Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-06 / 181. szám, kedd

FI Külföld ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 6. 85-re nőtt a halottak száma Kijev. A július 27-i ukrán légiparádén történt repülő­gép-szerencsétlenség újabb sérültje vesztette életét teg­nap a lembergi (lvivi) kórház­ban. Az eddigi legtragikusabb kimenetelű légibemutató ha­lálos áldozatainak száma ez­zel 85-re emelkedett. A halot­tak közül egyelőre csak 76-ot tudtak azonosítani. (MTI) Egyre gyanúsabb amerikai tudós Washington. A tavalyi lépfe- nés támadások ügyében nyo­mozó amerikai detektívek újabb áruló jelre bukkantak, amely erősíti egy valaha a kormánynak dolgozó tudós­sal szembeni gyanújukat. A 48 éves Steven Hatfill egyik lakásának átkutatásakor a különlegesen kiképzett ku­tyák jeleztek - adta hírül teg­nap a Newsweek. A házkuta­tásoknál a kopók rendre azokról a lépfenespórás leve­lekről vettek szimatot, ame­lyeket Tom Daschle és Patrick Leahy szenátoroknak küld­tek, de sohasem jeleztek. Amikor azonban Hatfill laká­sához értek, hirtelen vad uga­tásban törtek ki. (MTI) Szigorítás Németországban Berlin. A német belügyminisz­ter tegnap betiltotta az aache­ni székhelyű al-Aksza ado­mánygyűjtő egyletet, amelyet a palesztin radikális Hamász mozgalommal hoznak kapcso­latba. Otto Schily azzal indo­kolta az intézkedést, hogy az al-Aksza pártolja az erőszak al­kalmazását a közel-keleti konf­liktusban. (MTI) Új államfő Bolíviában La Paz. A liberális Gonzalo Sánchez de Lozada lett a vára­kozásoknak megfelelően Bolí­via új államfője, miután a tör­vényhozás maratoni ülésén megválasztotta e posztra a 72 éves politikust. A törvények ér­telmében a június végi orszá­gos választáson legtöbb szava­zatot szerzett két jelölt közül a törvényhozás tagjai választják ki az elnököt. Lozada ellenfele a kokacseije-termesztők szö­vetségének szélsőbaloldali el­nöke, Evő Morales volt, aki igen csekély különbséggel ugyan, de másodiknak futott be a voksoláson. (MTI) Lozada 1993 és 1997 között már irányította az országot (Reuters) Régi-új miniszterelnök Port Moresby. Az ország ala­pító atyjának tartott Michael Somare-t választották - meg­szakításokkal ugyan, de már harmadszor - tegnap minisz­terelnöknek Pápua Uj-Guineá- ban. Somare - az ő vezetésével vált Pápua Új-Guinea 1975- ben Ausztráliától függetlenné - korábban tanár és újságíró is volt, s azt tartják róla, hogy konszenzuskereső és nem le­het megvesztegetni. (MTI) Ben Eliezer védelmi miniszter meglepetést ígér a terrorizmus elleni harcban - ismét horogra akadt a Hamász egyik vezetője Szigorították a zárlatot Jeruzsálem/Rámalláh. A legújabb palesztin merény­letsorozat után Izrael tovább szigorítja a ciszjordániai pa­lesztin városok csaknem két éve fennálló zárlatát. A pa­lesztinok ezentúl csak orvosi vagy humanitárius indokkal hagyhatják el Rámalláhot, Túl-Karmot, Dzsenínt, Nábluszt és Kalkíliját. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel szemben Izrael most eltekint a - tizenöt halálos és több mint hetven sérültet követelő - vasárna­pi véres merényletek katonai meg­torlásától. Ezt a DPA szerint a Ben­jámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszternek a katonai vezetőkkel folytatott, tegnap hajnalba nyúló megbeszélése után közölték A hadsereg tegnapra virradóra őri­zetbe vette a Hamász radikális pa­lesztin szervezet dzseníni vezető­jét. Mazen Fukát a Dzseníntől mintegy 15 kilométerre délkeletre lévő Tubaszban fogták el. A közle­mény szerint ő tervelte ki az észak­izraeli Szafed városban végrehaj­tott vasárnapi autóbusz-merényle­tet, amelyben az öngyilkos me­rénylőn kívül kilencen vesztették életüket, további ötvenen megsé­rültek. A Hamász katonai szárnya, az Ezeddin al-Kasszám Brigádok előzőleg közleményben tudatta, hogy a busz elleni merénylettel második szakaszába lépett a Hamász katonai szárnyát vezető Szalah el-Sahad életét kioltó gázai légicsapás megtorlása. Sehada meggyilkolása után a palesztin szervezet száz izraeli megölésével fenyegetőzött. A palesztin vezetés felszólította a közel-keleti rendezéssel foglalkozó kvartettet, azaz az USA-t, Oroszor­szágot, az EU-t és az ENSZ-t, hogy lépjen közbe az erőszakhullám és az „izraeli bűntettek” megfékezésé­re. Közben riadókészültséget ren­deltek el az izraeli rendőrségnél az Izrael és Ciszjordánia közötti úgy­nevezett zöld vonal teljes hosszá­ban a hét végi és tegnapi merényle­tek nyomán. Az Al-Aksza Mártírjai­nak Brigádjai nevű, az Arafat ve­zette Fatahhoz közel álló szervezet vállalta a tegnap hajnali, Rámalláh közelében végrehajtott merényle­tet, amelyben egy fiatal zsidó tele­pes házaspárt öltek meg, és két kis­gyermeküket is megsebesítették. Mint a WAFA jelentette, a palesz­tin vezetés azt várja a kvartettől, hogy rákényszerítik Izraelt hadse­regének azonnali visszavonására az autonóm területekről, és véget vetnek a palesztin nép elleni „min­dennapos agressziónak”. A közle­mény elítéli a megszálló hadsereg „terrorizmusát”, és rámutat: „az izraeli katonai vezetők barbárság­gal válaszolnak a palesztin nép el­lenállására.” A nyilatkozat egyút­tal megbélyegzi a „nemzetek kö­zösségének hallgatását”’. Benjámin Ben Eliezer izraeli védel­mi miniszter kijelentette, az utóbbi napokban elkövetett merényletso­rozat után meglepetések várhatók a terrorellenes harcban. A minisz­ter részletek említése nélkül azt mondta: számba vesznek minden lehetséges eszközt, amellyel visz- szaszorítható a merényletek szá­ma. Eliezer mindazonáltal ellenzi Jasszer Arafat külföldre vagy a Gá­zai övezetbe való kitoloncolásának tervét. Szerinte ezáltal semmit sem javulna Izrael biztonsága. Az izraeli vezetőknek viszont folytat­niuk kell a más palesztin vezetők­kel való tárgyalást. Ugyanis a Maariv izraeli napilap beszámolt arról, hogy Ariel Sáron kormányfő utasítást adott beosztottjainak: ta­nulmányozzák Arafat Gázai öve­zetbe való kitoloncolásának lehe­tőségét. A lap szerint az USA nem tiltakozna e lépés ellen. Eliezer vé­gül hangsúlyozta: „Továbbra is le­romboljuk minden terrorista há­zát, és kitoloncoljuk a terroristák családtagjait.” (m, t) Ultraortodox zsidók a vasárnapi buszmerénylet egyik áldozatának teme­tésén (Reuters-felvétel) Schröder német kancellár ismét óvott a Bagdad elleni lehetséges katonai akciótól Pokolgép robbant egy csendőrlaktanyánál vasárnap este Irakba várj álc az amerikaiakat Új abb ETA-merénylet MTI-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/London/Berlin. A bag­dadi vezetés a múlt héten látoga­tásra hívta meg az ENSZ négy éve távozott fegyverzetellenőreinek ve­zetőjét, ami nagy nemzetközi fi­gyelmet keltett. Tegnap pedig az iraki parlament elnöke az amerikai kongresszus tagjaiból és fegyver­szakértőkből álló küldöttséget hí­vott meg Irakba, hogy az megvizs­gáljon minden olyan üzemet és lé­tesítményt, ahol amerikai feltétele­zés szerint tömegpusztító fegyvere­ket gyártanak vagy gyárthatnak a jövőben. Szaadun Hammadi a meghívott félre bízza meghívó le­velében, hány fős küldöttséget in­dít útnak Irakba. A levél szerint a delegációt minden alapvető felsze­reléssel ellátják, ami a „vegyi, bio­lógiai és atomfegyverek gyártásá­val gyanúsított létesítmények, gyá­rak átvizsgálásához szükséges”. A Peking/Tajpej. „Csen Suj-pien taj­vani elnök a katasztrófába sodorja Tajvant azzal, hogy támogatja azo­kat a javaslatokat, amelyek azt szorgalmazzák: a sziget lakossága népszavázáson döntse el, kikiáltja- e Kínától való függetlenségét” - hangoztatta tegnap Pekingben Li Vej-ji, a Tajvannal foglalkozó kínai hivatal szóvivője. „Nyomatékosan Budapest. A külképviselet-vezetők szokásos nyári értekezletén Kovács László külügyminiszter kijelentet­te: az EU-csatlakozási tárgyalások ez évvégéig történő lezárásához ki­emelten fontos feltétel, hogy se az uniós agrárreform ügye, se a cipru­si kérdés, se pedig az ír népszavazás ne kerüljön új témaként napirend­re. Kovács szerint Magyarország EU-csatlakozása a nemzeti felemel­kedés megvalósulásának legfonto­sabb külső feltétele. „Térségünk- stabilizációjához erősí­meghívót a bagdadi lengyel nagy­követnek juttatta el az iraki parla­menti vezető, mivel az USA nem áll diplomáciai kapcsolatban Irakkal, s jelenleg a lengyel nagykövetség képviseli az amerikai érdekeket az országban. Ezzel egyidejűleg az iraki parlament szervezésében mintegy 10 ezren vonultak utcára Bagdad egyik északi külvárosában, az Irak ellen irányuló amerikai ka­tonai fenyegetések ellen tiltakozva. A tüntetők amerikai, brit és izraeli zászlókat, valamint Bush-arcképe- ket égettek Bagdad utcáin. A brit miniszterelnök tegnap visz- szautasította azt a kérést, hogy az Irak-ellenes esetleges amerikai ka­tonai akció megvitatása céljából hívja össze a parlament ülését. A kérést Tarn Dalyell munkáspárti képviselő, az alsóház korelnöke terjesztette Tony Blair elé. Edwin Bramall egykori vezérkari főnök is arra figyelmeztetett, hogy hosszú felszólítjuk a tajvani szakadárokat arra, hogy álljanak meg a szaka­dék szélén, és szüntessék be tevé­kenységüket” - fűzte hozzá. Csen tajvani elnök szombaton egy vide- okonferencián a tajvani független­ség Tokióban összegyűlt híveinek kijelentette: a népszavazás a tajva­ni nép alapvető joga, amelyet nem lehet sem eltörölni, sem elvenni. Szeretnék őszintén felszólítani és bátorítani mindenkit, hogy komo­teni kell a kölcsönös bizalmat a szomszédos országokkal, és a múlt sérelmeit végérvényesen ki kell ik­tatni a napi politizálásból.” A kül­ügyminiszter hozzáfűzte, hogy erő­síteni kell a térségbeli tőkebefekte­téseket, a határ menti kooperációt. Mint elhangzott, a kedvezménytör­vény valószínű módosításával, és ha szükséges, kétoldalú megállapo­dások kötésével törekednek megol­dani a határon túli magyarságot érintő - az elmúlt időszakban kiala­kult - néhány problémát. Kovács el­engedhetetlennek tartotta, hogy a határon túli magyarság kisebbségi és bonyolult háborúra kell számí­tani a Közel-Keleten. Gerhard Schröder német kancellár tegnap Hannoverben helyeselte ugyan, hogy nyomás nehezedjen Szaddam Húszéin iraki elnökre, de ismét óvott egy Irak elleni tá­madástól, s megerősítette: Német­ország megbízható szövetséges, de kalandokra nem kapható. „Óvok a háborúval és a katonai beavatko­zással kapcsolatos spekulációk­tól... a játszadozás a háborúval és a katonai intervencióval velünk együtt nem cselekedhető meg” - közölte. Schröder szavainak az ad a korábbiaknál is nagyobb nyoma­tékor hogy a hannoveri rendez­vénnyel kezdték meg a szociálde­mokraták választási kampányuk „forró szakaszát”. Schröder azt is hangsúlyozta: véget ért az az idő­szak is, amikor a németek kívül maradtak valamilyen katonai akci­ón, de fizettek, (m, ú) lyan fontolja meg egy népszavazá­si törvény elfogadásának jelentő­ségét és sürgősségét. Megfigyelők értékelése szerint a tajvani elnök ezzel a legkeményebb Kína-ellenes megjegyzést tette, 2000 májusá­ban történt beiktatása óta. Peking vasárnap már egyik külügyminisz- tériumi szóvivője útján nyomaté­kosan leszögezte: Kína sohasem fogadja el, hogy Tajvan független­né váljék. jogai maradéktalanul érvényesülje­nek, tagjai képesek legyenek meg­őrizni identitásukat és ott boldogul­janak, ahol élnek. „Döntést róluk csak velük” - fogalmazta meg a stratégiát a határon túliakkal kap­csolatban a külügyminiszter. Hoz­záfűzte ugyanakkor: nem jó, ha ha­táron túli magyar politikusok részt vesznek a magyarországi belpoliti­kai küzdelemben. A státustörvény végrehajtásával kapcsolatos meg­beszéléseket a magyar külügyi ve­zetés Románia és Szlovákia mellett egyébként Ukrajnával és Jugoszlá­viával is kész folytatni. Santa Pola. Legalább két halottja - egy nyolcéves kislány és egy férfi - és kéttucatnyi sebesültje van a spa­nyolországi Alicante melletti Santa Pola üdülővárosban vasárnap este elkövetett robbantásos merénylet­nek. A gépkocsiba rejtett pokolgép egy csendőrlaktanya előtt, egy busz­megálló közelében robbant. A spa­nyol közszolgálati rádió jelentése szerint a detonáció a közeli busz­megállóban szedte áldozatait, ahol sokan várakoztak a robbantás pilla­Iszlámábád/Karacsi/Dzsammu. Öten életüket vesztették, legalább ketten megsebesültek tegnap egy pakisztáni keresztény iskola elleni terrortámadásban. Az ismeretlen elkövetők az Iszlámábádtól 40 kilo­méterre fekvő Murri iskolájára nyi­tottak tüzet. A halottak között két biztonsági őr és egy szakács van, a másik két pakisztániról egyelőre nincs információ, de biztosan nem diákok - tudatta az AFP hírügynök­séggel a belügyminisztérium egy il­letékese. Az elkövetők motorkerék­páron érkeztek a helyszínre, és azon menekültek el. Ez volt már a harma­dik támadás keresztények ellen, Funkcióhalmozás Káván megy a lconventből Prága. Jan Káván volt cseh külügy­miniszter és az ENSZ-közgyűlés el­nöke időhiányra hivatkozva le­mondott az európai konventbeli képviselőségéről. A közszolgálati cseh televízió vasárnap éjjeli vita­műsorában Káván elmondta, dön­téséről már július 30-án_levélben tá­jékoztatta Vladimír Spidla kor­mányfőt. Csehországnak az EU- konventben három képviselői man­dátuma van. Miután Kavant megvá­lasztották az ENSZ-közgyűlés elnö­kévé, a cseh sajtó megkérdőjelezte, hogy Káván, aki ráadásul még par­lamenti képviselői is, megfelelő mó­don el tudja-e látni egyszerre mind a három tisztségét, (kés) natában, helyi idő szerint este fél ki­lenc tájban. Francisco Camps kor­mánymegbízott megerősítette, a merényletnek két halottja van, de nem közölt további részleteket. A csendőrség szerint négy sebesült­nek súlyos az állapota. Legutóbb jú­nius 21-én és 22-én követtek el két- két hasonló terrorakciót, ugyancsak üdülővárosokban. Vélemények sze­rint az ETA baszk terrorszervezet módszereit idézi a legújabb terror- cselekmény is. A Baszkföld függet­lenségéért küzdő ETA 1968 óta több mint 800 embert ölt meg. amióta Pakisztán támogatja az USA terrorizmus elleni harcát. Washing­ton biztonsági okokra hivatkozva tegnap ideiglenesen bezárta konzu­látusát a pakisztáni Karacsiban. Az itteni rendőrségnek nincs tudomása arról, hogy a külképviseletre fenye­getés érkezett volna - jelentette a Reuters. A konzulátus munkatársait tegnap este hazaküldték, és közöl­ték velük, várják meg vezetőjük újabb utasítását. Miközben a pa­kisztáni és indiai csapatok tegnap a kasmíri határtérségben ismét lőtték egymást, az Indiához tartozó Kas­mír Radzsuri városában muzulmán szélsőségesek kézigránátos merény­letet hajtottak végre, tíz járókelő megsérült. (MTI, TASR) Három helyőrség fellázadt Leverték a zendülést Niamey. A nigeri elnök ellen irá­nyuló katonai puccsot vertek le tegnap Niameyben. A kora reggeli órákban három helyőrség katonái Mamadou Tandja államfő reziden­ciája elé vonultak, és tűz alá vették az épületet. A lázadók több mint két órán keresztül tartották ostrom alatt az elnöki palotát. Áldozatok­ról, illetve anyagi kárról egyelőre nem érkeztek hírek. A puccsot az elnöki testőrség hiúsította meg, tagjai ellenőrzésük alá vonták a fő­várost. A nyugat-afrikai ország­ban, ahol 1995-ben ért véget a tuaregek öt éven át tartó felkelése, az elmúlt évtized alatt két katonai puccsot vertek le. (MTI) Csen Suj-pien eddigi legkeményebb nyilatkozatát bírálják Pekingben Kínai-tajvani nyilatkozatháború MTI-HÍREK Kovács László a határon túliakkal kapcsolatos stratégiáról - döntést róluk csak velük Végleg kiiktatva a múlt sérelmeit MTI-HÍR Washington ideiglenesen bezárta karacsi konzulátusát Keresztényeket támadtak ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom