Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-10 / 210. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 10. TÉMA: A BETÉTDÍJAS RENDSZER Októberben mindenki elmondhatja véleményét a PET-flakonok betétdíját bevezető rendeletről Jövőre nem kell levásárolni a visszakapott betétdíjat Olcsóbb, mint a szeparálás Amint elkészülnek a kapcsolódó rendeletek, indul az italok csomagolóanyagának új, betétdíjas rendszere. Ennek részleteiről Peter Gallo- viccsal, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetőjével beszélgettünk. INTERJÚ A sajtó a csomagolóanyagokról szóló törvény azon részével foglalkozik a legtöbbet, amely az egyszer használatos flakonok betétdíjának bevezetését taglalja. Ön szerint hogyan működik ez a valóságban? Az augusztusban elfogadott törvény szabja meg a játékszabályokat, a részleteket pedig rendeletekkel tisztázzuk. Alapvetően két csomagolóanyag-típust különböztetünk meg: az egyszer- és a többször használatost. Az utóbbiért eddig is fizettünk betétdíjat, viszont a kereskedőkkel és a gyártókkal együttműködve közös díjszabást szeretnénk kialakítani. Ezzel véget ér az az időszak, amikor a boltokban eltérő volt a betét nagysága. Az egyszer használatosok betétdíját a rendeletek megjelenése után vezetjük be, erre már kidolgoztuk a szükséges harmonogramot. Az új törvény január 1-jén lép hatályba. Gondolja, hogy addigra sikerül kidolgozni a rendszert? Terveink szerint szeptemberben lezárulnak a tárgyalások, és elkészül a rendeletek szövege. Októberben társadalmi és ágazatközi vitát rendezünk róluk. A javaslat az interneten is hozzáférhető lesz, bárki elmondhatja róla a véleményét. Novemberre tervezzük a jóváhagyását, Peter Gallovic: „A polgárok helyett a kereskedők és a gyártók is vállalják a hulladékkezelés költségeit". (A szerző felvétele) Itt nem csak Szlovákiára kell gondolni. Nálunk is több projektum készül, különösen a Reciklikációs Alap beindulásával kapcsolatban. Az általam ismert elképzelések alapján elmondhatom, a jövő évben a feldolgozó gépek győzik a hazai kapacitást. Olyan technológia importját is tervezik, amely a műanyagokból biogázolajat állít elő. Számolhatunk a kivitellel is, például Csehországba, ahol több feldolgozó üzem is működik. Szlovákia uniós vállalása a csomagolóanyagok hasznosítására 2007-re (százalékban) Csomagolásfajta Recikláció Hasznosítás (égetéssel együtt) Üveg 70 70 Műanyag 40 55 Papír 30 40 Fém 15 20 Többréteges 15 30 Fa 15 80 Forrás: környezetvédelmi minisztérium mivel az egyik előírás kormányrendelet lesz, amit a törvényelőkészítő tanács elé kell terjeszteni. Ha ezt sikerül tartanunk, január elején a rendeletek is érvénybe léphetnek. Az egyszer használatos csomagolóanyagokkal kapcsolatban fontos, hogy a tárgyalások alapján ki tudjuk választani, melyekre vonatkozzon a betétdíj és megállapíthassuk annak nagyságát. Elképzelésük szerint mi szerepel majd a listán? A megállapodástól függően a műanyagok és az üveg is szerepelhet a listán, azok a csomagolóanyagok, amelyek összetételük, illetve mennyiségük révén károsak a környezetre. Nagyon fontos a megfelelő feldolgozói kapacitás. Mivel ezzel kapcsolatban mindenki a PET-flakonokra figyel, ezekkel is így van? A Föld Barátai szerint a listára azok a csomagolóanyagok kerülnek fel, amelyek éves termelése meghaladja a 250 millió darabot. Ez az ő javaslatuk, erről is tárgyalunk. Olyan rendszert kell felállítani, amely mind a polgároknak, mind a gyártónak elfogadható. Nem szeretnénk működésképtelen vagy bárkit is diszkrimináló rendszert létrehozni. Mindenkit nyilván nem lehet kielégíteni, de legalább a legnagyobb ellentéteket jó lenne kiszűrni. Mekkora betétdíjat fogunk fizetni? A rendeletben eredetileg 0,50 és 1 korona közötti összeggel számoltunk. A civil szervezetek ennél nagyobbat javasolnak, ösztönző céllal akár tíz koronát is. Itt azonban kompromisszumra lesz szükség, amely megfelel a kereskedőknek és a gyártóknak, de ösztönzően hat a lakosokra is. Számomra nem teljesen érthető a gyártók tiltakozása, bár a flakonokért betétdíjat fizetünk, továbbra is használatban maradnak. Őket elsősorban az zavarja, hogy kénytelenek lesznek a hulladékkezelés felelősségének egy részét átvenni a lakosságtól. Viszont a háztartási hulladék elszállításának rendszere nem veszi figyelembe a keletkező hulladék mennyiségét. Ezzel a megoldással csökkentjük a háztartási hulladékok elszállításának költségeit. Hazánknak 2007-ig bizonyos vállalásokat kell teljesíteni az Európai Uniónak, amit eddig csak a szeparált hulladékgyűjtés bevezetésével lehetett volna megtenni. Ez azonban az önkormányzatok és a lakosok számára újabb költségekkel járna, a mi megoldásunkkal viszont legalább ezeknek a csomagolóanyagoknak a gyűjtését megoldjuk. Minden ilyen lépés esély arra, hogy a szemételszállítási dijat kevesebbel kelljen emelni. így ugyanis a gyűjtés és újrahasznosítás költségei megoszlanak a gyártó, a kereskedő és a lakosság közt. Melyek ezek az uniós kötelezettségek? A csatlakozási tárgyalások részeként kénytelenek voltunk átvenni a hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos feltételeket is. Bár sikerült kivételt kapnunk, 2007-re már teljesítenünk kell azokat. Az új rendszerünkkel a gyártóknak és az importőröknek is segítünk, egyébként az ő nyakukba szakadna ez a kötelezettség. Egyszerűen annyit kell tenniük, hogy a kereskedőktől begyűjtik az áruból keletkezett hulladékokat és a hatóságoknak kimutatják, hogy teljesítették az előírt mennyiség hasznosítását. 2007-re a műanyagok 55 százalékára vonatkozik az újrahasznosítás. Ezzel a gyártók a Reciklációs Alapba való befizetéstől is mentesülnek. A csomagolóanyagokról szóló törvénnyel módosítottuk a hulladékokról szóló korábbi törvényt. Ennek értelmében október 1-től már a befizetés új rendszerben folyik, tehát a gyártóknak lehetőségük lesz arra, hogy mentesüljenek a befizetéstől. A PET-flakonok mellett milyen egyéb csomagolóanyagokkal számolnak? Az italok csomagolóanyagi közül egyértelműen a PET-flakonok jelentik a legnagyobb gondot. Ezenkívül felmerül még az egyszer használatos üvegek kérdése. Ezeket itthon is fel tudjuk dolgozni. Külföldön egyelőre csak a skandináv országokban van hasonló rendszer, Németországban tervezik a bevezetését. Eszerint hazánk ilyen szempontból a legjobbak közé sorolódik be? Én nem állítanék fel ilyen rangsort. Ha nem lennének az uniós vállalások, akkor ez a törvény sem születik meg. A korábban elfogadott hulladéktörvény már sok kérdést rendezett, a néhány aktuális intézkedést pedig be tudtuk volna sorolni más törvényekbe is. Az uniós jogrendszer viszont tartalmazza a csomagolóányagokról szóló törvényt, szerintem azért, mert annak idején a legégetőbb kérdésként ők ezzel kezdték a hulladékproblémák rendezését. Hulladéktörvényünk az uniós szakértők szerint jóval hatékonyabb, mint a csomagolóanyagokról szóló uniós törvény. Bízunk abban, hogy a betétdíjas rendszerrel a lehető leggazdaságosabban szavatoljuk az uniós vállalások teljesítését. A gazdag országok megengedhetik maguknak, hogy sok pénzért szeparált hulladékgyűjtési rendszereket építsenek ki. A mi önkormányzataink viszont nem nagyon képesek pénzt fektetni ilyenekbe, márpedig ezt ingyen senki sem fogja elvégezni. Németország, ahol minden lépést kemény gazdaságossági elemzések előznek meg, szintén erre a rendszerre szeretne áttérni, ami azt jelenti, nem lehet rossz megoldás. Milyen káros hatásuk van a környezetre az egyes csomagolóanyag-fajtáknak? Az üveg előnyei Csehországban nemrég elemezték az italok csomagolására leggyakrabban használt üveg és PET-flakonok környezetterhelését. Az elemzés eredményeit közzétevő kassai Föld Barátai szervezet a visszaváltható üveg, valamint a PET-flakonok közti nagy különbséget emeli ki: a negyvenszer felhasznált üveg környezetterhelése csak egyharmada a reciklációra kerülő PET-flakonénak. Az üveg, valamint a PET-flakonok környezetterhelése (pontokban) Üveg (40x) Üveg(1x) PÉT (hulladékban) PÉT (reciklált) Energiafelhasználás 362 1699 573 609 Fafelhasználás 23 31 13 13 Hozzájárulás a glob. felmelegedéshez 853 1222 1483 1735 Hozzájárulás az acidifikációhoz 11 45 58 62 Levegőszennyezés 555 2375 3100 3100 Vízszennyezés 0,8 0,06 0,18 0,28 Szilárd hulladék 58 6660 399 159 Összesített negatív hatás 1862 12 033 5626 5679 (Például 1 kg negyvenszer felhasználható üveg energiafelhasználása 362 Kiszorulnak a műanyag tányérok FELDOLGOZÁS A csomagolóanyagokról és a belőlük származó hulladékokról szóló törvényt eredetileg júniusban fogadta el a parlament, majd az államfői vétó miatt augusztusban újra megtárgyalta, ám változatlan formában jóváhagyta. így nagy része a jövő év elején életbe lép. A törvény új fogalomként vezeti be a megelőzést. Az évi 10 tonnánál több csomagolt árut gyártó cégeknek négyéves programot kell kidolgozniuk, amely tartalmazza, hogyan csökkentik a csomagolóanyagokban a természet számára káros anyagok, valamint a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét. A PVC-t használó cégeknek arról is gondoskodniuk kell, hogy ezt a veszélyes anyagot fokozatosan mással helyettesítsék. Több kötelezettségük lesz azoknak az éttermeknek, vendéglőknek, amelyek meleg vizet használnak. Programot kell kidolgozniuk az egyszer használatos műanyag tányérok felhasználásának fokozatos csökkentésére. Ezeket ugyanis többször használatos, illetve biológiai úton bontható egyszer használatos tányérokra kell felcserélniük. Szavatolni kell az egyszer használatos tányérok gyűjtését és hasznosítását. Az italokat száz négyzetméternél nagyobb felületen forgalmazó boltoknak pedig a többször használatos csomagolásra is figyelniük kell. Az új szabályozás értelmében, ha az adott italt ilyen csomagolásban is gyártják, akkor az egyszer használatos kiszerelésben csak ezekkel együtt kerülhet a polcokra. A törvény értelmében folyamatosan csökken a csomagolóanyagok nehézfémtartalma. Az ólom, a kadmium, a higany és a króm együttes jelenlétét 2004 végéig tonnánként 600 gramm alá kell szorítani, 2007 végére 100 gramm a határérték. Ez alól csak a reciklikált műanyagból készülő ládák és paletták képeznek kivételt. Ha a rendelkezés betartása technológiai okokból gondokat okozna az üveggyártóknak, a megfelelő szervekkel egyeztetve lazább megkötésekben is megegyezhetnek. A hétköznapi életben a törvény legnagyobb változása a betétdíj bevezetése az italok egyszer használatos csomagolóanyagára. Ez azokra a csomagolóanyagokra érvényes, amelyeket mennyiségük vagy összetételük miatt a természetre veszélyesnek ítélnek (ezek klasszikus példája az úgynevezett PET-flakon). A törvény értelmében az ilyen csomagolóanyagokat forgalmazó boltok a jelenlegi gyakorlattal is kényKötelesek lesznek korlátlan mennyiségben visszaváltani a flakonokat. telenek lesznek szakítani, a flakonokat ugyanis kötelesek lesznek kor- ládan mennyiségben visszaváltani és a vásárlót nem kötelezhetik arra, hogy levásárolják az érte járó összeget. A betétdíjas csomagolóanyagok listáját és a betétek összegét a környezetvédelmi minisztérium rendeletben szabályozza. A törvény foglalkozik a begyűjtött csomagolóanyagok sorsával is. Eszerint kormányrendelet szabja meg az egyes csomagolóanyagok újrafelhasználásának, hasznosításának arányát, amit a gyártóknak kell biztosítani. A törvény életbe lépése a gyártók és az importőrök számára új adminisztratív kötelességeket jelent. Az illetékes hivataloknak először megfelelő programot kell benyújtani, majd jelenteniük kell a program teljesítését, ennek elmulasztása miatt büntetéssel sújthatják őket. KÜLFÖLDI PÉLDÁK ♦ Svédországban 1993-tól érvényes az ökociklusokról szóló törvény. Ennek értelmében a gyártók kötelesek biztosítani a csomagolóanyagok újrahasznosítását; a PET-flakonok és az alumínium üdítős dobozok esetében ez az arány már 90 százalék. Erre a kettőre betétdíjat is megszabtak, a PET-flakonoknál ez 1 és 4 svéd korona közt változik, amit a címkén is fel kell tüntetni. ♦ Finnországban adót vezettek be az italok egyszer használatos csomagolóanyagaira: sör esetében 4, üdítők esetében pedig 3 finn márkát. Emiatt a legtöbben a többször használatos csomagolóanyagokat részesítik előnyben. Ha a gyártó cég teljesíti az előírt reciklációs arányokat, adókedvezményt kap. ♦ Dánia idén vezeti be a betétdíjas rendszert, miután uniós nyomásra le kellett mondania az alumínium dobozok betiltását. így a PET-flakonok, az egyszer használatos üvegek és az alumínium dobozok lesznek betétdíjasok. ♦ Németországban a jövő év elején vezetik be a betétdíjakat. Erre azért kerül sor, mert az eddigi módszerekkel nem sikerült a többször használatos csomagolóanyagok arányát 72 százalék felett tartani. Az oldalt írta: Tuba Lajos (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
