Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-11 / 211. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 11. Közélet 5 Ágh Attila: sok modernizációs vonás a baloldalon jelenik meg, Európában pedig nem értik, mi ebben a baloldali EU-kérés: csak balhé ne legyen! „Valószínűleg mindegyik párt húsz százalék alatt lesz, úgyhogy Me­ciarnak sem lesz nagyon mire felvágnia." (Somogyi Tibor felvétele) A magyarországi választások tanulságairól tartott előadást a Márai Sándor Alapítvány és a Fórum Intézet múlt heti somorjai rendezvényén Ágh Attila. A budapesti politoló­gust erről és a közép-európai országok politikai rendszeré­ről kérdeztük. MOLNÁR NORBERT Ön úgy fogalmazott, hogy Ma­gyarországon még nem ért véget a választás, és ezzel nem arra cél­zott, hogy rövidesen önkormány­zati voksolást tartanak. A választás egy folyamat, amikor az emberek sajátos állapotba kerül­nek. Az embereket négy éven ke­resztül nem érdekli a politika, míg választáskor a társadalom jelentős részében intenzívebb érdeklődés alakul ki iránta. A rousseau-i tétel szerint mindenkiben lakik egy ál­lampolgár és egy magánember. Rö­vid időre előtérbe kerül az állampol­gár, majd visszaszorul. Ezt egy nor­mális ciklusnak is tekinthetjük. Ma­gyarországon nagyon intenzív vá­lasztási kampány kezdődött, és ez az átpolitizáltság a lakosság döntő többségében megmaradt. A felmé­rések szerint hetven százalék fölötti azok aránya, akik izgalmi állapot­ban maradtak. Ez az állapot a min­dennapi életben mikrokonfliktusok millióit okozza. A Fidesznek nagyon rossz öüete volt, hogy kitalálta a ko- kárdázást. Minden tankkönywel - amely dicséri ezt a fajta bevontságot - ellentétben ez terhes az emberek­nek, fárasztó, és egy északír helyzet­be torkollhat, ahol a katolikus em­ber katolikus boltban vásárol, kato­likus postán adja fel a levelét stb., de ugyanez elmondható a protestán­sokról is. Itt még nem tartunk, de, sajnos, modellezhető a helyzet. Csa­ládok, rokonságok és barátságok válnak szét. Miért van ez? A társadalomban volt egyfajta elé- gedetlenségi potenciál, ami minden közép-európai társadalomra jellem­ző. A Fidesz talált az elégedetlenség kiélésére egy mozgósító elvet, a kommunistázást. Ez azért nevetsé­ges, mert ha ezt Csehszlovákiában csinálják, ahol a kommunizmus 1989. november 17-én este tíz óra­kor bukott meg - pontosan tudjuk, hogy ekkor vonták vissza a készen­léti rendőrséget a Vencel téren -, rendben van. Magyarországon százszor megbukott a kommuniz­mus a hetvenes-nyolcvanas évek­ben, nem volt fordulópont. Mostpe­» A választás folya­mat, amikor az em­berek sajátos álla- > pótba kerülnek. v dig kiderült, a Fidesz teljes vezetése érintettebb, mint az MSZP, az Or- bán-kormányban magasabb a volt párttagok aránya, mint az előtte le­vőben vagy az utána jövőben, ugyanez a helyzet a titkosszolgálati múlttal is. A kommunistázást Or- bánék egy pillanatig sem gondolják komolyan, de kitűnő mozgósító erő volt, ami bizonyos értelemben már elszabadult, a maga útját kezdte jár­ni. Ha gyűlölöm a szomszédomat, mert valami rosszat tett valaha ne­kem, lekommunistázom, de lehet, hogy a kommunistázó volt egy vadkommunista és párttag, míg akit lekommunistáztak, sose volt érin­tett. A kommunistázás valójában azt jelenti, hogy én téged utállak. A Fidesz nem tudja elfogadni a válasz­tási vereséget, ami erre a kényszer- pályára tereli, de ebbe rövidesen látványosan belebukik. Nemcsak a társadalom fáradtsága miatt, ha­nem amiatt is, hogy a társadalom rákényszeríti, tartson önvizsgálatot, és ezzel nem vesztes, hanem nevet­séges helyzetbe hozza magát. A Fidesz elvesztette a választáso­kat vagy az MSZP nyerte meg? Közhely, de a kilencvenes évek eleje óta - beleértve a Németh-kormányt is - minden kormány elvesztette, és nem az ellenzék nyerte meg a vá­lasztásokat. Egészében véve azon­ban minden belépő kormány hozott valami markánsan újat és előrevi­vőt, vagyis a másik érvrendszer is megállja a helyét. Szerintem a ‘98- as választás volt az, ahol nyilvánva­ló volt, hogy a kormány vesztette el. Idén egyenlő erővel mindkét ténye­ző közrejátszott. A visegrádi négyekből csak Szlo­vákiában nincs baloldali kor­mány. Persze nálunk nehéz meg­határozni, milyen színezetű a kormány, sőt, a következő válasz­tások után talán még nehezebb lesz. Mindig is nehéz volt Szlovákiáról ezt meghatározni. Például aki meg­mondja Ficóról, müyen jellege van, az huncut, mert Fico nagyon furcsa képződmény. Két tényező van, amely baloldali fölényt mutat eb­ben a térségben. Az egyik az, hogy a jobboldalnak nehéz az európai- zációs tényezőt feldolgoznia, tehát sok olyan dolog, ami Nyugat-Euró- pában nem számít baloldaliságnak, az nálunk igen. Számos modernizá­ciós vonás a baloldalon jelenik meg, az EU-ban pedig nem értik, mi eb­ben a baloldali. A másik, hogy ter­mészete szerint a jobboldal frag- mentált, mert - ezt a lengyel példa mutatja a legjobban - rendkívül ér­tékorientált. Értékviszonyok és nem érdekek mentén bomlanak, és érté­kek mentén nem lehet kompromisz- szumokat kötni. A baloldal’ domi­nanciája technikai kérdésekből is adódik: minden választási rendszer a nagy pártokat favorizálja, a balol­dal pedig egységesebb, képes na­gyobb pártokban tömörülni. ‘95- ben Lengyelországban 35 százalék­nyi választó elvesztette szavazatát, mert az öt százalék alatti pártok ki­potyogtak, a jobboldali pártok rom­halmazává lett a választás. Nem nyertek volna a szociáldemokraták, ha a jobboldal egységesebb. Ezt megtanulta a lengyel és a magyar jobboldal is. Más kérdés, hogy tud­ja-e működtetni. A Fidesz tapaszta­lata azt mutatja, hogy más hibát is el lehet követni. Szavazatmaximá­lásban el kell menni egy bizonyos mértékig, de nem szabad az egész jobboldalt egyesíteni. Nem szabad befogadni a szélsőjobbot, mert az terhelő, taszít középen, nem szabad az egész középet lenyelni, mert van olyan, aki hajlandó egy jobboldali centrista pártra szavazni, de nem hajlandó a nagy jobbra szavazni, s akkor ezek a választók gazdátlanok­ká válnak. Ezt Orbán Viktor nem ér­tette meg. Magyarországon kétosztatú poli­tikai rendszer alakult ki, hasonló a helyzet némileg Csehországban és Lengyelországban is, míg Szlo­vákia kilóg a sorból. Nem az a fur­csa, hogy 26 párt indul a választá­son, hanem hogy tíznek esélye van parlamentbe kerülni. Miért lehet ez? Fiatal a nemzet. A nemzet mint poli­tikai közösség nem létezik, nem tudja kiforrni magát. A nemzeti kér­désnek szükségképpen rendkívül erős hangsúlya van, megosztóvá válnak az etnikai vonalak, ez rend­kívül torzítja az egész modellt. Ne­héz azt mondani, hogy az lesz a jö­vő, ha majd az MKP-ra nem szavaz­nak az emberek, és mindenki arra szavaz, akire kell. Ha például lenne két magyar párt, amelyik meg tud­na állapodni egymással, és nyitott lenne mindkettő a szlovák szavazók előtt is, az etnikai kérdés háttérbe szorulna, s alábbhagyna az átlag szlovák szavazó sértettsége és eufó­riája. Szóltunk Magyarország ketté- osztottságáról, bizonyos mértékben analógia alkalmazható: itt még az emberek túlságosan sokat foglal­koznak azzal, hogy van Szlovákia. Az, hogy Szlovákia nem vevő a baloldali pártokra, a baloldali eszmékre, azért van, mert felérté­kelődik a nemzet fogalma? Egyrészt, másrészt a jobb- és balol­dal terminológia értelmezésében, legitimitásában és politikai szere­pében nagyon nagy szerepet ját­szik az, hogy a rendszerváltás álla­potában mit csinált ez a két oldal. Szlovákia helyzete nem egyedülál­ló: ha az ember Romániában azt mondja az embereknek, hogy bal­oldali, legfeljebb azt éri el, hogy megverik, mert nekik Ceausescu jut eszükbe. Ki a fene mondaná magáról azt, hogy baloldali Me- ciarral együtt? Meciar azt mondja magáról, hogy jobboldali. Mondott ő már sok mindent, vele kapcsolatban is irrelevánsak ezek a kifejezések. Ezek fennálló nómen­klatúradarabok, amelyek még úsz­SS Ha most van belé­pés, akkor a követ­kező 2009-ig is ki­tolódhat. nak a víz színén, tehát nem érdemes ráerőltetni azt, hogy jobboldal vagy baloldal. El tudja képzelni, hogy Szlovákiá­ban egy Meciar-mentes kormány alakul, és Pozsony a többi három visegrádi országgal együtt az Eu­rópai Unió tagja lesz? Ennek hetven-nyolcvan százalékos sanszot adok, bár lehet látni a be­épített fékeket: Schuster Meciart mint a legnagyobb párt vezetőjét felkéri-e kormányalakításra, bár va­lószínűleg mindegyik párt húsz szá­zalék alatt lesz, úgyhogy Meciarnak sem lesz nagyon mire felvágnia. Le­gitim lesz őt nem felkérni. Az Euró­pai Uniónak más követelménye nincs, csak hogy ne legyen balhé. Szlovákiának nagy szerencséje van az ország formáját tekintve, hiszen ha nem veszik be az unióba, be kell állni egy olyan rendszerre, amely­ben ezer kilométerrel hosszabb schengeni határt kell őrizni. Ha most van belépés, akkor a követke- • ző 2009-ig is kitolódhat. Ugyanez a helyzet a NATO-val is. Ha Szlovákia nem csinál nagyon nagy balhét, be­veszik a buliba. Jean-Claude Juncker és Markus Merkel Szlovákiáról Rudolf Schuster Bukarestben Ion Iliescuval tárgyalt NATO-tagságunk hívei Újra a státustörvényről HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Leginkább Mikulás Dzu- rinda kormányának köszönhető, hogy Szlovákia nagy előrelépést tett a csatlakozási tárgyalásokon - hangsúlyozta tegnap a szlovákiai hi­vatalos látogatáson tartózkodó Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő. „Szlovákia az elmúlt négy esztendőben jó nevet szerzett, s ez lehetővé teszi, hogy az Európai Unió tagjává válhasson. Remélem, a prágai bővítési csúcsértekezleten a NATO-ba is meghívót kap” - fogal­mazott. Bízik benne, hogy Szlovákia állampolgárai 2004-ben már képvi­selőket választhatnak az Európai Parlamentbe. A luxemburgi minisz­terelnöknek meggyőződése, hogy a jelenlegi ausztriai válság nem befo­lyásolja az uniós csatlakozási tár­gyalások lezárását. Markus Merkel, a NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke szerint Pozsony kaphat meghívót a közelgő prágai NATO- csúcson, ám csak akkor, ha nem Vla­dimír Meciar alakít kormányt. Az esetleges EU-népszavazásról szólva Mária Kadleéíková miniszterelnök­helyettes a minél nagyobb részvétel fontosságára mutatott rá. (s, t) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Szlovákia a választások után sem változtat az eddigi kül­politikai irányultságán, továbbra is stratégiai feladatának tekinti majd az EU- és a NATO-csatlakozást - jelentette ki a román kollégájával, Ion Iliescuval folytatott tegnapi bukaresti tárgyalása után Rudolf Schuster államfő. A felek a magyar kedvezménytörvényről is eszme­cserét folytattak. Schuster szerint sem Bukarestnek, sem Pozsonynak nem érdeke bár­mit is szervezni Magyarország el­len. Mint mondta, Szlovákia és Ro­mánia egyaránt arra törekszik, hogy állampolgárai a saját orszá­gukban ne szenvedjenek hátrányt. „A jószomszédi viszony jegyében a magyar parlamentnek tudomásul kell vennie a szlovák és román ki­fogásokat” - tette hozzá Iliescu. Úgy gondolja, Magyarország is igyekezni fog megőrizni a róla mint demokratikus államról alko­tott képet. Iliescu abban is hisz, hogy a magyar kormány is a stá­tustörvénnyel kapcsolatos tárgya­lások mielőbbi lezárásának lehető­ségét keresi, (s, t) RÖVIDEN Tudományos és technológiai megállapodás Budapest. Magyar-szlovák tudományos és technológiai egyez­ményt írt alá tegnap Magyar Bálint oktatási miniszter és szlovák kollégája, Peter Ponicky. A megállapodástól a felek a közös kutatá­sok fellendülését, valamint a tudományos és technológiái kapcsola­tok kiszélesedését várják. Az egyezmény értelmében mindkét or­szág 20-20 hallgatót küld tudományos kutatóintézetekbe. Ezt a szá­mot később szeretnék ötvenre növelni. A pályázati felhívásokat jövő januárban teszik közzé. (MTI) Átlagbérek az első félévben Pozsony. A statisztikai hivatal által figyelt ágazatok közül az év első hét hónapjában a legnagyobb átlagbérrel, több mint 23 ezer koroná­val a távközlési alkalmazottak büszkélkedhettek. Az ipari alkalma­zottak bére 13 880, a közlekedésben dolgozóké pedig 13 316 koro­nát tett ki. A nagykereskedelemben 12 257, az építőiparban 10 924, a kiskereskedelemben pedig 9151 korona volt a havi átlagbér. (SITA) Megverte élettársát a sportmenedzser Kassa. Szabadlábon védekezhet az 1. FC Kosice sportmenedzsere, Peter H., aki vasárnap szerelemféltésből brutálisan megverte 27 éves élettársát, Katarina J.-t, a szlovák úszóválogatott tagját, aki még min­dig kómában van. A súlyos testi sértéssel gyanúsított férfit azért en­gedték szabadon, mert maga jelentette az esetet, beismerte tettét és végig együttműködött a rendőrséggel. (TASR) 41 millió koronánál nagyobb, de százmilliónál kisebb Peter Ziegler a hitelező SITA-HiR Pozsony. Peter Ziegler csehországi származású német vállalkozó nyúj­tott hitelt Vladimír Meciarnak az Elektra-villa felújításához. Ezt teg­nap maga a vállalkozó jelentette be. Meciar a sajtónak megígérte, hogy még a választások előtt be­mutatkozik a hitelezője. Ziegler el­mondta, hogy Meciarral közös ba­rátaik hozták össze 1998-ban, ami­kor a politikus már nem volt kor­mányfő. A vállalkozó csak annyit árult el, hogy ügyfelének 41 millió koronánál többet, de százmilliónál kevesebbet hitelezett svájci frank­ban. Hogy mekkora kamattal, azt szintén nem mondta meg, csak kö­zölte, hogy a svájci pénzügyi alap­elvek alapján hosszú távon három­négy százalékos kamattal ad köl­csön. Meciarnak tíz éven belül kell törlesztenie az összeget, az első részletet 2005-ben köteles kifizet­ni. Ziegler a politikus anyagi hátte­rét nem vizsgálta, arról azonban meggyőződött, hogy a villa az ő tu­lajdona. Az Elektra értékét 7-8 mil­lió dollárra becsüli. Két hónap is eltelhet, amíg a gyár meríthet a hitelből Csak az alapbérre futja ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Az Állami Segélyhiva­tal elfogadta az új komáromi hajó­gyár által benyújtott átszervezési tervezetet. Jaroslav Papp, az igaz­gatótanács elnöke bízik abban, hogy a hivatal még a héten jóvá­hagyja a kormány által ígért hitel- garanciát, és megtörténik az alap­tőke-emelés is. Közben folynak a tárgyalások az Eximbankkal, az egymilliárdos kölcsönre ugyanis a bank hitelbizottságának is rá kell bólintania. Az elnök szerint ha minden jól megy, akkor is legha­marabb két hónap múlva merít­hetnek a hitelből. A kormányga­rancia állandó halogatásával ne­héz helyzetbe kerültek, mivel a fo­lyamatos termelés érdekében már most újabb nyersanyagot kellene vásárolniuk. „Á sztrájkkészültséget felfüggesztettük, de továbbra is fo­kozott figyelemmel kísérjük az ese­ményeket - mondta Jávorka Tamás szakszervezeti vezető. - A gyárban még mindig elég feszült a légkör, hiszen az állandó pénzhiány miatt kétséges, hogy szeptember 15-ig, vagyis a fizetési határidőig vala­mennyi dolgozó megkapja-e au­gusztusi bérét. Á vállalatvezetéssel folytatott hétfői tanácskozáson lé­nyegében egy fizetési ütemtervet dolgoztunk ki. Ennek értelmében először a termelésben dolgozó al­kalmazottak járandóságát folyósít­ják, bár egyelőre nekik is csak az alapbérüket.” (vkm) Bugár Béla reagál Ivan Gasparovic kijelentéseire Kizárt az együttműködés ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A HZD kizárja az MKP-val a választások utáni koalíciós együttműködés lehetőségét - nyi­latkozta tegnap Ivan Gasparovic pártelnök, azután, hogy az MKP- elnök Bugár Béla vasárnap a TA3 hírtelevíziónak hasonló értelemben nyilatkozott a HZD-ről. „Azt hi­szem, nem az a fontos, Gasparovic kivel zárja ki az együttműködés le­hetőségét, hanem az, hogy vannak egyáltalán pártok, amelyek el tud­ják képzelni a koalíciós együttmű­ködést vele. Vele, aki a második leg­erősebb ember volt egy olyan párt­ban, amely lábbal tiporta a demok­ráciát, autoritativ módszereket használ és kizárta Szlovákiát a NATO-ból” - mondta tegnap la­punknak Bugár. Gasparovic szerint az ANO, a KDH és az MKP valószí­nűleg már a kormányalakítást fon­tolgatja, ő azonban nehezen tudja elképzelni, miként hangolná össze programját a KDH és az MKP. „Ez nem az ő gondja. Jobb volna, ha a saját problémáival törődne. Hiszen az, hogy megint elővette a nemzeti­ségi kártyát és jóformán egyedüli­ként használja, ugyancsak annak bi­zonyítéka, milyen módszerrel akar­ja bizonygatni: a HZDS jelöltjeinél is nagyobb szlovák” - hangsúlyozta a magyar párt elnöke, (kor, t) AZ MKP LAKOSSÁGI FÓRUMAI Szene: 19.00; Pozsonyeperjes: 17.30; Tallós: 19.00; Karva: 17.30; Dunamocs: 19.00; Felsőpél: 17.00; Barsbese; 19.00; Détér: 17.30; Gömörpéterfala: 19.30; Alsólánc: 17.00; Felsőlánc: 19.00. Az MKP kampányfilmjét a Szlovák Televízió 2. csatornája minden este 18.00 órától sugározza. x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom