Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-17 / 191. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 17. El Külföld Újjáépült a Pentagon Washington. A washingtoni védelmi minisztérium számos alkalmazottja megint birtok­ba vehette újjáépített irodáit, csaknem egy évvel a terrortá­madás után, amely lerombol­ta a Pentagon egy részét. A re­konstrukció csaknem befeje­ződött, és mintegy háromez­ren foglalhatják el újra irodái­kat a terrortámadás első év­fordulójáig. (MTI) Megemlékezés az ENSZ-ben New York. Az ENSZ-ben megemlékezést tartanak a New Yorkban és Washington­ban végrehajtott terrorme­rényletek első évfordulóján, szeptember 11-én. Beszédet mond majd Kofi Annan főtit­kár, John Negroponte ameri­kai ENSZ-nagykövet, vala­mint a következő közgyűlés elnöke, Jan Káván volt cseh külügyminiszter is. (MTI) Olasz-amerikai feszültség Róma. Olasz-amerikai kato­nai vegyes bizottság kezdi meg hétfőn a vizsgálatait az­zal kapcsolatosan, hogy ame­rikai helikopterek néhány nappal ezelőtt sérüléseket okoztak tengerparti strando- lóknak. Az utóbbi napokban csaknem diplomáciai bonyo­dalmakba torkollott az eset. Három amerikai katonai heli­kopter augusztus 12-én fel­szállt a Németországból a ko­szovói Camp Bond Steel bá­zisra indult. Azonban túl ala­csonyan repültek a Barletta közelében lévő tengerparti szakaszon, a propellerek által keltett légörvény olyan erős volt, hogy a strand homokján több napernyőt és nyugágyat felemelt, majd a visszaeső tárgyak öt fürdőzőt megsebe­sítettek. (MTI) Laden ölette meg Maszudot Kabul. Egy volt magas rangú tálib vezető szerint Oszama bin Laden rendelte el Ahmed Sah Maszudnak, az afganisz­táni Északi Szövetség parancs­nokának meggyilkolását még a tavaly szeptember 11-i, Egyesült Államok elleni ter­rortámadásokat megelőzően. A magukat tévériporternek ál­cázó öngyilkos merénylők az afganisztáni Tahár tartomány­ban 2001. szeptember 9-én se- besítették meg halálosan Maszudot. (MTI) Mélyponton Sáron népszerűsége Jeruzsálem. Tovább csökkent, és az eddigi legalacsonyabb szintet érte el Ariel Sáron izra­eli miniszterelnök népszerűsé­ge az izraeli lakosság körében. A Maariv tegnap közölte: Sáron tevékenységével a meg­kérdezettek 46 százaléka fe­jezte ki megelégedettségét, míg 42 százalék bizalmatlan­ságának adott hangot. (MTI) Sáron vezetői képességeiben júniusban még csak 32 száza- ■ lék kételkedett (Reuters) Muzulmán hívők imádkoztak tegnap Bagdadban, az amerikai fenyegetésekkel szembeni összefogásra szólítva fel az iszlám világot (Reuters-felvétel) Izrael sürgeti az Irak elleni támadást, a briteknél mélyülnek a nézeteltérések Mehetnek az ellenőrök? London/Jeruzsálem. Brit ér­tesülések szerint Irak kész fogadni az ENSZ fegyverzet- ellenőreit, ha őket független megfigyelők is kísérik. A The Independent úgy tudja, Bag­dad brit egyházi személye­ket, szakszervezeti vezető­ket és újságírókat várna. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A lap diplomáciai forrásokra hivat­kozva azt írta, az iraki vezetés leve­let küldött Kofi Annan ENSZ-főtit- kárnak ez ügyben, mert Bagdad at­tól tart, hogy a fegyverzetellenőr­zés kémmisszióvá válik a független megfigyelők jelenléte nélkül. Azt is tudni véli: Irak európai megfigye­lőkre számít, valamint arra, hogy az ENSZ megakadályozza, hogy az USA vétójogával él a küldöttség összetételét illetően. Bagdad azt is követeli, hogy a „tömegpusztító fegyverek felfedezésével kapcsola­tos hamis információkat“ ne hasz­nálják fel a Szaddám Húszéin rend­szere elleni amerikai támadás iga­zolására. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök sürgeti az Irak elleni amerikai csa­pást, amelyet az izraeh közvéle­mény többsége is támogat. A Háárec napilap tegnap idézte Sáron üzenetét a washingtoni kormány­nak: „a jövőben a mostaninál nem lesznek jobb feltételek“ a hadműve­letre. Izrael támogat minden ameri­kai akciót, és tiszteletben tartja a tá­madás módjára és időzítésére vo­natkozó washingtoni döntéseket. Simon Peresz külügyminiszter ezzel egy időben a CNN-nek kijelentette: „Nem az a kérdés, hogy támadni kell-e, hanem az, hogy mikor. Ha Washington azt hiszi, hogy a kivá­rástól Szaddám Húszéin megválto­zik, téved, mert csak rosszabb lesz, mert még több fegyvert fog felhal­mozni.” A brit munkáspárti kormány tagjait megosztja az Irak elleni amerikai katonai akcióban való részvétel kér­dése. A The Times úgy tudja, Robin Cooknak, a brit parlament alsóháza vezérének, Tony Blair egykori kül­ügyminiszterének fenntartásai van­nak az Irak elleni katonai fellépéssel szemben. Bár súlyos veszélyt lát Szaddám Húszéin személyében, Cook attól tart, hogy egy nyugati in­vázió csökkentené a közel-kelei bé­ke esélyeit, és a konfliktus kiszélese­déséhez vezethetne. Befejezte munkáját a Medgyessy-bizottság, nem ért egyet az ellenzék és a kormányoldal Három név ismert az ügynöklistáról ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Mécs-bizottság által nyilvánosságra hozott adatok sze­rint tíz volt és jelenlegi kormánytag állt kapcsolatban az elmúlt rend­szer titkosszolgálataival. Közülük Medgyessy Péter miniszterelnök neve már a bizottság felállítása előtt ismert volt. A számok nyilvá­nosságra kerülése után elsőként Járai Zsigmond volt pénzügymi­niszter, a jegybank elnöke, majd Boros Imre volt PHARE-pénzekért felelős tárca nélküli miniszter is­merte el, hogy együttműködött a titkosszolgálatokkal. Mindketten az Orbán-kormány tagjai voltak. A volt és jelenlegi kormánytagok és államtitkárok közül nagyon sokan jelezték, hogy a Mécs-bizottság nyilvánosságra hozhatja a múltjuk­kal kapcsolatos adatokat. Eddig hárman tagadták ezt meg: Járai Zsigmond, Várhegyi Attila, a kul­tuszminisztérium volt politikai ál­lamtitkára és Kövér László egykori titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Ők törvénysértő­nek tartják a bizottság működését. Hasonlóképpen nyilatkozott Mádl Ferenc köztársasági elnök, volt kul­turális miniszter is, aki azonban nem fogalmazott meg egyértelmű tiltást. Járai a Magyar Nemzetnek adott interjújában ismerte be, hogy kapcsolatban állt a BM III/II-es ügyosztályával, azaz a kémelhárí­tással. Boros Imre kapcsolata a tit­kosrendőrökkel saját bevallása sze­rint egyeden ügyre korlátozódott: a Magyar Nemzeti Bank osztályve­zetőjeként egy nemzetközi pénz­ügyi botrány miatt keresték meg az ügynökök. 1989-ben ért véget tit­kos megbízatása. Befejezte munkáját a miniszterel­nök titkosszolgálati múltját vizsgá­ló parlamenti bizottság, miután a testületet létrehozó határozati ja­vaslatban előírt csütörtök éjféli ha­táridő lejárt. A grémiumot vezető Balogh László (MDF) a bizottság tevékenységének utolsó perceiben közölte: nem ismerte meg teljesen Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját, és mint fogalmazott: ma­radtak homályos foltok. Megismé­telte: a parlamentberLazonnali kér­déseket fog intézni a miniszterel­nökhöz az ellentmondások tisztá­zása érdekében. Toller László, a bi­zottság szocialista alelnöke ugyan­akkor úgy vélte: sikerült a kételye­ket eloszlatni és minden adatot tárgyszerűen megismertek, (o, m) Amerikai érdekcsportok a Környezetvédelmi Világszervezet megalakulása ellen Nem fontos az éghajlatváltozás... ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A világ legnagyobb környezetvédő civil szervezete, a Föld Barátai Mozgalom részlete­ket tett közzé egy levélből, amely­ben konzervatív érdekcsoportok megpróbálják lebeszélni Bush el­nököt a közelgő johannesburgi Föld Csúcson való személyes meg­jelenésről. A levél írói kifejezték reményüket, hogy az amerikai de­legációnak sikerül levenni a kör­nyezet védelmével foglalkozó vi­lágkonferencia napirendjéről a globális felmelegedést. Az aláírók között számos olyan intézmény szerepel, amelyeket az Exxon Mo­bil olajtársaság adománnyal tá­mogatott. A Föld Barátai Mozga­lom honlapján olvasható közle­mény szerint az augusztus 26-án kezdődő konferencián a világ va­lamennyi állama, civil szervezetek és üzleti csoportok többek között azt vizsgálják, hogyan lehetne megállítani a klímaváltozást oko­zó tüzelőanyagok felhasználásá­nak növekedését, továbbá a föld­részek közti egyenlőtlenség növe­kedését. Harmincegy amerikai konzervatív lobbiszervezet, illetve magánszemély levelet intézett Bush elnökhöz: „Örömmel fogad­tuk azon döntését, hogy nem vesz részt a találkozón személyesen... A Johannesburgi Csúcstalálkozó még az 1992-es riói Föld Csúcsnál is nagyobb globális médiajelenlé­tet biztosít a nemzetközi gazdasá­gi és környezetvédelmi kérdéseket kritikusan megközelítő, felelőtlen és destruktív elemeknek. Az Ön jelenléte további ösztönzést jelen­tene arra, hogy számos szabad­ságellenes, emberellenes, globali- zációellenes és nyugatellenes kér­dés nyilvánosságot kapjon, hitele­sebbé váljon.” A levélben kifejtik, a legrosszabb, ami a csúcstalálko­zón történhet, hogy megindul a folyamat egy Környezetvédelmi Világszervezet létrehozására, amelyet az EU javasolt, (nsz) Hozzátartozók az al-Kaida feltételezett bankárai ellen Óriásper kezdődött MTI-HÍR Washington. A tavaly szeptember 11-én elkövetett merényletek áldo­zatainak több mint 600 hozzátarto­zója polgári pert kezdeményezett a szudáni állam, a szaúdi királyi csa­lád három tagja, hét nagy nemzet­közi bank, nyolc muzulmán jóté­konysági szervezet és további né­hány pénzember ehen, azzal vádol­va az említetteket, hogy részt vettek az al-Kaida terrorszervezet titkos pénzelésében. „Az eljárás elsődle­ges célja az, hogy ezek a tények a nagy nyilvánosság elé kerüljenek” ­mondta Ron Motley, a felperesek képviselője washingtoni sajtóérte­kezletén. A pert indító családok az AFP értesülése szerint amerikai, ka­nadai, francia, svájci, argentin, pa­raguayi és dél-afrikai áldozatok hozzátartozói. „Az a célunk, hogy megállítsuk a terrorizmust tápláló pénzfolyamot” - jelentette ki Wi­liam Doyle, akinek 25 éves fia halt meg a Világkereskedelmi Központ­ban. Az alperesekjegyzéke összesen 99 szervezetet, intézményt, illetve személyt sorol fel, közöttük első he­lyen Oszama bin Ladent és féltest­vérét, Tank bin Ladent. Évekig Afganisztánban maradhatnak a katonák Késik a segítség MTI-HÍR Washington/Kabul. Az USA még évekig Afganisztánban tarthatja ka­tonáit. Tommy Franks tábornok, a térségbeli amerikai erők parancsno­ka a Donald Rumsfeld védelmi mi­niszterrel együtt tartott sajtóérte­kezletén kijelentette: nem lepődne meg, ha azt mondanák neki, hogy a katonák akár évekig is Afganisztán­ban maradnak. Rumsfeld azt hang­súlyozta, fel kell készíteni Afganisz­tánt arra, hogy maga gondoskodjon biztonságáról. „Nem azért mentünk oda, hogy távozásunk után ismét terrorista kiképző tábor legyen az országból.” Rumsfeld kulcsfontos­ságúnak nevezte az egységes afgán hadsereg megteremtését. A Penta­gon azt mérlegeli, miként lehetne felgyorsítani az afgán katonák és rendőrök kiképzését. Az amerikai és a francia tisztek eddig csak két zász­lóaljat képeztek ki, a munkát min­denekelőtt a pénzhiány hátráltatja, mert késik az erre a célra megígért nemzetközi pénzügyi segítség. Semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a Hamász Akadozó tárgyalások ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Elnapolták az izraeh védelmi miniszter és a palesztin belügyminiszter tervezett találko­zóját a felek jelentős nézetkülönb­sége miat. A tanácskozás tárgya az izraeh csapatoknak az újra meg­szállt palesztin területekről való visszavonása lett volna. Az izraeh védelmi tárca szóvivője az újabb időpontról csak annyit mondott, hogy „a közeli napokban találko­zik” Benjámin Ben Eliezer izraeh és Abdelrazak al-Jahja palesztin miniszter. Eredménytelenül zárul­tak 13 palesztin szervezet marato­ni tárgyalásai is, mert a szélsősé­ges muzulmán Hamász mozgalom nem hajlandó véget vetni az izraeli területeken folytatott merényle­teknek, és nem fogadja el a két ál­lam egymás mellett élését sem. Nabíl Saat, a nemzetközi együtt­működés palesztin minisztere kö­zölte, a Hamász elutasította a kö­zös platform tervezetének a nem vallási alapon szerveződő csopor­tok - köztük Jasszer Arafat palesz­tin elnök Fatah szervezete - által javasolt pontjait. E javaslat lénye­ge Izrael állam elismerése az 1967- es „hatnapos háború” előtti hatá­rok között. A Hamász a Földközi­tenger és a Jordán folyó közötti te­rületen akarja kikiáltani a palesz­tin államot - tehát azokon a terüle­teken is, amelyek Izrael 1948-as kikiáltása óta az ENSZ által elis­merten Izraelhez tartoznak. Izrael teljes egészében elutasítja azt a palesztin tűzszüneti javasla­tot, amely csak Izrael állam terüle­tére korlátozná a merényletek be­szüntetését, ugyanakkor folyta­tódnának a támadások Cisz- jordániában és a Gázai övezetben a zsidó telepesek és katonák ellen. Noam Kac izraeh külügyi szóvivő leszögezte: ez a megközelítés tel­jességgel elfogadhatatlan, mert „nincs különbség az izraeliek vére között aszerint, hogy hol ölik meg őket”. Ugyancsak elfogadhatat­lan, hogy a palesztinok egyetérte­nek terrorcsoportok tevékenysé­gével az irányításuk alatt lévő te­rületeken. Biztató csecsen-orosz tárgyalások voltak Zürichben Béketapogatózás MTI-HÍR Moszkva. Ahmed Zakajev, Aszlan Maszhadov szakadár csecsen elnök küldötte csütörtökön Zürichben tár­gyalt Ivan Ribkinnel, az orosz biz­tonsági tanács volt főtitkárával a csecsenföldi háború befejezésének lehetőségeiről. Zakajev közlése sze­rint Maszhadov azután bízta meg őt a Ribkinnel való kapcsolatfelvétel­lel, hogy az orosz politikus a Kom- merszant Daily címoldalán nyűt le­velet intézett Vlagyimir Putyinhoz, felszólítva az orosz államfőt arra, hogy kezdjen tárgyalásokat Masz- hadowal. Zakajev szerint Ribkin el­fogadta javaslatait, amelyek elve­zethetnek a csecsenföldi békéhez. Ribkin „komolynak és realistának” nevezte a függedenséget követelő csecsének ajánlatát, és reményét fe­jezte ki, hogy ezek el is jutnak Putyinhoz. A Kreml eddig elutasí­tott minden tárgyalást Maszhadov- val az 1999. október 1-én kezdődött második csecsenföldi katonai akciót követően. Zakajev és Viktor Ka- zancev tábornok, a csecsenföldi orosz erők parancsnoka közti meg­beszélések is megszakadtak azután, hogy Moszkva ultimátumszerűén követelte a lázadók feltétel nélküli megadását. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben Valuta 2002. augusztus 19-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,923 Lengyel zloty 10,717 Angol font 68,732 Magyar forint (100) 17,972 Cseh korona 1,406 Svéd korona 4,749 Dán korona 5,912 Szlovén tollár (100) 19,332 Japán ien (100) 38,045 Sváici frank 29,981 Kanadai dollár 28,710 USA-dollár 44,781

Next

/
Oldalképek
Tartalom