Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-23 / 196. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 23. MOZI POZSONY HVIEZDA: Katonák voltunk (amerikai) 16, 18.30, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 20.45 OBZOR: A nagyon nagy Ő (amerikai) 16,18,20.30 MLADOST: A madarak vi­lága (francia) 15.15, 17, 19, 20.45 ISTROPOLIS: 3000 Miiles to Graceland (amerikai) 18.15, 20.45 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 17,18.45,20.30 Malena (olasz-amerikai) 17.30,20 KASSA TATRA: 3000 Milles to Graceland (amerikai) 18, 20.15 CAPITOL: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: Édes kis sem­miség (amerikai) 18, 20IMPULZ: Traffic (amerikai-német) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - VMK: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (ameri­kai) 19.30 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Eredendő bűn (amerikai) 20.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Üldözési mánia (amerikai) 19 AMFI­TEÁTRUM: Üldözési mánia (amerikai) 21.30 KOVÁK: Blade 2 - Penge 2 19.30 LÉVA - JUNIOR: Rossz társaság (amerikai) 18 KERTMOZI: K-PAX (német-amerikai) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14, 16, 18 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Édes kis semmiség (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 22.30 Felpörgetve (ausztrál-kanadai-amerikai) 17.30, 20, 22.30 A hűtlen (amerikai) 20, 22 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45 A kaptár (amerikai-német-angol) 17.45, 20, 22.15 Katonák voltunk (ameri­kai) 20, 22 Manitu bocskora (német) 16, 18 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14, 16, 18, 20, 22 Most már elég! (amerikai) 17.45,20, 22.15 Penge 2 (amerikai) 15 Pókember (amerikai) 13.30 A rettegés arénája (amerikai) 20, 22.30 HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? Családi fesztivál a Tiszti Pavilon udvarán A Nyári Szabadtéri Táncszínház Alap vasárnap családi fesztivált rendez a Tiszti Pavilon udvarán. A család minden tagjának programot kínáló, 15 órakor kezdődő műsor vendége lesz a budapesti Hattyú Dal Színház, a szegedi A1 Frescu régizenei együttes, Levente Péter és Habók János bűvész, valamint az Accord együttes. A fesztivál egész ideje alatt kézműves­foglalkozások, játékos versenyek és kirakodóvásár lesz. (tébé) Komárom, a Tiszti Pavilon udvara, rossz idő esetén a vmk, vasárnap 15.00-tól Nógrádi kulturális fesztivál Ragyolcon tartják vasárnap a nógrádi kulturális fesztivált. Dél­előtt a gyerekeké a színpad. Az ünnepi megnyitó után Nógrád folklórja címmel a losonci Pity­pang, a füleki Rakonca és Kis Ra- konca, a ragyolci Nógrád, a füleki Jánosík folklórcsoportok, a ragyolci, csákányházi, mucsínyi és fülekkovácsi éneklő­csoportok, a litkei hagyományőr­zők, valamint Kökény Kálmán, Koronczi Eszter és Miklós Eszter szólisták műsorán szórakozhat a közönség. Az esti sztárvendég az Inflagranti, melynek koncertjét diszkó követi. (Szász) Ragyolc, vasárnap Színpadi bemutató szabadtéren A Kis-Duna Menti Rockszínház Társulat vasárnap 20 órakor mutatja be a Magyar Hírmondó Szent István király országának 20. századából című dramati- kus nemzeti oratóriumot Gután, a Kápolnapark szabadtéri szín­padán, rossz idő esetén a vmk- ban. A darabot rendezte Tóthné Bálványi Ilona, (t) Guta, Kápolnapark, vasárnap, 20.00 Installáció a Monostori Erődben A komáromi Monostori Érőd Du nai Kilátó című ARTFORT mini fesztiváljának záró eseményét holnap 13 órakor tartják. Ekkor tekinthető meg Irsai Zsolt (Ma­rosvásárhely) A vendég című ins­tallációja és A másik paradicsom III. című performansz. (tb) Komárom, Monostori Erőd, Dunapart 1., szombat 13.00 HBBHHI játék SHHHi Jöjjön újra Gombaszögre! A Csemadok Országos Tanácsa és a Pátria rádió augusztus 25-én ismét kulturális ünnepséget rendez Gombaszögön. Szeretnénk, ha olvasóink közül minél többen eljutnának a festői szépségű színhelyre, ezért augusztus 9-től játszhattak velünk. Naponta feltettünk egy-egy kérdést, amelyre levelezőlapon lehetett válaszolni. Mindennap kisorsoltunk egy-egy nyertest - az utolsó kérdések nyerteseit tegnap sorsoltuk ki -, akiknek a szervezők ingyenes, számozott családi belépőt biztosítanak. Ajegyek tulajdonosai között a helyszínen a Seneca Tours ajándékaként egy spanyolországi üdülést sorsolnak ki. A feltett kérdéseinkre a helyes megfejtések: 8. harmincezer 9. Kassán 10. Fábry Zoltán 11.1956 12. Kvarda József A gombaszögi ünnepségekre mgyenes családi belépőt nyertek: Balázs Judit (Moldva n/B, Jókaiho 4), Bakos József (Dmava 219), Köteles Annamária (Tumianska Nova Vés 103), Nagy Márta (Levice, Karola Marxal0/7), Szánkó Mónika (Brzotín, Gemerská 84) Nyerteseink a belépőjegyeket a helyszínen, a főbejáratnál vehetik át. Szellemi örökségébe az utókornak a feldolgozatlan múltból eredő lelkiismeret-furdalása is beletartozik Sas Andor terhes hagyatéka Sas Andor sírja a pozsonyi csalogányvölgyi temető XIV. parcellájában (A szerző felvétele) Kettős évforduló emlékeztet az idén Sas Andorra, az 1887-ben Budapesten szüle­tett s 1962-ben Pozsonyban elhunyt történészre és iroda­lomtudósra, szlovákiai ma­gyar tanárnemzedékek tisz­telt tanárára. Életműve na­gyobbik (maradandó) részé­nek teljes feltárása és hozzá­férhetővé tétele még mindig nem történt meg, s nem ki­zárt, hogy újabb negyven év múlva feledésbe merül. CSANDA GÁBOR Ehhez persze elsősorban ő maga, a rendkívüli műveltségű, többnyel­vű tudós elme szolgáltat elegendő okot - gazdag, szerteágazó (és fél­bemaradt, feldolgozatlan) mun­kásságával. Úgy tűnhet, az utókor nem bánt vele mostohán - egy ala­pos, mindent (írót és korát) felmé­rő tanulmány mindenesetre ennek éppenséggel az ellenkezőjét is fel­vethetné. Sas Andor szellemi örök­ségébe az utókornak a feldolgozat­lan múltból eredő lelkiismeret-fur­dalása is beletartozik. Ennek részleges felismeréséhez elég csak Peéry Rezsőnek egy 1938-as, Sasra vonatkozó pozso­nyi jegyzetéből idézni „Gazdag és munkás életének minden szála, minden emléke idefűzi, a pesti egyetemhez, a munkácsi archí­vumhoz, a bécsi levéltárakhoz, a pozsonyi iskolához... A magyar szellem hódító erejét igazolta itt közöttünk... Ha vele beszélek, még mindig elfullaszt a lelkiismeret- furdalás... Szégyenkezve és irigy­kedve bámulom az állhatatosság és rendíthetetlenség régi magyar neveltjeit.” Az 1919-ben Budapesten főiskolai tanárrá kinevezett Sas Andor rövid idejű bécsi tartózkodás után emig­rált Csehszlovákiába, előbb Mun­kács, majd 1932-től haláláig Po­zsony vált kenyéradójává, otthoná­vá s történeti kutatásainak fő terüle­tévé. Tehetségét s munkabírását a levéltári kutatás és a tanítás közf osztotta meg. A munkácsi középis­kolai katedrát a pozsonyi magyarral váltotta fel, s lett 1949-ben a peda­gógiai főiskola tanára, majd az újjá­szervezett bölcsészettudományi kar egyesített magyar tanszékének tan­székvezető egyetemi docense. Húszéves korától jelentek meg írá­sai, magyarországi, berlini és bécsi tartózkodása idején kora legran­gosabb folyóirataiban: az Athena- eumban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Huszadik Század­ban, a Nyugatban, a Századunk­ban, a republika idején főként a Magyar Figyelőben és a Magyar Újságban, 1948 után mindenek­előtt az Új Szóban, de rendszere­sen a Fáklyában, a Szabad Föld­művesben és az Irodalmi Szemlé­ben is. Életében tucatnyi könyve jelent meg, köztük (a kollektív jog­fosztás és a hallgatásra ítéltség idején, 1946-ban) kettő szlovákul, a Munkács város múltjából (1928) oroszul, csehül és magyarul egy kötetben, írt gazdaságtörténeti monográfiát, több tankönyvet, magyar irodalmi művek (Eötvös, Fazekas, Gárdonyi, Jókai, Mik­száth, Móra) szlovák fordításához előszót, fordított, szerkesztett, an­tológiát állított össze, lektorált, házitanítóskodott. Tagja volt a Ga­lilei Körnek, később a Csehszlová­kiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaságnak, végül a Csehszlovák írószövetségnek. Az Egy magyar nagybirtok történeté­hez című tanulmánya (1931) ki­egészítve és átdolgozva 1955-ben könyv alakban is megjelent (Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán címmel). Legjelentősebb művének a Riedl Szende hídverési kísérlete a cseh és magyar szelle­miség között a Bach-korszak Prá­gájában című irodalomtörténeti monográfiája (1937) számít. Halá­la után jelent meg pozsonyi város­történeti műve, A koronázó város (1973), majd ennek új, bővített ki­adása is: Pozsony, az egykori koro­názó város (1995), valamint a szintén sokáig kéziratként szuny- nyadó A szlovákiai zsidók üldözé­se 1939-1945 (1993-ban). Sas Andor szellemi örökségének ápolásában kortársainak, pálya­társainak és tanítványainak van oroszlánrészük. Túrczel Lajos, Szalatnai Rezső és Szeberényi Zol­tán kisebb-nagyobb megemléke- zői, méltatásai és portréképei, va­lamint - elsősorban - Párkány An­tal monográfiája: Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (1975). Sas Andor helyét és szerepét a nálunk használatos irodalomtörténeti kézikönyvek - A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995, A (csehszlo­vákiai magyar művelődés történe­te 1918-1998 - és a tudományos gyűjtemények - A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai ma­gyar könyvgyűjteményének bibli­ográfiája (1918-2000), Bibliog­ráfia k dejinám Slovenska (Litera- túra vydaná do roku 1965), A kár­pátaljai magyarság történeti kro­nológiája 1918-1944 is kellően rögzítik; nevét a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumában és végső nyughelyén, a csalogányvölgyi te­metőben márványtábla őrzi, több írását az internet terjeszti. Úgy tűnhet, az utókor nem bánt Sas Andorral mostohán. Máig em­lékszik rá. Legfeljebb nem tette meg vizsgálódása tárgyául; vagy mert nem tehette meg, vagy mert nem volt hozzá viszonyulása. Máig nem tud, nem akar életműve köze­lébe férkőzni, s e közelség hiányán kívül a kellő távolságtartást bizto­sító, lelkiismeret-furdalásos felké­szültség, alaposság is hiányzik. Sasnak a posztumusz kiadott re­formkori Pozsony-művét illetően egyedül Peérynek tűnt föl, hogy ebből a monográfiából a lényeg hi­ányzik: a reformkor magyar sze­replői és mozgalmai, az ország- gyűlési ifjúság, a líceumi magyar tanulók, Petőfi... Mint ahogy Peéry volt az - az áll­hatatosság és rendíthetetlenség ré­gi magyar neveltjeként -, aki a Sas-monográfiát olvasva néhány megjegyzéssel a monográfusnál is azonnal jellemzőbb képet alkot Sasról és a korszellemről: „A mi otthonunkat pusztító tájfunról is beszámol az értő fülnek ez a könyv! Mit kellett alkalmazkod­nia, alázkodnia, megalkudnia, ha­zudnia, hátrálnia szegény An- dorkának, amíg a maga világát és szellemi örökségét részint torzít­va, részint tagadva, részint átala­kítva, szorgalmának roppant telje­sítménye jogán elismerték végre! Hát ez a gerinchajlítás, alakosko­dás, bújócska, álöltözetbe vedlés, hajbókolás az, amit mi nem vállal­tunk, nem vállalhattunk..., talán azért, mert bennünket előzőleg nem tört meg az alkalmazkodásra, lojalizmusra nevelő, arra késztető emigránssors, mint szegény idősebb barátunkat, aki azonban e morális polka ellenére minden vál­ság után eltalált a szakemberi tisz­tességhez és derék munkához... Csak most éreztem meg igazán, milyen nehéz utat kellett megten­ned!” Az idősebb pályatársat felmentő érvet Peéry az emigránssorsban véli megtalálni. A szellemi öröksé­get nem feldolgozva-közvetítve, nem elsajátítva-továbbgondolva őr- zőknek-örökítőknek is csak ez le­het a mentségük: az irodalom- és szellemtörténetben betöltött emig­ráns voltuk. Félő, hogy Sas Andor értékes hagyatéka is a korábbiak sorsára jut: kihull az emlékezetből anélkül, hogy legalább eszmélé- sünk részévé vált volna. S mi így válunk irodalmi-történelmi hagyo­mányaink ápolóivá, ahelyett, hogy irodalmunkat s történelmünket ápolnánk. Hétről hétre, Kaleidoszkóp, Glóbusz, Randevú, Hazai tájakon, Zenei galéria, Irodalmi mozaik, Köszöntő Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órakor kezdő­dik háromórás publicisztikai maga­zinunk a Hétről hétre. Egy összeállí­tás erejéig visszatérünk a parlament 63. plenáris ülésén történtekhez, és felelevenítjük a szlovák törvényho­zás ünnepi ülésének legfontosabb mozzanatait is. Majd a levéltáros mondja el véleményét a parlament által újból elfogadott ún. Langos- törvény kapcsán. Mint ismeretes, a törvény lehetővé teszi, hogy hozzá­férhetőek legyenek az egykori StB- listák. A műsor harmadik órájának témája az lesz, vajon mennyire be­folyásolhatják a médiumok a polgá­rokat, és ezáltal a választások kime­netelét. Erről mondja el véleményét a politológus, a szociológus és az új­ságíró. A műsorvezető-szerkesztő Molnár Judit lesz. 11 órakor híreket mondunk, 11.05 perckor jelentke­zik a Kaleidoszkóp. A déli harang­szó után híreket mondunk, majd a Nótacsokor kezdődik. 13 órától: Irodalmi mozaik. A műsorban Bettes István és Szászi Zoltán új ver­seskönyvének dunaszerdahelyi be­mutatójáról hallanak összeállítást, és megemlékezünk a nemrég el­hunyt Rákos Péterről. 13.30-kor je­lentkezik női magazinunk, a Keresd a nőt! Szászi Zoltán költőt kérdez­zük a nőkről. Bemutatjuk az „Urobmeto” női mozgalmat, divat­rovatunkban pedig a fehérneműdi­vatról lesz szó. 14 órakor híreket mondunk. 14.05-től slágerek szól­nak nem csak fiataloknak. 15 óra­kor ismét jelentkezik a Glóbusz, melyben egyebek között elmond­juk, hogy milyen volt Szlovákia ide­genforgalmi bevétele, bemutatunk egy sikeres hazai utazási irodát, majd ismertetjük a legkedveltebb és a legnépszerűtlenebb turistanemze­tek rangsorát. 15.30-tói népi muzsi­ka szól, 16 órakor híreket mondunk, 16.05-től Közvetítjük a Köszöntőt 17.40-ig. Szombati adásunk hír­összefoglaló műsorunkkal, a Nap­zártával ér véget 18 órakor. Vasárnap is reggel 8 órakor indul adásunk. Az első órában híreket mondunk, ismertetjük a legfrissebb sporteredményeket, fellapozzuk az évfordulónaptárt, és összefoglaljuk a hét politikai történéseit. 9 órakor a Világosság katolikus félórával je­lentkezik. Az évközi idő 21. vasár­napján Horváth Károly ipolyviski plébános szolgál igehirdetéssel. Az elmúlt szombaton a Magyar Köz­társaság szlovákiai nagykövete Dr. Boros Miklós a Magyar Köztársaság elnökének Érdemérmével tüntette ki 80. születésnapja alkalmából Burián László ebedi esperes-plébá­nost. Ennek kapcsán beszélgetünk a lelkiatyával. Műsorunk végén fel­idézzük Szent István király alakját. 9.30-kor, a Zenei galériában az 5 éve elhunyt Szvjatoszlav Richter vi­lághírű szovjet-orosz zongoramű­vészre emlékezünk. A 10 órai hírek után jelentkezik ifjúsági műsorunk, a Randevú, amely ezúttal rendha­gyó lesz, mert többször kapcsoljuk benne Gombaszögöt, ahol a Szlo­vákiai Magyarok Országos Kulturá­lis Ünnepsége zajlik. A Randevú­ban sok egyéb mellett elhangzik egy egyiptomi élménybeszámoló is, a sztárvendég pedig a Quimby csapat lesz. A műsorvezető-szer­kesztő Puha József. 14 órakor híre­ket mondunk, nyelvművelő ötpercünkben (14.05) pedig Simon Szabolcs olvassa fel írását a határo­zott névelő használatáról. 14.15- kor kapcsoljuk Londont: a BBC Vi­lágszolgálatának magyar nyelvű adását közvetítjük. 15 órakor kez­dődik a Kultúra világa. 15.30-tól néprajzi összeállításunkban (Hazai tájakon) a hazai táncegyüttesek népzenekíséretéről lesz szó. 16.00- kor híreket mondunk, majd a Kö­szöntőt közvetítjük 17.40-ig. Vasár­napi adásunk is a Napzártával ér véget 18 órakor. (ML)

Next

/
Oldalképek
Tartalom