Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-30 / 201. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 30. Közélet 5 Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepeli a Komáromi Városi Egyetem - a képzés 1992 szeptemberében indult meg A cél az önálló magyar egyetem Idén szeptemberben 10 éve, hogy a Komáromi Városi Egyetemen megindult az ok­tatás. A jubileum kapcsán be­szélgettünk Sidó Zoltán igaz­gatóval. V. KRASZNICA MELITTA A kilencvenes évek elején egy önálló magyar egyetem létreho­zásának gondolata fogalmazó­dott meg. Miként lett ebből az el­képzelésből „csak” városi egye­tem? Az önálló csehszlovákiai magyar egyetem megalapítására már 1990- ben kísérletet tettünk. Hiszen egy teljes struktúrát alkotó nemzetrész - amilyen a szlovákiai magyar is - joggal megköveteli, hogy felsőfokú képzése anyanyelvén folyjék. Terve­zetünket azonban mind a pozsonyi, mind a szövetségi parlament illeté­kes bizottságai lesöpörték az asztal­ról. A jelen levő képviselők nem a jogos igény oldaláról közelítették meg a kérdést, egyre csak azt firtat­ták, miért nem felelnek meg ne­künk a szlovák vagy a cseh nyelvű egyetemek, főiskolák. Talán nem ta­nulnak meg a magyarok olyan jól szlovákul, hogy elvégezhessék azo­kat? - tették fel számtalanszor a kérdést. Hiába érveltünk a finnor­szági svédek és más európai nemze­tek példájával, mindkét parlament­ben elvetették az egyetemalapítás gondolatát. A magyar nyelvű felső­fokú képzés iránti igény viszont to­vábbra is megmaradt. Ezért, mi­helyt a községekről szóló törvény le­hetővé tette, Komárom város önkor­mányzata létrehozta a városi egye­temet. Miként esett a választás arra a há­rom magyarországi főiskolára - tehát a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem Kecskeméti Kerté­szeti Főiskolai Karára, a Győri Apáczai Csere János Tanítóképző »a tanítóképzés r Európa-szerte főiskolai, nem egyetemi szintű. Főiskolára és a Soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolára -, amely beindította levelező tago­zatú képzését Komáromban? Az induláskor ez a három szakirány­zat bizonyult a legszükségesebb­nek. Iskoláink tanítóinak átlagélet- kora ugyanis rendkívül kedveződen volt, az ezredfordulóra pedagógu­- Az évkönyvben végigkísértem a Komáromi Városi Egyetem létrejöttét (Vas Gyula felvétele) saink több mint 50 százaléka elérte volna a nyugdíjkorhatárt. Abban nemigen bízhattunk, hogy Nyitrán keressék a megoldást erre a problé­mára - mint ahogyan nem is tették meg. Tehát ha nem akartuk, hogy a kétezres évek elejére magyar peda­gógushiány miatt kelljen esetieg is­kolákat bezárni, lépnünk kellett. A kertészed irányú képzés beindítása is kézenfekvő volt: a szlovákiai ma­gyarok többsége mezőgazdasági te­rületen él, sok a magángazdálkodó, tehát ezen a téren is felkészült szak­emberekre volt és van szükségünk. A dolog szépséghibája, hogy idő­közben Szlovákiában egyetemi szintre emelték a tanítóképzést, aminek következtében az Önök végzőseit nem ismerik el szak­képzett tanerőként. Miután a meciari időkben a számta­lan gazdasági ellenőrzés során a legkisebb hiányosságot sem találták és semmilyen törvénybe ütköző cse­lekedetet nem tudtak ránk bizonyí­tani a hatalom képviselői, ehhez a fondorlatos megoldáshoz folya­modtak. Megjegyzem: a tanítókép­zés Európa-szerte főiskolai, nem egyetemi szintű. A városi egyete­münk iránt megnyilvánuló rosszin­dulatot jól illusztrálja az alábbi pél­da: első végzőseink 1996 nyarán kérték az ekvivalenciát intéző hiva­talt, illetve a nyitrai kar vezetését, is­merje el szakképesítésüket. Az új oktatási törvényt viszont - amely egyetemi szintűre emelte a tanító- képzést - csak október végén vitatta meg a parlament, és 1997 januátjá- ban lépett hatályba. Peter Liba, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola akkori rektora azonban kivárta a törvény- módosítást, és féléves késéssel el­utasította diplomásaink kérését, egyben kiegészítő tanulmányok végzésére szólította fel őket. Meg­jegyzem, a Nyitrán 1996-ban vég­zett diplomásokat nem kötelezték a magiszteri fokozat megszerzésére. A rektorváltás után kedvezőbb lég­kör alakult ki, a nyitrai egyetem új rektora, Kluvanec professzor eddig pozitívan viszonyult a magiszteri utóképzéshez. Hallgatóink kétéves, önköltséges képzésen vesznek részt, és szinte valamennyien meg­szerzik a magiszteri fokozatot. Mi a helyzet az óvodapedagógu­sokkal és a kertészmérnökökkel? Szlovákiában az óvodapedagóguso­kat középiskolákban képezik, és saj­nos végzőseink is ilyen besorolást kapnak. A jelentkezők száma mégis évről évre nő, idén például hatvan- hárman voltak, közülük huszonötöt tudunk felvenni. Elismeréssel kell adózni ezeknek a fiataloknak, hi­szen a későbbi anyagi megbecsülés hiányában is vállalják a hároméves továbbtanulást. Ezért is hiszem, hogy őket valóban a szakma szere- tete hozza ide, aminek legnagyobb nyertesei a gyermekek lesznek. A kertészeti szakra általában olyanok jelentkeznek, akik magángazdálko­dást szeretnének folytatni. Többen közülük elvégezték már a nyitrai mezőgazdasági egyetem gépészeti, közgazdasági, esetleg más szakát, de gyakorlati munkájuk során szük­ségük van magas szintű kertészeti, szőlészeti ismeretekre is, amelyeket itt megszerezhetnek. Tehát számuk­ra sem a végzettségüket igazoló pa­pír a legfontosabb. A tízéves évfordulóra jelent meg a Közügy című jubileumi évkönyv, amelyet ön szerkesztett. Az évkönyv nem szokványos. Meg­próbáltam összefoglalni mindazo­kat a lényeges mozzanatokat, ame­lyek az önálló egyetem megalapítá­sának kudarcához vezettek, és vé­gigkísértem a Komáromi Városi Egyetem létrejöttét. Ebben segítsé­gemre voltak azon személyeknek a visszaemlékezései, akik ott álltak intézményünk bölcsőjénél, és sokat tettek azért, hogy 1992 szeptembe- rébeh megindulhatott az oktatás a városi egyetemen. A kiadványban foglalkozom a szlovákiai magyarok 1918-39, illetve 1945 utáni iskolá­zottságával is. Kiemelném továbbá a végzett hallgatóink pályaköveté­sét taglaló fejezetet, valamint a dip­lomásaink véleményét iskolánkról: pozitívumokat és negatívumokat egyaránt. SS A magyar nyelvű ' felsőfokú képzés iránti igény tovább- . . ra is megmaradt. SS Szóljunk néhány szót a jövőről is. Továbbra is elegendőnek tartja ezt a három szakot, vagy foglal­koznak a bővítés gondolatával? Ma is azt vallom, a szlovákiai ma­gyarság felsőfokú képzése szem­pontjából hosszútávon csak az önál­ló magyar egyetem létrehozása je­lenthez elfogadható megoldást. Fel­tételezem, hogy politikai képvisele­tünk sem elégszik meg a Nyitrán lét­rehozandó nemzetiségi kultúrák karával. Ezért az MKP, valamint a szakma képviselőinek is mindent el kell követnie azért, hogy 1920 után végre újra létrejöjjön Szlovákiában egy önálló magyar egyetem. Ez az intézmény három alappillérre épül­het, és mindhárom Komáromban található: az egyik a Budapesti Köz- gazdasági és Államigazgatási Egye­tem komáromi székhelyen kívüli képzése, a másik a Kálvin János Te­ológiai Intézet, a harmadik pedig intézményünk, a Schola Coma- romiensis. Az itt meglevő műszaki és szellemi potenciált egyesítve in­dulhatna el az a folyamat, amely vé­gül önálló magyar egyetem megala­kulásához vezethet. Moszkva törleszti Szlovákiával szembeni adósságát, a 30-32 százalékos hatékonyság jónak mondható Készpénz és áru érkezik Oroszországból ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Podstránsky Vladimil szlovák pénzügyi államtitkár és Szergej Ivanovics Kolotuhin orosz pénzügyminiszter-helyettes szer­dán Pozsonyban aláírta azt az egyezményt, amelynek értelmében módosul az 1994 júniusában kö­tött, a Szlovákiával szembeni orosz államadósság törlesztéséről szóló államközi egyezmény. A szerdán aláírt dokumentum értelmében Szlovákia 460 millió dollár adóssá­got készpénzben, további 450-460 millió dollárnyi összeget orosz ter­mékek formájában kap meg. 2002 elején Oroszország 1,112 milliárd dollárral tartozott Szlovákiának, ebből egy korábbi egyezség fejében 137 millió dollár értékben ez év vé­géig termékekkel törleszti kinnle­vőségét (ennek hatékonysága 60- 80 százalék). A kamatoktól és egyéb tényezőktől függően a fenn­maradó 900-920 millió dollárt az orosz féllel szerdán aláírt szerző­dés értelmében két részre bontot­ták: keleti partnerünk 460 millió dollárt készpénzben, további 450- 460 millió dollárt termékek formá­jában törleszt. Azonban az adós­ságtérítés ténylegesen nem ekkora, mivel a 460 millió dollár készpénz­nek csupán a 30 százalékát kapjuk meg, azaz 138 millió dollárt, vi­szont ezt az összeget optimális esetben 2-3 héten belül a Szlovák Nemzeti Bank már a számláján tudhatja. A termékekkel folyó fize­tés 2006-2007-ig húzódhat el, és becslések szerint 50-60 százalékos hatékonysággal jár. Az orosz pénz­ügyminiszter-helyettes megerősí­tette, hogy gyorsan folyósítják a készpénzt, s jelezte, hogy az orosz kabinet már el is fogadta a Szlová­kiával szembeni adósságtörlesztés módosult feltételeit. Kolotuhin hozzátette: ha a Szovjetunió a KGST időszakában nemzetközi árakon kereskedett volna a volt szocialista országokkal, akkor most Szlovákia tartozna Oroszor­szágnak, mivel az orosz fél a világ­piaci áron alul szállított nekünk. Szlovákia elégedett a jelenlegi fel­tételekkel, mivel a készpénztarto­zás behajtásának 30-32 százalékos hatékonysága meghaladja a párizsi klub 27-28 százalékos, a cseh kor­mány 22,5 százalékos és a német kormány 6,5 százalékos hatékony­ságát. (s, t, só) Michal Serbin, a szlovák titkosszolgálat volt vezetését vizsgáló ügyész több volt SIS-vezető őrizetbe vételét kérte Milliós csalás miatt letartóztatnák Ivan Lexát TASR-HÍREK Pozsony. Egy milliós csalás kapcsán Ivan Lexa őrizetbe vételét kérte Michal Serbin, a szlovák titkosszol­gálat (SIS) volt vezetését vizsgáló ügyész. A SIS volt igazgatója mellett a titkosszolgálat megfigyelői részle­gének volt vezetőjét, Gejza V.-t is vá­dolják az ügyben, mellyel kapcsolat­ban azonban korábban a pozsonyi kerületi bíróság több törvénytelen­ségre és kételyre mutatott rá (egye­bek mellett arra, hogy törvénytele­nül tartottak házkutatást Gejza V- nél, és az üggyel kapcsolatban kevés vallomást tettek). A bíróság határo­zata ellen fellebbezésnek helye nincs, jogerős. Gejza V. állítólag nyomást gyakorolt egy cég tulajdo­nosára, amely a SIS részére végzett építési munkálatokat. Megfenyeget­te, hogy elveszíti az állami megren­delést, 1997-ben pedig ugyanez a cég - állami pénzekért - Gejza V. családi házán dolgozott. Jaroslav Svéchota, a SIS volt igazgatóhelyet­tese szerint Lexa tudott az ügyletről, azonban nem jelentette a rendőr­ségnek. Az ügyben Serbin és Lexa együtt tesz vallomást a jövő héten, a volt SIS-igazgató ügyvédei azonban máris tiltakoznak az eljárás ellen, mondván, Lexa őrizetbe vételét is­mét jóvá kellene hagynia a parla­mentnek. RÖVIDEN Nem ismerheti a belügyi titkokat Pozsony. Ivan Simko miniszter tiltakozása ellenére sem pillanthat be­le a titkos és szigorúan titkos minősítésű iratokba Ján Michalko, a bel­ügyi tárca hivatalvezetője, aki nem ment át a nemzetbiztonsági átvilá­gításon. A hivatalvezetőt mégsem váltják le, erősítette meg Jozef Sitár belügyi szóvivő. Sajtóértesülések szerint Michalko részt vett a szovjet titkosszolgálat (KGB) által szervezett továbbképzésen. (TASR) Meciart csak egy szexbomba érdekelné Trencsén. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nem tervez bombasztikus médiaszenzációt, állítja Vladimír Meciar. „A bombák közül engem legfeljebb egy szexbomba érdekelne, ilyet azonban nem látok magam körül” - nézett szét trencséni sajtótájé­koztatóján a pártelnök. (TASR) Bugárék nem fociznak Meciarékkal Pozsony. „Nem hagyom magam belerángatni más párt kampányá­ba” - reagált Bugár Béla, az MKP elnöke a HZDS rendezvényének hírére. A Meciar-párt vasárnapra futballmeccsre hívja pozsonyi szimpatizánsait. A plakátok azt hirdetik, a mérkőzésen az MKP, a Smer, az SNS, az ANO, az SDL, a PSNS, az SDKÚ és a KDH politi­kusai is részt vesznek. „Bennünket meg sem kérdeztek, úgy nyom­tatták az MKP nevét a plakátokra” - mondta az Új Szónak Bugár. A pártelnök hozzátette, tudomása szerint a többi pártpolitikusainak sem szóltak a HZDS kampányának szervezői, (jéel) Az ANO együttműködne a Smerrel Kassa. Pavol Rusko nem zárja ki pártja választások utáni együtt­működését a Smerrel. Az ANO elnöke tegnap elmondta, ha az ANO sikeresen szerepel a választásokon, nem fog törekedni a közszolgá­lati rádió és televízió megszüntetésére, hiszen azoknak megvan a létjogosultsága. A frekvenciatanácsnak - amely korábban a pártel­nök szemére vetette, hogy pártját saját televíziójában, a Markízá- ban előnyben részesíti - azt üzente, más pártokra és televíziókra is kellene figyelniük, nemcsak az ANO-ra és a Markízára. (SITA) Szlovákia külkereskedelmi mérlege Pozsony. Júliusban Szlovákia kivitele 59,1 milliárd, behozatala pedig 66,3 milliárd koronát tett ki, vagyis a havi hiány 7,2 milliárd koronára rúg, ami 14 százalékkal kevesebb, mint 2001 júliusában volt. Az első 7 hónapban az export értéke 366,1 milliárd, a behozatal pedig 415 milliárd korona volt, vagyis az idei külkereskedelmi deficit 48,9 milli­árd korona, ami 1 milliárddal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Szlovákia legfontosabb külpiaca az EU, ahol az export 60,9%-a talál vevőre, a behozatal terén szintén az EU vezet 50,7%- kal. Az első 7 hónapban a legnagyobb hiányt Oroszországgal (49,6 milliárd korona), Spanyolországgal (7,9 milliárd) és Csehországgal (7,2 milliárd) szemben halmoztuk fel, míg a legnagyobb többletet az Olaszországgal (11,9 milliárd), Ausztriával (11,4 milliárd) és Magya­rországgal (9,2 milliárd) folytatott kereskedelemben értük el. (SITA) Nem lettünk korruptabbak Pozsony. A tavalyihoz képest nem változott Szlovákiában a korrupció­érzékelés indexe, derül ki a Transparency International felméréséből. A102 ország között Szlovákia az 52. helyen végzett, 3,7-es indexszel. Ugyanilyen értékelést kapott Csehország is, ott azonban tavaly óta romlott a helyzet. Lengyelország és Magyarország is rontott, de még mindig a 45., illetve a 33. helyen van. Szlovákia lakossága a legkevés­bé 1998-ban érzékelte a korrupciót, a Transparency International munkatársa, Emília Sicáková-Beblavá azzal magyarázta ezt, hogy ad­dig erről a jelenségről nem sok szó esett. (SITA) Szigeti László az MKP oktatási programjáról Fejleszteni a közoktatást ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az MKP választási prog­ramjának oktatásüggyel és közmű­velődéssel foglalkozó fejezetében a kiemelt fontosságú tervek közt sze­repel egy olyan állami egyetem megalapítása, melyen kulturális és népművelői feladatokat ellátó szak­embereket képeznének - közölte Szigeti László, a párt alelnöke, az oktatási tárca államtitkára. A leen­dő felsőoktatási intézményben nem csak magyar nemzetiségű hallgató­kat képeznének, az egyetem vala­mennyi szlovákiai fiatal számára te­remtene továbbtanulási lehetősé­get. A felsőoktatásban bevezetendő tandíj-kötelezettséggel kapcsolat­ban az államtitkár kifejtette, az MKP csak akkor támogatja a tandíj beve­zetését, ha megfelelő szociális kom­penzációval párosul, egy hatéko­nyan működő ösztöndíj- és diákhi­telrendszerrel. A párt választási programjában ragaszkodik a köz- igazgatási reform részeként meg­kezdett oktatásügyi decentralizáció folytatásához, továbbá a hazai köz­oktatás fejlesztéséhez a Millennium nemzeti oktatáspolitikai tervezet szellemében. Szigeti László szüksé­gesnek tartja az új közoktatási tör­vény mielőbbi elfogadását, és a ha­tályos, oktatási intézmények finan­szírozásáról szóló jogszabály módo­sítását is. Az MKP céljai közt szere­pel az iskolai pszichológusok szá­mának növelése, az érettségi vizs­gák új rendszerének bevezetése, va­lamint az egyházi és magániskolák egyenjogúsítása, (érvé) A lakásépítés terveit 80 százalékra sikerült teljesíteni Segíthetnek az új hitelek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az építésügyi és régiófej­lesztési minisztérium a jelenlegi kor­mányzati ciklusban 80 százalékra teljesítette kitűzött terveit. Számos új támogatási program és hitelkonst­rukció valósult meg, melyek hatása különösen az utóbbi két évben érző­dik - mondta Harna István minisz­ter. A tárca első embere szerint pénz­hiány miatt nem sikerül átadni a 4 évre beütemezett 56 ezer új lakást, ám a jelenlegi tempó így is messze felülmúlja (65 százalékkal) az 1995 és 1998 közötti ütemet. Harna fon­tosnak tartja, hogy sikerült lezár­nunk a regionális fejlesztésről szóló európai uniós csatlakozási fejezetet, ennek köszönhetően régiófejlesz­tésre Brüsszeltől is kérhetünk pénzt; ideális esetben akár évi 1,75 milli­árd eurót is meríthetünk az uniós tá­mogatási alapokból, (t, s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom