Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-01 / 151. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 1. Kultúra - hirdetés Fi HATÁRON TÚLI MAGYAR SZÍNHÁZAK XIV. FESZTIVÁLJA - DÍJAK PÁLYÁZAT - DRÁMA 50 A pozsonyi gettó az emberi butaság és szűklátókörűség áldozata lett a városrendezési terveknek köszönhetően Kisvárda. A hétvégén kiosztották a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiváljának a díjait: A Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának fődíját az Újvidéki Színház Pác című előadása nyerte, Hamvas Béla Karnevál című regényének ki­váló színpadi adaptációjáért, a ma­gas színvonalú csapatmunkáért, a különleges színpadi nyelv közös megteremtéséért, a fesztivál leg­jobb díszletéért, s a kiemelkedő ren­dezői teljesítményéért. „Másfél év alatt - mióta a regény dramatizálá- sát jelenetről jelenetre megkezdtük - négy-öt variáció született. A végső változatban 21 jelentet van, a több mint 300 szereplőből pedig harmin­cat használtunk fel. A harminc figu­rát kilenc színész játssza el. A re­gény motívumaiból indultunk ki, többek közt a »keresd meg önma­gad« alaptételből és a maszkok le- hántásából. A szöveg, mozgás és a zene elsősorban a kilenc színészből formálódott, alakult ki. Semmire sem kényszerítettem őket, minden, amit csinálnak, belőlük jött. Nyolc az egyhez aránylik a férfi és női energia az előadásban. Van egy olyan érzésem, hogy Hamvas Béla a Karneválban nem sok jót mond a gyengébb nemről. Ez az oka annak, hogy nem zsúfoltam tele nőkkel az előadást. Úgy gondoltam, hogy iz­galmasabb, ha egy színésznő által fejezünk ki mindent” - nyüatkozta az újvidékiek díjnyertes produkció­járól Mezei Kinga, az előadás rende­zője. Gyarmati Kata dramaturg a következőképpen jellemezte a Kar­nevál-adaptációt: „Hiszek abban, hogy ezt a művet nem lehet mara­déktalanul színpadra alkalmazni. Felmértük, hogy a regény egészét képtelenség előadássá formálni, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni a mindenkori Hamvas-tisztelők miatt is. Ez a dramatizáció nem lineáris, nincs olyan konkrét története, amely az előadástól függetlenül is érthető lenne. Elszántak és bátrak lennénk? Ez csupán egy olvasat, egy látásmód, annak lenyomata, aho­gyan Hamvas műve ránk hatott.” Fabó Tibor a Kassai Thália Színház Caligula című produkciójának címszerepéért a Kisvárdai Várszínház és Mű­vészetek Háza egyéni művészi teljesítmények elismerésére felajánlott díját vehette át (Archívum) Az Illyés Közalapítvány megosztott díját a marosvásárhelyi Ariel Szín­ház produkciójának, a Példás törté­netnek, valamint a Szabadkai Nép­színház Társulatának - a Titanic Vízirevű című előadásáért - ítélte oda a zsűri. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának díját a temesvári Csiky Gergely Színház A lecke című előadása nyerte, egy modem klasz- szikus mű invenciózus újraértelme­zéséért, az élőzene és a tárgyi világ különleges alkalmazásáért A Nem­zed Kulturális Örökség Minisztériu­ma életműdíjat adományozott Men- de Gaby színművésznőnek, a Ma­rosvásárhelyi Nemzed Színház Tompa Miklós Társulata tagjának, Nagy Dezső színművésznek, a Ko­lozsvári Állami Magyar Színház tag­jának. Kisvárda város díját a zsűri két színművésznek ítélte: a legjobb női alakítás díját B. Fülöp Erzsébet (a marosvásárhelyi Ariel Színház Példás történet című előadásában nyújtott alakításáért), a legjobb férfi •alakítás díját Balázs Attila (a temes­vári Csiky Gergely Színház A lecke című előadásában nyújtott alakítá­sáért) nyerte el. A Kisvárdai Várszín­ház és Művészetek Háza egyéni mű­vészi teljesítmények elismerésére felajánlott két díját idén két színmű­vész kapja: Fabó Tibor a kassai Thália Színház Caligula című pro­dukciójának címszerepéért, vala­mint Hatházi András a Kolozsvári Állami Magyar Színház Kövekkel a zsebében című előadásában nyúj­tott alakításáért és pedagógiai mun­kásságáért. A Kisvárdai Várszínház színészi különdíját Szorcsik Kriszta (Újvidéki Színház) kapta. A Határon Túli Magyarok Hivatala által felajánlott tárgyjutalmat a zsűri az Újvidéki Főiskolának ítélte a harmadévesek Gyilkosok éjszaka című előadásáért. A Kisvárdai Vár­színház és Művészetek Háza által fiatal alkotók elismerésére alapí­tott Teplánszky-díjat ez évben a zsűri döntése alapján a marosvá­sárhelyi Ariel Színház Példás törté­net című előadásában, valamint a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Csirke­fej című előadásában nyújtott ala­kításáért Katona László színmű­vész kapta. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dí­ját egy kortárs lengyel dráma szer- tartásjellegű, több szólamú megszó­laltatásáért a sepsiszentgyörgyi Ta­mási Áron Színház Ilja próféta című előadása nyerte el. A Közönségzsűri a Kolozsvári Egye­tem Kék, kék, kék című előadásának ítélte a Közönségdíjat, (i) Egy letűnt városrész életképei A hajdani zsidó városrészt ma már hiába keresi a Po­zsonyba látogató. Az 1913-as hatalmas tűzvészben meg­rongálódott épületeket még úgy-ahogy helyreállították a pozsonyi gettó lakói, de a II. világháborút kísérő borzal­mak a városrész biztos ha­nyatlását jelentették. B. MÁNYA ÁGNES A szerencsétlenül járt pozsonyi zsidók nagy részével ellentétben átvészelte a világégést - igaz, meglehetősen rossz állapotban - az ortodox zsinagóga, és kitűnő állapotban állt még a Szent Már- ton-dóm szomszédságában maga­sodó neológ zsinagóga is. Mindkét templom és a hajdan festőinek mondott, ószeres üzleteivel sem­mivel sem pótolható hangulatot árasztó zsidó városrész az emberi butaság és szűklátókörűség áldo­zata lett az 1960-as és 70-es évek nagyszabású „városrendezési“ ter­veinek köszönhetően. A pozsonyi születésű, magyarul és németül egyaránt publikáló neves művészettörténész, Károly-Karl Benyovszky (1886-1962) és társa, a zsidó származású ifj. Josef Grünsfeld 1932-ben német nyel­ven kiadott és most szlovákra for­dított könyve átfogó képet ad ar­ról, milyen is volt fénykorában a vár alatti néhány utcából álló zsi­dó gettó. Beszédesek az egyes fe­jezetek: olvashatunk itt „életké­peket“ a gettó mindennapjaiból, a városrész érdekes, különc lakói­ról, egy következő részben ízelítőt kapunk a zsidó humorból és böl­csességekből. A szállóigék és köz­mondások mellett helyet kapott a könyvben a zsidó mondások gyűjteménye is. A zsidó minden­napokat mutatja be a négy külön­böző gyermekjátékot és a zsidó ünnepeket ismertető fejezet. A könyvet a pozsonyi gettóban hasz­nálatos héber kifejezések gyűjte­Helyet kapott a könyv­ben a zsidó mondások gyűjteménye is. ménye zárja. Több tucat korabeli fénykép, képeslap, festmény, rajz, fametszet idézi meg a romantikus Várlépcsőt, a mór stílusban épült neológ zsinagógát, a boltjuk előtt ácsorgó szegény ószeres zsidókat, az 1913-as tűzvész pusztításának nyomait, több képen is visszakö­szön a város fölé magasodó, akkor még romos, kiégett vár, valamint a bájos, rokokó Jó Pásztor-ház (amely ma is ámulatba ejti a Mik­lós és a Zsidó utca környékén járó­kat) . A hangulatos régi zsidó teme­tő és a pozsonyi gettó sűrűn beépí­tett utcái is feltűnnek egy-egy ko­rabeli fényképen. Mulatságos, az öniróniát sem nélkülöző zsidó fi­gurák kis karikatúrái kísérik az egyes fejezeteket. A könyv fontos forrás, és nem utolsósorban élvezetes olvasmány azok számára, akik már túl későn szültettek ahhoz, hogy személyes élményeik is legyenek Pozsony e sajátos színfoltjáról. (Kari Be­nyovszky - Josef Grünsfeld jun.: Obrázky z presporského geta. Bratislava, Vydavatelstvo PT 2002) Magyar siker Lagówban Aranyfürtöt nyert a Chico Lagów. Az első és a harmadik díjat nyerték el a magyar filmesek a nyu­gat-lengyelországi Lagówban meg­rendezett 32. lubuskói nyári film- fesztiválon. A közép-európai mű­vészfilmek hagyományos fórumán idén 19 alkotás vett részt a verseny­ben. Az első díjat, az Aranyfürtöt Fe­kete Ibolya Chico című filmje kapta, Dér András A kanyaron túl című műve pedig a Bronzfürtöt nyerte el. A második díjat cseh film, Vladimir Michálek Vénasszonyok nyara című alkotása kapta. Lagówban egy harmadik magyar film is indult, Kamondi Zoltán Kí­sértések című műve, valamint ver­senyen kívül bemutatták a Valami Amerika című filmet Herendi Gábor rendezésében. (MTI) Nyar> fe(ü<jü(és az iiiiy/M napilappal JüBsroH Öj %l6v4*\, s nyerje meg érAeYes e^yiVéH Mit kell tennie, hogy az Öné legyen az ajándékok augusztus 14-ig rendszeresen vásárolja meg az Új Szót, vágja ki a megszámozott szelvényt, és ra­gassza rá a játéktáblára. Fokozatosan 36 kupont közlünk majd. Ha nem tud minden egyes szelvényt megszerezni, abban az esetben bánuszszelvénnyel pótolhatja azt. A ki­töltött játéktáblát legkésőbb augusztus 23-ig küldjék be a kiadónk címére. .— .........—_ A Komáromi Jókai Színház A 2002/2003-as színházi évadban ünnepli megalakulásának 50. évfor­dulóját. E kiemelkedő évforduló al­kalmából a Komáromi Jókai Szín­ház Dráma 50 címen jeligés dráma­pályázatot hirdet szlovákiai magyar szerzők számára. A pályázatra stilá- ris, tematikai és műfaji megkötés nélkül olyan pályaművel lehet je­lentkezni, melynek alapgondolata a nemzetiségi létben élő egyén és a közösség önazonosságtudatának megőrzése, az ember szerepe, hely­zete, értéke, értékvesztése a XXI. század társadalmában. A jeligével ellátott pályaműveket öt példányban kérjük beküldeni. A művek mellé jeligés zárt borítékban csatolják címüket, elérhetőségüket! Beadási idő: 20002. október 15. A beérkezett pályaműveket öttagú szakmai bizottság bírálja el, az ered­ményhirdetésre 2002. november 30-áig kerül sor a Komáromi Jókai Színházban. A szakmai bizottság döntésétől füg­gően az alábbi pályadíjak kerülnek kiosztásra: I. díj: 50 000 Sk n. díj: 35 000 Sk III. 25 000 Sk A pályamunkákat az alábbi címre kérjük eljuttatni: Komáromi Jókai Színház Petőfi utca 1. Komámo, 945 02, Szlovákia A pályázatról részletes felvilágosí­tást a 035/7701-891-es telefonszá­mon, Varga Emesénél lehet kérni. Befejeződött a 10. Art Film fesztivál Trencsénteplic. Dán sikerrel zárult az Art Film fesztivál 10. évfolya­ma: az ArtFiction kategóriában Ake Sandberg bizonyult a legjobb rendezőnek Igazi ember című filmjével. Ugyanebben a kategóriában a jugoszláv Alexandar Ilic vehette át az operatőri díjat. A dokumen­tumfilmek győztese francia alkotás lett, a legjobb diákfilmes díját pe­dig a cseh Jakub Sommer nyerte ELFilm című alkotásával, a fiatal rendezőnek ítélte oda a zsűri a Don Quijote-díjat is. (SITA) MOZI POZSONY HVIEZDA: Álmok útján (amerikai) 16, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Intimitás (angol-francia) 21.15 MLADOSÍ: A herceg­nő és a harcos (német) 15,17.30,20 TATRA: A hálószobában (ame­rikai) 17.30, 20ISTROPOLIS: Penge 2 (amerikai) 17.45, 20.15 Ere­dendő bűn (amerikai) 17.30, 20 Angyali szemek (amerikai) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Kikötői hírek (amerikai) 18.30, 20.30 Álmok útján (amerikai) 18.15 Kate és Leopold (amerikai) 18 Más világ (francia-spanyol-amerikai) 20.15 E. T. - a földönkívüli: felújí­tott változat (amerikai) 17.30 Buena Vista Social Club (német) 20 A bokszoló és a halál (szlovák) 19.30 KASSA DRUZBA: Végszükség (amerikai) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Bővér szálló (amerikai) 16, 18, 20 ÚSMEV: Almok útján (amerikai) 16, 18,20 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30,16.30,18.30,20.30 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Monte Cristo grófja (angol-amerikai) 14.45,17.15,19.45 Nevem Sam (amerikai) 15, 17.30, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (ameri­kai) 13, 15.20, 17.40, 20 A Skorpiókirály (amerikai) 14, 16, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45, 17.30, 20.15 Szörny Rt. (amerikai) 13 Tiszta ügy (amerikai) 14.45,17.15,19.45 Traffic (német-amerikai) 14,17,20 Hungarológiai konferencia a Balassi Bálint Intézetben Magyar - határok nélkül ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Balassi Bálint Intézet és az Apáczai Közalapítvány közös szervezésében a hét végén zajlott a Magyar nyelvek és magyarságtu­domány a határainkon túl című konferencia. A rendezvénynek ott­hont adó intézet 2002januárjában alakult meg a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyel­vi Intézet és az 1989-től működő Nemzetközi Hungarológiai Köz­pont jogutódjaként. Az intézetben lehetőség nyílik a magyar nyelv és a különböző hungarológiai tár­gyak tanulására, egyetemi felké­szülésre, szakmai utóképzésre és nyelvvizsga tételére, a lektorok és a vendégtanárok külföldi oktató­helyekre való kijutására. Az inté­zet a magyar nyelv és kultúra, a magyarságtudomány minél széle­sebb körű megismertetése és nép­szerűsítése céljából kiállításokat, kulturális rendezvényeket, szak­mai konferenciákat és ismeretter­jesztő előadásokat szervez. A minapi konferencián a magyart mint idegen nyelvet oktatók gyűl­tek össze a világ minden tájáról, hogy megvitathassák módszertani, szalonai problémáikat. Szlovákiát Hizsnyai Tóth Ildikó és Horváth Erika, a Magyar Köztársaság kultu­rális Intézetének a tanárai, vala­mint Dobos Éva, a pozsonyi Helsin­ki Polgári Társulás nyelvtanára képviselte. A konferencián részt vettek az argentínai Zrínyi Ifjúsági Kör és az USA-beli Széchenyi Ma­gyar Iskola tanárai, a Londoni Ma­gyar Gyermekcsoport vezetői, a moldvai csángók és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet képvise­lői, valamint a vajdasági szerbeket oktató magyarnyelvtanár. A részt­vevők érdekes szakmai előadáso­kat hallgathattak, például a tan­anyag és a módszer kiválasztásá­ról, megismerkedhettek a korszerű multimédiás anyagokkal. Az inté­zet tanárai a Nehéz-e a magyar nyelv? címmel megtartott beszél­getésen arról számoltak be, milyen tapasztalatokat szereztek a ma­gyarországi egyetemeken tovább­tanulni szándékozó külföldi hall­gatókkal. Gósy Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtu­dományi Intézetének professzora a kétnyelvűségről tartott előadást. Elmondta, a diák gyakran szembe­sül azzal a problémával, hogy az érettségi vizsgán nehezen fogal­mazza meg a gondolatait. A felmé­rések igazolják, hogy egy gimnazis­ta az iskolai tanórákon egy hét alatt csupán hat percet beszél, eb­ből is négy perc jut az idegen nyel­vekre, s csupán a fennmaradó két perc marad a magyar nyelven tör­ténő beszédprodukcióra. A szórványmagyarságban élő ma- gyamyelvtanárok gyakran szembe­sülnek a vegyes házasságokban születő gyermekek nyelvtanításá­nak gondjaival. Nekik nyújtott se­gítséget Nyíri Tamásné, Szende Vi­rág és Varga Éva előadása, akik a gyerekek nyelvoktatásában a játé­kosság és a spontaneitás szerepét hangsúlyozták. A konferencia Csete Örs és Gremsperger László, a ren­dezvény szervezőinek és védnökei­nek összefoglalójával zárult, (her)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom