Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-21 / 194. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 21. Közélet 5 Sok bíró nem az igazságot keresi, hanem különböző érdekeket véd akár komoly pénzekért, vagyis korrumpálható Nincs a polgárnak jogbiztonsága Szlovákia „panaszkodik” a legtöbbet a strasbourgi em­berijogi bíróságon. Az egy polgárra jutó panaszok szá­mát tekintve elsők, a tényle­ges panaszok mennyisége alapján pedig kilencedikek vagyunk. Ennek okáról A. Nagy Lászlót, a parlament emberjogi bizottságának el­nökét kérdeztük. SZENTGÁLI ANIKÓ Sokszor hallani, hogy az utóbbi négy évben demokratikus folya­matok indultak be, Szlovákia jog­állam, az emberi jogok területén javult a helyzet. Akkor miért mi panaszkodunk a legtöbbet Strasbourgban? Nincs minden rendben az ország­ban, az emberek nehezen tudják ér­vényesíteni jogaikat a bíróságokon, a hivatalokkal szemben. Európában ilyen szempontból valóban mi érez­zük a legrosszabbul magunkat, ugyanakkor mégsem nálunk a leg­súlyosabb a helyzet, hiszen az alap­vető emberi jogok érvényesíthető­ek. A nemzetközi bírósághoz elkül­dött panaszok nem az emberéletek veszélyeztetéséről vagy a szólássza­badság megsértéséről szólnak, ha­nem elsősorban a bíróságok tétlen­ségét, az indokolatlan időhúzást, a nehéz jogérvényesítést, a rossz dön­téseket kifogásolják. Azért van eny- nyi panasz, mert a polgároknak fej­» Bírói és államügyé- r szí hanyagság, ügy­védi turpisság miatt sé­rültek a polgárok jogai. NV lett a jogtudatuk és erős az igazság­vágyuk. Csakhogy a szlovákiai igaz­ságszolgáltatás katasztrofális hely­zetben van. Mi a véleménye arról, hogy az Al­kotmánybíróság a közelmúltban két esetben is anyagi kártérítést ítélt meg két panaszosnak az in­dokolatlanul hosszú bírósági ügyintézés miatt? Ez az új jogintézmény a módosított alkotmány életbe lépésével jött lét­re. Pozitívum, hogy a szlovák jog­rendbe olyan jogorvoslási intéz­ményt iktattunk, amilyen idáig csak Strasbourgban létezett. Azok a pa­naszosok, akiknek az ügye már Strasbourgban van, eseüeg igénybe vehetik ezt az új lehetőséget, mert ez egyszerűbb eljárás. Viszont nem megoldás. Inkább a panasz okát kellene megszüntet­ni, nem? Egyetértek, csakhogy rendkívül szö­vevényes okból működik rosszul a szlovák igazságszolgáltatás. Éspedig? Sok bíró részrehajló, nem az igazsá­got keresi, hanem különböző érde­keket véd akár komoly pénzekért, vagyis korrumpálható. A bírókat so­káig a parlament csak rövid időre, öt évre nevezte ki, azaz egy bíró sor­sa elméletileg mindig a Ház összeté­telétől függött. Ezért főleg a megbí­zatásuk vége felé óvakodtak olyan ügyekben döntést hozni, melynek politikai vonatkozása lehetett, illet­A. Nagy László: „Soha nem volt olyan érzésem, hogy sérültek volna Lexa emberi jogai" (Dömötör Ede felvétele) kaviszonnyal és a restitúdóval kapcsolatos panaszok száma. Ez utóbbi talán a Benes-dekrétumok miatt? A restitúcióval kapcsolatban a szlo­vákiai magyarokat főleg a benesi dekrétumok következményi sújtot­ták, de az országban az érvényes jogrend alapján ítélkező bíróságok még egyetlen olyan döntést sem hoztak Í989-től, amely helyt adott volna a kárvallott magyarok jogos igényének. Strasbourgban sem szü­letett eddig - sem Csehország, sem Szlovákia vonatkozásában - a kár­vallottak számára kedvező döntés. Ám a dekrétumok kérdése nagyon eleven Európában, és a nemzetközi, ületve hazai közvélemény és szak­mai közösség várja az első döntés megszületését. Strasbourgból vár­ható a precedens, és ez be fog követ­kezni, mert az Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak a diszkrimina­tív elemeket tartalmazó dekrétu­mok kérdését rendezniük kell. A munkaviszonnyal kapcsolatos pa­naszok száma pedig azért fog emel­kedni, mert nem fogják megfelelő­en alkalmazni ezeket a jogszabályo­kat nálunk. Valószínűleg politikai ve valamelyik szereplője kötődött valamilyen párthoz, politikushoz, nehogy akár egy igazságos döntés­sel is saját egzisztenciájukat kockáz­tassák. Ezenkívül a bírókat elég rosszul fizetik, ami miatt sok szak­ember inkább ügyvédi irodát nyit. Mindez kedvez a korrupciónak és elbizonytalanítja a bírókat, nem mernek ítéletet hozni, az ügyek el­húzódnak, ami miatt aztán az em­berek Strasbourgban panaszkod­nak. A bíróságon kívül az igazság­szolgáltatásban fontos szerepet ját­szik a rendőrség és az ügyészség is. Érdekes módon a nyomozó szervek működnek a legjobban, ezek a leg­kevésbé korruptak. Talán mert fa­natikusan keresik az igazságot. Csakhogy a végső szót a bíróságnak kellene kimondania. Ezt kitűnően példázza a Lexa- ügy. A nyomozati anyag több ezer oldalas, viszont még egyetlen bí­rósági ítélet sem született... ...hadd tetézzem ezt a példát azzal, az elmúlt években rendőrségi kö­rökben nyílt titok volt, hogy a nyo­mozók bizonyos súlyos bűntények nyomára akadtak, a tetteseket is is­merték, de letartóztatásuk pillana­tát úgy kellett időzíteni, hogy meg­felelő bíró legyen szolgálatban, aki hajlandó lesz hozzájárulni az adott bűnöző vizsgálati fogságba helyezé­séhez. Kassán például több elhíre- sült bíró volt, aki a legsúlyosabb bűncselekmények esetében is 24 órán belül szabadlábra helyeztek a gyilkosokat. De a bírókon kívül az ügyészség is gyakran összejátszott a védőügyvédekkel, és egy-egy ügyet többször visszautaltak alsóbb szint­re. Az igazságszolgáltatás leggyen­gébb láncszeme tehát a bíróság, de az államügyészség sem áll a helyzet magaslatán. A szlovákiai polgárnak ezért nincs jogbiztonsága. Ez önmagában a helyzet orvoslá­sára ösztönözhetné a kormányt, sőt az is motiválhatná az illetéke­seket, hogy Szlovákiának mind ez ideig több mint ötmillió koronát kellett kifizetnie kártérítésként a strasbourgi ítéletek alapján. Az ország költségvetése szempont­jából ötmillió korona elenyésző összeg, ez a kormányt soha nem fogja motiválni. Inkább a polgárok megrendült biztonságérzete hathat ösztönzőleg... , A politikai csatározásokat látva úgy tűnik, kevés politikai párt tö­rődik igazán a polgárok bizton­ságérzetével, inkább a saját érde­keiket tartják szem előtt, nem gondolja? Elégedetlen vagyok az igazságügyi minisztérium és a Legfelsőbb Ügyészség tevékenységével, ők so­kat tehettek volna. A tárca nem ter­jesztette elő a büntető törvény- könyv átfogó módosító tervezetét, amit a megbízatási időszak elején megígért. Az alkotmány és egyéb törvények értelmében az igazság­ügyi miniszter az a személy, aki a bí­róságok államigazgatási részét irá­nyítja, magyarán: ő nevezi ki a já­rás- és kerületi bíróságok elnökeit, akik felelnek a bírósági munkáért és annak szakmai színvonaláért. Ján Carnogursky alibista módon ugyan visszahívta őket, de 70-80%-ban szinte ugyanazokat a bírákat nevez­te ki újból az egyes testületek élére. Az államügyészek pedig sok eset­ben, amikor indokolt lett volna, nem emeltek törvényességi óvást. Az emberjogi bizottság elnökeként több olyan ügyet ismerek, amely­ben bírói és államügyészi hanyag­ság, ügyvédi turpisság miatt sérül­tek a polgárok jogai. Ön miben látja a megoldást? Meg kell változtatni a bírók jogállá­sát, bár az új törvény szerint a bíró­kat már nem öt évre választják, ha­nem véglegesítik; emelni kell a fize­tésüket is. A jogsértő, hanyag, tét­len, részlehajló tórákkal szemben a parlamentnek és a bírói tanácsnak szigorúan kell eljárnia. A „rossz” ál­lamügyészekkel szemben is fel kel­lene lépni. Egy készülő törvény sze­rint felelősségre lehet majd vonni a „rossz” bírákat, ha döntésük, mely ellen a polgár az Alkotmánybírósá­gon vagy Strasbourgban panaszt emel, rossznak minősül. Szlovákiát az emberjogi bíróság előtt képviselő ügynök jelentése szerint a jövőben megnő a mun­Érdekes módon a r nyomozó szervek működnek . . a legjobban. N> vagy más okokra hivatkozva sok ember munkaviszonya megszűnik, ami miatt főleg az idősebbek bíró­sághoz fordulnak majd. Legutóbb Stefan Harabin stras­bourgi panaszáról lehetett halla­ni. Beadványának a felét formális hibák miatt elvetették. Nem szé­gyen, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, akinek leváltását alkal­matlansága miatt javasolták, ilyen hibát vét? A panaszt még csak bejegyezte a nemzetközi bíróság, miközben Harabin már úgy tesz, mintha szá­mára kedvező döntés született vol­na. Kivételesen Carnogurskynak adok igazat, aki szerint Harabin jo­gászként, szakemberként a szlová­kiai bíróság szégyene. Harabin megválasztása az előző kormány alatti parlamenti viszonyokat tükrö­zi. Ha a strasbourgi bírák megismer­kednek a Harabin-üggyel, nem lesz nehéz dolguk, és visszautasítják be­adványát. Arról mi a véleménye, hogy Ivan Lexa ügyvédei is a nemzetközi bí­rósághoz akarnak fordulni, mert úgy vélik, sérültek ügyfelük em­berijogai? Parlamenti képviselőként megismer­kedtem a különféle Lexa-ügyekkel. Mindig indokoltnak tartottam a mentelmi jog megvonását, és soha nem volt olyan érzésem, hogy sérül­tek volna Lexa emberi jogai. Ön szerint a közeljövőben javul a szlovákiai polgárok jogbiztonsá­ga? Ä feltételek adottak, hiszen már van emberjogi biztosunk, segítségével sok ügy peren kívüli megegyezéssel rendeződhet. Egyetlen személyen, az ombudsmanon múlik minden. Bár az első emberjogi biztos múltja nem ad okot optimizmusra, bízom benne, hogy megállja a helyét. A statisztikai hivatal közvélemény-kutatása szerint Fico a legmegbízhatóbb tasr-hIr Pozsony. A lakosság legnagyobb része szerint Robert Fico a legmeg­bízhatóbb politikus - derül ki a sta­tisztikai hivatal közvélemény-kuta­tó intézetének legfrissebb felméré­séből. A Smer elnökében a megkér­dezettek 23,1 százaléka bízik a leg­inkább, ez egy hónap alatt 1,4 szá­zalékos emelkedést jelent. Második Vladimír Meciar 17,6 százalékkal; a HZDS első embere négy hét alatt 2,1 százalékot „rontott”. Ivan Gas- parovic HZD-elnök 5,9 százalékot lendítve júliusi népszerűségén 12, 5 százalékkal a harmadik. A pártel­nökök további sorrendje (zárójel­ben a júliusi adat): Pavol Rusko (ANO) 10,1 százalék (6,4), Bugár Béla (MKP) 8,6 százalék (11,4), Anna Malíková (SNS) 6,3 százalék (9,2), Mikulás Dzurinda (SDKÚ) 5,7 százalék (7,7). sita-hír Pozsony. A pozsonyi harmadik vá­roskerület járásbírósága néhány napon belül eldönti, vizsgálati fog­ságba kell-e venni Ivan Lexa volt titkosszolgálati (SIS) igazgatót vagy sem. Ezt tegnap Iveta Hal- vónová, a járásbíróság alenöke erő­sítette meg. A dönteni hivatott tó­rát egyébként nem köti határidő. Juraj Trokan, Lexa ügyvédje sze­rint az ügyészség most Gejza V. számlacsalási ügyében akatja fog­házba juttatni védencét. Lexa volt beosztottja a saját házán 1,2 millió korona értékben végeztetett mun­kálatokat a SIS-nek számiáztatta ki, s állítólag Lexa szemet hunyt az ügy felett. Trokan szerint csak azért akaiják védencét vizsgálati fogságba helyezni, hogy egyes poli­tikusok a választások előtt elmond­hassák: Lexa rács mögött van. RÖVIDEN Elhalasztva a távközlés liberalizációja Pozsony. A távközlési piac liberalizálása a jövő év januárjától csak formálisan valósulhat meg és a piac tényleges felszabadítása csak 2004-ben történik meg, mivel a parlamenti képviselők legutóbbi ülésükön nem fogadták el a távközlési törvény módosítását. Ezt a törvényhozás egyszer már elfogadta, a köztársasági elnök azon­ban átdolgozásra visszaadta a parlamentnek. Rudolf Schuster ugyanakkor csak a Szlovák Távközlési Vállalatnak kiszabható bün­tetések mértékével nem értett egyet. Most, hogy a törvényt nem fogadták el, a szakmai szervezetek arra gyanakodnak, hogy a Schuster által megfogalmazott kifogások csak arra voltak jók, hogy megvétózzák a módosítás életbe lépését. A törvény - amelyet az MKP és a kereszténydemokraták sem fogadtak el - ugyanakkor rendkívül fontos jogszabálynak számít európai uniós csatlakozá­sunk szempontjából is. (s, t) Alacsonyabb ingatlanadót fizetünk Pozsony. A parlament utolsó ülésén egyetértett Rudolf Schuster köztársasági elnöknek az ingatlan-átruházási adó kulcsának csök­kentésére tett javaslatával. Az ingatlan-átruházás során így a leg­közelebbi hozzátartozók és egymillió korona értékű ingatlan eseté­ben az adókulcsot 1 százalékról félszázalékosra csökkentik, (t, s) Leleplezték Dubcek bronzszobrát Pozsony. A parlament előtti téren tegnap a három közjogi méltó­ság, képviselők és diplomaták jelenlétében leleplezték Alexander Dubcek bronzszobrát. A szobor talapzatát néhány hónappal ezelőtt már felavatták, (t, ú) A választásokig nincs diplomatacsere Pozsony. A kormány a választásokig nem nevez ki és nem hív vissza nagyköveteket - tájékoztatott tegnap Boris Gandel. A kül­ügyi szóvivő hangsúlyozta, a mostani kormány csak azokat hívta vissza a külképviseletek éléről, akiknél nem volt feltételezhető, hogy feladatukat az ország külpolitikai céljaival összhangban hajtják végre. Példaként Zdenka Kramplovát, a legutóbbi Meciar- kabinet külügyminiszterét és annak államtitkárát, Jozef Sestákot említette. (TASR) ír kormánysegély Szlovákiának Pozsony. Az ír kormány százezer euró (4,35 millió korona) se­gélyt hagyott jóvá a szlovákiai árvízkárosultaknak - közölte teg­nap a szigetország pozsonyi külképviselete. Az alapvető szükség­letek ellátásra fordítható segélyt a Vöröskereszt osztja el. Dublin Romániának száz-, Csehország pedig kétszázezer euró segélyt fo­lyósít. (TASR) Csehország újabb segítséget kért Pozsony. Csehország újabb humanitárius segélyt kért Szlovákiától - tájékoztatott tegnap Jozef Sitár belügyi szóvivő. A szlovákiai Vö­röskereszt továbbra is adományokat gyűjt nyugati szomszédunk­nak. A belügyminisztérium az ivóvíz vegyelemzéséhez ajánlott se­gítséget Prágának, a védelmi tárca kilenc tonna fertőtlenítőt. Eze­ket Csehország egyelőre nem vette igénybe. (SITA) Tizenkét EBESZ-megfigyelő jön a választásokra Ma indul a kampány SITA-HÍR Pozsony. Hivatalosan ma kezdő­dik a választási kampány. A na­gyobb pártok közül a KDH és az ÄNO nem hirdet a közsszolgálati televízióban és rádióban. „A szá­munkra fenntartott sugárzási idő költségeit a két intézmény fedezi. A választási előkészületek rend­ben folynak” - jelentette a Közpon­ti Választási Bizottság (LJVK) teg­napi ülése után Ján Sárovecky. A testület kommunikációs elnöke közölte, az előkészületekben érin­tett tárcák rendben és időben telje­sítik feladataikat. Gabriel Debnár, a bizottság tagja szerint a törvé­nyes határidőn belül kialakították az összes járási választási bizottsá­got. A kinyomtatott jelöltlisták el­osztása ugyancsak megkezdődött; ezeket a választók postaládájába hordják szét. Az ÚVK foglalkozott azzal a beadvánnyal is, amelyben a HZDS kifogásolja, hogy egyes pártok a hivatalos kampány előtt kiragasztgatták a nekik kisorsolt számot. Az EBESZ 12 megfigyelőt küld a választásokra; ők augusztus 28-tól szeptember 25-ig lesznek az országban. Továbbra is a Novy cas a legolvasottabb napilap Az Új Szó az ötödik TASR-HÍR Pozsony. Az Új Szó az ötödik legol­vasottabb napilap Szlovákiában - állapítja meg az ÁISA/Median és a Media8tMarket&Lifestyle ügynök­ségek idén január és május között végzett elemzése és felmérése. La­punkat a 14 évesnél idősebb szlová­kiai lakosság 3,5 százaléka olvassa. A Novy cas 19,9 százalékkal tovább­ra is tartja elsőségét, bár olvasottsá­ga az egy évvel ezelőttihez képest 2,8 százalékkal kisebb. Második a Sport 6,5, harmadik a Sme 4,9 és negyedik a Pravda 4,3 százalékkal. A Prácát a megkérdezettek 3,1, a Národná obrodát pedig 2,2 százalé­ka lapozza rendszeresen. A napilap­ok olvasottsága a tavalyi eredmé­nyekhez képest összességében mintegy hat százalékkal csökkent. rtjiíYVjmö A melléklet tartalmából: „S íme, a virtuális cseh/szlovákiai magyar nagyregény, így igaz-e, persze, nem a mi dogunk eldönteni, hisz az egész nyilván nem több, mint szubjektív benyomás.” Cselényi László A következő számot keresse a holnapi Új Szóban! Hamarosan dönt a bíró a vizsgálati fogságról Lexa újra rács mögé?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom