leknek is lehetővé teszik e szol­gáltatásokat. Az Orange panora­ma aktiválása díjmentes, havi dí­ja 199 korona (adó nélkül), s az összeg nem függ az átvitt adatok mennyiségétől. Ä mobilinternete­zés üzembe helyezése 450 koro­na (adó nélkül), a havi díja 299 korona (adó nélkül), egy MB- adat letöltése pedig 35 koronába kerül, (shz) Vásárát. A dunaszerdahelyi cukorgyár minden év őszén megrendezi a cukorrépana­pot; azt a szórakozással egy­bekötött szakmai találkozót, ahol a mezőgazdasági ter­melők és laikusok egyaránt megismerkedhetnek az ága­zat legújabb fejleményeivel. A cukorgyáriak idén Vásárát határában ütötték fel a sát­rakat, ahol kora tavasszal már kialakították a kísérleti parcellákat. GÁGYOR ALIZ Az Eastern Sugar Slovensko (ESS) cukorrépanapjai nagy népszerűség­nek örvendnek. A sorrendben im­már kilencedik szakmai találkozóra egész Szlovákiából, sőt még kül­földről is érkeztek agrártermelők, hogy kötetlen formában cseréljenek véleményt szlovákiai társaikkal, méghozzá nemcsak a cukorrépáról és a répa hektárhozamairól. Téma akadt bőven, hiszen a szlovákiai ag- rárium sok sebből vérzik, az európai uniós csatlakozás folyamata pedig tele van kérdőjelekkel. Megmarad­nak vagy elvéreznek a piacnyitás után? - ez foglalkoztatja most a tár­sult országok mezőgazdasági ter­melőit. Néhány, Vásárűton megje­lent gazda is ama aggodalmának adott hangot, hogy egyes társult or­szágok kormányai hajlamosnak mutatkoznak arra, hogy a gyors EU- csadakozás elérése érdekében felál­dozzák az agráriumot. A cukorrépa-termelők viszonylag nyugodtak lehetnek, elvégre a cu­korrépa az EU-ban a legjobban jöve­delmező növények közé tartozik. Termesztése szigorú termelési meg­kötések sora, piacszabályozási rend alapján történik. Az unióban a cu­korrépa az egyeden olyan termény, amely önfinanszírozó, azaz nem szorul a brüsszeli költségvetés tá­mogatására. A szlovákiai agrárter­melők tehát már ma tudhatják, hogy répájukért az EU-csatíakozás után mennyit kapnak. A cukorrépa a hazai körülmények között is aránylag jól jövedelmez, persze csak azoknak, akik tudják termeszteni és legalább 44 tonnás nettó hektárhozamot érnek el belő­le. Nagy kérdés viszont a kvóta nagysága, tehát az, hogy Brüsszel milyen termelési keretet hagy szá­munkra jóvá. Ettől függ majd a ter­melők kvótája is. Szlovákia fehércu­korból az „Ä” kvótában 190 ezer, a „B” kvótában 45 ezer tonnát kért, izocukorból (kukoricából előállított folyékony édesítőszer) pedig az „A” kvótában 50 ezer tonnát, a „B” kvó­tában 10 ezer tormát. Az Európai Bi­zottság választervezetében fehércu­korból az „A” kvóta keretében 189 760 tonnát, a „B” kvótában pedig csaknem 18 ezer tonna cukor meg­adását javasolja, ami elfogadható­nak számít. Ellenben az izocukor esetében a brüsszeli szervek fuka- rabbak: az „A” kvótában mindössze 3220, illetve legfeljebb 4199 tormás éves keretet adnának, a „B” kvótát viszont teljes mértékben megvon­nák. Ez utóbbi természetesen nem tetszik Szlovákiának. Óriási kihívást jelent az EU-csada- kozás a cukorgyáraknak is. Bár a ha­zai répafeldolgozók közül a duna­szerdahelyi a legkorszerűbb, napi, megközelítőleg 6 ezer tonnás fel- dolgozási kapacitásával messze megelőzi szlovákiai versenytársait, azonban uniós viszonylatban ez még nagyon kevésnek számít. A du­naszerdahelyi Eastern Sugar Slo­vensko Rt. (volt Juhocukor) ma a hazai cukorpiac mintegy egyharma- dát uralja. Ä gyárral szerződött ter­melők idén összesen 9713 hektáron termesztenek cukorrépát, ami az országos termesztési terület több mint 31%-át jelenti. Az előzetes becslések biztatóak: legalább 44 tonnás nettó átíaghozam és 15,8%- os cukortartalom mutatkozik. Ez nagymértékben köszönhető annak, hogy a termelők a legnagyobb szá­razságban is öntözték a cukorrépát és mindent megadtak neki, amit a növény igényelt - véli Jaroslav Ta­bacár, az ESS vezérigazgatója. A feldolgozó a szállítási költségek minimalizálása érdekében - jelen­leg az átlagos szállítási távolság 45 kilométer - arra törekszik, hogy be­szállítói a régióból kerüljenek ki. Nem kizáró ok az sem, ha a termelő nem rendelkezik mindazokkal a speciális gépekkel, amelyeket a répa termesztése során alkalmaznak. El­végre szinte mindent bérmunkában is el lehet végeztetni, a vetőmagot, növényvédő szereket és tápanyagot pedig a cukorgyár megelőlegezi partnereinek. Jaroslav Tabacár kö­vetendő példaként a somorjai szö­vetkezetét említette, amely hosz- szabb szünet után ismét termeszt cukorrépát. Az előzetes termésbecs­lések ígéretesek. Persze már Dél- Szlovákiában is vannak olyan ter­melők, s a várásúti rendezvényen is találkoztunk velük, akik (már) nem igénylik a vetőmag, növényvédő szerek és tápanyagok megelőlege­zését. A cukorgyár vezetőit ez a je­lenség cseppen sem aggasztja. Az Eastern Sugar szlovákiai és csehor­szági kutatási és fejlesztési részlegé­nek vezetője, Kántor Zoltán szerint nagyon jó, hogy cégüknek már van­nak olyan partnerei is, akik nem szorulnak rá a cukorgyári előlegre. Jaroslav Tabacár pedig természetes­nek tartja, hogy a gyár az előleg előteremtésével kapcsolatos több­letköltségeket átruházza partnerei­re. Ugyanakkor hangoztatta: akik­nek előleget nyújtanak vetőmag vagy növényvédőszer formájában, azoktól a jövőben is megkövetelik, hogy azt a maximális terméshozam és cukortartalom elérése érdekében akkor és úgy alkalmazzák, ahogy azt az agrotechnika megköveteli. A vásárúti kísérleti parcellákon idén összesen 49 cukorrépafajtát mutat­tak be az érdeklődőknek. A ter­melők helyben összehasonlíthatták a különböző kezelésben részesített cukorrépákat a kezeletlenekkel. Kétségkívül a korai vetésű cukorré­pát bemutató parcella előtt tolong­tak a legtöbben. Mint kiderült, az ESS már harmadik éve kísérletezik a korai, február közepi kezdésű ve­téssel. Kántor Zoltán elmondta: se­hol a szakirodalomban nem találtak utalást arra, hogy miért ne lehetne - ha azt az időjárás és a talajviszo­nyok engedik - már február dere­kán elvetni a cukorrépamagot, illet­ve beszámolt róla, hogyan hat a ko­rai vetés a növény későbbi fejlődése­ké és a betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képességére. Az ESS partnerei jelenleg a cukorrépa 10%-át vetik korán, ezt az arányt 30%-ig lehet növelni - tartja Ta­bacár. Dunaszerdahelyen az idei ré­pakampányt már e hét végén a mé­szégető begyújtásával kezdik, ám a tényleges répakiszántás szeptember 17-én, a feldolgozás pedig 18-án in­dul. A gyár jelenleg 250 állandó és mintegy 120 idénymunkást foglal­koztat. A kampány előreláthatólag 75 napig tart majd. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 11-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,169 Lengyel zloty 10,638 Angol font 68,762 Magyar forint (100) 17,729 Cseh korona 1,441 Svéd korona 4,691 Dán korona 5,813 Szlovén tollár (100) 19,075 Japán jen (100) 37,113 Svájci frank 29,711 Kanadai dollár 28,228 USA-dollár 44,217 A korai vetést bemutató kísérleti parcella előtt az egész nap folyamán sokan tolongtak (A szerző felvételei) Az első félévben növekedett Szlovákia biztosítási piaca Változnak a pozíciók Az Orange mobilszolgáltató legfrissebb termékei Jövő héttől itt a GPRS A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. szept. 8-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,40,4,55 4,95-5,10 5,35-5,50 5,906,05 6,106,25 6,556,70 1,50-4,00 Banka Slovakia 5,00 5,60 6,00 6,50 6,80­3,00 HVB Bank Slovakia 3,70-5,70 5,20-5,70 5,40-5,80 5,706,10 5,806,20 5,806,00 1,50 OTP Bank 4,704,90 5,20-5,50 5,706,00 6,106,30 6,506,70 6,556,75 2,00-4,00 Istrobanka 4,504,60 4,90-5,00 5,405,50 5,906,00 6,206,30 6,306,40 2,00 Ludová banka 4,554,95 5,05-5,45 5,305,70 5,80 5,55 6,05 1,50-3,75 UniBanka 4,704,80 5,20-5,40 5,35-5,50 5,705,90 5,956,05 5,956,05 3,40ig Prvá komunálna banka 4,30 4,95-5,25 5,205,50 6,006,30 6,206,50 6,30 1,80-2,50 Tatra banka 4,90-5,10 5,305,50 5,806,00 6,006,20 1,75 Slovenská sporitel'na 4,90-5,20 5,005,10 5,65-5,75 5,906,00 6,006,10 1,25 Vseobecná úverová banka 4,404,70 4,80-5,30 5,35-5,70 5,956,35 6,356,90 6,70 1,50-3,70 Postová banka 4,50 5,10 5,50 6,00 6,20 6,40 1,50-4,00 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. szept. 8-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 4,70 5,20 5,35­2,00 Banka Slovakia 6,00 6,50 6,80 7,00 3,50 OTP Bank 5,80 6,10 6,30 6,50 6,70 3,25 Istrobanka 5,50 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Ludová banka 5,35 5,95 6,25 6,75 3,00 UniBanka 6,35 6,55 6,60 6,65 3,40 Postová banka 5,30 5,50 6,00 6,50 3,00 Prvá komunálna banka 5,70 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Tatra banka­­­­­3,25 Slovenská sporitel'na 4,45-5,15 5,15-5,75­5,25-6,10 5,65-6,45 1,50 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50

Next

/
Oldalképek
Tartalom