Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-09 / 184. szám, péntek
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 9. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A CAC Leasing idei mérlege Pozsony. A CAC Leasing 2002 első hat hónapjában 4445 új szerződést kötött 3,434 milliárd korona értékben, ÁFA nélkül. Alexander Schmidecker, a lízingcég elnöke szerint az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az üzletkötések száma 37 százalékkal nőtt, a társaság félévi adózás előtti nyeresége 66,7 millió koronára rúgott. A CAC Leasing mögött a Bank Austria Creditanstalt és a Komercní banka áll. (SITA) A B. O. F. Leasing rekordot döntött Pozsony. A dunaszerdahelyi és losonci fiókkal is rendelkező B. O. F. Leasing 2002 első hat hónapjában 3639 szerződést kötött, összesen 2,085 milliárd korona (ÁFA nélkül) értékben, ami 48,5 százalékkal magasabb forgalmat jelent a 2001 első félévi szinthez viszonyítva. Milos Randák, a lízingtársaság elnöke szerint az idei éves tervük 3 milliárd koronára rúg. A 200 millió korona alaptőkével rendelkező, 81 főt foglalkoztató cég az első 6 hónapban 81 millió korona adózás előtti profitot ért el. Két érdeklődő a losonci SAD-nál Losonc. A losonci Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) 49 százalékos részvénycsomagja bánt két befektető érdeklődött, amelyek közül az egyik a cég jelenlegi vezetése által alapított MDK Közlekedési Társaság Kft., míg a másik érdeklődő egyelőre ismeretien. Miroslav Morhác, az MDK egyik tulajdonosa szerint ők 60 millió koronára becsülik a 49%-os részvénycsomagot, és ha sikerülne megvenniük a vállalatot, akkor folytatnák a jelenleg 230 autóbuszt tartalmazó gépkocsipark felújítását. A kormánynak augusztus 21-ig kellene döntenie a győztesről. (TASR) Mélyponton a cseh infláció Prága. Csehországban júliusban átlagosan 0,6%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júliusban. Csehszlovákia 1993-as kettéválása óta ez a legalacsonyabb tizenkét havi infláció. Júliusban a havi infláció 0,5%-os volt Csehországban, júniusban 0,3%-kal csökkentek a fogyasztói árak. Tavaly júliusban 5,9%-os volt a tizenkét havi drágulás, (m) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 46,44 CSOB EMU-éuró 45,16 KBB Japán jen (100) 38,63 VÚB Svájci frank 30,93 Banka Slovakia Angol font 71,56 tSOB A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 44,67 VÚB EMU-euró 43,22 VÚB, KBB Japán jen (100) 36,88 UniBanka Svájci frank 29,66 VÚB Angol font 68,53 VÚB Érvényes volt augusztus 8-án. A feltüntetett árak nem tartalmazzák a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. augusztus 9-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,010 Lengyel zloty 10,848 Angol font 69,508 Magyar forint (100) 17,989 Cseh korona 1,431 Svéd korona 4,736 Dán korona 5,925 Szlovén tollár (100) 19,388 Japán jen (100) 37,544 Sváici frank 30,095 Kanadai dollár 28,723 USA-dollár 45,331 A hazai vállalatok jelentős része még mindig nem készül az európai uniós tagsággal járó egységes piac kihívásaira Várat magára a látványos javulás Zászlók az Európai Parlament előtt. Vajon Szlovákiáé mikor kerül oda? (Képarchívum) Pozsony. Nagyon igyekszünk az unió felé, de alig tudjuk, hogy mi vár ránk - bár kedvező választási eredmény esetén küszöbön áll az európai uniós csatlakozás, még ma is nehéz felmérni, milyen változásokkal járna ez mindennapi életünkben. TUBA LAJOS Ezzel nem csak az átlagember van így, hanem tulajdonképpen a kormány is. Bár a Brüsszellel évek óta folyamatosan tárgyaló hivatalnokai nyilván sok információval rendelkeznek, mégis csak idén márciusban rendelt meg a kabinet egy átfogó tanulmányt az uniós csatlakozás gazdasági és szociális következményeiről. A tudományos akadémia és néhány más intézmény közel harminc munkatársa által júliusban publikált anyag az élet különféle területein igyekszik felvázolni a várható változásokat. Az EU elsősorban közös korlátok nélküli piacot jelent, ami nálunk várhatóan a külföldi tőke eddiginél nagyobb megjelenésével jár. Ez most hazánkban az uniós átlag mindössze negyedét teszi ki. Különösebb robbanásra azért nem lehet számítani, a kutatók szerint ezen a téren 2008-ra érjük el a jelenlegi csehországi szintet. Az ipar modernizációja az árak és bérek változását is jelenti. A becslések szerint a hazai árak jelenleg az uniós szint 36 százalékát teszik ki, ez 2006-ra 46 százalékra ugrik. Ebben az árak növekedésén kívül szerepet kap a termelékenység növekedése és az árfolyamjavulása. Ezzel párhuzamosan az elemzők arra számítanak, hogy a bérek is nőnek, mégpedig úgy, hogy közben a reálbérek is emelkednek. Az árak kapcsán a legnagyobb érdeklődés az élelmiszereket övezi. Nagy általánosságban a hazai árak az uniós szint 50-80 százalékán mozognak, de például a tejtermékek és a margarinok ára már meghaladta a németországi szintet. A tanulmány szerint a csatlakozásig az élelmiszerek ára évi 6 százalékkal nő majd, ami a tagság első éveiben 8-9 százalékra növekszik. Ez azonban nem okoz életszínvonal csökkenést, mivel a nominálbérek esetén éves 10 százalékos növekedésre számítanak. A vállalkozók számára érdekesek lehetnek az ágazati becslések. Eszerint a csatlakozás után várhatóan a gépipar, az elektronikai ipar, a közlekedési eszközök gyártása, a papíripar és a vegyipar fejlődik majd, a gumiipar és az élelmiszeripar pedig megőrzi jelenlegi pozícióját. Csökken viszont a fémfeldolgozás, a textil- és ruhaipar, a bőrfeldolgozás és a fafeldolgozó ipar aránya, bár ez nem feltétlenül jelenti a termelés visszaesését. A következő nagy kérdés, hogy vajon mennyire lesznek versenyképesek a hazai cégek az új viszonyok között. A tanulmány szerint pénzügyi szempontból a hazai nagyvállalatok negyede képtelen lesz alkalmazkodni az új viszonyokhoz. Ezekre már most is jellemző, hogy növekednek az adósságaik, képtelenek megfizetni a jó munkaerőt és nem rendelkeznek innovációs stratégiával. Ráadásul sokan nem is képesek felfogni, mi vár rájuk, a felmérések során a leginkább eladósodott cégek fele konkurenciaképesnek tartotta magát. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a hazai cégek elégtelenül készülnek az uniós viszonyokra; bár a jövőt illetően 64 százalékuk optimista, a cégek közel fele egyáltalán nem készül az egységes piac követelményeire. A gazdaságban várható változások a kutatók szerint 2008-ig legalább 170 ezer új munkahelyet teremtenek, így a munkanélküliség 15 százalékra csökken. Ez azonban még mindig elég magas arány ahhoz, hogy még a külföldi cégek is a nyereségük helyett a munkapiaci viszonyok szerint állapítsák meg a bérezést. Vagyis egy ideig még arra kell számítanunk, hogy a külföldi cégek csak kevéssel fizetnek többet a hazai társaiknál. Ez főként azért lesz így, mert a nagy cégek a hazánkhoz hasonló országokba eleve az alacsony képesítést igénylő termelést helyezik el. A számítások szerint az átlagbér a 2001-es szinthez képest (ha azt 1-nek tekintjük) 2003-ra 1,19, 2008-ban pedig 1,88 szoros lesz. Ez azonban nem feltétlenül jár majd elvándorlással, a felmérések alapján a lakosság legfeljebb 3-4 százaléka próbálkozik majd külföldön munkát találni. Rövid növekedést követően júniusban újra érezhetően csökkent az ágazat termelése Tartós zuhanásban az építőipar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. A hazai építőipari cégek anyagi problémáihoz - a cégvezetők kétes pénzügyi ügyletein kívül - az ágazat termelésének jelentős visszaesése is hozzájárult. Tavaly az építőipari termelés volumene elérte a 75 milliárd koronát, ami a bruttó hazai összterméknek az 5 százalékát sem érte el. A kilencvenes évek végén ugyanakkor még az ágazat a GDP 9 százalékát adta. Az elmúlt időszakban ugyan beindult egy pozitív folyamat, két hónapos növekedést követően azonban júniusban már csökkent az építőipari termelés volumene - legalábbis ez derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az ágazat termelése a tavalyi év júniusához képest 1,5 százalékkal, 7,3 milliárd koronára esett vissza. Ehhez elsősorban az új épületek építésének 1,6 százalékos visszaesése járult hozzá, míg a karbantartás 3,3 százalékos növekedést mutatott. Az előző hónapokban elért növekedésnek köszönhetően az első félévben átlagosan ugyan 1 százalékkal emelkedett az 'ágazat termelése, az elmúlt évek hatalmas méretű visszaeséséhez képest azonban ez csak inkább stagnálásnak tekinthető, mintsem valódi növekedésnek. A külföldön elvégzett munkálatok az első félévben 8 százalékkal estek vissza, az említett időszakban így az ágazat össztermelésének 3,4 százalékát adták. Csehországban júniusban a szlovákiaihoz hasonló tendenciáról számolt be a statisztikai hivatal. Nyugati szomszédunknál júniusban az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékkal esett vissza a termelés, az első félév egészét tekintve azonban ott is 3,2 százalékos növekedésről számolhattak be. Magyarországon a statisztikai hivatal még nem tette közzé a júniusi építőipari termelés volumenét. Májusban ott csaknem 24 százalékos növekedést mértek az előző év azonos időszakához képest, míg nálunk ugyanekkor 7 százalékos volt az emelkedés, (mi) A Forum Szálló ügye Botrányos magánosítás Pozsony. A pozsonyi Forum Szálló piaci értéke messze meghaladja az egymilliárd koronát - állítja Ludovít Kaník, a Demokrata Párt elnöke. Szerinte a jelenlegi kormány álláspontja, vagyis hogy a hotelt 400 millió koronáért privatizálnák, épp ezért botrányosnak nevezhető. Nincs azonban egyezség a kormányon belül sem, hiszen míg Frantisek Hajnovié pénzügyminiszter elfogadhatónak tartja a 400" milliót, Lubomír Harach gazdasági miniszter nincs megelégedve vele. Kaník szerint meg kellene egyezni a hotel kisebbségi tulajdonosával, aki 60 millió koronát követel, hogy aztán a szállodáért akár egymilliárd koronát is kérhessen az állam. (TA) Banská Bystrica: 96,5 MHz Bratislava: 107,6 MHz Cadca: 95,4 MHz Hlohovec: 88,4 MHz Kosice: 95,2 MHz Levice: 97,0 MHz Lucenec: 101,1 MHz Martin: 95,4 MHz Moldava nad Bodvou: 91,0 MHz Nővé Zámky: 92,7 MHz Povazská Bystrica: 105,2 MHz Presov: 99,5 MHz Rimavská Sobota: 102,4 MHz Roznava: 95,7 MHz Ruzomberok: 96,5 MHz Trencín: 102,5 MHz Trstená: 96.5 MHz Zvolen: 101,1 MHz Zarnovica: 92,7 MHz Ziar nad Hronom: 101,1 MHz Zilina: 96,5 MHz UP 545
