Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-10 / 185. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 10. Családi Kör 9 A szem a lélek tükre. Arra azonban ritkán gondolunk, hogy ez igaz a betegségek testi tüneteire is Szemtől szemben a szemmel KÓRKÖRKÉP A szem az egyik legfon­tosabb érzékszer­vünk: a legtöbb in­formációt közvetíti a mmmmm világról, az ingerek­nek több mint há­romnegyed részét. A szem erei­nek állapotából, elváltozásaiból a szervezetet veszélyeztető kórok­ra is lehet következtetni. Ezért is ajánlatos negyven év fölött a rendszeres kontroll. Gyakran idézzük az ismert mon­dást: a szem a lélek tükre. Arra azonban ritkán gondolunk, hogy ez igaz a betegségek testi tüneteire is. Az erek állapotából, elváltozá­saiból lehet következtetni a szerve­zetet megtámadó egyéb kórokra. Például a magas vérnyomás és a cukorbetegség jellegzetes szemfe- néki elváltozásokat okozhat. Ha elmúltunk negyvenévesek, aján­lott a rendszeres, évenkénti sze­mészeti kontroll. Öregszemmel öregszünk A szemlencse alkalmazkodóképes­sége fiatal korban legalább három dioptria. Ez a képességünk negy­venéves korunkig működik. A szem­lencsénk magja idővel megkemé­nyedik, meszesedni kezd, füg­gesztőrostjai rugalmadanná válnak, ezért nem képesek minden távol­ságra élesre állítani a lencsét. A fo­Lencsetörténelem Az írásos emlékekből úgy tud­juk, már a középkorban ültet­tek be kristály-, majd üveglen­csét a szembe, de ezek nehe­zek voltak, és elsüllyedtek a szemgolyő belsejében. Az első sikeres szemlencsebeültetést 1949-ben végezték Angliában, Magyarországon pedig a het­venes évek elején a Szent Ró­kus Kórházban. lyamat mintegy hatvanöt éves ko­runkig tart, majd megáll. Ez az úgy­nevezett öregszeműség, ami nem betegség, hanem természetes folya­mat. A távollátók is öregszeművé válnak negyven-ötven éves koruk között. Egy idő után emelni kell szem­üvegük dioptriáját hogy közeire is jól lássanak. A rövid­vagy közellátók pe­dig leveszik a szem­üvegüket idősebb ko­rukra. Fontos, hogy a változás észlelésekor forduljanak sze­mészhez, aki nem­csak a szükséges szemüveget úja fel, hanem a szemnyo­mást is ellenőrzi. Változó korban gyakori panasz a könnyezés, ilyenkor a szemészek műkönny használatát javasolják, amit sok nő értetlenül fogad. Klimax idején megváltozik a belső és külső elválasztású mirigyek mű­ködése is. A könny hígabb lesz, nem tapad meg a szemgolyón, amely így szárazabbá válik. Van, aki ilyenkor vízzel mossa a szemét, de ez csak pillanatokig kellemes, egyébként a víztől a könny még hí­gabb lesz. A kamilla sem jó, mert szárít. A száraz szem viszket, fáj, a látás időnként homályos, és ide- gentest-érzés is kísérheti. A könny­nek elsősorban védő szerepe van, a száraz szemgolyón könnyebben megtelepedhetnek a baktériumok, tehát nem érdemes házi praktikák­kal kísérletezni! Különösen középkorúak tapasztal­hatják, hogy reggelente táskás a szemük alja, ami a hajnali alacso­nyabb vérnyomás miatt van. Ez ál­talában egy óra alatt elmúlik, de ha mégsem, az betegségre utalhat, például szívelégtelenségre vagy vesebajra. Idősebb korban gyakori az is, hogy az alsó szemhéj elveszti tartását, lecsüng, a belső szemzug­ban lévő könnypontocska kifordul, a könny kicsordul, ettől kiszárad­hat a nyálkahártya. A gyakori tö- rölgetés csak tovább nyújtja a tó- nustalan szemhéjat, s attól néha szinte kisebesedik a szemzug. A szemhéj és a könnypontocska hi­bás állása jól operálható. Ha a szemlencse az életkor előre­haladtával vagy sérülés következ­tében elveszíti átlátszóságát, kiala­kul a szürkehályog. Korábban úgy vélték, meg kell várni, míg a há­lyog „megérik” a műtétre. Ma már előbb is operálnak, hiszen a mű­lencse beültetése fájdalommentes rutinműtét. Kezdődő szürkehá­lyognál a beteg időlegesen közeire jobban láthat, ez akár félrevezető tünet is lehet. Jóindulatú szemdaganatok Szerencsére a szem rosszindulatú daganatai igen ritkák. A jóindula­tú elváltozások ártalmatlanok, el­távolításukat leggyakrabban szé­pészeti okok miatt javasolják. A szemhéjakon lévő térképszerű sárga zsírlerakódásokat vagy a nyeles szemölcsöket akkor érde­mes műttetni, amikor kicsik. A ba­salioma tulajdonképpen egy rossz­indulatú bőrdaganat, amit az or­vosok a legjobb indulatúnak tarta­nak, mert nem ad áttétet, de helyi­leg terjed. Először egy kis sze­mölcsnek tűnik, lassan nő, néha vérzik, kifekélyesedik. Kezdetben könnyű eltávolítani, nem igényel utókezelést. Elhanyagolni azon­ban nem szabad! Szemdaganatok egyébként bármely életkorban elő­fordulhatnak. Tévhit, hogy a bőrel­változás akkor rákosodik el, ha az orvos hozzányúl! Manapság egyre divatosabbak a szemtornák. Az orvosok szerint te­rápiás hatásuk nincs, semmiképpen nem helyettesítik a szemüveget vagy a szükséges orvosi kezeléseket. Népszerűek a lézeres vagy gyé­mántkéses műtétek is, amelyekkel a szem optikai tulajdonságait lehet megváltoztatni. A szaruhártya a szem legfontosabb fénytörő köze­ge, az ilyen beavatkozással annak görbületét változtatják meg. Fon­tos, hogy a műtétet jó szakember csinálja, mert lehetnek veszélyei, noha ezzel kiváltható a szemüveg vagy a kontaktlencse. Szemüveg vagy kontaktlencse Láss, ne csak nézz! - idézzük Bródy Jánost. A kérdés csak az, mivel lássunk: szemüveggel vagy kontaktlencsével? Az optikai kontaktlencsét egy magyar szemorvos, dr. Győrffy István professzor találta fel és fejlesztette ki. A láthatatlan szemüveg teljes látóteret és élesebb látást ad, sportoláshoz kényelmesebb. Számtalan vál­tozata van, kedveltek az egy­szer használatos, magas oxi­génáteresztő képességű len­csék. Színészeknek, táncosok­nak előnyös a viselése. A színes kontaktlencsékkel a szemünk színe is megváltoztatható. Van­nak terápiás kontaktlencsék is, ezek védik a szaruhártyát, vagy a segítségükkel valami­lyen gyógyszert juttat a sze­mész a beteg szembe. Ilyenkor • a hatóanyag folyamatosan ol­dódik ki a lencse anyagából. A szemüveget mégsem nélkü­lözhetjük. A kontaktlencsét vi­selők nátha, szemgyulladás, al­lergia esetén kénytelenek szemüveget hordani. Nem ajánlják nagy melegben, poros munkahelyen sem. A kancsal­ság sem műidig korrigálható kontaktlencsével, ezért, akinek nem párhuzamos a szemállása, kénytelen elfogadni a szem­üveget, amely, divatos kiegé­szítő is lehet. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Bronzbevonás Azt jelenti, hogy nem fémből ké­szült anyagoknak olyan külsőt adunk, mintha valódi fémtárgyak lennének. Ezt a mai esztétikai irány­zat, mely ellensége minden után­zatnak, tulajdonképpen tiltja. De miután régebbi háztartásokban még sok ilyen utánzat akad, leltjük itt a bronzmáz készítésének módját. Képrámákat előbb erős üvegvíz ol­dattal kenünk be, és azonnal be­szóljuk aranybronzporral. Ha a ké­pet és üveget előbb nem távolíthat­juk el, akkor papírral kell jól eltakar­ni. Szélesebb rámákat, vagy na­gyobb síkokat szintén hígított üveg­víz oldattal kenünk be, azután szé­les szájú, tüllel lekötött pohárból szórjuk rá a bronzport. A felesleget gyenge veregetéssel távolítjuk el. Száradás után a bronzpor olyan erősen tapad, hogy acháttal ki is fé­nyesíthetjük. Lehet a készen kapha­tó arany, ezüst és színes bronzokkal is dolgozni, csak akkor előbb valami nem látható helyen próbáljuk ki, hogy a színárnyalat megfelel-e. A le­írás ilyenkor rajta van az üvegen. Brunolin bútorfényesítő 100 gr szárazolajat megmelegítünk és folytonos kavarás mellett felol­vasztunk benne 10 gr viaszt. Másik fajta brunolint nyerünk, ha 10 gr vi­aszt vagy cerezint felolvasztunk 15 gr terpentinben és még melegen, folytonos keverés közben hozzá­adunk 250 gr melegített mangán- fimiszt. Dióbarna színt kapunk, ha hozzáteszünk még 25-50 gr legfino­mabb aszfaltlakkot. Burgonya eltartása 1. Ha a pince levegőtlen, dohos, ak­kor inkább a szabadban, vermekben tegyük el télire a burgonyát. Ássunk kb. 45 cm mély, lent 90 cm, fent 150 cm széles gödröket, melyeket alapo­san kibélelünk szalmával. Kiválasz­tunk teljesen ép és száraz burgonyá­kat, beleöntjük a gödörbe, úgyhogy háztetőformán kiálljanak. 15 cm vastag földréteggel és szalmával ta­karjuk be, hogy párologhassanak. Miután ez már megtörtént, még 40-60 cm-nyi földréteggel takarjuk be fagy ellen, azt jól elsimítjuk rajta, hogy az esővíz lecsurogjon róla. A dombocska mindkét oldalán ha­gyunk erre a célra 45 cm mély árko­kat. A gödör hőmérséklete ne le­gyen több, mint 10 fok, ezért beta- karáskor kerek fadarabokat verünk bele, amit aztán kihúzunk, hogy a nyílásokon át szellőzhessék a ve­rem. A nyílások tetejét szalmacsu­takkal tömjük be, melyeket néha ki­húzunk. így vermelhetjük el a répa­félét is. 2. A megmosott burgonyát háló­ban vagy kosárban 4—5 percre fö­vő vízbe merítjük, azután levegős padláson megszárítjuk és kiterít­jük. Az így kezelt burgonya el­veszti csíraképességét és sokáig nagyon jó ízű marad, ha sötét he­lyen tartjuk. Burgonya főzése A burgonyát főzhetjük hajában és hámozva. 1. A burgonyát jól meg­mossuk, több vízben is. Azután fa­zékba vagy lábasba tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, és le­födjük. így hagyjuk forrásig. Túl erős lángon ne forraljuk, mert szét­esik. Mikor a villa könnyen belesza­lad, megfőtt, leöntjük róla a vizet, forrón hámozzuk meg, így könnyen lejön róla a héja. 2. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, de nem áztatjuk sokáig a vízben, mert ízét veszti. Megfelelő darabokra vágjuk, lábasba tesszük, vizet ön­tünk rá, hogy ellepje, gyengén meg­sózzuk, és addig főzzük, míg puha lesz, de szét nem esik. Akkor leszűr­jük és felhasználjuk. Tehetünk hoz­zá főzés közben egy kis köményma­got is, attól jó ízt kap. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL A kötőhártya elváltozásáról van szó Daganat jeligére: „Már évek óta mindkét szeme­men a szemfehérje belső ■ részén a szaruhártya szé­lén kis sárgásfehér csomó talál­ható, amely főleg nyáron erős napfény hatására begyullad és bevörösödik. Fokozatosan nö­vekszik. Fájni nem fáj és vérezni sem szokott. Mi okozza ezt a daganatot, és napfény hatására elrákosodhat-e ?" » Leírása alapján a csomócs- ka pinguecula vagy kezdő­dő kúszóhártya (pterygi- G um). Szerencsére ezek nem szoktak elrákosodni. A pinguecula a kötőhártya mé­lyebb rétegeinek degeneratív el­változása. A szaruhártya szélén keletkezik, leggyakrabban az orr felőli oldalon. A szemfehér­jén található, előredomborodó sárga foltnak tűnik. Általában háromszög alakú, amelynek csúcsa a szaruhártya szélén van. Gyakran a kötőhártya gyulladásakor vagy bevérzése­kor feltűnően bevörösödik. Az életkor előrehaladtával egy­re nagyobbodik. Elég gyakori lelet porban, szélben, erős nap­fényben dolgozó embereknél, főleg mezőgazdászoknál, tenge­részeknél. A pinguecula nem okoz látás­romlást és nem rákosodhat el, csupán kozmetikai jelentősége van. Műtéti eltávolítása nem szükséges és nem ajánlott. A kúszóhártya vagy pterygium a kötőhártya és a szaruhártya degeneratív elváltozása. Valójá­ban ereket tartalmazó kötőhár- tya-kettőzet, amely a szemrés­nek megfelelően a szemfehérje orr felőli oldaláról nagyjából háromszög alakban húzódik a szaruhártyára. Általában csak az egyik szemen található. A kú­szóhártya feje szürkésfehér és érmentes. A kötőhártyát mint a nyakát vonja maga után. Előtte a szaruhártyán szürkésfehér vo­nal található. A kúszóhártya gyakran begyul­ladhat, ilyenkor tejfehér színe ró­zsaszínre változik. Fokozatosan növekedhet és befedheti az egész szaruhártyát. Ha a szaruhártya közepét eléri, látásromlást okoz. A gyulladás időbeni eredményes kezelésével teijedése megállítha­tó vagy lelassítható. A kúszóhártyát csak műtét se­gítségével lehet eltávolítani. Az esetek nagy százalékában egyetlen műtét elégséges, és végleges megoldást jelent. Elő­fordulhat azonban, hogy a pterygium kiújul, aminek esélye a műtétek számával emelkedik, ezért az első műtét elvégzése csak akkor ajánlott, ha a kúszó­hártya eléri a pupilla szélét. Megakadályozhatja a tünetek kialakulását Mária jeligére: „Két éve minden augusztusban na­gyon begyullad a sze- ■ mem. Ilyenkor nem birom a napfényt. Rendkívül könnye­zik, viszket és ég a szemem. Gyakran viszket és bedugul az orrom. Ez az állapot egészen szeptember végéig tart. Attól fé­lek, hogy ebben az évben is megismétlődhet ez a gyulladás. Meg szeretném tudni, hogy mi­ért éppen augusztusban gyullad be a szemem? ( Kedves Mária, az Ön által leírt tüneteket nagy való­színűséggel allergiás kötő- G hártya-gyulladás okozza. Ez a betegség az utóbbi években sajnos eléggé gyakori. Néha csak a szemet, gyakran több szervet is érint, mint például a Ön esetében allergiás náthát is okoz. E betegség kiváltó okai a levegőben található allergének (különböző növények pollenje, por, penészgombák vagy bakté­riumok). Az allergia kialakulá­sában valószínűleg szerepet ját­szik a meleg is, mert a szubtró­pusi vidékeken gyakrabban for­dul elő. Nálunk pedig a fokozó­dó nyári meleg hatására a tüne­tek súlyosbodnak. A tünetek a kiváltó októl függő­en szezonálisan vagy egész év­ben kínozhatják a beteget. Jel­lemző tünetei a könnyezés, visz­ketés, fényérzékenység, égő fáj­dalom. Gyakran a szemhéjak is megduzzadhatnak. Nehezebb esetekben a kötőhártya, főleg a felső szemhéj alatt annyira megduzzadhat, hogy minden pislantásnál megkaparja az Dr. Farkas Beáta szemorvos idegszálakkal gazdagon háló­zott szaruhártyát. Ilyenkor min­den pislantás fájdalmas. A beteg kaparó, szúró fájdalomra pa­naszkodik, olyan érzése van mintha homokszemek lennének a szemében, ezért nehezen bírja kinyitni a szemét. A gyulladás átterjedhet a szaruhártyára is. Megfelelő kezelés nélkül a sza­ruhártyán homályok keletkez­nek, amelyek tartós látásrom­lást okoznak. A szezonális allergiás tüneteket általában az éppen virágzó nö­vények pollenje okozza. Au­gusztusban a legjelentősebb al­lergiát okozó növény a parlagfű, amely parlagon heverő, elgazo­sodott földeken terem. Mivel károsítja az egészséget és ezzel jelentős nemzetgazdasági kárt okoz sok országban, kötelező az irtása. Pénzbírsággal büntetik azt a gazdát, akinek a földjén megtalálható. Sajnos nálunk még nem ilyen szigorúak az elő­írások, ezért egyre több ember­nek okoz allergiás tüneteket, az államháztartásnak (vagyis min­den adófizetőnek) pedig magas költségeket gyógyszerekre és táppénzre. Kedves Mária, valószínű, hogy az Ön allergiás tüneteit is a par­lagfű okozza, ezért környezeté­ben szorgalmazza annak irtá­sát. Nap közben többször öblít­se le az arcát, így csökkentheti a pollen koncentrációját a szeme és az orra körül. Megfelelő szemcseppek használatával (Spersallerg, Naaxia, Cromohe­xal, Livostin, Allergodil, Optic­rom, Alomide stb.) enyhíthetők az allergiás tünetek. Egyes szemcseppek használata az al­lergiás szezon kezdete előtt és alatt megakadályozhatja a tüne­tek kialakulását. Nehezebb ese­tekben allergia ellenes tablet­tákkal is ki kell egészíteni a ke­zelést. Kedves Olvasóink! Neves szakorvosaink készséggel válaszolnak minden egészséggel kapcsolatos kérdésre. Jeligés leveleiket továbbra is a Családi Kör címére küldjék. CSALÁDI KÖR HÉTVÉGI MAGAZIN Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom