Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-14 / 188. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS V KOMMENTÁR A suba meg az ing MAUNÁK ISTVÁN Tanítani lehetne a román külpolitika legutóbbi húzásait arról, miként kell a nemzeti érdeket érvényesíteni úgy, hogy ravaszul kijátssza a na­gyokat egymás ellenében. Az Európai Unió most prüszköl Bukarestre, amiért Izrael mellett egyedül Románia kötött különszerződést az USA-val arról, hogy az amerikai állampolgárokat kivonja a Nemzet­közi Büntetőbíróság (ICC) hatálya alól. Vagyis ha amerikai katonák súlyos háborús bűncselekményeket, emberijog-sértéseket követnének el román területen, az ICC nem járhatna el velük szemben. Washing­ton eleve üyen feltétellel akarta csak aláírni az ICC-egyezményt, ami­vel nagy nemzetközi felháborodást keltett. Különösen az EU ellenez­te, hogy a nemzetközi jog szintjén rögzítsék az amerikai - és csakis az amerikai - katonák kivételezett státusát. S mivel ez nem sikerült, az amerikai nagykövetek feladatul kapták, hogy minden országban kezdjenek konzultációkat a román-amerikaihoz hasonló kétoldalú különszerződések megkötése érdekében. Nem nehéz megjósolni: az érintett államok többségében ez a washingtoni elképzelés kudarcot fog vallani. Az izraeli hajlandóság a közel-keleti helyzet miatt teljesen érthető. Viszont a román lépés alaposan meghökkentette Brüsszelt. Bukarest azzal érvel, hogy az EU nem adott ki a tagok és a tagjelöltek számára kötelező ukázt ez ügyben, amire az unió azt feleli, hogy a ro­mánok megvárhatták volna, amíg ez megszületik. Zárójelbe kívánko­zik: ez is azt erősíti, mennyire tehetetlen és langyos az úgynevezett közös uniós külpolitika. Bukarest tehát úgy döntött, közelebb van a suba, mint az ing, vagyis Washington, mint Brüsszel. De nem tett mást, mint felmérte a reális lehetőségeit. Románia alapvető célja a NATO-tagság elérése, Nastase kormányfő már tett olyan nyilatkozatot, hogy ha országát nem veszik fel a szervezetbe, akkor lemond. Nos, a novemberi prágai NATO-csú- cson kiderül, mely országok kapnak meghívót, s ebben elsősorban az USA-nak van döntő szava. Egyes elemzők szerint Bukarest most annyira lekötelezte az Egyesült Államokat, hogy máris a szövetségben érezheti magát. Az EU pedig még berzenkedik egy kicsit, majd elfelej­ti az egészet, szankcionálni amúgy sem tudná Bukarestet. Egyrészt Washington védőszárnyai miatt, másrészt mert a románokon nincs mit büntetni. Románia nincs a 2004-es EU-csadakozásra váró tíz or­szág között, s a 8-10 év alatt, mire uniós felvétele időszerűvé válhat, minden másként lesz. A tanulság pedig az, hogy jó a román külpoliti­ka. Néha már túlságosan is. JEGYZET Kitapétázott ország SZÁSZI ZOLTÁN Boldog időket él ez az ország. A plakátragasztók országa. Hely, vagyis billboard, idő, vagyis munkaidő és pénz, mármint pártpénz van nyakhajlásig. Csak győzzék a Lópici Gáspárok kira­gasztani a sok bájos ülepet, vi­rágzó svájci tájat, jóképű és jól öltözött politikus portréját fel­nyalni a számtalan soha nem üres közterületre. Minap is csupa nemzed színű kontyosok neki­fogtak a villanyoszlopok dekorá­lásának. Merthogy a szürke szín az csak vízerőművön meg sírkö- vön mutat jól. Mármint a kisebb­ség sírkövén. De az meg vala­hogy a manónak se akar kipusz­tulni. így hát ragasztottak bőszen, mígnem a villanyoszlo­pok autóval való zaklatásában a közelmúltban rekordokat döntö­gető hivatalos szervek meg nem állították őket. Mondván, a villa­nyoszlopokat és telefonoszlopo­kat nem zaklatjuk információ és energiaátadásért semmüyen színű plakáttal. Erre friss me­nyecske, nemzed szépasszo­nyunk mindjárt felvette legszebb blúzát, és vehemensen tiltako­zott mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi butítóládákban. Ugyan a sztrapacska szaggatása közben is ilyen vehemens-e va­jon? Mert akkor ugyancsak szé­pen ringhat a dereka, aztán in­kább az mozogjon, mint hang­képzésre és táplálkozásra szolgá­ló szerve. De ez mind semmi! Kis falunkba is betört a nagypolitika. Van országos pártlistán képvi­selőjelöltünk. Egyik ízes pártunk, amelyiket még szeretünk is vala­milyen szinten, anno dacumál helyi csoportot alakított. Aztán tagsága a minimálisra csökkent. Tudomásunk szerint öt főre. Az elnökük most ott virít a listán. Igaz, nem befutó, inkább csak ki­futó pozícióban. Reméljük mi itt helyiek, lesz elég pénze, hogy ki­tapétázza a falut. Mert akkor leg­alább lesz valami színes és érde­kes helyben is. Virágos jóked­vünkben meg elkezdhetjük kiszá­mítani, mi mennyibe kerül. Hány négyzetméternyi kerülőút, eset­leg hány négyzetméternyi ideig­lenes szállás, vagy hány tányér folyamatosan és nem csak kam­pányidőben kiosztott étel ára is van benne ebben a fene nagy or­szágtapétázásban. De ha már a pokolba, akkor legalább a leg­szebb lovon. Ezért lesz jó meg­nézni, kit és miért is karikázunk. Mert a pokolba vezető út mellett ott a másik. LEVÉLBONTÁS Végtelen történet? Oktatáspolitikai szempontból napjaink uborkaszezonnak szá­mítanak. Pedig fontos dolgok történnek. Június elején az Or­szágos Pedagógiai Intézet arra kérte a középiskolai tanárokat, hogy a jelenleg érvényes tanter­vekben szereplő követelmények közül próbálják meg tantárgyan­ként csokorba szedni az általuk alapvetőnek gondoltakat úgy, hogy ez ne haladja meg az összes követelmény mintegy 75 százalé­kát. Megtudtuk, hogy az intézet­ben az idei Monitor országos tu- dásszintfelmérő eredményeinek értékelésekor arra a következte­tésre jutottak, hogy redukálni kell a követelményeket; alapkö­vetelmény-rendszert kell létre­hozni. Állítólag azt tervezik, hogy a jelenlegi követelmények 60%-ban állapítják meg az alap­követelmény-rendszert. Az inté­zet becsületére válik, hogy június végéig összegyűjtötte a középis­kolában oktató tanárok vélemé­nyét, és ezt használja fel a rend­szer felállításakor. Na végre! Hát erre vártunk már régóta! Végre odafönt is rájöttek, hogy az érett­ségi reformját nem a kimeneti, hanem a bemeneti oldalon kelle­ne kezdeni. A mi iskolánk eleget tett az intézet kérésének. Bizo­nyára más iskolák is. Most az in­tézeten a sor. Kíváncsian várjuk, hogyan végződik a történet. Re­mélhetőleg nem kerekedik végte­len történetté. Kankulya László Sajószentkirály TALLÓZÓ DER SPIEGEL A szlovákiai demokratikus erő végre fellélegezhetnek: Vladimí Meciar népszerűsége az utóbl időben jócskán csökkent - írja német hírmagazin. Emlékeztei hogy az egykori reformkommunis ta, amatőr bokszoló 1990 és 199 közt tekintélyelvű kormányzai politikát folytatott, mígnem nég évvel ezelőtti veresége után Szlc vákiát újra az EU- és a NATO-csal lakozásra esélyes országként kezd ték emlegetni. Nacionalista szók maival azonban Meciar a legutób bi választások után újra növelr tudta népszerűségét, egésze mostanáig, amikor pártja az egyi közvélemény-kutatás eredményt alapján a szavazatoknak már csa a 18 százalékát szerezte voln meg. A rangos német magazin ai ra is kitér, hogy a Demokratiku Szlovákiáért Mozgalomból kivá' Ivan Gasparovic által alapított pái máris kilenc százalékkal jutna törvényhozásba. „Meciar múltbe praktikáira elsősorban az figye mezteti a voksolásra készülő oi szágot, hogy a közelmúltban letai tóztatták a titkosszolgálat wo. igazgatóját, Ivan Lexát” - jegy: meg a Der Spiegel. LISTAMUSTRA PSNS - A nemzet nyugdíjasai A közvélemény-kutatások eredményei alapján gyen­gébbik nemzeti párt nem az egyetlen, amely a kipróbált arcokra épít. Ján Slota Való­di Szlovák Nemzeti Pártja választási listájának első hét helyén jelenlegi képvi­selő áll, mögöttük 143 a po­litikában ismeretlen sze­mély, s ha a jóslatok bevál­nak, a közeljövőben meg sem ismerjük őket. MOLNÁR NORBERT Ki más állhatna a névsor elején, mint Ján Slota zsolnai polgármes­ter - a párt jelöltjeinek nacionaliz­musát és magyarellenességét nem fogjuk hangsúlyozni, magától ér­tetődik. Második Ján Sítek egykori védelmi miniszter, ma Podbiel pol­gármestere. Harmadik Stefan Zel­ník orvos, aki mellesleg szintén zsolnai, és az egyik helyi autóköl­csönző tulajdonosa. Negyedik Me­lánia Kolláriková, ötödik Dusán Svantner, aki érdekelt egy 59 mil­lió korona alaptőkéjű losonci cég­ben, egy Jozef Líska nevezetű úri­emberrel együtt, akinek viszont neve egyezik a lista 12. helyén álló személyével. Hatodik Vít’azoslav Móric, aki a cégjegyzék szerint egy tucat vállalkozásban érdekelt, ezek alaptőkéje változó, közülük négyé több mint egymillió, a leg­nagyobbak 20, illetve 43 milliósak. A pártban a leggyengébbnek ítélt képviselő Rastislav Septák, ő a he­tedik, mögötte már csak nem kép­viselők vannak. Nyolcadik a dél-szlovákiai szlová­kok találkozóinak helyszínt adó Nagysurány polgármestere, Kamii Bartovic, kilencedik Rudolf Pucík szenei jogász. A tizedik helyen levő Ivan Gallo igen érdekes figu­ra. A maga 72 évével ő a párt le­gidősebb jelöltje, láss csodát, ő is zsolnai, és a PSNS választási listá­ján induló Szlovákiai Nyugdíjasok Pártjából övé a legelőkelőbb hely. Rajta kívül még öten jutottak man­dátumszerzési lehetőséghez a pártból, elméletileg befutó helyen van még a 14. Jozef Michtalík jo­Ki más állhatna a névsor elején, mint Ján Slota zsolnai polgármester. gász is. Őket kettőjüket még egy dolog összeköti, de erről később. Tizenegyedik Kiszucaújhely polgár- mestere, Peter Dubravay, a tizenö­tödik is polgármester, a cerenanyi Ján Mokry, ugyanilyen nevezetű fia huszonkét évesen a legfiatalabb je­löltje a pártnak, nyolcvanhatodik a listán. Tizenhatodik Jozef Duracka vállalkozó, aki egy 160 milli alaptőkével működő befektetéi alap igazgatótanácsának tagja, é egy másik vállalkozásban is érdé kelt, egy bizonyos Attila Takác jc gásszal együtt. Tizennyolcadik eg másik jogász, a zsolnai Karol Goi dík, aki egy 10 milliós cégben, vak mint a 690 millió alaptőkévé működő zsolnai hőszolgáltató vá lalatban érdekelt. Tizenhetedik eg rozsnyói technikus, Stanislav Bk hús, míg 19. Marián Knazko, a Zve ranie (Hegesztés) címmel szlová és cseh nyelven havonta megjelen lap főszerkesztője, korábban a ma megszűnt, rossz emlékű, véresszáj Zmena, később a már szintén ner létező Slovenská republika műnk; társa volt. A cibulka.com alapján a Vezető he lyen levők közül ketten működte együtt a kommunista titkosszolgé lattal. Az egyik Ivan, a másik Joze fedőnéven súgott be. A rendkívüli természeti csapások világméretű láncolata akkor fordul elő, amikor a klíma egy másikká alakul át Új típusú időjárással kell együtt élnünk? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bajorországban, Szászországban, Dél-Csehországban és Prágában, Felső- és Alsó-Ausztriában, továbbá Salzburgban a Közép-Európát sújtó kitartó esőzések miatt szükséghely­zetet hirdettek ki, Oroszország Fe­kete-tenger menti térségében közel 60 ember halálát okozták az áradá­sok, India és Kína jelentős területe­in szintén folyamatosan ömlik az eső. Átmenetileg megbolondult vol­na az időjárás, vagy mindez a Csen­des-óceán medencéjében érzékel­hető El Nino időjárási rendellenes­ség, esetleg a globális felmelegedés következménye? Térségünket egyre gyakrabban sújt­ják helyi vagy kiterjedt áradások. Legutóbb kora tavasszal emelkedett rekordszintre a Duna, Csehország az 1997-es, Morvaországot letaroló árvizet máig nem heverte ki telje­sen, s máris itt van a Püzent, Ceské Budéjovicét, Cesky Krumlovot és Prágát fojtogató újabb vízhullám. Lassan úgy érezzük, hogy a százé­vesnek mondott vízszint az utóbbi időszakban 5 évenként tér vissza. A szubjektív benyomások, a híradá­sokban mutatott drámai képek azonban nem mérvadóak. Vizsgál­juk meg azt is, vajon mint mond e jelenségkörről a tudomány, a rideg, de elfogulatlan statisztika. A XX. században Földünk éghajlata globá­lis mértékben melegedett, az éves átlaghőmérséklet mintegy 0,5 Celsi- us-fokkal nőtt, ezen belül a Kárpát­medencében 0,5-0,8 fokos felmele­gedést észleltek. Vitathatatlan, hogy különösen az utóbbi két évti­zedben gyorsult fel igazán a felme­legedés, sőt mint azt az ENSZ meg­bízásából az éghajlati változásokat figyelemmel kísérő bizottság (IPCC) nemrégiben ismertetett je­lentése leszögezi: a vártnál gyorsab­ban melegszik a Föld légköre. A je­lentés a XXI. évszázadra 1,5-5,5 fo­kos átlaghőmérséklet-emelkedést prognosztizál, szemben a korábban sejtett 1,5-3,5 fokos emelkedéssel. Márpedig a nagyobb felmelegedés nagyobb párolgással, tehát összes­ségében több heves esőzéssel, árvíz­zel jár. A dokumentumból kiderül, hogy a XX. században az utolsó tíz év volt a legmelegebb, és az is lehet­séges, hogy az egész évezredben nem nőtt ilyen mértékben az át­laghőmérséklet, mint most. Egyéb­ként 1998 és 2000 volt a legmele­gebb év, legalábbis 1861 óta, amióta számon tartják az éves átlaghőmér­sékletet. Egyes meteorológusok sze­rint a mostani rendkívüli időjárás­nak nincs globális oka, a mérsékelt éghajlati övön, így a Kárpát-meden­cében is gyakran fordulnak elő ext­rém helyzetek. Mások viszont min­tát lámák a vüágszerte dúló rendkí­vüli időjárási eseményekben: Fried­rich-Wilhelm Gerstengarbe, a né­met Potsdamban levő klímakutató intézet egyik munkatársa a Die Presse című osztrák lapnak kifejtet­te: a rendkívüli időjárási események ilyen vüágméretű láncolata akkor szokott előfordulni, amikor egy klí­ma egy másikká van átalakulóban, és a középkori kis jégkorszak bekö­szöntővel vont párhuzamot. Ezen belül Ausztriában és Európa kör­nyező részében az utóbbi napok rendkívüli esőzéseit a Genovai­öbölben kialakuló, észak felé vonu­ló, és ott hidegebb légtömegekkel találkozó ciklonok okozzák - mond­ta. Jozef Ilko. Az időjárás hosszú tá­vú változásaival foglalkozó neves kutató úgy látja, térségünkben az utóbbi időszakban megnőtt a helyi árvizek száma és intenzitása. Ezzel párhuzamosan emelkedett a termé­szeti csapásokat okozó légtömegek páratartalma. „Új típusú időjárással van dolgunk. A nagyobb felmelege­dés növekvő kipárolgást gerjeszt, a meleg légtömegek pedig több párát nyelnek el. Ennek eredményeként például idén nyáron az Adriai-ten­ger térségében, a görög szigetekei sőt a Baleárokon is hosszú napoko át esős, felhős idő uralkodott, an szinte példátlan” - mondta Ilko. . kiváltó okok terén még nincs telje egyetértés, az viszont határozottá érzékelhető: időjárásunk egyr szélsőségesebb kilengéseket muta Ez tartós folyamatnak ígérkezil ezért meg kell tanulnunk vei együtt élni. A későbbiek során a árvízvédelmet az eddiginél sokk; komolyabban kell venni, s elgor dolkodhatunk azon, vajon a he lyenként öncélú műszaki vívm; nyaink, a gazdasági növekedés te rén érzékelhető versenyfutás a v; lóban élhető életet segítik-e vág csupán elvonják a figyelmet olya lényeges kérdésről, mint a terme szettel való összhang és a környe zetvédelmet szem előtt tartó gazd; sági fejlődés, (shz) Prága - víz alatt (CTK-felvéte- A kolléga már megkezdte a választási kampányt... (Pavel Jakubec rajza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom