Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-02 / 203. szám, hétfő

Megjelent a szeptemberi I-fÍ! Benne: Mi voltál az előző életeidben? *A kis tehén szigete ‘Exkluzív: Vágó István, akit bosszant a horoszkóp ‘Szépségápolás * Winnetou — ezúttal vígjátékban! * Sztár­sziget * Rendhagyó horoszkóp * Humor: ‘'Rendőrvizsga”* IFI-egy lap mindenkinek!!! VIXVAOHS Ü31N30 -LldBídO ZZt orz S060 -JyAfrmosij , Zl W£ Z060 - ouoso-1 sr me Z060- -zseuna, or me zo60 -buszon zo me Z060 - bsse» . 90 me Z060 - BAri 00 me ZO60 - uk>j?uio)| . eo me zo60 - bj«an so me Z060 - b>u?ib3 , ro me zo60 -Auoszoj /0/-J/S -‘ooo oos i IPMS -‘000 0c —aisaiidaie ‘ejsezo^ieneA ‘ajsazapua/aq ‘e/seqei láizeir" UBA 2002. szeptember 2., hétfő www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) 55. évfolyam, 203. szám Szigeti László államtitkár köszönti a pályakezdő pedagógusokat (Vas Gyula felvétele) Zoboralján, Nógrádbarr, Gömörben több magyar iskola is veszélyben van Országos tanévnyitó Özönvízszerű eső zúdult Ceské Budéjovicére Dél-Csehország egy része ismét víz alá került Több megfontoltságot Csáky Pál az elnök múlt heti lépéseiről Pozsony. Rohamosan csökken Ru­dolf Schuster esélye arra, hogy is­mét köztársasági elnökké választ­ják. Csáky Pál meggyőződése, hogy az államfő múlt heti túlkapásai rossz hatással lehetnek esetleges je­lölésére. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, Schustemek alaposan meg kellene fontolnia, 2004-ben, a köz­vetlen elnökválasztáson ismét jelöl- teti-e magát. A köztársasági elnök betegségéből és kezeléséből Csáky véleménye szerint az a tanulság, hogy a közjogi méltóságoknak és családtagjaiknak alaposan meg kell fontolniuk minden szavukat és minden lépésüket. A kormány alel- nökének meggyőződése, hogy Szlovákiában elegendő jól képzett orvos van, akik alaposan ki tudnak vizsgáim minden polgárt, köztük az államfőt is. Bár nem vonja kétség­be, hogy az ország első emberének joga van ahhoz az orvoshoz fordul­ni, akiben bízik. Egyébként a tegnap esti jelentések szerint az elnök jól érzi magát, nem volt hőemelkedése a hétvé­gén, továbbra is házi kezelésben ré­szesül, s mára tervezett, kímélő munkaprogramján sem kell változ­tatni. (TASR) TASR-HÍR Prága/Varsó. Alig múlt el az év­százados ár Csehországban, ismét a vízzel kell megküzdeni több he­lyen. Özönvízszerű eső zúdult teg­nap hajnalban Dél-Csehországra, s ismét megemelte a folyók vízszint­jét. Ceské Budéjovicében a víz el­árasztotta az utakat, a pincéket, a garázsokat, az üzleteket, azokat a helyeket, amelyekről alig néhány napja vonult le az árvíz. Az utak, amelyekre húsz centimé­ternyi víz esett, sok helyen járha­tatlanok és veszélyesekké váltak. Dél-Csehországban több helyen másodfokú, a Ceské Budéjovice-i járásban harmadfokú árvízvédel­mi készültséget hirdettek ki. Teg­nap azonban apadni kezdett a Moldva, a kisebb folyók és pata­kok szintje is, ezért már ott is má­sodfokúra mérsékelték a készült­séget. A közlekedés zavartalan a városban. Cesky Krumlov környékén, amely az elmúlt hetekben szintén víz alá került, most újra kiöntötték a ha­lastavak, a megáradt patakok is kiléptek medrükből, és utakat ön­töttek el, jelentős károkat okoz­tak. Tegnap hajnalban négy köz­ségben néhány házat elöntött az ár, a vizet tűzoltók szivattyúzzák ki. A folyók vízszintje olyan ma­gas, mint két héttel ezelőtt volt. A világörökség részét képező város­ban meg kellett magasítani a Chvalcice-patak partját, mert a víz elöntötte a pincéket, a mozit és a stadiont. Csehország más városaiban is zu­hogott az eső, s emiatt több folyó vízszintje is megemelkedhet. Az ország északi részében, elsősorban Trutnov környékén is másodfokú árvízvédelmi készültség van. Az Úpa és a Kis-Úpa árterén 120 milli­méter eső esett egy nap alatt, a fo­lyó szintje két métert emelkedett. Tíz ház, illetve üdülőközpont ke­rült víz alá. Közép-Csehországban leengedik a halastavak vizét és homokgátat emelnek. Rakovník és Sázava kör­nyékén megemelkedett a talajvíz, valamint a kisebb patakok szintje. Árvíz pusztít a lengyelországi Al­só-Sziléziában is. A kiadós hétvégi esőzések miatt több várost elön­tött az ár, Walbrzychban méteres víz hömpölygött tegnap az utcá­kon. A Jelenie Hora-Wroclav vas­úti szakasz egy részét pedig 80 centiméteres víz borította. Harna István: az MKP támogatja a Drégelypalánk-lpolyság szakasz újraépítését Ahol csak makettvonat j ár Komárom. A Szózattal kez­dődött szombaton a szlová­kiai magyar iskolák 3. orszá­gos tanévnyitó ünnepsége a komáromi református temp­lomban. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS k Andruskó Imre, a Szlovákiai Ma- l gyár Pedagógusok Szövetsége * (SZMPSZ) Komáromi Területi Vá­lasztmányának elnöke megnyitó­jában a rendezvény legfontosabb r céljaként a szlovákiai magyar kö­zösség erejének és összetartásá­nak bizonyítását jelölte meg. Az ökomenikus istentiszteletet Dr. Erdélyi Géza református püspök és Burián László esperes szolgál­ta. A püspök úr rámutatott, hogy sajnos profitorientált világban élünk, és azoknak, akik a valódi értékeket helyezik előtérbe, az ár­ral szemben kell úszniuk. Bár ; nem könnyű, mégis ezt az utat kell választani, hiszen csak erköl- ^ esi alapokra lehet építeni a jövőt. Burián László Szent István kirá­lyunk példáját hozta fel, aki nem­csak meghallgatta Isten tanítását, de aszerint is cselekedett. „Peda­gógusainkra kettős feladat, fele­lősség hárul” - mondta. A keresz­ténységen alapuló értékek közve­títése mellett az egészséges ma­gyarságtudatra való nevelést is fel kell vállalniuk. Farkasné Tamás Zsuzsanna református lelkész lel­ki útravalóval látta el a kis elsősö­ket és pedagógusaikat. Szigeti László oktatásügyi állam­titkár szerint az utóbbi négy év Kevés a magyar gyer­mek, de magyar pedagó­gusból is hiány van. kedvezőbb politikai légkörének, az SZMPSZ tevékenységének, va­lamint a Rákóczi Szövetség beha­tási programjának köszönhetően relatíve nőtt a magyar iskolákba íratott gyermekek száma. De saj­nos vannak vidékek, ahol meg kell kongatni a vészharangot, a Zoboralján, Nógrádban, Gömör­ben és a keleti végeken bizony ve­szélyben forog iskoláink fennma­radása. Az államtitkár rámuta­tott: felmenőit, sírokban nyugvó ő^pit tagadja meg az, aki magyar­ként nem magyar óvodába, isko­lába íratja gyermekét. Népessé­günk fogy, kevés a magyar gyer­mek, de ugyanígy hiány van ma­gyar pedagógusból is, és ezen csak egy önálló magyar egyetem segíthet. A pályakezdő pedagógusokhoz intézte szavait Pék László, az SZMPSZ elnöke. „Serkentsék di­ákjaikban a kíváncsiságot, a rá- csodálkozással járó örömöt, tanít­sák meg őket a kulturált viselke­désre, a szabadosság helyett a mértékletességre, az ismeretelsa­játítás helyett késztessék őket kre­atív gondolkozásra, morális tar­talmú kérdésekben az emberi ér­tékek becsülésére” - mondta. Lo­vász Gabriella nyugdíjas tanárnő rámutatott: aki a pedagógusi pá­lyára lép, „nem a pénz világát, nem gazdasági sikereket, de hiva­tást választ magának. Sorsot.” A pedagógusküldetésről szólva a szeretet fontosságát hangsúlyozta Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Refor­mátus Tanítóképző Főiskola igaz­gatóhelyettese. Az ünnepség a Himnusszal zárult, (vkm) KORPÁS ÁRPÁD Drégelypalánk/Hont/Ipolyság. „Kell a vasút az Ipoly mentén!” jel­szóval szombaton az Ipoly Unió és az Ipoly Eurorégió az érintett tele­pülések önkormányzataival már másodszor rendezett jelképes vona­tozást a magyarországi Drégely- palánk és a szlovákiai Ipolyság kö­zött. A két települést 1891-től a má­sodik világháború végéig az a 6,3 ki­lométernyi vaspálya kötötte össze, amely egyetlen közös szakasza volt a Losonc-Ipolyság-Párkány, illetve a Krakkó-Besztercebánya-Budapest vasútvonalnak. Miután 1963-ban katonapolitikai okokból Drégelypa- lánk és Ipolyság között felszedték a síneket, az észak-déli és kelet-nyu­gati tengelyen is megbénították a régió vasúti közlekedését. „Sze­münk előtt feszüljön az Esztergom és Párkány közti híd, amely évekig jelképes volt, ma azonban már igazi és gyönyörű valósággá lett” - biztat­ta megnyitó beszédében a „vonato- zókat” Dombai Gábor, Drégelypa- lánk polgármestere. A mozdony makettje mögé felsorakozó „szerel­vényt” így bocsátotta útjára: „A két ország kormányának ügyünkben aktívabb és gyümölcsözőbb együtt­működését kérve és remélve indí­tom jelképesen Ipolyság és Európa felé a még mindig csak szimbolikus vonatunkat”. A meglévő vasúti töl­tésen haladva a több száz résztvevő a magyarországi Honion is megállt, ahol a település nevében Hrabka Lászlóné polgármester is támogatá­sáról biztosította a kezdeményezést. A „vonat” nem „siklott ki”, vagyis a közúti határátkelőhely mellett, az eredeti nyomvonalat követve ideig­lenes határátkelőn keresztül érke­zett meg az ipolysági vasútállomás­ra. A meghívott vendégek munkaér­tekezletén Hama István építésügyi és régiófejlesztési miniszter, Tibor Tóth, a kormányhivatal vezetője, a magyar gazdasági és közlekési tár­ca, illetve a magyar külügyminiszté­rium főosztályvezetői voltak jelen, míg a budapesti környezetvédelmi és vízügyi minisztériumot Hajós Béla helyettes államtitkár, a pozso­nyi magyar nagykövetséget pedig Zsiray Lajos képviselte. A civilszféra részéről Zsolnay Ernő, az Ipoly Eurorégió szlovákiai társelnöke és Ipolyság polgármestere, Németh Péter Mikola, a magyarországi társ- szervezet titkára, továbbá az Ipoly Unió szlovákiai és magyarországi társelnökei, Wollent József és Cseh Marcellné vettek részt a találkozón. Jelen volt a Magyar Államvasutak és a zsolnai Szlovák Vasúti Kutató- intézet képviselői is. A találkozó résztvevői a rekonstruálás mellett foglaltak állást. Lapunk kérdésére, az MKP akkor is támogatja-e az új­raépítést, ha a vonal nem lesz ren­tábilis, Hama István a következőket nyilatkozta: „Ha esetleg az egész szakasz úgy indulna, hogy pillanat­nyilag nem hozna nyereséget, ak­kor is támogatjuk, mert működésé­nek nemcsak gazdasági vetülete van, hanem hidat is jelent Eszak- Magyarország és Dél-Szlovákia kö­zött”. Zsolnay Ernő hangsúlyozta, Nyugat-Nógrád, Pest megye észak­keleti része és Dél-Szlovákia egy­aránt peremterület, gázdasági fel­lendítésükhöz pedig elengedhetet­len az infrastruktúra fejlesztése. Je­lezte, az újraépítés nem helyi kez­deményezés, mert az azt szorgal­mazó Ipoly Eurorégiónák Szlováki­ában a Nagykürtösi, Lévai, Éresekújvári, Korponai és Selmec­bányái járásból hetven jogi személy tagja. Urbán Árpád MSZP-s ország- gyűlési képviselő úgy vélte, a sza­kasz'újraépítését a vele párhuza­mos, Budapest-Vác-Ipolyság vonalú nemzetközi főút fejlesztésével kell egybekötni, mert e közút moderni­zálását a jelenlegi magyar kor­mányzat is felvállalta. Lapunknak elmondta, hogy az elképzelést az MSZP-frakció elé terjeszti, s ha az elfogadja, egy megfelelő döntéshez elvileg már biztosított a kormány- többség. t ÜZENET A MAGYAR ISKOLÁKBA A Szlovákiai Magyar Iskolák Or­szágos Tanévnyitó Ünnepsége résztvevőinek felhívása a ma­gyar diákokhoz, pedagógusok­hoz és szülőkhöz: KŐszöntjük a magyar tanítási nyelvű nevelési-oktatási intézmé­nyek diákjait, pedagógusait és azon szülőket, akik gyermekeiket magyar nyelven kívánják taníttat­ni. Komáromból szól az üzenet, abból a városból, ahol anyanyel­ven tanulhat a felvidéki magyar diák az óvodától az alap- és kö­zépiskolán, három főiskolai ka­ron át immár három egyetemi ka­rig. Komáromból, a felvidéki ma­gyarság fővárosából szól a felhí­vás, hogy a tudás, az anyanyelv, elődeink megőrzött hite, hagyo­mányaink, történelmünk, a be­csület és az egyenes jellem alkos­sak azt a kősziklát, amelyre jö­vendőnket építjük. S jöhetnek ideológiák, izmusok, a kősziklára épített ház nem omlik össze, s biztos lesz a kősziklán álló jöven­dő is. Ne feledjük, hogy minden ember azonos eséllyel születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölet. Ör­vendjen diák és szülő, ha a peda­gógus szeretettel, óvó jóindulat­tal dicsér és dorgál, ösztönöz és vadhajtásokat nyeseget, rendet rak a fejekben és vadócba rózsát olt, mert ami boldogság van a vi­lágon, az mind a másoknak nyúj­tott szolgálatból ered. Olyanná lesz a jövendőnk, amilyenné az if­júságot neveljük. Az iskola tanítsa meg, hogyan kell tanulni, keltse fel a tudás iránti vágyat, tanítson meg a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, tanítson meg arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Mindenki a saját őrhelyén éljen és munkálkodjék Zrínyi Miklós intelme szerint: „Ez a hely s ez a vár légyen dicsőségünk, / Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk. / Mindenképpen emberek s vité­zek legyünk, / Úgy marad meg örökké az mi szép hírünk.” Komárom, 2002. augusztus 31. Mikor gördülhet be valódi mozdony? (Lőrincz Adrián felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom