Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-20 / 193. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 20. KOMMENTÁR A kintlevőség környéke PÁKOZDI GERTRÚD Néhány hónapja kormányunk szinte felháborodással utasította vissza még a lehetőségét is annak, hogy a Szlovákiával szembeni orosz államadósság rendezésében kövessük Csehország példáját, és biztos, ami biztos alapon a még hátralevő adósságért ne árut, hanem készpénzt kérjünk. Igaz, ez a módszer a hitelezőre nézve nem a legelőnyösebb, de a költségvetés-foltozásra kényszerülő Szlovákiának most minden fillérre szüksége van. A pénzügyminiszterjavaslatát Ján Carnogursky a kormány legutóbbi ülésén megvétózta. A koalíciós tanács tegnapi ülésének kudarcához is hozzájárult a kintlevőség-behajtásból eredő nézetkülönbség. Jóllehet, a kormány holnapi ülésének programjában napirenden szerepel az orosz államadósság hátralevő részének rendezése, a legfrissebb fejlemények miatt előfordulhat, hogy érdemi döntés csak a választások után születik. A lényeg azonban nem is a pénzhez jutás módja és időpontja (az adósság fejében kapott pénz vagy áru bármikor jól jön az ország kasszájába), hanem az a kérdés, politikusainknak sikerül-e végre olyan módszert és közvetítő pénzintézetet találni, amelyről nyugodt lélekkel megállapíthatjuk: egyetlen párt érdekeit sem szolgálja, a jutalékból egyetlen párt kasszájában sem landol egy fillér sem. A deblokációs javaslatok előterjesztése körüli titkolódzás, a közvetítő cég nevének elhallgatása viszont még a legelfogulatlanabb szemlélőben is - hát még egy olyan ravasz jogászban, mint Carnogursky! -joggal ébreszti fel a gyanút: korrupció van a háttérben. Erve akkor is hat, ha időközben bebizonyosodik megalapozatlansága. Főképp azért, mert az orosz államadósság rendezése ügyében már Szlovákiának is van korrupciószagú tapasztalata. Elég a csődbe ment Devin Bank adósságbehajtás körüli botrányára gondolnunk. A legszomorúbb azonban, hogy a megvesztegetés árnyéka nálunk már akkor is rávetül az adósságbehajtás bármely formáját szorgalmázókra, ha közben minden kártyájukat kiterítik. Azzal, hogy a koalíciós partnerek nem hisznek egymásnak, hogy az egymásra mutogatás most, a választási kampány hivatalos kezdete előtti napokban is nagy erővel folytatódik, sajnos, a lakosság nagy részében megrendíti a ma még koalíciós partnerekként szereplő pártok iránti bizalmat. Lehet, hogy a tegnapi botrány ellenére holnap létrejön valamilyen kompromisszum a kérdés rendezésében. Legyen az bármilyen - a semmittevésnél rosszabb nem lehet -, egy lényeges tanulságot levonhatnának a politikusok: amíg az éppen kormányzó pártok egymás között felparcellázzák a gazdaságot, addig mindig akad valaki, aki - okkal vagy anélkül - beleköt a másik párt „szakemberébe”. Erre pedig az egyetlen gyógyír az lehet, ha a pártok gazdálkodása körül is kevesebb a titkolódzás... JEGYZET Forog az idegen JUHÁSZ KATALIN Kevesen tudják, hogy nyaranta családfakutató amerikai nyugdíjasok özönlik el az országot, hogy megnézzék, hol éltek őseik, mielőtt kivándoroltak az ígéret földjére. Utazás előtt az interneten, valamint nagy könyvtárak mikrofilmosztályain böngésznek, és csodák csodája, a legkisebb, isten háta mögötti porfészkekig is eljutnak. A St. Louis-i néni, akiről történetünk szól, Varannó városát nyomozta ki ily módon, ahol nagyanyja élt 19 éves koráig. Jól tájékozottságát mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy időben gondoskodott tolmácsról. Ráértem, hát vállaltam a dolgot, úgysem voltam még Varannón. Nos, nem sokat vesztettem. Elnézést az ott lakóktól, de valószínűleg ez az ország legrondább városa. Persze tudom, itt húzódott a frontvonal, a második világháború legpusztítóbb ütközetei során sikerült földig rombolni a történelmi városközpontot. Ám ami helyette épült, nélkülöz minden esztétikai érzéket, a városképtervezők pusztán célszerűségi szempontokat tartottak szem előtt. „Interesting” - hümmö- gött a néni, mert ő azt olvasta, hogy a település 730 éves. Szerencsére jó állapotban találtuk azt a templomot, ahol néhai Be- lányi Anna, az a bizonyos nagymama imádkozott, mielőtt hajóra szállt. A temetőben viszont nem leltük a család nyomát. Anna szüleit, akik 1880 körül haltak meg, szó szerint elnyelte a föld, ugyanígy járt a família többi tagja is. Sebaj, irány a gondnoki iroda, nyilvántartásnak lennie kell, gondoltam, ám nagyot tévedtem. A város ugyanis csak nemrég vette vissza a temetőt egy tönkrement magáncégtől, és a huzavona során eltűnt a nyilvántartás. Újat csak most kezdtek készítem, „összeírják” a sírokat, az egykori varan- nóiaknak tehát vélhetően nyomuk sem marad. A néni vállat von, és megjegyzi, hogy erre is fel volt készülve, hiszen Kelet- Európa az Kelet-Európa. Én elvörösödöm, és a városközpont felé terelem vendégemet, ahol képeslapokat akarunk venni. Nos, ez Varannón, a 23 ezres járási székhelyen lehetetlen. Csak egy közeli üdülőközpontról, esetleg a Magas-Tátráról tudna adni az újságárus, és sem ő, sem a szállodaportás nem látott még „varannós” képeslapot. Nem is kért még ilyesmit senki, állítják, és én hiszek nekik. A néni már kevésbé. Ebédnél lefordítom neki a teljes étlapot, visszafelé pedig kedvesen felajánlja egyetemista unokája segítségét. A srác reklámgrafikát tanul, néhány prospektussal itt is lendíteni tudna az idegenforgalmon. Nos, ez az, amit kötve hiszek. HONTI LAPOK Ipolyság hitelt vett fel Ipolyság önkormányzata másfél millió koronás hitelt kényszerült felvenni az Általános Hitelbanktól (VÚB), mert a Szlovák Gázművek (SPP) elhúzódó privatizációja miatt az állam egyelőre nem térítette a város gázművesítésre fordított pénzét - olvasható a Honti Lapok augusztusi számában. A Hont-Ipoly menti régió havilapja megjegyzi, hogy a hitelből a város legidőszerűbb kötelezettségeit fedezik, egy részét pedig az önkormányzati hatáskörbe került iskolákra fordítják. Ipolyság idei költségvetése bevételként számolt az állami térítéssel. Ha nem vettek volna fel hitelt, a hiányzó pénzt a városi intézményektől kellett volna elvonni, (kor)- Azt mondják a politológusok, hogy a személyes kampány a legmeggyőzőbb. Ezért ma éjjel az ön ágyában szeretnék kampányolni, hölgyem... (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ BRIT LAPOK Gerhard Schröder német kancellár árvízhelyzettel kapcsolatos magatartását bírálja több rangos brit lap is. A Daily Telegraph szerint Schröder „a gondoskodó államférfi és a megváltó szerepében tetszeleg, mivel a katasztrófát okozó árvizek monopolhelyzetet teremtettek számára a sajtóban”. A kancellár az árvízhelyzetet mentőövnek tekinti, hogy a közelgő választások előtt ezzel is ellensúlyozni próbálja legfőbb vetélytársa, a kereszténydemokrata Edmund Stoiber növekvő népszerűségét. Az árvízkárok felszámolására több száz millió eu- rót ígért, miközben Stoiber az áradás kezdetekor még szabadságolt. „Úgy tűnik, Európában Gerhard Schröder az egyetlen olyan személy, akinek a pusztító árvíz hasznot hozott” - jegyzi meg maró gúnnyal az Independent. A Financial Times ugyanakkor figyelmeztet, hogy Stoiber is igyekszik „lefaragni a hátrányát”, és meglátogatja a legnagyobb károkat elszenvedő keletnémet tartományokat. LISTAMUSTRA KSS - A múlt kísérlete A közvélemény-kutatások szerint, valószínűleg a cseh választási eredményeken is felbuzdulva, egyre többen választanák a rossznevű Szlovákia Kommunista Pártját (KSS). MOLNÁR NORBERT A felmérésekben időnként az öt- százalékos parlamenti küszöböt is átlépi az 1991-ben ismét létrehozott párt. A listavezetők közt, kommunistákra egyáltalán nem jellemző módon, rengeteg a magán- vállalkozó. A kommunisták választási listáját Jozef Sevc, Vasi! Bilak egykori kommunista pártvezér veje vezeti. Sevc neve mellett a KSS Központi Bizottságának elnöke kifejezés szerepel foglalkozásként, de valószínűleg nem ebből él, mert társ- tulajdonosa egy kereskedőcégnek, amely Oroszországgal üzletel. Második Ivan Hopta alelnök, a kommunista Úsvit című lap főszerkesztője. Harmadik Vladimír Dado turócszentmártoni üzletember, a 3 millió korona alaptőkével működő illavai sörgyár egyik ügyvezetője, de van még egy cége. Negyedik Michal Vajda vajányi magánorvos. Ötödik helyen Karol Ondriás tudományos munkatárs, a párt alelnöke áll. A hatodik egy 25 éves trencséni történészdoktor, Jozef Hrdlicka. Hetedik az első nő, Dagmar Bollová ideológiai alelnök, nyolcadik Herman Arvay 38 éves pozsonyi menedzser, egy 10 milliós alaptőkéjű cég igazgatótanácsának tagja, és egy másik tulajdonosa. Kilencedik egy, a cégjegyzék szerint vállalkozás nélküli vállalkozó, Mikulás Juscík, míg a tizedik Samuel Zubo rimaszombati pedagógus. Tizenegyedik Karol Fajnor pozsonyi mérnök, a párt alelnöke, tizenharmadik Tibor Mátyás bányamérnök Kassáról, tizennegyedik egy újabb cégigazgató, Jozef Siska. Tizenötödik pedig Anton Trebul’a alelnök, aki egy 97 millió korona alaptőkéjű cég felügyelőtanácsában keresi kenyerét. További meglepetéseket okozhat, hogy több fiatal és vállalkozó is helyet kapott a listán, a 29. Juraj Óbertre mindkettő vonatkozik. De a párt legifjabb jelöltje is vállalkozó-cégtulajdonos, Marcel Sidor- nak hívják, 22 éves és 81. a listán. A legidősebb jelölt a maga 70 évével Vojtech Babic nyugdíjas, 76. a névsorban. A www.cibulka.com szerint - nem túl nagy meglepetés - többen is együttműködtek a kommunista titkosszolgálattal. Az első tizenegyben mindjárt három ilyen nevet találunk. Ők Oskár, Vlado és Nora fedőnéven súgtak be. Bolygónkon ötmilliárd nélkülöző áll szemben egymilliárd jóllakottal - hogyan lehetne e különbségeket kiegyenlíteni? Tíz tétel az éghajlatról ZÁGONI MIKLÓS Többen közérthető összefoglalót kértek tőlem. Bár sok mindent megírtam már, az átfedések ellenére álljon itt egy klimatikus kiskáté; ha időjósaink a médiában naponta százszor elmondhatják, hogy minden rendben van, én is elmondhatom havonta kétszer, hogy ez azért nem ilyen egyszerű. 1. Az éghajlatváltozás nem azt jelenti, hogy minden megváltozik, ami eddig volt, hogy télen lesz nyár és nyáron lesz tél. Az éghajlat már akkor is megváltozott, ha egyes jelenségek ritkábban, mások gyakrabban fordulnak elő, miközben egy sor dolog akár marad is a régiben. Egy-egy szélsőség előfordult azelőtt is (nagy meleg egyszer, hosszú szárazság máskor, sok csapadék egy harmadik évben), de változás, ha mindezek egyszerre, egyazon esztendőben jelennek meg. 2. Tipikus jel az is, ha minden a helyén van, csak „fokozódik”, szélsőségesebbé válik: rekkenőbb a meleg, hirtelenebb az eső, erősebb a vihar. Úgyszintén intő fejlemény, ha „darabra”, mennyiségre megvan minden, csak máskor s máshol jön, mint szokott. 3. Nem kritérium, hogy a változás látható legyen. Ha pontosan tudjuk, hogy a vezérlő erők megváltoztak, biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen formában a jelenség is előbb-utóbb megváltozik. Ha gombócot teszünk vízbe, s alágyújtunk, percekig nem látunk új mozgást. Mégis tudjuk: a gombóc meg fog főni. Földtörténeti léptékben az ant- ropogén hatás megindulása óta csupán az első percekben járunk. A felszínen, a jelenségben még nincs bizonyosság, és nagyon sokáig nem is lesz. A mögöttesben, a kiváltó okokban azonban a kívánt egyértelműség már most is fennáll. 4. Minden kutató teljes egyetértésben állítja, hogy az éghajlatot vezérlő legfontosabb tényező a hőháztartás. A Nap sugárzásának egy része a földben elnyelődik, más része visszasugárzódik. A légkör egyes gázai a kisugárzott meleget visszatartják a földfelszín fölött; így van ez évmilliárdok óta, ezért lakható a Föld. Csakhogy százötven éve az emberiség maga is tölti a légkört ilyen gázokkal, amikor eltüzeli a szenet, az olajat, a benzint. 5. Az ipari forradalom kezdete óta e gázok mennyisége egyharmadával nőtt, némelyiküké megkettőződött; ez drasztikus, hirtelen beavatkozás bolygónk atmoszférájába. A légköri hőcsapdagázok felszaporodása növeli a meleget; ez alól sincs kibúvó, ez fizikai szükségszerűség. S valóban, a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,6-0,8 Celsius-fokot emelkedett az elmúlt évszázadban, nagyobbik része az utóbbi negyven évre jutott. Nem tűnik soknak, s akár természetes változás is lehetne, ha nem tudnánk, hogy az éghajlat magától csak egy évezred alatt változik ennyit. 6. Kérdés, hogy a melegedés hol, melyik térségben, milyen hatásokban jelentkezik majd. Ä Föld légkörében a szelek járása, a csapadékot hozó felhők vonulása nem előre megírt forgatókönyv szerint, nem kötelezően megszabott útvonalakon történik. Vannak stabü mintázatok, de ezfek kis globális elmozdulása nagy regionális változásokkal és még nagyobb lokális katasztrófákkal járhat együtt. Az elmúlt tízezer évben nagyjából állandó rendszer szerint zajlott a körforgás, de nem volt ez mindig így: előtte más rend, sőt éppenséggel rendedenség volt érvényben. Talán nem véleden, hogy civilizációnk is éppen ennyi idős. Korábban az örökké változó éghajlat akadályozta meg a letelepedést és a földműves gazdálkodást. Több nekifutása is lehetett a negyvenezer éves Homo Sapiensnek, de a folyók rendszertelen járása, a hőmérséklet fel-le ugrálása újból és újból visszavetette az agrárkultúra kialakulását. Az utolsó nagy klímaugrás, úgy tízezer éve, hatalmas esőzésekkel és áradásokkal járt. Ez lehetett az, amit „özönvíz”- ként őrzött meg a kollektív emlékezet. A klíma azóta tartó páraüan stabilitása teremtette meg a feltételeket a máig tartó felívelő fejlődéshez. S ezt veszélyezteti most a globális ipar bolygónk légkörének átalakításával. 7. A magasabb hőmérsékletű légkör több energiát hordoz. Kiszámítha- tadanabbá válik a mozgása, hevesebbé a belső átalakulása, nyugtalanabb lehet minden megnyilvánulása. Olyan változások mehetnek végbe benne, amelyek egy melegebb rendszerben ugyan teljesen természetesek, csak éppenséggel mi nem vagyunk rá felkészülve. Nem aszerint építkeztünk, nem erre terveztünk. Házaink fűtése, csatornáink méretezése, gátjaink építése, termesztett növényeink kiválasztása nem ezen feltételek szerint történt. 8. Durva eset, de elképzelhető, hogy általános melegedés mellett kontinensünk egy-két évtized alatt 8-10 fokot lehűl. Ehhez nem kell más, csak a trópusok melegét Észak-Európába elszállító tengeráramlásnak, a Golf-áramlatnak másfele térülése. Ennek pedig semmi akadálya nincsen, ha a globális melegedéstől elolvadó sarki hósapkák, délre úszó hatalmas jéghegyek lehűtik, legyengítik, elkanyarítják. Eközben Afrika s talán az USA déli vidéke is lakhatatlanná válna a rek- kenő hőségtől. De ez még csak fel- tételezés. 9. Tény viszont, hogy ha az ipar az eddigi ütemben folytatja a szén-dió- xid termelését, ha így növekszik a metán, a ffeon-fluor gázok kibocsátása, akkor ötven éven belül 2-3 fok további melegedés várható. Akkor aztán nem lesz kétség, hogy van-e klímaváltozás: az időjárást teljes káosz, kiszámíthatatlanság jellemezné, aszály és özönvizek egymásutánja, nehezen követhető eloszlás szerint. Ennek megelőzésére az egyetlen esély a kibocsátás csökkentése, az önkorlátozás, kevesebb energia felhasználása és tiszta, környezetkímélő erőforrások alkalmazása. Ameddig ezekre nem állunk át tömegesen, a klíma megváltozását előidézni képes okokat egyre csak növeljük. S ekkor idő kérdése csupán, mikor mondhatjuk végső tudományos bizonyossággal, amit ma nagy valószínűséggel állíthatunk: az éghajlatunkban valami visszafordíthatatlan változást indítottunk el. 10. Bolygónkon ma ötmilliárd nélkülöző áll szemben egymilliárd jóllakottal, így nem kerülhető meg a kérdés: hogyan lehetne e különbségeket kiegyenlíteni. A fentiekből viszont következik, hogy a Nyugat által bejárt úton az ő igényeik nem lesznek kielégíthetők. Ezért ma nyitott világpolitikai helyzet áll fenn, amelyben a gyors összeomlás esélye éppúgy benne van, mint egy évszázadokig fenntartható egyensúlyi pálya kialakításának lehetősége. A ldímaválto- zás tagadása és az ellenintézkedések elhalasztása növeli az előző kilátásait, és rontja az utóbbiakét. A szerző fizikus
